Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-01 / 89. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. április 1. szerda 30 fillér XII. évfolyam, 89. szám Akik a jövőnek dolgoznak Pártunk Központi Bizottsága nem­régen határozatot hozott a lakáskér­désnek 1970-ig való megoldására. A határozat azt a célt követi, hogy addig az időpontig a köztársság minden egyes családja megfelelő, korszerű és egészséges lakáshoz jusson. Kétségtelen, hogy az 1 millió 200 ezer új lakásnak tizenkét esztendő­­ folyamán való felépítése egy nagy­­­­jából 14 millió lakossal rendelkező­­ államban óriási méretű feladat, ami­­ csakis a szocialista társadalmi rend­szer nyújtotta lehetőségekkel és esz­közökkel valósítható meg. Éppen az építészet az az iparág, amelynek legközvetlenebb és leg­messzebbre kiható kapcsolata van a többi iparágakkal. A tőkés gazdaság­ban például éppen az építészet fog­lalkoztatottságának fokával szokták jellemezni a mindenkori ipari kon­junktúrát. Az építészet a szocializ­musban is a legszorosabb összeköt­tetésben áll a gépiparral, a vegyi­iparral, a közszükségleti cikkeket gyártó iparral és természetesen az építőanyagiparral. Ezen iparágakon kívül igen fontos szerepe van az épí­tészeti tervezőirodáknak, legyenek azok központiak vagy kerületi jelle­gűek. Ha meggondoljuk, hogy egy lakás átlagos élettartama kb. 100 esztendő, e tényből világosan következik, hogy azok a lakóházak, amelyeket most, a szocializmus építésének befejezése éveiben építünk, akkor is a dolgozó ember szükségleteinek kielégítését fogják szolgálni, amikor már régen a kommunista társadalomban fogunk élni. Hogy e célnak megfelelhessenek, a tervezőknek már most a lehetőség­hez képest tekintetbe kell venniök azokat a követelményeket, amelye­ket a lakással szemben a kommunista társadalom tagjai fognak támasztani, és Természetesen nem ez az egyetlen döntő szempont, amelyet terve­zőinknek tekintetbe kell venniök és meg kell oldaniok. Hogy az előbb em­lített horribilis feladatot, az 1 mil­lió 200 ezer lakásnak tizenkét esz­tendő alatt való felépítését megvaló­síthassuk, elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy az anyag-, és munkará­fordítást, vagyis az élő és a holt munka mennyiségét a jelenlegi álla­pottal szemben lényegesen csökkent­sük. Már 1965-ig el kell érni, hogy az egy lakásra eső jelenlegi munka­ráfordítást a felével csökkentsük, úgyhogy az az előbb említett esz­tendőben már ne haladja meg az egy lakásegységre eső 1200 munkaórát. Hasonlóképpen az egy lakás réséhez szükséges építőanyag felépi­súlyát is lényegesen, mondhatnánk az élő munkaráfordítás arányában vagy esetleg azon túlmenő méretben is csökkentenünk kell, mert manapság bizony egy lakásra átlagosan vagy 70 tonna építőanyag szükséges. Mind a két intézkedésnek, tehát a lakásépítésre fordított élő és holt munka mennyisége csökkenésének természetesen az építészet munka­termelékenységének emelkedésében és a lakásépítés önköltségének kenésében kell megmutatkoznia. csak­ Hogy ezt a célt elérjük, a fentebb emlí­tett két döntő tényezőn kívül to­vábbra is tipizálni kell lakóházter­veinket. A felépítendő lakóházak csak bizonyos korlátozott számú tí­pusterv szerint készülhetnek, ilyen típustervek kidolgozása és mert kö­vetkezetes alkalmazása a döntő fel­tétele az építkezés iparosításának. Csak kidolgozott és bevált típuster­vek alkalmazása alapján tudunk kel­lőszámú előregyártott elemet és al­katrészt használni, legyen szó magá­ról az épületek falanyagáról, tető-és padlószerkezetéről, ablakokról, ajtókról, egészségügyi, hőmérsékletet szabályozó és hasonló berendezések­ről. Ugyanakkor azonban tekintettel kell lennünk a helyi adottságokra, viszonyokra, építőanyagokra, sőt épí­tészeti hagyományokra is és a tipi­zált tervek széles