Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-01 / 212. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 1. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 212. szám. AZ ADOTT SZÓT TETTEK KÖVESSÉK A szovjet párt- és kormánykül­döttség hazánkban tett látogatása idején tanúi voltunk annak a nagy hazafias mozgalomnak, amellyel dolgozóink kifejezték e nagy­­ je­lentőségű látogatás feletti örömü­ket: tíz- és tízezer kötelezettség-vállalás megszületésének a mun­kahelyeken. A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója tiszteletére tett felajánlások nem csupán ün­nepélyes megnyilatkozások. Dol­gozóink annak tudatában tették ezeket, mit jelent számunkra a Nagy Október, mit jelent szá­munkra a csehszlovák-szovjet ba­rátság. Csehszlovákia dolgozói kö­telezettségvállalásaikkal hozzá akarnak járulni a építéséhez vezető utunk szocializmus meggyor­sításához. Ezért vállalják a ter­melés fokozását, a költségek csök­kentését, a népgazdaság minden­irányú fejlesztésében való még fo­kozottabb részvételt. A szocialista munkaversenyben legkifejezőbben megnyilvánul a dolgozók fokozott érdeklődése a termelés iránt, a gazdasági prob­lémák megoldása iránt. A szak­szervezet és a gazdasági szervek jelenlegi legfontosabb feladata a dolgozók érdeklődésének, kezde­ményezésének továbbfejlesztése, hiszen semmi újat nem mondunk annak megállapításával, hogy könnyebb a felajánlást megtenni, mint valóra váltani. Márpedig nép­gazdaságunk számára csak a telített kötelezettségvállalások fúl­ér­tékesek. Ahhoz azonban, hogy a dolgozók felajánlásai ne maradja­nak csupán papíron, a pártszerve­zet és a szakszervezet részéről sokkal hatásosabb támogatásra, még következetesebb segítségre van szükség, mint a felajánlások megtételénél. A kötelezettségvál­lalásokat az üzemek, csoportok és egyének azon jelszó jegyében tet­ték, hogy minden üzem, minden dolgozó tegyen felajánlást a Nagy Október tiszteletére. ezt a jelszót azzal kell Napjainkban kibővíteni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tisz­teletére tett kötelezettségvállalá­sok közül egyetlenegynek sem szabad teljesítetlenül maradnia. A felajánlások valóra váltásához minden üzemben és minden dol­gozó számára meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Elemezni kell őket, tanácskozni arról, ho­gyan kell eljárni teljesítésük érde­kében. Fentebb már említettük, hogy a felajánlások nem ünnepé­lyes gesztusok, hanem a dolgozók azon igyekezetének és készségé­nek megnyilvánulásai, hogy foko­zottabb mértékben járuljanak hoz­zá népgazdaságunk fejlesztéséhez. Most arra kell törekedni, hogy mindazokat az értékeket, amelyek megteremtésére a kötelezettség­vállalásokban dolgozóink ígéretet tettek, gazdaságunk valóban meg is kapja. Arról van szó, hogy a nyersanyagellátás helyzete tény­legesen megjavuljon a fémek tíz­ezer tonnáival, amelyek megtaka­rítását a dolgozók vállalták, hogy az állampénztár valóban gazdagabb legyen azokkal a milliókkal, ame­lyek megtakarítását felajánlották,­­ hogy ténylegesen fokozódjék a munka gazdaságossága. Miért szükséges ezt ennyire hangsúlyozni? Azért, mert sok esetben az üzemek anyagigénylé­sén egyáltalán nem látszik meg a dolgozóknak az anyagmegtakarí­tásra tett felajánlása. Gyakran a munka gazdaságossága sem foko­zódik úgy, hogy visszatükrözné e felajánlások valóra váltását s az sem ritkaság, hogy a költségek csökkentésére tett felajánlások hatását, sokszor a dolgozók által elért tényleges eredményeket is csökkentik, illetve teljesen meg­semmisítik más kiadások. Az el­múlt napokban például cikket kö­zöltünk a rozsnyói bányászok azon igyekezetéről, amellyel az önkölt­ség csökkentéséért küzdenek Ugyanebben a cikkben azonban azt is meg kellett állapítanunk, hogy