Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-01 / 242. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! Új szó SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. szeptember 1. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 242. szám Az új tanév küszöbén ma kezdődik a tanulók és tanítók számára az új tanév. De ma ez már nemcsak az ő ügyük, amint az a fel­szabadulás előtt volt, hanem vala­mennyi dolgozó, egész társadalmunk ügye. A tanév előkészületeiben részt vettek a szülők, az üzemek és más munkahelyek dolgozói, új iskolákat és tantermeket építettünk, iskolai műhelyeket létesítettünk a gyárak­ban megszervezték a tanulók számá­ra az üzemi gyakorlati munka felté­teleit s a tanítóknak sok ezer szak­ember nyújt segítséget a termeléssel kapcsolatos új tantárgy tanításában. Így válik még szorosabbá az iskola kapcsolata az élettel, így kerül egy­máshoz közelebb az elmélet és a gyakorlat. Mert nemcsak az újonnan létesített tizenkétéves iskolákban, hanem a tizenegy évesekben, a szak­iskolákban és a főiskolák többségén is már ez idén részt vesznek a ta­nulók a termelési munkában, amely a tanterv természetes velejárójává válik. Magától értetődően az egyes iskolákon számításba veszik az adott lehetőségeket és a szükségletet. Di­cséretre méltó különösen a tizen­egyéves iskolák tanítóságának kez­deményezése és leleményessége a termelési gyakorlat helyi feltételek­kel összhangban álló megszervezésé­ben. Az idei tanévet a lázas aktivitás jellemzi, amelyet a CSKP KB áprili­si határozata váltott ki. Ez a határo­zat az iskola és az élet kapcsolatá­nak szorosabbá tételével, közokta­tásunk, nevelésünk továbbfejleszté­sével foglalkozott, és rendkívül fontos célkitűzéseket vetett fel. A dol­gozók, a tanítók, a nemzeti bizottsá­gok és az üzemi szervezetek nagy­fokú aktivitása alapján jogosan re­mélhetjük, hogy idejekorán és folya­matosan megvalósítjuk az iskolai rendszer tervezett átépítését. Áprilistól kezdve munkánkban szép eredményeket értünk el. A legbe­csesebb az, hogy az átszervezést ál­talában már nem csupán kérdésnek minősítik, hanem szervezeti tudatá­ban vannak annak, hogy ez az isko­lai oktatás új tartalmát is magával hozza. Ezzel szemben fogyatékosság az, hogy számos tanító és az iskola­ügy nem egy dolgozója sokszor má­sod- vagy harmadrangú feladatok megoldásával törődik és nem fordít­ja a legnagyobb figyelmet a kulcs­fontosságú kérdésekre. A közoktatási rendszer átépítésé­nek alapvető láncszeme nálunk a ki­lencéves középiskola. A jövőben a csak azok a gyermekek nyerhetik el teljes középiskolai képzettséget, akik elvégzik a kilencéves iskolát. Ezért olyan fontos kérdés az, hogy már ebben a tanévben mélyrehatóan foglalkozni kell elsősorban a nyolc-és tizenegyéves iskolák tanítóinak munkamódszereivel. A kérdést ugyanis nem oldjuk meg csupán azzal, hogy a tanítók elsajátítják az új tantárgy, a termelési alapok előadásához szük­séges ismereteket. Az alapvető mű­veltség tartalmának kérdésében rend­kívül sok függ minden egyes tanító­tól, azok pedagógiai képességeitől, ismereteitől, mivel ebben az évben még csak kísérleti tankönyveink van­nak és csak a tapasztalat alapján jelentetjük meg a jövőben a termelés alapjainak egész problematikáját fel­ölelő végleges tankönyveket.