Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-01 / 60. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ." SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1058. március 1. szombat 50 illlér XI. évfolyam, 60 .szám. Ahogy a vitában, úgy a munkában is Pártunk Központi Bizottsága nem egész félév alatt már másodszor fog­lalkozott az ipar és az építészet új irányítási, tervezési és pénzellátási módszereire vonatkozó kérdésekkel. A Központi Bizottság február 25-i ülésén az országos vita eredményeit összefoglalva véglegesen jóváhagyta azokat az elveket, melyek hozzájárul­nak iparunk irányítása tervezése és pénzellátása színvonalának emelésé­hez. Április 1-ével életbe lép a vállalatok és a szövetségek új szervezési rend­szere. A főosztályok jogköre és funk­ciója április 1-ével megszűnik, a mi­nisztériumok pedig megszabott jog­körrel, valamint kitűnő minőségű ap­parátussal rendelkező kisebb alakula­tokká változnak át. Megállapították azokat az elveket is, amelyekhez 1959. január 1-i hatállyal tervezésünknek igazodnia kell. Hogy elvileg milyen helyzet alakul ki, erre rámutatott a Központi Bi­zottság ülésének tegnapelőtt közölt határozata s e kérdéssel részletesen foglalkozik Široky elvtárs beszámoló­ja, melyet a dolgozók lapunk tegnapi számában olvashattak. Az iparunk irányítása színvonalá­nak emelésére vonatkozó elvek, me­lyekről pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott, teljes mértékben dolgozóink országos vitájának ered­ményeiből indulnak ki. Az országos vita maradéktalanul igazolta azon ja­vaslatok helyességét, melyeket Központi Bizottság megítélés céljából a a dolgozók elé terjesztett. A vita alapján pártunk Központi Bizottsága sok esetben megfelelőbb irányát szabhatta meg az eredetileg feltéte­lezett intézkedéseknek. Az egyes járásokból és kerületek­ből érkezett észrevételek nem egy esetben hozzájárultak a minisztériu­mok által előterjesztett javaslatok tökéletesítéséhez és elmélyítéséhez. Az országos vita folyamán kifeje­zően megnyilvánult a nép nagymérvű kezdeményezése és érdeklődése az iránt, hogy népgazdaságunk gyors ütemben fejlődjék és a lehető leg­gyorsabban befejeződjék munkásosz­tályunk történelmi jelentőségű fel­adatának jelenlegi jelentős­e a szocializmus felépítése, szakasza A szocializmus építésének betető­zésére felhívó jelszóval szorosan egybefonódnak mindazok a feladatok, melyek ez idén és az eljövendő évek­ben várnak megoldásra. Az új intézkedések segítséget nyújtanak nekünk abban, hogy az ed­diginél jobban, könnyebben s nagyobb hatékonysággal teljesítsük az ez idei tervben, valamint a jövőbeni tervek­ben előirányzott feladatokat. Nem titkolhatjuk azonban, hogy ez­zel kapcsolatosan igen sok munka vár reánk. Vegyük csak szemügyre pél­dául azt a magától értetődő, minden kétségen felül álló intézkedést, mely április 1-ével lép érvénybe — a vál­lalatok, a szövetségek és a minisz­tériumok új szervezési rendszerét. A bővített jogkörrel gyarapodnak majd a feladatok s az ezzel kapcso­latos gondok is. A vállalatoknak, szö­vetségeknek és minisztériumoknak az új szervezéssel összhangba kell hoz­niok a műszaki-ipari és pénzügyi terveket. Ez megköveteli továbbá a kollektív szerződéseknek más szem­szögből való kidolgozását, a gazdasági vezetőségeknek, a párt- és szakszer­vezeteknek tevékenységükben szintén az új feltételekhez kell alkalmazkod­niok. Sok munkát ad majd az új állami nagykereskedelmi árakra való átszá­mítás is. Vegyük szemügyre továbbá az új intézkedések nem kevésbé jelentős összességét: a népgazdaságunk új módszerek szerint való tervezését, mely 1959. január 1-én lép életbe. A kellő feltételek megteremtése nél­kül e téren sem érhetnénk el sokat. És mi annak legfontosabb feltétele, hogy kellőképpen érvényre juttathas­suk a tervezés új módszereit? Ez a feltétel, hogy az új vállalatok mara­déktalan tökéletességgel s tárgyila­gosan ismerjék összes