Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)
1958-04-01 / 91. szám, kedd
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 1. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 91. szám Gazdasági életünk további szakasza Mérhetetlen fáradságba, számtalan ember két keze és agya munkájába került, amíg elérhettünk fejlődésünkben mai színvonalunkhoz. Mindent elölről kellett megkezdenünk. Át kellett vennünk a tőkés ipari vállalatokat. A gazdaság nagyméretű irányításában nem rendelkeztünk és nem is rendelkezhettünk saját tapasztalatokkal. Ezenkívül szép számmal akadtak olyanok is, akik arra törekedtek, hogy meghiúsítsák, fékezzék munkánkat. De az emberek megakadályozták „terveik" megvalósítását. Bebizonyították, hogy az irányítás művészete nem a tőkések kiváltsága, hanem ellenkezőleg a nép, mely megszabadult elnyomásuktól, aránytalanul jobban ért hozzá, mint ők. Az állandó gazdasági fellendülés mögöttünk levő 10 éve fölöttébb meggyőzően erről tanúskodik. Ahogyan növekedett iparunk és kialakult a szocializmus anyagi termelési alapja, emelkedett az emberek életszínvonala is. Pártunk fáradhatatlanul oly irányban vezette őket, hogy hatoljanak a bonyolult kapcsolatok mélyére, ismerjék meg a gazdasági törvényeket és szerezzenek gazdag tapasztalatokat. És ez nemcsak a vezető állásokat betöltő egyénekre, hanem az összes szakaszokon dolgozókra vonatkozik. Csak ennek alapján kerülhetett sor oly széleskörű és áldásos eszmecserére, amilyen az országos vita volt. Az ipar és az építészet mai nappal életbe lépő újjászervezése, a tervezés és a pénzellátás új módozata, mely gyakorlatilag 1959. január 1-ével érvényesül majd, népünk nagy kezdeményezésének eredménye, azon tapasztalatok gyümölcse, melyeket a nép a kommunista párt előrelátó vezetésével szerzett. Jóllehet, a mai nap népalkotó törekvéseinek kiváló eredménye, a valóságban még csak a kezdetet jelenti. A mai nappal kezdődik iparunk irányításának további szakasza. Az új szervezéssel leraktuk ennek alapjait, melyeken folytatnunk kell építő munkánkat. Ebben természetesen nem mellőzhetjük az emberek közvetlen és legszélesebb körű részvételét. Hiba volna, ha azt gondolnánk, hogy a mai naptól kezdve, amikor új termelési-gazdasági egységeket létesítettünk, már minden simán mehet, hogy megszűnnek az összes nehézségek és a termelés irányítása is oly könnyen megy majd, akár a gyerekjáték. A gazdaságban nem használhatunk varázsvesszőket és máról holnapra nem érhetünk el átható erejű javulást sem. Ennek érdekében továbbra is szorgalmas munkát kell végezni. A teljes egészeket alkotó gazdasági egységek létesítése, a szükséges munkakörrel, nagyobb jogkörrel és egyben felelősséggel való felruházása, a közbenső fölösleges irányítási szervek megszüntetése — mindez már magában véve is nagy változást jelent. Ez azonban ennek ellenére egyelőre csak előfeltételét, mintegy ugródeszkáját jelenti az ipar és az építészet irányítása gazdasági hatékonysága növelésének és nem fér kétség ahhoz, hogy kiváló előfeltételről, megbízható ugródeszkáról van szó. Nem fér kétség ahhoz sem, hogy kellőképpen fel is használjuk majd ezeket az előfeltételeket. Ez azonban még nem volna elegendő. Ezeket az előfeltételeket éppen azért, mert oly kiválóak, maradéktalanul és minél előbb ki is kell használnunk. Hogy ez mily mértékben sikerül majd, arról nemcsak az igazgatók és helyetteseik, nemcsak a gazdasági dolgozók döntenek. Minden, ami új, megköveteli a benne résztvevők maradéktalan megértését. A résztvevők száma iparunkban és építészetünkben meghaladja a két és fél millió főt. Bizonyára nem lehetetlen, hogy érdeklődésüket nemcsak felébresztjük, hanem fokozzuk is. Az érdeklődést már az országos vita keretében is felébresztettük. Az emberek előterjesztették javaslataikat és állandóan érdeklődnek azok sorsa iránt. Hiszen az új szervezés az ő ügyük és az új