­­ Rendkívül bonyolult problémáról van szó. A tanító munkájának minő­ségét nem mérhetjük le sem a ta­nulók brigádmunkájának óraszáma, sem a bizonyítványokon ékeskedő egyesek, sem a tanítók továbbtanu­lásának eredményessége alapján. Az egyedüli mérce az, hogy milyen is­meretekre tesznek szert a gyerme­kek, milyen lesz erkölcsi arcélük. Ezért felel minden egyes tanító az egész társadalom előtt. És itt sok függ a tanító hivatásszeretetétől, at­tól, vajon élete céljának, küldetés­nek tartja-e az oktatást, a nevelést, vagy pedig csak kereseti forrást lát benne. Vannak még olyan tanítóink, akik a nevelő és oktató munkában csődöt mondanak és ezt azzal magya­rázzák, hogy a tankönyvek rosszak, a szülők helytelenül nevelik a gyere­keket, stb. stb., de eszükbe sem jut magukba mélyedni és feltárni saját munkájuk hibáit. A tanítók többsége azonban ennek ellenkezőjét teszi, minden hibának keresi a gyökerét, nem feledkezik meg az önkritikáról és ennek eredménye, hogy a gyerekek nevelésében sok sikerrel beszélked­hetnek. A tizenöt éven felüli ifjúság okta­tásában még mindig igen sokkal tar­tozunk a munkásifjúságnak. Ez meg­mutatkozott az idei tanév előkészü­leteiben is. Különösen a tanoncok nevelésére kell sokkal nagyobb gon­dot fordítanunk. Hiszen ebben az esztendőben megnyílnak a dolgozók első középiskolái, mintegy 30 osz­tály a köztársaság területén, és a tanításnak ezt a módját fokozatosan elterjesztjük, úgyhogy 1970 után a munkásifjúságnak legalább 60 száza­léka elnyeri a teljes középiskolai ké­pesítést. Senki sem állíthatja azt, hogy a tanoncok oktatásában nem értünk el jelentős eredményeket. Mégis ezen a szakaszon küzdünk ma is a leg­nagyobb fogyatékosságokkal. Különö­sen a megfelelő tankönyvek hiányoz­nak, kedvezőtlen számos tanonciskola elhelyezése, meg nem felelő a tanítók egy részének szakképesítése. Ezzel kapcsolatban küzdenünk kell az olyan helytelen nézetek ellen, amelyek itt­ott felütik a fejüket az iskolaügy dolgozói körében, hogy a kiváló szakembereket és pedagógusokat kár a tanonciskolákba helyezni, mivel itt képességeik nem gyümölcsözhetnek eléggé. De szembe kell szállnunk egyes tanítók nézetével is, akik a tanonciskolát alacsonyabbrendűnek tartják, lebecsülik a munkásifjúság képzésének feladatát. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy éppen a legbeváltabb, a legjobb pedagógusoknak kell a ta­nonciskolákban tanítaniok, hogy így tökéletesítsük a munkásifjúság ok­tatását — annál is inkább, mivel 1962-től kezdve a tanoncok száma majdnem megkétszereződik, s évente több mint 180 ezer fiú és leány lép a tanoncok soraiba. Ebben a tanévben fokozottabban kell törekednünk arra, hogy ifjúsá­gunkat igazán szocialista szellemben neveljük, erkölcsi és politikai szem­pontból egyaránt. Ehhez nem elég­séges a társadalmi nevelés, nem elégséges a tudományos világnézet­ről és a hazafiságról szóló formális előadás. A tanítónak aktív, meggyőző példaadásával magával kell ragadnia a gyermekeket és a szülőket is, a tanulóknak érezniük kell, hogy a ta­nító teljes mértékben egyetért mind­azzal, amit előad és nemcsak egyet­ért, hanem az újnak, az előremuta­tónak lelkes harcosa is. Ha a gyerme­kek ezt nem érzik meg, akkor a ta­nító munkája eredménytelen marad. Ebben az évben meg kell teremte­ni a jövő sikereinek biztos alapjait. Kezdjük meg ezért valamennyien közösen, lelkesen a munkát, mert minden eltékozolt napért kár. Nyújt­sunk az iskolának sokoldalú segít­séget! Új nagykövetek kinevezése (ČTK) is! Tekintettel arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság Addis Abe­ba-i követségét nagykövetségi szint­re emelték, Antonín Novotný köz­társasági elnök dr. Jaromír Vrlát, a Csehszlovák Köztársaság etiópiai rendkívüli követét és meghatalma­zott miniszterét a Csehszlovák Köz­társaság etiópiai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetévé nevezte ki. A Csehszlovák Köztársaság hel­sinki követségét nagykövetségi szintre emelték és ezért Antonín Novotný köztársasági elnök Richard Urxot, a Csehszlovák Köztársaság finnországi követét és rendkívüli meghatalmazott miniszterét a Cseh­szlovák Köztársaság finnországi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követévé