problémáikat. Jól kell ismerniök s tudniok mindazt, ami alapját képezi majd a tervek kidolgozásának és alapvetően fontos, hogy természetesen, egyenletesen s következetesen teljesítsék az összes ez idei feladatokat is. Igen fontos, hogy az új vállalatok már kezdettől fogva teljes gőzzel fogjanak a munkához. Helyenként még elégedetlenség nyilvánul meg az elosztást illetőleg. Még nem minde­nütt békéltek meg teljesen azzal a gondolattal, hogy a vállalat üzemmé változik át, avagy a vállalat a Kolín­ban és nem Prágában székelő felettes szervek alá tartozzék. De ma már sem­mi sem változtatható ezen a helyze­ten. Mindezt alaposan megfontolták, megvitatták és figyelembe vették az intézkedések mellett és azok ellen szóló megjegyzéseket. A végérvényes szervezési intézkedéseket a járási és a kerületi pártbizottságokkal meg­egyezve, a legfelsőbb érdeket, a nép­gazdaság érdekét szem előtt tartva foganatosítottuk. Az e kérdésekkel kapcsolatos viták folytatása inkább ártana, mintsem javára válna az ügy­nek. Fogjunk mindnyájan becsületes szándékkal a munkához, hogy a vál­lalat április 1-től helytálljon a fel­adatok teljesítésében. Segítsünk mindnyájan abban, hogy vállalatunk már a közös munka első évében az élenjáró vállalatok sorába kerüljön. Az új vállalatokra háruló feladatok oly nagyok lesznek, hogy csak az összes dolgozók, a vállalatot képező egész kollektíva becsületes összefogá­sával teljesíthetők. Ebből a szempontból — a nagy fel­adatok és a nagy felelősség szem­pontjából — kiindulva kell értelmez­nünk az új vállalatot irányító egyének nehéz feladatát is. A bővített jogkör, a nagyobb felelősség és a hatványo­zott feladatok megkövetelik az irá­nyító szervek jobb minőségét is. Ezt az elvet kell szem előtt tartanunk azon jó szakképzettséggel rendelkező műszaki és ügykezelési dolgozók el­helyezésénél is, akik az átszervezés keretében a minisztériumokból, a köz­ponti szervekből kerülnek a vállala­tokba. A vállalatok irányító appará­tusát az eddigi dolgozók létszámának csökkentése árán is ki kell egészí­tenünk a minisztériumokból rendelke­zésre bocsátott rátermett, jó szak­képzettségű és tapasztalt dolgozók­kal. A Központi Bizottság ülésén hozott­ határozat és az elhangzott beszámoló is hangsúlyozza, hogy a fokozatosan érvénybe lépő új intézkedések még nem az a csodaszer, melynek segít­ségével gazdaságunkban egycsapásra mindent elintézhetünk, ami eddig rossz volt, jóvá és ami jó, még jobbá tehetünk. Az új intézkedések, melyek a dolgozóknak lehetővé teszik, hogy nagymértékben részt vehessenek népgazdaság összes fontos kérdései­­ re vonatkozó döntésekben, semmit sem jelentenének, ha nem mozgósíta­nék a dolgozók egész kollektíváját, melynek ezeket az intézkedéseket meg kell valósítania és munkájában maradéktalanul ki is kell aknáznia. Az ő művük azok az intézkedések, ame­lyeket most kell megvalósítani. Pár­tunk Központi Bizottsága erről a kö­vetkezőt mondja: “ Az országos vita teljes mértékben igazolta az új intézkedésekre vonatkozó javaslatok helyességét. A vita során elhangzott és benyújtott észrevételek s javasla­tok alapján sok mindent átdolgoz­tunk, kijavítottunk. A párt ezért tel­jes joggal elvárja, hogy a dolgozók részvétele a népgazdaság fontos kér­déseiben való döntésekben, ami oly kifejezően nyilvánult meg az országos vita folyamán, a jövőben még kife­jezettebb módon jut majd érvényre az összes új intézkedések életbelép­tetése során. Az új intézkedések helyenként — legalábbis eleinte — maguk után vonhatják a helytelen, helyi érdekű, avagy önző érdekek érvényre juttatá­sát, ami csökkenthetné az új intéz­kedések hatékonyságát. Minden ilyen tisztességtelen játék pillanatnyi rész­leges előnyöket nyújthatna bizonyos egyének korlátozott körének, de az egész népgazdaságnak csak ártana, megnehezítené a továbbiakban a mun­kát, mert ezen munka alapját az idei eredmények képezik. A Központi Bizottság elvárja, hogy az