a bányászok igyekezetének ered­ményességét, a megtakarított ko­ronákat felemésztik azok a kiadá­sok, amelyekre maguknak a nyászoknak, sőt néha magának bá­az üzemnek sincs közvetlen befolyá­sa, mint például a szállítási ne­hézségek, a raktározás stb. Mind­ezek a jelenségek megkívánják, hogy az üzemi felajánlások telje­sítését a dolgozók széleskörű be­vonásával ellenőrizzék. Természetesen a jó eredmények elérésének alapfeltétele a kötele­zettségvállalás teljesítése. Ez an­nál sikeresebb lesz. minél követ­kezetesebben alkalmazzák a szo­cialista munkaverseny ismert és bevált elveit: figyelemmel követni a versenyt, ellenőrizni és értékel­ni a felajánlások valóra váltását, megszervezni a széleskörű ta­a­pasztalatcserét. Itt az ideje, hogy becsülettáblákon ismét megje­lenjenek a versenyben élenjáró műhelyek, csoportok és egyének nevei és az általuk elért eredmé­nyek, hogy az eddiginél rendsze­resebben s a dolgozók minél na­gyobb részvételével értékeljék a versenyt és megjutalmazzák a verseny győzteseit. A szocialista munkaverseny landó figyelemmel kísérése és ál­el­lenőrzése a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok részé­ről nagyon sokat jelent. Egész sor példát lehetne megemlíteni, ahol a versenyszervező munka hozzájárult az üzemek szép nagyban ered­ményeinek eléréséhez, mint pél­dául a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban, a Dolný Kubín-i Elektro-Praga Üzemben, a prešovi Krížik-Dukla Üzemben, a kassai Keletszlovákiai Gépüzemben, mely üzemekben a verseny nagymér­tékben elősegítette az exportfel­adatok teljesítését. A szocialista munkaverseny fej­lesztése eszközeinek felhasználá­sával minden üzemben elérhetik — ami nélkül a verseny nem ne­vezhető versenynek — azt, hogy saját kötelezettségvállalása alap­ján egyik munkás a másikkal, a munkacsoport a munkacsoporttal, a műhely műhellyel, az üzem üzemmel versenyezzen. A jó ered­mények nem maradhatnak el, ha mindenütt megteremtik a nemes versengés légkörét és felhasznál­ják a verseny során nyert jó ta­pasztalatokat. 200 tonna cellulóze terven felül A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére folyó országos munkaverseny keretében a žilinai kerület üzemeinek dolgozói ed­dig már 102 millió korona értékű kötelezettségvállalásokat tettek. A na­pokban jelentette be felajánlását a luxemberoki Technocelpap vállalat is. Az üzem dolgozói felajánlásukkal üzemük fennállásának 50. évfordulóját is üdvözlik. Az első félévben a Technocelpap dolgozói 590 ezer koronával csökkentet­ték az önköltséget és most elhatározták, hogy az év végéig 200 tonna cel­lulózét, 100 tonna papirost és 35 tonna papírrostot gyártanak terven felül. HOL VOLNÁNK M fI GÉPEK SEGÍTSÉGE NÉLKÜL" Az érsekújvári járásban jól kihasználják a gépek erejét „Még elgondolni is rossz, mi lett volna velünk a gépek segítsége nél­kül!" — mondogatja száz és száz szövetkezeti paraszt az érsekúj­vári járásban. Meg is van minden okuk, hogy ezt mondják, hiszen július eleje óta errefelé is folyton zuhog az eső. Hány kaszás kel­lett volna az eddig learatott gabonamező letárolásához? Bizony, di­cséretet érdemelnek idén az érsekújvári gépállomás dolgozói, a kevés jó idő ellenére, 5000 hektáron vágták le július végéig a gabonát, az első napok kivételével alig volt komolyabb géphibájuk, a gépek ke­zelői pedig olyan önfeláldozóan dolgoztak, mintha minden levágott kalászért külön jutalmat ígértek volna nekik. Induljanak csak el gé­peik nyomán... 