Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-02 / 265. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953. november 2, hétfő 30 fillér VI. évfolyam,­ 265. szám További lépés a mezőgazdasági termelés növelésére Dolgozóink már többször meg­győződtek arról, hogyha kormá­nyunk kimondja az »á«-t — ki­mondja a »b«-t is. Ennek újabb bizonyítékát látjuk most; a szep­temberi kormánynyilatkozat ki­mondta, hogy fokozza az egységes földművesszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó földművesek­nek nyújtott segítséget, hogy nö­velhessék termelésüket és ezzel ro­hamosan emelhessék a városok és falvak dolgozóinak életszínvonalát. A napokban további jelentős in­tézkedés­t az EFSz.eknek és az egyénileg gazdálkodó földművesek­nek nyújtott pénzbeli segítségről szóló kormányhatározat — jelent meg. A pénzügyminisztérium és a földművelésügyi minisztérium ez­zel a rendelettel mérsékli a szövet­kezetektől járó kamatokat, leírja a hitelek egy részét, és közvetlen támogatást nyújt ott, ahol alacsony a munkaegység értéke, még a hi­telek megfizetését is elhalasztja. Egyidejűleg rövid- és razú hitelt nyújtanak az hosszúlejű egyénileg gazdálkodó földműveseknek mun­kájukhoz szükséges különféle szük­ségletekre, hogy ők is többet ter­melhessenek. Rendkívül jelentős intézkedésről van tehát szó. Ennek megvalósítása kétségtelenül megnyilvánul a mező­gazdasági termelés növekedésében, piacunk élelmiszerekkel és ipar nyersanyaggal való jobb ellátásá­ban. Ez még nem minden, amit ez az intézkedés eredményez. Az EFSz-ek építésében nyert tapasz­­talatok azt tanítják, hogy az egyé­nileg gazdálkodó földműveseket leg­jobban a jól gazdálkodó szövetke­zetek példája vonzza. Ez az intéz­kedés hozzájárult ahhoz, hogy ös­­szes szövetkezeteink a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés ilyen vonzó példaképeivé váljanak, amelyek a kis- és középparasztok további tízezreit meggyőzik a kö­zös gazdálkodás szövetkezeteink előnyeiről, nagy része jól gazdálkodik. Ezt bizonyítja az Ál­lami Statisztikai Hivatal jelentése is az ötéves terv utolsó éve harma­dik negyedévi­­ tervteljesítésének eredményeiről. A jelentés feltü­nte­ti, hogy az EFSz-ek nemcsak 102 százalékra teljesítették gabonabe­adásukat, és terven felül még je­lentős mennyiségű gabonát adtak be, hanem egyre fokozottabban ki­veszik részüket a többi beadásból is. Ez világosan mutatja a szö­vetkezeti rendszer szilárdságát. Kétségen kívül áll, hogy még gazdálkodásunkban ma sántító szö­­­vetkezetek is az évek folyamán lé­pést tudnak majd tartani a leg­jobbak­kal. A kormány, midőn ma fokozza az egységes földművesszö­vetkezeteknek nyújtott segítséget, azért teszi ezt, hogy valamennyi szövekezet gyorsan, minél előbb el­érje a magas termelési színvonalat, hogy ez gyorsan, minél előbb a nép jólétére vezessen a városok­ban és falvakon. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok­­nak nyújtott segítség lehetővé te­szi, hogy többet termelhessenek. A kormány segítségét, melyet mezőgazdaságunknak nyújt, hogy gyorsan megjavítsa a nép életét és utat nyisson a falu további ha­ladásának a szocializmus felé, he­lyesen kell felfogni és helyesen kell megvalósítani a falvakon. Ennek akkor lesz értelme, ha dolgozó pa­rasztjainknak nyújtott ezen nagy anyagi eszközökből minden egyes korona több húst, zsiradékot, tejet és más élelmiszert eredményez or­szágunk népének. Nem a munka­egység értékének öncélú emeléséről, sem pedig az állam anyagi eszkö­zeinek értelem és cél nélküli szét­fecséreléséről van szó. Akkor lesz ennek értelme és célja, ha évről­évre lerakjuk a hektárhozamok ál­landó növekedésének, a mezőgazda­sági állatok hasznossága fokozásá­nak és a munkaegység értéke emelkedésének alapját. Az anya­gi­ eszközök hatékony, nagy segít­séget jelentenek, de csakis segítsé­get. lehetővé tehetik a szövetke­zeti parasztoknak például közös istállók építését, lehetővé tehetik a munkaegység értékének közvetlen emelését, a marhaállomány kiegé­szítését és egyebeiket. Mindez azon­ban kevés lenne, ha nem javítanák meg gazdálkodásukat, ha nem ve­­­­­­etnék be a haladó munkamódsze­r­­eket, ha nem javulna meg a mun­ka megszervezése, vagy nem fokoz­ná minden egyes szövetkezeti tag felelősségét a reábízott feladato­kért. A fő felelősség a kormány által a szövetkezeteknek nyújtott, segít­ségtől elvárt eredményekért a ke­rületi és járási bizottságokon van. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok munkatársain áll, hogy minden egyes EFSz-ben biztosít­sák az alapos felülvizsgálást, hogy helyzetük részletes elemzése alap­ján megszabják, hogyan használ­ják ki legcélszerűbben az eszközöket és a szövetkezetek anyagi tag­jaival közösen" tervet dolgozzanak ki a gazdálkodás gyors fejlesztését célzó konkrét intézkedésekre. Mivel az EFSz-ek problémáinak tüzetes felülvizsgálásáról és mély elemzéséről van szó, politikai és szakmunkásokból álló munkacso­portok alakulnak a járásokban. Nagy feladat hárul ezekre a bizott­ságokra. Meg kell oldaniok a ko­moly politikai és a bonyolult gazda­sági problémákat, főleg a gyen­­gébb szövetkezetekben. Ezért e bi­zottságokban a legfejlettebb, a szövetkezetek összes kérdéseivel tisztában lévő dolgozókat kell meg­bízni ezzel a nagyjelentőségű mun­kával. A szövetkezet helyzetének felül­vizsgálását, a segélyezés tervének összeállítását és a javaslatok kidol­gozását a járási nemzeti bizottsá­gok tanácsainak egységes ügynek kell tekinteniök. Olyan intézkedése­ket kell tenniök, amelyek a leg­kisebb költséggel és a legrövidebb időn belül a termelés lényeges nö­vekedését eredményezik. A legfon­tosabb az, hogy megtaláljuk azt a fő pontot, ahol legjobban kell a se­gítség. Egyes helyeken például a rend vagy bevezetése lesz a könyvvitelbe a jutalmazás megszervezésé­be, a munka, a tehénistálló, sertés­ól, vagy más közös berendezés épí­tése, máshol pedig a szovjet ter­melési tapasztalatok alkalmazása. Néhol a szövetkezetben megbújt és azt belülről bomlasztó és a szövet­kezetnek ártó kulák kiűzése lesz ez. A legjobb intézkedés, a legjobb terv azonban mit sem ér, ha nem válik azok szívügyévé, akiknek ezt elsősorban kellene végrehajtaniok — ha nem válik a szövetkezeti dolgozók ügyévé. A szövetkezet tagjai benne élnek a szövetkezet mindennapos problé­máiban, minden egyes hiányossá­g­ot éreznek és legjobban tudják, hol szorít a csizma. Ezért a leg­jobban tudják értékelni a kormány segítségét. Tehát a járási munka­csoportoknak nem az a feladata, hogy mindent maguk oldjanak meg, hanem az a cél, hogy szoro­san együttműködjenek a szövetke­zetek tagjaival. E feladatok teljesítésében egész sor elvi jelentőségű és komoly kér­dés vetődik fel. Ezért nem oldha­tók meg sikeresen a pártszerveze­teik és minden egyes mezőgazdasá­gi szakaszon dolgozó kommunista tevékeny részvétele nélkül. Két alapvető dolog a legfontosabb. Mindenekelőtt, hogy maguk a kom­munisták jól megvilágítsák a kor­mányintézkedések értelmét és eb­ben a helyi feltételekből és problé­mákból induljanak ki úgy, hogy a többi dolgozókat is ennek ilyen ér­telmezés­ére késztessék. Másodszor meg kell javítani a pártszerveze­tek munkáját és a falusi kommu­nistákat a tömegpolitikai munka fokozására, a pártfeladatok telje­­sítésére kell ösztönözni. Így az egész falut az fogja foglalkoztat­ni, hogyan gazdálkodjanak jobban, hogyan takarítsanak be több ter­mést, hogyan növeljék az állatte­nyésztés hozamának hasznosságát, egyszóval: gazdag és termékeny talajunkból hogyan kerüljön minél több termék népünk asztalára. Kis- és középparasztok! Emeljétek, mint jó gazdák a hektár hozamokat és az állatállomány hasznosságát! Példásan teljesítsétek állami beadási kötelezett­ségeiteket! (A Nemzeti Arcvonal jelszava a Nagy­ Októberi Szocialista For­radalom 36. évfordulója alkalmá­ból.) A pódatejedi szövetkezetben is jól előrehaladtak az őszi munkák­kal. Október 25re 135 hektár búzát, 25 hektár rozsot, 22 hektár őszi árpát és 45 hektár őszi rende­ket vetettek el. A vetést 85 száza­lékra keresztsorosan végezték el. A napokban befejezték a burgonya és a kukorica betakarítását. A szövetkezet tagjai kötelezettsé­get vállaltak Sztálin és Gottwald elvtárs születésnapjának évfordulója alkalmából, hogy pártunk és kormá­nyunk határozata szerint megjavít­ják az állattenyésztéssel kapcsola­tos munkákat és sertés- és marha­hús beadási kötelezettségüket novem­ber 15-ig százszázalékosan teljesítik. Az állatok téli takarmányozásáról is gondoskodtak, mivel a rendelke­­­ésre álló összes silógödröket