új intézkedések megvalósítása se­(Folytatás a 2. oldalon). A DIMITROV ÜZEM DOLGOZÓINAK ÜNNEPNAPJA Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára szerencsekívánatát fejezte ki az üzem dolgozóinak a Köztársasági Rend átvétele alkalmából E hét csütörtökje a Dimitrov Üzem dolgozóinak nagy napja volt. Az üzem dolgozói még mielőtt az óra tizen­kettőt mutatott volna, klubjukba siet­tek, hogy részt vegyenek azon az ün­nepi gyűlésen, melynek keretében az üzemet kitüntetik a Köztársasági Renddel. KB Amikor Karol Bacílek elvtárs, a CSKP politikai irodájának tagja( az SZLKP KB első titkára átlépte az üzemi klub helyiségének lépcsőjét, hogy a többi vendégekkel­ együtt részt vegyen e magas kitüntetés ünnepé­lyes átadásában, hosszantartó taps fogadta. Bacilek elvtárs gratulált Dimitrov Üzem dolgozóinak a magas a kitüntetéshez. A Dimitrov Üzem dolgozóinak sze­rencsekívánataikat fejezték ki Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság fő­konzula, a Vegyiipari Minisztérium és a Szlovák Szakszervezeti Tanács kép­viselői is. Azután František Kalivoda elvtárs, az üzem érdemes régi dolgozója lé­pett a mikrofon elé. Kalivoda elvtárs visszaemlékezett arra, hogy az üzem az évek során hogyan fejlődött. A kitüntetett üzem dolgozói azután jóváhagyták a párt Központi Bizott­ságának és a köztársaság kormányának küldendő üdvözlő levél szövegét, mely­ben megígérik, hogy mindig hívek ma­radnak az üzem forradalmi hagyo­mányaihoz. Bacílek elvtárs beszéde „Tisztelt Elvtársak!" Engedjék meg, hogy a CSKP Köz­ponti Bizottságának nevében szívé­lyesen üdvözöljem önöket üzemük­nek a Köztársasági Renddel való ki­tüntetése alkalmából és kifejezzem szívből jövő szerencsekívánataimat ehhez a magas kitüntetéshez. Érdemeik méltó értékeléseként dolgozóinknak a bel- és reakció felett aratott februári külföldi győ­zelme 10. évfordulója alkalmából adományozták üzemüknek a Köztár­sasági Rendet. Üzemük ezeket az ér­demeket egyrészt azzal szerezte, hogy az emlékezetes februári napok­ban az üzemben szervezett népi mi­lícia példásan teljesítette a rája há­ruló feladatokat, másrészt azzal, hogy a dolgozók példás kezdeménye­zést tanúsítottak s szép eredménye­ket értek el a szocializmus építésé­vel kapcsolatos feladatok teljesítésé­ben. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, pártaink legmagasabb szerve, a kormány és a köztársasági elnök így értékelték becsületes kiállásukat, osztályöntuda­tukat és példás munkájukat. Üzemük harcos hagyományai már igen régiek. Az egykori Dinamit-gyár, a mai Dimitrov üzem­i — mely ma átveszi a Köztársasági Rendet — dolgozói ott álltak már kommunista pártunk bölcsőjénél is. (Folytatás a 2. oldalon.) { Négy és fél millióval gazdagodtak egy év alatt! Zárszámadások a lévai járásban Mind gyakrabban hallhatjuk azt a mondást, hogy „a szövetkezeti gaz­dálkodásé a jövő". Akik jól ismerik a falvak parasztságának mai életét, bizonyítani is tudják ezt az állítást. Nem kell egyebet tenniök, mint el kell mondaniok, mennyivel könnyebben és jobban él egyénileg dolgozó társánál az, aki a közösben dolgozik. Igen ám, csakhogy olyanok akadnak elég szép számban, akik nem akarnak hinni a bizonygatások­ is­nak, akik rosszakaratúan így gyengítgetik a bizonyítékok erejét: „Propa­ganda az csak, egy-egy kivételesen jó sorsú szövetkezetest állítanak szembe a magángazdával!" Nos, ne beszéljünk hát ezek kedvéért most az egyes embereknek, hanem 44 szövetkezet több ezer parasztjának fejlődő sorsáról: Nem a legjobbak ők! Azzal, hogy a lévai járás szövetke­zeteseinek sorsát említettük példának, inkább nehezítjük, mint könnyítjük bizonyítási feladatunkat. A lévai járás egyik legnagyobb járása ugyanis nyitrai kerületnek, 44 szövetkezet gaz­a­dálkodik benne, talajviszonyai sem a legkedvezőbbek, akad hát itt hiba ter­mészetesen éppen elég. Az olyan hely­zet sem könnyíti a szövetkezeti gaz­dálkodás előremenetelét, amilyen