Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-01 / 180. szám, kedd

vVilág proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 1. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 180. szám. Jelentős fordulat a nemzeti bizottságok tevékenységében Ma, július 1-én jelentős fordulat áll be a nemzeti bizottságok tevé­kenységében. Ezen a napon léptetik életbe a pártunk Központi Bizott­ságának júniusi ülésén hozott in­tézkedéseket, melyek fokozzák a nemzeti bizottságok szerepét a népgazdaság fejlesztésében. Ezek lényege abban rejlik, hogy a nem­zeti bizotságok igazgatása alá tar­tozó gazdaságban is az irányítás, szervezés, érvényesítsék pénzellátás és anyagi érdekeltség hasonló alapelveit, mint amilyeneket az iparban és építészetben vezetünk be; ezek az intézkedések hozzá­járulnak ahhoz is, hogy a nemzeti bizottságok lényegesen fokozzák a dolgozók részvételét a gazdaság irányításában és az államigazgatás­ban. Az új szervezési intézkedések fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy ma a nemzeti bizottságok a népgazdaságnak csaknem egy­harmadát igazgatják, és felelősek a mezőgazdaság, a helyi ipar, közszolgálatok, a közlekedés, a ke­­­reskedelem és közös étkezdék, lakásépítkezés és lakásgazdálkodás, a az iskola- és egészségügy fejlesz­téséért. A nemzeti bizottságok e nagy felelősségének és jogkörének kibővítésére az 1956-ban tartott országos pártkonferencia után ke­rült sor és a mostani új szerve­zési intézkedések lehetővé teszik számukra a bővített jogkör érvé­nyesítését, a kerület, járás, város vagy község területén levő gaz­daság komplex és arányos irányí­tását, fejlesztését. Itt feltehetjük a kérdést: milyen változások állnak be a nemzeti bi­zottságok munkájában? A nemzeti bizottságok tanácsának és appará­tusának eddigi munkamódszere csak addig felelt meg, míg a nép­gazdaság csaknem minden ágaza­tát, szakaszát egy helyről, a köz­ponti hivatalokból irányították. De ma, a széleskörű decentralizálás, jogkör-átruházás után a nemzeti bizottságok a kerület, járás, vá­ros vagy község szocialista építé­sének és fejlesztésének sok kérdé­sében maguk döntenek végérvé­nyesen, de egyúttal kötelesek be­tartani és teljesíteni a népgazdaság fejlesztésének állami tervéből rá­juk háruló feladatokat is. Éppen ezért a nemzeti bizottságok eddigi munkamódszerükkel nem tudnák e nagy feladatokat teljesíteni. Ez a fő oka annak, hogy változások állnak be a nemzeti bizottságok munkaszervezésében. Az új szervezési intézkedések fő célja: létrehozni olyan feltételeket, hogy a nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szervei a legsikereseb­ben teljesíthessék a jogkör átru­házásából rájuk háruló feladatokat. A nemzeti bizottságok tanácsainak egyik fő feladata a gondoskodás az általuk kezelt gazdaság oldalú fejlesztéséről, amellett sok­ele­get tenni az egész néngazdaság tervezett fejlesztéséből rájuk há­ruló feladatoknak. A nemzeti bi­zottságok tanácsai mostantól kezd­ve az alapvető kérdések komplex megoldásával fognak foglalkozni, mint pl. a gazdaság fejlesztése, a terv kidolgozása, a nyersanyagfor­rások kihasználása, a terv teljesí­tésének ellenőrzése, a költségvetés stb. A fejlesztési terveket a terve­zési bizottságok és a pénzügyi osztályok dolgozzák ki, viszont azok teljesítését és ellenőrzését az újonnan szervezett ellenőrzési osz­tályok hajtják végre. A kérdések szakmai megoldása, az egyes ága­zatokra tartozó intézkedések valóra váltása, mint pl. a ban, egészségügyben mezőgazdaság­stb., a nem­zeti bizottságok illetékes osztá­lyaira hárul. A nemzeti bizott­ságok gazdasági és költségvetési szervei egyidejűleg — különösen az operatív tevékenység szakaszán — nagyobb jogkört kapnak. Ezeknek az új intézkedéseknek a gyakorlatban való bevezetésével egyszerűbbé válik a nemzeti bi­zottságok munkája és minőségi javulás fog beállni a nemzeti bi­zottságok hatáskörébe tartozó gaz­daság igazgatásában, tervezésében, pénzellátásában és ellenőrzésében. A tervezés és a költségvetés rend­szerének egyszerűsítése lehetővé teszi a nemzeti bizottságok appa­rátusa összetételének egyszerűsí­tését s a járási, néhol pedig a he­lyi nemzeti bizottságokra történő jogkör- és felelősség-átruházás ré­vén a nemzeti bizottságok appará­tusa létszámának csökkentését is. Ezeknek az új szervezési intéz­kedéseknek nemcsak az , hogy minőségileg javuljon a céljuk, nem­zeti bizottságok tevékenysége s mindenben eleget