27 napja ... Szombaton volt huszonhét nap­ja, július 3-án gördültek ki az első kombájnok és kévekötők a búzame­zőkre. Gyönyörű verőfényes volt az ég, rekordtermést igértek a duzzadt gabonakalászok, és szállt a hal a vas­paripák huszárjainak ajkáról! Ha már csúcstermést adott a föld, csúcsidő alatt takarítjuk be! — fogadkoztak a napbarnított bőrű kombájnosok, s mint az éhes sáskák, úgy rontot­tak neki az aranymezőknek. Fo­gadkoztak is, 64 kombájn és 95 kéve­kötőgép jutott a szövetkezetesek ál­tal lekötött 9309 hektárnyi aratniva­lóra, — mi ez az újváriaknak, főképp akkor, mikor már sürgette is őket a hirtelen beérett a gabona! Aztán jött a vihar, a jég — és az eső! A parasztok félteni kezdték a veszendőnek látszó termésüket, a trak­torosok ajkán elhallt a nóta, — ám az akaratuk tízszeresre dagadt. Most már csak azért is, meg akarták mutatni, hogy újvári legénnyel ne kukoricázzon még a természet sem! Ha megállt kissé a zuhogó eső, a traktoros máris a mezőn volt. Ha te­hetetlen volt a kombájn, ment a ké­vekötőgép. Ha a gabona megdőlt, arra is volt segítség. Mint a gyenge láng a vastag fahasábot, karéjban nyaldosta a gép a parcellát. Nem hagytak ki egyet­len esetlen percet sem, nem volt „ko­rán", „későn", ünnep nem számított. 1742 hektárnyi árpát és 1329 hektárnyi búzát vágott le e 22 napos cudar idő­ben a kévekötőpép, 1761 hektárnyi ga­bonát a kombájn. Szemere, Baromlak máris learatott Csehi, Jatov, Kende­res, Érsekújvár I. szintén majdnem kész már. Fürön 151 hektárnyi gabo­nát vágtak le a kévekötőpépek, 126 hektárnyit a kombájnok. Sőt Füssön még a tarlóhántást is elvégezték 85 hektáron, a szalmabehordás is rendben 164 hektárnyi tarlón. S faluszerte meg­indult a mag kicséplése is. 4605 ton­na magot csépeltek ki július 25-ig a kombájnok. 1052 tonnányit a cséplő­gépek, ötmillió hatszázötvenhétezer kiló gabonát a 22 napos ítéletidő alatt! Mi lesz a szemereiekkel ? Bíztak, nagyon bíztak idén a szö­vetkezeti parasztok a gép segítségében, s a gépek és kezelőik meg is érdemel­ték ezt a bizalmat. „Még elgondolni is rossz, mi lett volna velünk kom­bájnok nélkül", — mondotta például Hudák Vincent, az újvári I. számú szövetkezet agronómusa, — „hiszen a gyalázatos idő ellenére is pár napon belül befejezzük az aratást". „1336 mázsa gabonánk ki van csépelve már, árpából n,emlesz a 22,7 mázsás hek­tárhozamunk, búzából pedig a 20 és fél mázsás". Egyetlen község akadt csupán az újvári járásban, amelynek szövetkezetébe nem jutott el az idő szava. A szemereiek ezek, íme törté­netük: A szemerei szövetkezetesek, még ma is úgy néznek a kombájn „ördöngös­ségére", mint az egyszeri ember az első vonatra. Szép, szép, mondogatják, — de mi lesz, ha nem bírják megállítani? Bizony, a szemereieknek az idén sem kellett a kombájn, elég „modern" ne­kik a kévekötő is, — és ne ad­j isten, hogy ráengedtek volna csak egyetlen kombájnt is a búzamezőikre. S mi lett az eredmény? — Nemec Stanislav önfeláldozó munkája révén 280 hek­tárból 218 hektáron készen is vannak az aratással, ám a kicsépelés még­­ 4 és fél százalékra sem áll! Dicséretet érdemelnek Lelkesen, becsületesen, hősiesen dolgoznak idén az újvári gépállomás traktorosai, de a jók között is akad­nak még jobbak. A már említett sze­merei gépbrigád 111,2 százalékra tel­jesítette aratási tervét, Kálázs József udvardi kombájnos pedig 58 hektárt aratott és 163 tonna gabonát csépelt ki 31 műszak alatt. Kitűnően meg­állta a sarat ezenkívül az újvári Kiss­brigád, Cepp Pál 60 hektár gabonáját aratta le Zetor 25-ös gépével, 23 mű­szak kellett ehhez neki. Bízni lehet bennük Szombat délután volt, gomolygó fel­legek öregebbítették az amúgyis kései időt. Prüszkölve szaladt Érsekújvár felé motorkerékpárunk, sietnünk kel­lett, hátunkon kuksolt már az eső. Né­mán suhantak el mellettünk az alko­nyatban megfeketedő tájak, Mokrás Imre, körzeti agronómus is magába­feledkezett már. Nappal végét űztük, hat munkanap végét, holnap vasárnap lesz... de jó lesz pihenni! Csak ők nem pihennek, a Cepók, a Tonkák, — győznek-e