pél­dául Jalakšován van, ahol 300 hek­tárnyi szántóföldet körülbelül 10 él­tesebb embernek kell megművelnie, csupán azért, mert nincs fiatal a kö­zösben. Mondom, akad nehézség éppen elég a lévai járásban is, s mégis olyan gazdasági, fejlődési folyamatot lehet itt is kimutatni, hogy­­ nincs olyan egyénileg gazdálkodó család, amely akárcsak nyomukba is tudna lépr­i. Hasonlítsuk csak bizonyítékként össze az 1956-os és 1957-es zárszám­adásukat. Ami mindennél ékesebben beszél 1956-ban járási átlagban 7 korona 38 fillér volt egy-egy munkaegység értéke, 1957-ben 9 korona 63 fillér! A tervezett munkaegységet egyetlen szövetkezet sem érte el 1956-ban, még a legjobbak is, például Felsősze­cse 22 korona helyett 20 koronát, Alsószecse és Léva pedig 20 korona helyett 17 koronát ért csak el. Nem is beszélünk Tolmácsról vagy Jalakšo­váról, ahol 3 korona 17 fillér, illetve 1 korona 17 fillér mínusszal fejezték be az évet. Mi történt azonban a rá­következő egy év alatt ? Az, hogy 1957-ben egyetlen szövetkezet sem akadt, ahol mínusszal zártak volna. Tolmácson 6 korona, Jelakšován pedig 3 korona részesedéssel végeztek. Fel­sőszécsen például 20 korona 80 fillér helyett 24 koronát, Lökön 10 korona 40 fillér helyett 12 korona 50 fillért, Kmeťovcén 12 korona 81 fillér helyett 14 koronát, Vámosladányban pedig 1­ korona 89 fillér tervezett munka­egység helyett 12 korona 96 fillért értek el. Amíg tehát 1956-ban a lévai járás szövetkezeteiben 3 938 652 koro­nát fizettek ki részesedésképpen tagoknak, 1957-ben 8 387 290 koronára a nőtt ez az összeg, azaz 1957-ben négymillió és 448 638 koronával gaz­dagodtak a szövetkezetek parasztjai. Nyomor helyett "élet Nem akarunk azzal dicsekedni most, hogy mi mindenre telt egyetlen év alatt mennyit fejlődött a lévai vetkezeti paraszt életszínvonala. szó-Egy dolgot azonban bátran megemlíthe­tünk még a szövetkezeti gazdálkodás jövőjének igazolására. Ugyan melyik magángazdálkodó nem emlékszik az 1957-ben éppen az aratás idején dúló szörnyű viharokra, melyik egyénileg gazdálkodó nem siratta kétségbeeset­ten az egész évi gürcölésének szeme láttára pusztuló eredményeit? S me­lyik magángazda nem adta volna akár egyik ujját is oda, ha akárcsak 18 má­zsát betakaríthatott volna egy-egy hektárnyi gabona földjéről? S íme, a szövetkezeti gazdálkodás, a „miénk" tudata, a közös összefogás mit ered­ményezett mégis ezekben a kétségbe­ejtő időkben? Azt, hogy 20 - 70 kg­­ os búzaátlagot csépelt ki a lévai járás szövetkezeti parasztsága 1­ l hektár­nyi földjéről. Akad-e hát akár csak egyetlen magángazdálkodó is, aki úgy alaposan belenézve lelke mélyébe, ne találná ott meg töprengésének fele­letét? Lehet, hogy nem tetszőt, le­het, hogy nem kedvére valót, de mégis csak azt: Igenis, a nagyüzemi gaz­dálkodásé a jövő! (n. j.) Rövidesen megindul MANET-ROBOGÓK irtása A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben ebben az évben kezdik meg az egyszemélyes Manet-100 típusú robogóik sorozatgyártását. A robogót a Považská Bystrica-i üzemben szerkesztették. A motor köbtartalma 98 kcm, teljesítménye 5,1 lőerő. Legnagyobb sebessége 80 km/óra. Az e típusú robogókból még ebben az évben ötezer darabot készítenek el. A Klement Gottwald Üzem dolgo­zói az új robogón végzett munka mellett tovább fejlesztik a bevált és jól ismert Pioniier motorkerékpárt is. Az új, módosított Pionier, a Ja­wa-Pionier 555-ös most végzi próba­útját. (MTK) Az első negyedévben: 50 ezer korona J. Kočiš,­­(ČTK) feh* A prešovi Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói a Februári Győzelem és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy az első negyedév­ben 1%-kal növelik a munkaterme­lékenységet és 50 ezer koronával te­szik olcsóbbá a termelést. Az egész­üzemi felajánlást 51 kollektív és 40 egyéni felajánlás támasztja alá. Képünk a csabai kolbászt készítő részleget mutatja be, ahol a jó mi­nőségért folyik a verseny.

Next