meg­töltötték. A továbbiakban vállalták, hogy az őszi mélyszántást november A katalinhutai üvegesek megjavítják munkájuk minőségét A katalinkutai üvegesek a Nagy Október 36. évfordulóját a tervfel­adatok jobb teljesítésével üdvözlik. A mennyiségben és az árufajtában történt lemaradást a munka jobb megszervezésével a lehető legrövi­debb időn belül behozzák, hogy az új évet kiegyenlített számlákkal kezdhessék meg. A jobb gazdaságos­sághoz azzal járulnak hozzá, hogy a normán felüli készleteket 398.000 korona összeggel csökkentik. Meg­javítják a minőséget is, az utolsó időben már mutatkozik is némi ja­vulás. Ez a legjobb dolgozók sikeres beavatkozásának érdeme. A katalinhutai üvegesek a múlt­heti műszakkal a fölötti örömüknek adtak kifejezést, hogy pártunk és kormányunk gondoskodik a dolgo­zók örömteli életének biztosításáról. A „hála" műszakban 32.000 korona értékű jó minőségű terméket termel­tek, 13 métermázsa és 5 métermázsa papírt vashulladékot gyűjtöttek össze. 8-ig befejezik és még ebben az év­ben felépítenek egy modern tehén­istállót 90 darab állat befogadására. Az istállóba vasúti síneket szerel­nek be, hogy megkönnyítsék a mun­kát az etetőknek és a trágyát is ezen szállíthassák rendeltetési he­­­lyére. Az istállót a szövetkezet sa­ját építőcsoportjával építette Pócs elvtárs vezetésével. Dicséretet érdemel Póda József sertésetető és­­ Benkócky Lajos szarvasmarhaetető, akik szorgalmas munkájukkal lehetővé tették, a szövetkezet százszázalékosan hogy ele­get tegyen húsbeadási kötelezettsé­gének. A szövetkezet tagjai a falu kultúrfejlődéséről is gondoskodnak, miután elhatározták, hogy a közel­jövőben felépítenek egy modern kul­túrházat, beépített színpaddal és megszerzik az összes felszereléseket. Pataki István, Duna­szerdahely. ff H­A­Z­A­IS H EL h T­E­R­O­L * + • November első hetében befejezik a mélyszántást A szuc­ hdon nyolcéves középiskola diákjai Korea újjáépítésére gyűjtenek. Felhívták ugyanakkor a köztársaság valamennyi iskolájának diákjait, hogy kövessék példájukat. Elhatározták, hogy az összegyűjtött pénzből egy kot­rógépet vesznek. A képen­ örömmel olvassák a felhívásukra érkezett vála­szokat. Népi demokratikus rendszerünk nagy gondot fordít gyermekeink nevelésére. A bölcsődékben egészséges, vidám és gondtalan gyermekek nevelkednek, hogy majd egykor támaszaivá váljanak hazánknak. Képünkön: a kis Vond­f­rousek Katiszta, a klaénói egyik bölcsőde neveltje jóízűen kanalazza az ebé­det. Az alistáli EFSz az élre akar törni Az alistáli EFSz tagjai kemény elhatározással indultak az új gaz­dasági évnek Mivel a múlt ősszel is nagyban segítették őket a­ szov­jet tapasztalatok, ezért elhatározták, hogy továbbra is mindenben követ­ni fogják a Szovjetunió példáját.­­ Eddig elért eredményeink már nagyon szépek — mondja az EFSz elnöke, Bíró elvtárs, — de ezekkel az eredményekkel még nem szabad megelégednünk. Biztosítottuk szö­vetkezeti­ tagjaink megélhetését és minden szempontból emeltük az életszínvonalat. Ebben a gazdasági évben még nagyobb odaadással fo­gunk dolgozni, hogy elnyerjük a „példás szövetkezet" címet. Az indulás valóban szép volt. Az őszi kapásnövények egyidejűleg learatták betakarításával és elcsépelték a rizst 17 hektáron. Közben folyt a vetés is. Az összes gabonaneműeket keresztsorosan vetették el. Október 23-ig a cukorrépát is beszállították és a cukorrépa helyét, amely az utolsó darab föld volt, bevetették búzával. A traktorosok már a mély­szántást végzik. A helyi nemzeti bizottság titkára megjegyezte, hogy hosszú ideig majdnem az utolsók között kullogott a szövetkezet járási méretben, de ha továbbra is így folynak a munkála­tok, rövidesen az első helyre kerül­nek. Bugár László, Alistál. Az érsekújvári Elektro­svitben vitát rendeztek Koleszov és Ryskov fém­megmunkálási mód­szereiről A nyitrai kerületi szakszervezeti ta­nács a CsSzBSz kerületi bizottságá­val együtt október 29-én a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Hónapja előké­szítő akcióinak keretében vitát rende­zett a fém új megmunkálási módsze­reiről, amelyeknek megteremtői Kole­szov és Ryskov szovjet újítók. A be­szélgetésen, melyet az érsekújvári Elektrosvitben rendeztek, részt vettek a nyitrai kerület legjobb fémesztergályo­sai és újítói.

Next