tehessenek a rájuk háruló feladatoknak, hanem az új intézkedések valóra váltása szinte megköveteli a nemzeti bi­zottságoktól, hogy sikeres politikai tömegszervező munkájuk révén az egész lakosság részvételével hajt­sák végre azok teljesítését, vagyis a dolgozók legszélesebb köreit nyerjék meg az irányításban való aktív részvételnek. A dolgozóknak nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy tömegesen vegyenek részt a nemzeti bizottságok terveinek és költségvetéseinek jóváhagyása előtt azok megtárgyalásán. Hogy a dolgozók minél nagyobb számban vehessenek részt az éle­tükkel, érdekükkel szorosan ös­­szefüggő feladatok tervezésében, teljesítésük biztosításában, ellen­őrzésében , a nemzeti bizottságok tömegszervező munkájának el kell mélyülnie, elsősorban az eddiginél sokkal jobban kell kifejleszteni az állandó és szakbizottságok kenységét, különböző aktívák tévé­ren­dezésével, a nőbizottságok, az utcai bizottságok tevékenységének foko­zásával újabb és újabb dolgozókat kell megnyerni, segítségül hívni a nemzeti bizottságok munkatervei­nek teljesítéséért. Ezt pedig a leg­sikeresebben úgy érjük el, a leg­jobban a dolgozók érdeklődését a közügyek iránt, úgy keltjük fel, ha a nemzeti bizottságok a mun­kájukra vonatkozó új intézkedése­ket nemcsak a nemzeti bizottsá­gok, az állandó albizottságok sem­ tárgyalják meg alaposan, n­é­ha­ nem azokat ismertetni fogják a választókkal is. Mindezek valóra váltásában nagyon sok függ, a nemzeti bizottságokban, azok ap­parátusában és az állandó albizott­ságokban működő kommunisták kezdeményezésétől. A nemzeti bi­zottságok tagjai, dolgozói, az ak­tivisták, a nemzeti bizottságok munkájának támogatást nyújtó dolgozók tömegei e nagy feladat­nak eleget is tesznek, hiszen mind­nyájunk tevékenysége arra irányul, hogy pártunk, a munkásosztály vezetésével mielőbb befejezzük ha­zánkban a szocializmus építését. E történelmi célunk elérésében nagy szerep jut a nemzeti bizott­ságoknak is. Éppen ezért kart kar­ba öltve vegyünk részt mindnyájan a nemzeti bizottságok munkájában, a ma életbe lépő új szervezési in­tézkedések valóra váltásában. Erre köteleznek bennünket a pártunk XI. kongresszusán mondott szavak: emeljük magasabb színvonalra a nemzeti bizottságok munkáját, ja­vítsuk meg az általuk igazgatott gazdaság irányítását. S mi min­dent megteszünk az új intézkedé­sek megvalósításáért, a XI. párt­kongresszus irányelveinek teljesí­téséért. Ez mindnyájunk érdeke és kötelessége. A MAI SZAMBAN: A nép életszínvonala emelésének fő útjai. (3. old.) A szovjet kormány tiltakozó jegy­zéke az USA-hoz. (4. old.) A Csehszlovák Köztársaság és az Albán Népköztársaság kormányá­nak közös nyilatkozata. (5. old.) A németek nyerték a brnói úszó-­­viadalt. (6. old.) Az ipolysági járás tel­jesítette a korai burgonya beadását (ČTK) Az ipolysági járás szomba­ton, június 28-án 100%-ra teljesítette a korai burgonya begyűjtésének ter­vét. A járásban a legtöbb burgonyát az ipolysági földművesszövetkezet tagjai adták be, akik a szerződéses beadási kötelezettség teljesítése után 500 mázsa korai burgonyát adtak el az állami felvásárló szerveknek. Az állami felvásárló szerveknek eladott burgonyáért több mint 120 ezer ko­ronát kaptak. A ludovcei EFSZ 50 má­zsa burgonyát adott be terven felül. A járásban további négy EFSZ ugyan­csak jóval túlteljesítette szerződéses beadási kötelezettségét. Az ipolysági járásban folytatják a korai burgonya begyűjtését. A kommunista és munkáspártok berlini tanácskozása Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Berlinben 1958. június 27. —29-én értekezlet volt, amelyen részt vettek az alábbi kommunista és munkáspártok képviselői: Belgium Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dánia Kommunista Pártja, Francia Kommunista Párt, Hollandia Kommunista Pártja, az Olasz Kom­a­munista Párt, Luxemburg Kommunista Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Németország Kommunista Pártja, Norvégia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, Ausztria Kommunista Pártja, Svédország Kommunista Pártja, a Svájci Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja. A tanácskozás a proletár internacionalizmus, valamint a kommunista-és munkáspártoknak a békéért, az amerikai és német imperialisták ag­resszív politikája ellen és a szövetségi köztársaság atomfelfegyverzése ellen folytatott harca testvéri egységének szellemében folyt. A proletár