skálájából első­sorban azokat kell alkalmaznunk, amelyek ezeknek a követelmények­nek is teljes mértékben megfelelnek. Az ember nemcsak abban a házban lakik szívesen, amelyik külső-belső berendezésével igényeinek, szükség­leteinek legjobban megfelel, hanem abban is, amely stílusával legjobban megközelíti a táj rendszerint indo­kolt hagyományait. Hogy a lakásépítés terén az óriási feladatok mellett a fejlődés főségei is szinte korlátlanok, azt lehet­bi­zonyítja az az egyszerű adat, hogy még tavaly is hagyományos vagyis egymásra rakott téglák módon, révén valamennyi lakóházunknak több mint háromnegyed részét építettük, és csak gyenge egynegyede esik a más építkezési anyagokból vagy vegyes módszer szerint megépített zakra. A CSKP KB határozata lakóház 1965-ig ezt az arányt meg kell szerint for­dítanunk és el kell érnünk, hogy a lakóházaknak legfeljebb egynegyede épüljön egymásra rakott táglákból. Hogy az új lakásépítési­nak a lehetőségei szinte technológia­korlátlanok, azt nagyobb városainkban panelek­ből, tömbökből, egész lakóegységből összeállított lakóházak különféle tí­pusai bizonyítják. Igaz, hogy ezek az építkezési módok ma még elég drá­gább, sok esetben drágábbak, mint a klasszikus építkezési rendszerek sze­rint megépített lakóházak, mégis tel­jesen vitán felül áll, hogy ez a jö­vő útja és a könnyített elemekből ipari módon épített lakóházaké a jö­vő. Az elmondottak tekintetbevételével máris lázas munka folyik központi tervezőirodáinkban. A jelenleg érvé­nyes TOR-sorozathoz tartozó lakás­építési tervek kötelező alkalmazása 1962. végével befejeződik és 1963 elejétől­­ kezdve már az új, most tervezés, fejlesztés és próbaépítés stádiumában levő tipizált lakásépítési tervek lesznek kötelezőek. Ez az új tervsorozat nagyobb fokú lakáskul­túrát kell hogy lehetővé tegyen, de ugyanakkor csökkentenie kell az élő-és holt- munka ráfordítást, amint azt már előbb elmondottuk. Az új tervek kidolgozását első­sorban maga az Állami Építészeti bizottság irányítja, de foglalkozhat­nak ezekkel a problémákkal a kerü­leti nemzeti bizottságok lakásterve­ző alakulatai is. Az ilyen helyi vagyis kerületi terveknek azonban tekintet­be kell venniök az országos irány­elveket és meg kell felelniök az or­szágos lakásépítési célkitűzésnek is. Ezért a kerületi tervezőirodáknak a legszorosabb kapcsolatban kell áll­niuk az országos szervvel és ezt a kerületi nemzeti bizottságok illeté­kes dolgozóinak figyelemmel kell kí­sérniök. Míg tehát az új tervek megvalósí­tására csak négy esztendő múlva kerül sor, addig a tervezőirodákban éppen most s az elkövetkező egy-két esztendőben fog folyni a leglá­zasabb munka. Itt dől el, milyen mértékben sikerül tervezőinknek megvalósítaniuk a CSKP KB határo­zatának legfontosabb követelményét: az előírt számban olyan lakásokat építeni, amelyek alkalmasak a szo­cialista társadalom, sőt a­zekhez képest a kommunista lehetősé­társa­dalom lakásigényeinek kielégítésére. Kiállítás Bratislava (ČTK) — Az 1945. évi emlékezetes tavasz dicső napjait a bratislavaiak előtt a Prímás­palotában Bratislavának a hősi szovjet had­sereg által való felszabadítása 14. évfordu­lója alkalmából rendezett kiállítás idézi fel. A kiállításon elrendezik mindazt az eddig összegyűlt dokumentáló anyagot, mely Szlo­vákia fővárosának felszabadításával össze­füg.