szervezés végleges kialakítása el sem képzelhető nélkülük. Ezért hibát követnek el azok a vállalatok, ahol az új szervezés számos kérdését zárt ajtók mögött tárgyalják meg, ahol nem vonják be a vállalatok legszélesebb körű kollektíváit a vállalat belső szervezésével kapcsolatos kérdésekkel összefüggő döntésekbe, az együttműködési kapcsolatok kialakításába, stb. Igaz, hogy felesleges idővel éppenséggel nem rendelkezünk, sürgetnek a határidők és éppen mostanában igen sok a feladatunk. Magától értetődő, hogy amikor ilyen nagy változás megvalósításáról van szó, ez teljes mértékben foglalkoztatja az embereket. Ez azonban nem semmiféle elodázást. Jóllehet okozhat sürgetnek bizonyos határidők, vagy éppen azért, mert sürgetnek, annál inkább kell a vezető dolgozóknak tanácskozniok a vállalati kollektívákkal, melyeket természetesen kellő tájékoztatásban is kell részesíteniök. A vezető dolgozóknak tudatában kell lenniök annak, hogy ha manapság nem támogatnák továbbra is a vállalati kollektívának nagy fokú kezdeményezését, úgy a legdöntőbb pillanatban elveszthetik a kellő ütemet. A szakszervezeteknek ugyancsak meg kell találniuk azokat az új módozatokat, melyek segítségével az eddiginél nagyobb mértékben vonhatják be az embereket a termelés legszélesebb körűen megvalósított irányításába. Nem fér kétség ahhoz, hogy termelési értekezletek a jövőben nem maradnak meg mostani módozataik mellett, hanem tovább fejlődnek majd. Hiszen arról van szó, hogy a dolgozók legnagyobb tömegszervezetének tevékenysége ne játszódjék le csupán annak szerveiben, hanem az összes tagok vegyék ki részüket e tevékenységben és gyakoroljanak rá kellő befolyást is. Csak az ilyen tevékenység válhat a vállalat gazdasági tevékenységének legnagyobb előnyére. Vegyünk most két igen fontos tényt figyelembe. Bár az ipar és az építészet a mai nappal az új szervezés útjára lép, ez még nem jelenti azt, hogy már minden késznek, befejezettnek tekinthető. Képletesen mondva, elkészültünk az alapvető érckonstrukcióval. Ezt azonban még a szükséges fallal és más egyébbel is ki kell töltenünk, hogy jól lakhassunk az új épületben. Hasonló módon kell eljárnunk a termelési-gazdasági egységekben is. Ezekben az egységekben ma sok mindenfélét kell véglegesen kialakítanunk, olyasmit, ami már az új egységek jogköréhez tartozik, amit ma már semmilyen felettes szerv el nem intéz. Be kell fejeznünk a vállalaton belüli szervezési munkát. Az, ami mindeddig, amikor csak kisebb vállalatról volt szó, megfelelt, amikor a vállalat egész tevékenysége utasítások szerint valósult meg, ma már nem elegendő. A vállalat nagy egységgé változott át és maga felelős azért, hogy termékeivel a hatáskörébe tartozó avagy az egész köztársaságot körzetet ellássa. A közeljövőben szemügyre kell vennünk, megfelelők-e az eddigi együttműködési kapcsolatok, melyeket a lehető legnagyobb mértékben az illetékes vállalatba kell összpontosítanunk. Szemügyre kell vennünk, milyen dolgozók széthelyezése és az átszervezés alapján meg kell valósítanunk az ügykezelési apparátus létszámának csökkentését. Gondot kell fordítanunk a vállalaton belüli megfelelő kapcsolatok megteremtésére is. Óvakodjunk a régi szervezési rend bizonyos „csökevényeitől", mert előfordulhat, hogy az eddig önálló vállalat üzemmé, vagyis egy vállalat részévé változik át. Az ilyen üzem dolgozóinak új, tágabb látókörből megítélve kell majd dönteniök. Most már nem tarthatják szem előtt csupán üzemük érdekeit, de szem előtt kell tartaniuk a vállalatot alkotó összes részek eredményes munkáját is. Az ipar és az építészet ma életbe lépő új szervezése, valamint a tervezéssel és pénzellátással összefüggő későbbi intézkedések megnyitják előttünk azt az utat, melyen haladva minél előbb érhetünk el úgyszólván szemmel látható célunkhoz, ahhoz, hogy betetőzzük hazánkban a szocializmus építését. Ha azt akarjuk — és ez