nevezte ki. Üzemeinkben egyre hatékonyabban érvényesüljön a dolgozók tömeges részvétele a termelés irányításában A kollektív szerződés ellenőrzése és teljesítése lehetővé teszi, hogy dol­gozóink hatékonyabban érvényesítsék szerepüket a termelés irányításában. A kollektív szerződésben olyan téte­lek szerepelnek, amelyek közvetlenül érintik a dolgozókat. Ezért fontos, hogy a kollektív szerződésnek min­denkor nagy figyelmet szenteljünk, hiszen összeállításakor és teljesítésé­nek ellenőrzésekor jut legjobban kifejezésre a dolgozók részvétele a ter­melés irányításában. Vannak üzemeink, ahol a kollektív szerződés teljesí­tését rendszeresen ellenőrzik és valóban teljesítik, azonban — sajnos — vannak olyan munkahelyeink is, ah­ol ezt a fontos feladatot többé-kevésbé elhanyagolják. A RENDSZERES ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE A breznói hídalkatrészgyár, s újab­ban a darugyár dolgozóinak jó szoká­sa, hogy rendszeresen ellenőrzik kollektív szerződést. A munkahelyie­n­ken havonta és negyedévenként kö­zösen az üzem vezetőségével és az üzemi bizottság funkcionáriusaival ellenőrzik a kollektív szerződésben foglaltak valóra váltását. Ez azonban egyáltalán nem formális már csak azért sem, mert ellenőrzés, az üzem minden egyes dolgozójának kezében van a kollektív szerződés és így pon­tosan ismerheti tartalmát. A legutóbbi értékeléskor egyes dol­gozók rámutattak arra, miért nem rendeztek be eddig ellenőrző-szek­rénykéket, amelyek segítségével ki­vizsgálhatnák a más üzemektől át­vett berendezések minőségét. Ezzel kiküszöbölnék annak lehetőségét, hogy hibás elosztószekrénykéket sze­reljenek be az egyes gépekbe s ezzel komoly önköltségmegtakarítást érné­nek el. Ezek alapján szükségessé vált, hogy az üzem vezetősége azon­nal beszerezze a megfelelő eszközö­ket a motorszekrények kivizsgálásá­ra, annak ellenére, hogy ez akadá­lyokba ütközik. A breznói hídalkat­részgyárban a rendszeres ellenőrzés­nek, illetve értékelésnek köszönhető, hogy mind a dolgozók, mind az üzem vezetősége túlnyomórészt teljesíti kollektív szerződésben foglalt felada­a­tokat. Az üzem vezetősége elintézte a dolgozók kérelmét, például mely­nek alapján a vágórészleg átszervezé­sére volt szükség. Ezek után most már több nyersanyagot takarítanak meg és a hulladékokat is jobban kihasználhatják. Az év folyamán csak ezen intézkedés valóra váltásával több mint 30 000 koronát takarítottak meg. JELENTŐS FELADAT A DOLGOZÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS A martini J. V. Sztálin Üzemben az 1959-es év folyamán kétszer ellen­őrizték a kollektív szerződésben fog­laltak teljesítését. Észrevették, hogy a szerződés eddigi fő feladatát, a dol­gozókról való gondoskodást, nem tel­jesítették úgy, ahogy azt a kollektív szerződés kimondta. Mindenekelőtt a munka­biztonsági és az egészségügyi berendezésekkel volt baj. Az üzemi újságban és a faliújságon nemegyszer bírálták az üzem vezetőségét emiatt. Ugyancsak bírálták az üzemi étkezde vezetőit és ezen keresztül a vendég­látóipar felelős dolgozóit a városban, mivel az üzemi étteremben és kony­hában nincs meg a kívánt tisztaság. Remélhető, hogy a többszöri figyel­meztetés után a martini üzemben is változás áll be a kollektív szerződés teljesítése terén. MINDEN PONT TELJESÍTVE­ ­ A prešovi Nálepka Kapitány Ruha­gyárban vaskos kötet a kollektív szerződés. Több száz papírívet tartal­maz, rajtuk ugyancsak több száz kö­telezettségvállalás. A kollektív szer­ződésnek az üzem­igazgatósága eddig már pontosan 139 pontját, míg a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom Bi­zottsága 96 pontját teljesítette. Az idén nem fordult elő, hogy csak egyetlen pontot is, egyetlen kötele­zettségvállalást ne teljesítettek