internacionalizmus eszméi szilárdan egybefűzik a Csehszlovák Köztársaságot és Albániát A barátság manifesztációja a csehszlovák kormányküldöttség tiranai látogatá­sának befejezésekor • Kormányküldöttségünk hazaérkezett Vasárnap, június 29-én 18 órakor Tirana legnagyobb terén manifesz­tációt tartottak. A teret betöltő tiranai lakosság lelkesen üdvözölte a testvéri Csehszlovákiából érkezett vendégeket, valamint az Albán Munkapárt és Albánia kormányának képviselőit. A jelenlevők lelkes éljenzéssel szakították félbe Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága titkárának és Viliam Širokýnak, a csehszlovák kor­mány miniszterelnökének beszédét. Munkapárttal az élén oly sikerrel építi szocialista iparát. V. Široký beszédében hogy a kormányküldöttség hangsúlyozta, elméjében és szívében megőrzi a Csehszlovákia népe iránti barátság és szeretet szá­mos megnyilvánulásának emlékét, amelynek a kormányküldöttség min­den városban, minden falun tanúja volt. Hasonlóképpen rendkívül szívé­lyesek voltak az albán nép képviselőivel, Enver Hodzsa és vezető Meh­met Sehu elvtársakkal, valamint a többiekkel folytatott megbeszélések. hu. Mindez — jelentette ki Viliam Širo­— a marxizmus-leninizmus, a szocalizmus eszméinek hatalmas ere­jéről tanúskodik. A proletár inter­nacionalizmus eszméi szilárd köte­lékekkel kapcsolják össze az Albán Népköztársaságot és a Csehszlovák Köztársaságot, valamint a két orszá­got a szocializmus tábora minden or­szágával. Viliam Široký ezután utalt hogy egyes történelmi források arra, sze­rint a két nemzet közötti baráti kap­csolatok már Podebradi György és Szkander bég idejében fennálltak. S. K. Neumann neves cseh költő, a szocia­­lista realizmus atyja, az első világ­háború idején Albániában járt és na­gyon megszerette becsületes népét... Široký elvtárs ezután kiemelte, hogy az albán nép minden sikerét és nagyszerű történelmi fordulatot orszá­­­ga sorsában­­ nem érhette volna (Folytatás a 4. oldalon.) A csehszlovák kormányküldöttség Pogradecben. Viliam Široký miniszter­elnök (baloldalt) válaszol a lakosság üdvözlésére. (ATA felvétele) Viliam Široký elvtárs beszéde Viliam Široký miniszterelnök kije­lentette, hogy a csehszlovák kormány­küldöttség rövid albániai tartózkodása során az őszinte öröm és csodálat ér­zéseivel kísérte a fiatal albán mun­kásosztály erőfeszítését, amely az al­bán nép legjobb forradalmi hagyomá­nyainak büszke örököseként az Albán Tizenkét kombájnnal kezdték meg az aratást A Bajcsi Állami Gazdaság mind a hat részlegén megkezdték az aratást éspedig összesen tizenkét kombájn­nal. Az idei aratásban ismét részt vesz Szeifert Ferenc, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője. Munkaér­demrenddel kitüntetett kombájnosa. A kombájnosok és traktorosok szo­cialista munkaverseny igyekeznek munkájukat jó segítségével minőség­ben és a legrövidebb idő alatt elvé­gezni és ezért két műszakban fog­a­nak dolgozni mind az aratásban, mind cséplésben és tarlóhántásban. Hogy ki lesz a versenyben az első, azt majd az elért eredmények mu­tatják meg. Valamennyi traktoros és kombájnos lelkesedéssel harcol az elsőbbségért a munka minőségében, a hektárhozamok növelésében, az anyagmegtakarításban és a gépek szakszerű karbantartásában. A learatott gabona után azonnal megy az eke és az eke után a vető­gép, így a jól átázott talajban azon­nal vetik a másodnövényeket. Az aratást és a cséplést, valamint a tarlóhántást és a vetést előre ki­dolgozott terv szerint végzik. Psenák József, Bajcs 0 Learatták az őszi árpát ^ A királyrévi szövetkezetesek­­ még az esőzések előtt meg­kezdték az őszi árpa aratását. Két kombájn dolgozott a szö­­vö­vetkezet földjein. Igen jó mun­kát végeztek s ma örömmel­­ újságolhatjuk, hogy végeztünk 0 az őszi árpa aratásával. A szem ma már száraz helyen van.­­ A hektárhozam nem a legjobb,­­ de nem is a legrosszabb. Hek­táronként 23 mázsát arattak. Bakó János, Királyrév h­azánk gyermekeinek barátsága jegyében zajlott le az " ifjúság dunai tal­álkozója e­lső hetének utolsó műsora. A bra­tislavai Kultúra és Pihenés Park­jában­ rendezték meg azt az ürömteljes esztrádműsort, amelyen részt vett az éppen Brati­slavában tartózkodó kínai párt­küldöttség is. Képeink az eszt­rád két legsikeresebb gyermekegyüttesét mutatják be. Bal­oldalt: a svidníki „Mičurinec" együttes, jobboldalt: az Jherské Hradi­ste­ i Hradištánek pioníregyüttes. S. Petráš (ČTK) felv.

Next