-A kiállítást, melyet a központi nemzeti bizottság tanácsának iskola- és kulturális ügyi osztálya s a bratislavai városi Hon­ismereti Múzeum rendez, pénteken, április 3-án 16 órakor nyitják meg. A kiállítás április végéig naponta 9-től 19 óráig lesz nyitva a közönség számára. felszabadításának évfordulója tiszteletére Az első negyedév kiváló eredményei növelik dolgozóink munkakészségét 75 munkacsoport A kassai kerület üzemeiben és gyá­raiban már eddig is kézzelfogható eredményei voltak a szocialista mun­kaversenynek. Ezért a nemes ver­sengés újabb formája sem maradt követők nélkül. Eddig már mintegy 75 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A mozgalom legsikeresebben a bányászok és ko­hászok körében terjedt el, azután az építkezéseken és a vasutasok kö­rében. A verseny keretében egy-egy kollektíva kiváló eredményeket ért el a poprádi Tatra-vagongyárban is. A tudomány forrása Ha többet és amellett san akarunk termelni, sok gazdasági­problémát kell megoldanunk. De segítségükre van a könyv és az újság is. A stráž­skei Chemsco n. v.-ben egyik legkor­szerűbb üzemi műszaki könyvtárunk működik a műszaki irodalom mint­egy 9 és félezer kötetnyi alkotásával és hét országból rendszeresen érke­­­­ző 208 technikai újsággal és folyó­irattal ellátva. A dolgozók kedvelik és ki is használják ezt a könyvtárat. A művekből elsajátítottak alapján számos újítási javaslat, ésszerűbb technológiai folyamat megvalósítása komoly megtakarítást jelentett már­­ eddig is a vállalatnak. Az iskolaépítés meggyorsításáért A prešovi Magasépítészeti dolgozói elhatározták, hogy a Vállalat lakás­­ i építkezésen kívül az iskolaépítés köz­ben is alkalmazni fogják az úgyne­vezett folyamatos építkezési mód­szert. Az idén a felépítendő 27 isko­la közül 22-t ezzel a módszerrel készítenek el s így több mint egy hó­nappal lerövidítik az iskolák építésé­nek időtartamát. 400 ezer korona megtakarítás A prerotfi gépgyárak műszaki dol­gozói a napokban befejezik egy íj forgókemence tervrajzának elkészí­tését. P­erovban a hazai és cementgyárak és mészégetők külföldi számá­ra is készítenek kemencéket. Az új forgókemencének mindenekelőtt az alkatrészei lesznek olcsóbban láthatók, aminek következtében előál­mint­egy 21 tonna közönséges és 8 tonna krómnikkel-acélt, valamint kb. 38­0 tonna hengerelt anyagot takarítanak meg. A megtakarított érték egy-egy kemencénél kb. 400 ezer koronának felel meg. 120 éve termel 1839. április 1-ét írtak, amikor a trineci nagyolvasztóból először csor­dult ki az ipar éltető anyaga. Akkor nem volt ez nagy kapacitású mű, de ma, amikor működésének 120. évét jubilálja, hazánk vas- és acélgyártá­sának több mint 30 százalékát pro­dukálja. A hatalmas alkotás tehát óriási fejlődésen ment keresztül és tevékenysége egyre javult. Ezzel párhuzamosan fokozódik a dolgozói­ról való gondoskodás is, amit szemléltető példán mutatunk be egy és­pedig azzal, hogy míg 106 évig a ka­pitalizmus idejében mindössze 1344 lakást építettek itt, a óta több mint 2580 lakást felszabadulás kaptak a trineci dolgozók. (szó) Nemcsak évente, hanem negyedévenként is számvetést teszünk, vajon a munkahelyeken teljesítették-e dolgozóink az előre megálla­pított feladatokat. Az idei első negyedév azt igazolja, hogy vállala­taink többsége dolgozóinknak igazán kezdeményező, odaadó, becsü­letes, igyekvő magatartása eredményeként jóval a határidő előtt valóra váltották tervelőirányzataikat. A tervteljesítésben sikeresen közreműködött a szocialista munkaverseny tökéletesebb formája és az egyes országos felajánlási akciók is. A munka eddigi lendülete természetesen a tervek teljesítésével nem lankad, de egyre fokozó­dik, eredményesebbé válik. A szocialista munkaverseny újabb, tökéletesebb formájának megszervezésére az összes szlovákiai cellulózó- és papírgyár žilinai üzemében egy négytagú karban­tartó csoport tette meg az első lépést. Képünk Ján Struhárnánskyt (jobboldalt), a karbantartó részleg vezetőjét, néhány műszaki dolgozót és a rézkovácsokat áb­rázolja, akik a múlt héten jelentkeztek a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. (Foto: F. Kocián — ČTK) ÜNNEP A KOMÁROMI HAJÓGYÁRBAN ! Átadták a Szovjetunió számára készült századik hajót (ČTK) . A