mindnyájunk érdeke —, hogy mindnyájan az eddiginél jobban éljünk, törekednünk kell ezen út lerövidítésére. Ez természetesen megköveteli, hogy az új feltételeknek megfelelően mindnyájan munkához lássunk, éspedig ott, ahol a leginkább van rá szükség. | A. Gromiko beszéde a Szovjetunió legfelső Tanácsának ülésén A Szovjetunió beszünteti a további nukleáris FEGYVERKÍSÉRLETEKET A Legfelső Tanács jóváhagyta az új szovjet kormányt Moszkva (ČIK) — Március 11-én délelőtt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második kamarája — a Nemzetiségi Tanács is befejezte N. Sz. Hruscsov a kolhozgazdálkodás további fejlesztéséről, valamint a gép- és traktorállomások átszervezéséről elhangzott beszámolójának vitáját. Valamennyi képviselő állást foglalt az átszervezés megvalósításáért, kiemelve, hogy itt azon közvetlen rendkívül jelentős intézkedések folytatásáról van szó, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány az utóbbi években a szovjet mezőgazdaság fellendítése érdekében foganatosított. A Szovjetunió Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának hétfő délutáni együttes ülésén N. Sz. Hruscsov zárószavai után jóváhagyták a gép- és traktorállomások létesítésének további fejlesztéséről és átszervezéséről szóló törvényt. N. Sz. Hruscsov, a minisztertanács elnöke ezután a Legfelső Tanács elé terjesztette a Szovjetunió új kormánya összetételének javaslatát. A kormányt egyhangúlag jóváhagyták. A minisztertanács elnökének első helyettesei F. Kozlov és A. Mikojan. A minisztertanács elnökének helyettesei: A. Koszigin, A. Zaszjagyko, Kuzmin és D. Usztyinov, A kormányban még 30 miniszter foglal helyet. Az új szovjet kormányban Andrej Gromiko a külügy*miniszter, Rodlon Malfcsovszkij a nemzetvédelmi miniszter, Arszenij Zverev a pénzügyminiszter, Nyikolaj Dudorov, a belügyminiszter, Ivan Kabanov, a külkereskedelmi miniszter, Nyikolaj Mihajlov a kulturális ügyek minisztere, Marija Kovrigina, az egészségügyminiszter, Vlagyimir Mackevics a földművelésügyi miniszter. Nyikolaj Bulganyint a Szovjetunió Állami Bankja vezetőségének elnökévé nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két kamarájának március 31-i együttes ülésén Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere nyilatkozatot tett az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetéséről. GROMIKO MEGÁLLAPÍTOTTA, sajnos, a Szovjetunió az egyedüli az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező hatalmak között, amely minden halogatás nélkül hajlandó aláírni olyan egyezményt, amely véget vetne az atom- és hidrogénfegyverkísérleteknek. Tudatában vagyunk annak — folytatta Gromiko —, hogy a kísérletek beszüntetése nem jelenti még az atomháború veszedelmének teljes kiküszöbölését. Ezért nemcsak a kísérleti robbantások beszüntetését kívánjuk, hanem egyúttal világosan kijelentjük, hogy fő célunknak tartjuk egyezséget kötni a többi hatalommal, az atom-és hidrogénfegyverek valamennyi fajtájának feltétlen beszüntetéséről, gyártásuk betiltásáról, a fegyverkészletek teljes elpusztításáról és a megfelelő ellenőrzés bevezetéséről. Az USA és Nagy-Britannia kormányai azonban még mindig nem mutatnak készséget megállapodásra, holott az atomfegyvereket megalkotott három hatalom ilyen lépését kétségkívül hálásan fogadná az egész emberiség. Lehetetlen észre nem venni — jelentette ki a továbbiakban Gromiko —, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetésében egyes nyugati tényezők, főképpen az USA-ban a nyugati országok gazdasági életének veszedelmét látják. A nyugati országok gazdaságát azonban nem az atomfegyverkísérletek és a lázas fegyverkezés beszüntetése veszélyezteti — mondotta Gromiko —, hanem a militarizáció, amely gúzsba köti az Atlanti Tömb tagállamainak gazdasági életét. Joggal feltételezhető, minél nagyobb fokú ezen országok jogának militarizálása, annál gazdanagyobb