végül is? Fénysugár felel a búzatáblákról, a kombájnok lámpái... bízni lehet bennük! N. J. Esőjelleges késő alkonyatkor is araz­újvári járás le­önkötözőgépével Cepp Pál, az érsek­gjobb traktorosa. AZ ÉPÍTÉSZET ÚJ GÉPEKET KAP A „Detva" gépipari Üzemben a napokban fejezték be a világhírű Tatra 111-es teherkocsi alvázával kombinált építészeti kotrógép első sorozatán a munkát. Ebben az üzemben készítik a jól bevált, na rakományt elbí­ró Tatra-dömpereket is. Képünkön a Detva-üzem e két kiváló gyártmá­nyát láthatjuk munka közben. Az új gépek rövidesen építészeti vállalata­ink munkáját segítik. I. Gašparík (ČTK) felvétele. 40 autóval és 1000 motorkerékpárral többet gyártanak Még egy hónapja sincs, hogy megtartották az automobil és mező­gazdasági gépipari dolgozók országos konferenciáját, amelyen arról tárgyaltak, hogyan lehetne meg­javítani az eddigi eredményeket. Igyekezetük ma már a Nagy Október 40. évfordulójára tett kötelezett­ségvállalásokban tükröződik vissza. Az automobil és mezőgazdasági gépipari reszort csaknem száz válla­lata közül 61 tett kötelezettségválla­lásokat. Ezek szerint 72 millió 766 ezer korona értékű árut gyártanak terven felül a belföldi és piacok részére, az­ önköltséget külföldi csak­nem 16 millió koronával csökkentik. 7 millió korona értékű anyagot taka­rítanak meg, a hulladékanyagból pe­dig 1 millió 250 eze­r korona értékű árut termelnek. Az automobil-üzemek legértékesebb kötelezettségvállalást a Mladá Bole­slav-i üzem dolgozóinak felajánlása, akik terven felül 40­0—­440-es sze­mélyaut­ót és az Š—1200 autók előál­lításához szükséges 60 alvázat gyár­tanak. A brandysi gépüzem és ön­töde a Kuka jelzésű automobilokból tízzel többet gyárt kivitelre. A mo­torkerékpárok, kerékpárok és mező­gazdasági gépek gyártásának szaka­szán értékes felajánlást tettek a stra­konicei motorkerékpárüzem dolgozói, akik kiviteli célokra terven felül ezer motorkerékpárt gyártanak. Az ostravai gyorsfejtők új csúcsteljesítménye A gyorsfejtők 24 tagú kollektí­vája a Dukla-bányában Bartolomej Krescanko élmunkás vezetésével, aki az ostrava-karvinai bányák építkezési nemzeti vállalatának dolgozója, július 1-től 29-ig már 194 métert fejtett az A 3-as profil­ban. Ezzel megdöntötte saját feb­ruári körzeti rekordját az ostra­vai-karvinai bányákban, amely 188 méter volt. Krescanko csoportja felajánlotta, hogy a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója tisz­teletére július végéig 200 méter teljesítményt ér el. A gyorsfejtés lehetővé teszi a Dukla-bányában a jövő évben a fejtési berendezések jobb kihasználását. A szepesi bányászok a Nagy Október tiszteletére A szepesi vasércbányák dolgozói áttanulmányozva a termelés haté­konysága határozták, növelésének lehetőségeit, és­hogy újabb technikai-szervezési intézkedésekkel félmillió korona értékkel növelik a Nagy Októ­ber 40. évfordulója tiszteletére tett eredeti kötelezettségvállalásukat. A szepesi bányászok kötelezettségválla­lásainak összértéke ezzel 3 millió 431 ezer koronára emelkedett. Az üzemi kötelezettségvállalás tel­jesítése érdekében a szepesi bányák csaknem minden üzemében jelentős újításokat vezetnek be a fejtésben és a termelésben. A mlynki bányászok a fejtési módosításokkal az év végéig 12 428 koronát takarítanak meg. Slo­vinkyben a barit-koncentrát szárítá­sát módosítják, amivel tüzelőanyag­ban és a nagy olvasztók javításán az év végéig 188 870 koronát takarítanak meg. A Lucia-bányai bányászok vil­lanyhajtású ventillátorokat vezetnek be és ezzel 8 ezer koronát takaríta­nak meg. Kišovcében a falfejtést olyan terjedelemben vezetik be, hogy­ 165 792 koronát takarítsanak A švábovcei- mangánérc-bányában meg. be­vezetik a villanyfúrást, amivel 18 500 koroná­t takarítanak meg.

Next