komáromi hajóépítők március 31-én ünnepelték meg az „Olhony" nevű 63. folyami vontató­hajó építésének befejezését. Az Olhony a századik hajó, amely Ko­máromban készült a Szovjetunió számára. A komáromi új üzem meg­alakítása óta eltelt 10 év alatt 63 fo­lyami vontatóhajó, 36 személyszállító hajó és egy 1200-as típusú motoros személyszállító hajó indult az üzemi kikötőből a Szovjetunió vizeire. A komáromi hajógyárban a közel­jövőre is igen változatos termelési programot dolgoztak ki. A terv sze­rint ez év második negyedétől a ne­gyedik negyedig még 15 folyami vontatóhajót és három motoros sze­mélyszállító hajót készítenek a Szovjetunió számára. A harmadik ötéves terv éveiben Komáromban 120 hűtőhajót építenek a Szovjetunió számára Kényelmesebb, gazdaságosabb A kassai vasútvonal dolgozói sikeresen haladnak előre a vasúti sínek összeforrasz­­tásában. A végtelen sínek előnye a közle­kedésben rendkívül nagy, ugyanis kényel­mesebbé teszi az utazást és gazdaságosabbá a vasúti forgalmat. Mindenekelőtt növeli a talpfák életképességét és a sínek is hos­­szabb élettartamúvá válnak. Az év végéig az említett vasútvonal dolgozói több mint 100 km hosszúságú sínpárat forrasztanak össze, főleg a Szövetségi Vasútvonalon Čierna n. Tisoutól Púchovig. Serényen dolgoznak a Latorca partján A meleg idő beköszöntésével a bo­lyi szövetkezetesek is hozzáláttak a vetéshez. Napról napra búgásától, a szövetkezetesek traktorok hangos beszédétől visszhangzik a határ. Ed­dig már 52 hektár tavaszi árpát, hektár zabot, 10 hektár borsót vetet­­­tek el. Takarmányfélékkel összesen 57 hektár területet vezettek már be. Palágyi Lajos, Boly A plzeňi kerületben már 80 százalékra állnak a tavaszi munkálatokkal Tavaly ilyen tájban, március jó napjaiban a plzeni kerületben utol­ép­pen csak hogy megkezdődött a tavaszi munka. A gabonaféléket és a takar­mánykeverékeket a szövetkezetesek és a traktorosok még csak vetni kezdték. Ez idén a tavasziak 4/5-e már földben van. A bílovicei GTA trakto­­­rosai még a húsvéti ünnepek előtt bevetették az utolsó hektárokat. Azonban a presticei traktorosoknak még akadt munkájuk, mégpedig a dobžanskei körzetben volt vagy 160 hektár vetnivaló. Rájuk nézve ez nem volt éppen örvendetes. Ugyanis a piesnicei traktorosok a kerület va­lamennyi gépállomásának dolgozóját versenyre hívták ki, hogy március végére befejezik a vetést. És hogy ők legyenek a sereghaj­tók? Ez sehogysem helyes. Ezért Jiri Waltz a dobranskei brigádközpontból a traktorosokkal együtt vasárnap és hétfőn munkába állt. Az önfeláldozó munka eredménye, hogy mindössze néhány hektár maradt vetetlenül. A jihlavai kerületben alagcsövezik a rétek és legelők egyharmadát A Žd'ár nad Sázavou-i járás szövetkezetesei felhívással fordultak a szövetkezetekhez. Fel­hívásukban a rétek és a legelők tavaszi trá­gyázását, továbbá az alagcsövezést tűzték fe­ feladatul. Ezt a felhí­vást az egész jihlavai kerület szövetkezetesei elfogadták. A kerület­ben 23 ezer hektár ré­tet és legelőt megtrá­gyáznak, 5000 hektár rétet alagcsöveznek és 5000 hektárt meszez­nek. A talajjavítást 33 ezer hektáron végzik el, ami körülbelül egy­harmadát teszi ki a kerületben levő rétek­nek és legelőknek. A jihlavai kerület szövetkezetei ez idén 34 mázsa száraz ta­karmányt begyűjteni szándékoznak hektáron­ként. .A Zalesní Lhote-i sportszereket gyártó vállalat nem tartozik ipari „nagyságaink" közé. Ám termékei, a grammnyi pontos­ságú gerelyek és diszkosszok országunk határain túl is kiváló hírnévnek örvende­nek. Felvételünkön a gerely ellenőrzését látjuk, amint azt V. Méčif mester végzi, aki egyik újítási javaslatával (megrövi­dítette a gerelyek fémhegyét) jobb ered­mények elérésére tette alkalmassá a sok helyütt népszerű sportszerszámot. (Fotó: J. Mathauser — MTK)

Next