lesz a bukás a gazdasági csőd szakadékába. Hiszen az atom- és hidrogénbomba az USA-ban nem védett meg 3 300 000 amerikait a munkanélküliségtől. Gromiko hangsúlyozta, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt aránylag könnyen el lehet érni, mert jelenleg ezt fegyvert mindössze három állam , a a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia gyártja. Itt tehát csupán arról van szó, hogy e három hatalom között megállapodás jöjjött létre és ezután a kérdést könnyen meg lehet majd oldani. Néha szó esik arról — folytatta Gromiko —, hogy Nagy-Britanniának szüksége van állítólag további atom-és hidrogényfegyverkísérletekre, mert e téren elmaradt és utol akarja érni a Szovjetuniót és Amerikát. Ez nagyon furcsa érvelés — jegyezte meg Gromiko. — Ki nyújt kezességet arra, hogy ha az atomfegyvekísérleteket folytatják, az angolok behozzák-e elmaradásukat, vagy nem maradnak-e még jobban el? A versengés mindenképpen csak verseny marad, ami annyit jelent, hogy minden egyes fél arra fog törekedni, hogy ne maradjon a többiek mögött. Bármilyen csodálatosan hangzik is, pen mondotta Gromiko — mindenképigaz, hogy nem tudni miért, Franciaország is az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény ellen foglal állást. Nehezen hihető, azonban mégiscsak igaz, hogy azok között, akik ma Franciaország politikáját irányítják, akadnak olyanok, akik komolyan azt gondolják, hogy országuk nemzeti érdekei megkívánják, hogy bekapcsolódjon nukleáris fegyverkezési versenybe és a gazdasági erőforrásait e célokra pazarolja. Az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésének — jelentette ki Gromiko —. Kell az első lépésnek lennie a hatalmak közötti kölcsönös bizalom azon gesztusának, amelyre a világ nemzetei várnak. (Folytatás a 5. oldalon.) Az első negyedév eredményeiből Az első negyedévben több jelentős üzemünk határidő előtt teljesítette a tervfeladatokat. Ezen üzemek között volt a ružomberoki V. I. Lenin gyapotüzem is, amely máig 70 000 méter textilanyagot gyártott terven felül. Az üzem dolgozói az önköltségeket 1,5 százalékkal csökkentették. Sikeresen teljesítették negyedévi tervüket, a Liptovský Hrádok-i Tesla üzem dolgozói is, akik tervezett feladataikon kívül még 80 000 korona értékben termeltek árut. A Tesla dolgozói 5000 korona megtakarítást értek el az elmúlt három hónap alatt. A Lietavská Lúčka-i Viliam Široký Cementgyár dolgozói az első negyedévi terven felül 700 tonna cementet termeltek, ami jelentős segítséget jelent Szlovákia építkezéseinek. A csehszlovák gépipar fejlettségének újabb bizonyítéka (ČTK) A csehszlovák gépipar nagyfokú fejlettségéről tanúskodik az az új kőolajfinomító, melyet a Králové Pole-i konstruktőrök és mások építenek a szíriai Homszmunváros mellett. A Králové Pole-i Klement Gottwald Gépipari Üzemből nap nap mellett szállítják a tehervonatok a kikötőkig a sok-sok tonna feldolgozott anyagot, melyet azután hajók visznek tovább a szíriai kikötőkbe. E nehéz vegyiipari berendezéseket gyártó legnagyobb üzemünk dolgozói a legnagyobb gondossággal foglalkoznak az Egyesült Arab Köztársaság megrendeléseinek elintézésével. A berendezések előállítása során nagy szilárdságú acélt és nemes öntvényeket használnak. A szóban forgó kőolajfinomító berendezését a legújabb tudományos és műszaki ismeretek kiaknázásával szerkesztik. Az ütemtervben előirányzott mennyiségnek megfelelően több mint 4000 tonna anyag került avaciv kerül a közeljövőben a kőolajfinomító építkezési helyére. A kaiCicoi Klement Gottwald Új Kohóban ezekben a napokban helyezzi üzembe hazánk legnagyobb siemens-martinkemencéjét. Mint már közöltük, a kemenceépítői pártunk XI. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásukat teljesítve 5 nappal a tervezett és egy nappal a felajánlott határidő előtt fejezték be az építést. Képünkön az új kemencét láthatjuk. V. Švorčík (ČTK) felv.