volna ebben az üzemben. Ez jelentős mér­tékben azért van így, mert külön bizottság ellenőrzi és értékeli havonta kétszer a kollektív szerződés egyes pontjainak valóra váltását. Dicséretre méltó, számos kötelezettségvállalást, mely a kollektív szerződésben szere­pel, határidő előtt teljesítettek. Az üzem igazgatósága például az év ele­jén kötelezettséget vállalt, hogy egyes gépekre védőszerkezeteket szereltet fel, így például a szalagfűrészre, hogy elejét vegyék az esetleges bal­eseteknek. A kötelezettségvállalás valóra váltásának határideje április vége volt, de az üzem vezetősége már április elején eleget tett ígéretének. Azonban nemcsak ez az egy eset em­líthető meg ebben a gyárban a kollek­tív szerződés határidő előtti teljesí­tésének bizonyítására. Ezek alapján aztán érthető, hogy kölcsönös bizalom uralkodik a gyár vezetősége és a dolgozók között. Ennek eredménye­­ komoly munkasikerekben mutatkozik­­ meg. (P­­­sz) A bratislavai kerület BEFEJEZTE AZ ŐSZI REPCE VETÉSÉT . A bratislavai kerület szövetke­­­zetesei és állami gazdaságainak dolgozói augusztus 31-ig Szlová­kiában elsőnek teljesítették az őszi repce vetését. Az őszi repcét az említett határidőig 100 száza­­lékban elvetették. Ebből a fontos, olajos növényből 2835 hektárt ve­tettek. A tervteljesítés folytatódik az őszi repce után is vetése­i a pezinoki, szenei, szeredi, ma­lackai és más járásokban. A múlt hét végén a kerületben­­ megkezdték az őszi árpa vetését­ is. Eddig több mint 200 hektárt­ vetettek be. A trnavai járás szö­vetkezetesei már 30, a­­ járásban 23 és a gombai szeredi­. állami gazdaság dolgozói 20 hektár őszi­­ árpát vetettek el. = N. S2. Hruscsov beszéde V­esenszkájában ::::::::::: •::::::::::::::::::::::::::::::: Moszkva (ČTK) — Amint már tegnapi számunkban közöltük Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 30-án Mihail Solohov szovjet író meghívására Viesenszkája faluba érkezett. Vic­senszkaja állomásán a kedves vendéget és családját a nyilvános szerve­zetek vezető képviselői fogadták. Több beszéd hangzott el. Solohov mon­dott ünnepi beszédet és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vála­szolt az üdvözlésekre. Nyikita Hruscsov beszédében , a többi között hangsúlyozta, hogy az Amerikai Egyesült Államokba jó szándékkal és azon szilárd elhatáro­zással utazik, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. Szi­lárdan elhatároztuk, készek vagyunk olyan intézkedések elfogadására, amelyek felolvasztanák a „hideghá­ború" jegét és lehetővé tennék a nemzeteknek, hogy megkönnyebbülve nyugodtan végezhessék munkájukat" - mondotta a többi között. N. Sz. Hruscsov beszédének jelen­tős részében a nemzetközi fél, a békés egymás mellett helyzet­eléssel, valamint a Szovjetunió és az USA államfőinek kölcsönös látogatásával foglalkozott. Minden ésszerűen gondolkodó em­ber előtt világos, mondotta Hrus­csov, hogy a szovjet-amerikai kap­csolatok javulása nemcsak a Szov­jetunió és az USA népeinek, hanem valamennyi ország nemzeteinek hasz­nára lesz, mert nem akarják a há­borút, hanem a szilárd és tartós bé­két óhajtják. Ma a világon minden embert ér­dekli a világbéke biztosításának kér­dése. Joggal tartják ezt a kérdést a nemzetközi élet fő problémájának. Hruscsov a jelenlegi nemzetközi helyzetről beszélve hogyha azt a világbéke kijelentette, megőrzésé­nek szempontjából ítéljük, nem a legrosszabb. Helyesebben mondva jobb, mint azelőtt. Hruscsov ezután említést tett Aden­ (Folytatás a 3. oldalon) е= * * =ОО== MEGKEZDŐDÖTT AZ ÚJ TANÉV M­a reggel ismét megtelnek az utcák, terek iskolába siető diáksereggel. Még táska nélkül, ün­nepi öltözetben, a felsőbb osztályo­sok magabiztosan, az elsősök szüleik kezét fogva félénken, kíváncsian. A gyermekek gondtalanul töltötték a vakációt s talán a mai napig nem is jutott eszükbe, hogy és mint lesz az új iskola­évben. Annál nagyobb készülődésben teltek ezek a hónapok az iskolaügyi dolgozók számára. Még soha ennyi változtatást, komoly szer­vezési előkészületet nem igényelt az új tanév, mint az idén. Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról szóló határozat életbeléptetésével, további kilencedik és tizenkettedik osztályok megnyitásával, új iskolatípusok be­vezetésével, új tankönyvek kiadásá­val megkezdődött az a folyamat, amely néhány éven belül alapvető változásokat hoz oktatási rendsze­rünkben. Nem akarjuk most felsorolni mind­azokat a feladatokat, amelyek az új iskolarendszer bevezetése kapcsán még megoldásra várnak. Arról aka­runk szólni a tanév­nyitás napján, ami már az 1959/60-as évben pár­tunk határozatának szellemében meg­valósításra kilencvenöt kerül, új általános iskola 1350 tantermében kezdték meg ma a tanítást. Ezen kívül számos iskolát kibővítettek, ú­j szertárakat, műhe­lyeket rendeztek be. A 6—9. osztá­lyokban a politechnikai oktatást szaktanfolyamokat végzett tanítók, gyárakból kiemelt szakképzett mun­kások, technikusok fogják ellátni. A tizenkét éves iskolák száma 15-ről 115-re emelkedett. Ezekben már teljes mértékben érvényesül az el­méleti és a gyakorlati oktatás össze­kapcsolásának elve. A mai nappal megnyílik a dolgozók középiskolájának harminc osztálya. Egyelőre csak az egész nagy üzemek­ben, gyárakban működnek, később a nemzeti bizottságok mellett is ala­kulnak a mezőgazdaságban, a kisebb­­ üzemekben, a kommunális szolgál­tatásban dolgozók számára. Ez az új iskolatípus két- vagy hároméves. A kétévesbe azok fognak járni, akik előzőleg hároméves tanoncidőt töl­töttek, a háromévesbe pedig azok, akik két évig voltak tanoncok. Az 1965—66-os tanévben már 764 osz­tályra számítanak. A dolgozók közép­iskolai fenntartásának költségeit gyárak és a kerületi nemzeti bizott­a­ságok viselik. A­z ország minden kerületében­­,újonnan szervezett pedagógiai intézetekben 6000 érettségizett diák kezdi meg főiskolai tanulmányait. Ki­lencéves iskolákban való tanításra jogosít az új tanítóképzőkben szer­zett képesítés. Ugyancsak itt, távta­nulással készítik elő a középfokú is­kolák tanítóit is. Az új pedagógiai intézetekben nagy súlyt fektetnek a jövendő tanítók politikai, nevelői és pedagógiai felkészültségére. A peda­gógiai intézeteken kívül pedagógiai iskolákat is létesítettek a kerületek­ben az óvónők képzésére. Ide az ál­talános iskolát végzett diákok jelent­kezhetnek. Az új tanévben életbe lép a főis­kolák szervezésében megvalósítandó változásokról hozott kormányrende­let. A köztársaságban összesen har­minc főiskola lesz. Prágában, Brnó­ban, Olomoucban, Bratislavában és Kassán egyetemek. Egyes főiskolák megszűnnek, egyeseket összevonnak, többnek a neve változik meg, például a prágai Vasutas Főiskolát Közleke­dési Főiskolának fogják nevezni, a Károly Egyetem filozófiai, történelmi és filológiai tagozatát összevonják, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán összevonják az agronómiai és zoo­technikai tagozatokat, a bratislavai Komenský Egyetem természettudo­mányi tagozata egybeolvad a geoló­giai-geográfiai tudományok tagoza­tával stb. Végül az új oktatási rendszer a különös tehetségű gyermekekről sem feledkezik meg. Lényegesen több lesz a zeneiskolák száma, és mint újdon­ság három képzőművészeti iskola nyílik. Ezeket az alapfokú zene- és képzőművészeti iskolákat a gyerme­kek rendes iskolájukkal párhuzamo­san látogatják. S­ok munka vár a tanítókra, az­­­­ iskolaügyi dolgozókra, az egész társadalomra. Gondoljunk arra, hogy hány tankönyvet kell átdolgozni, új tankönyveket írni, új tanterveket ké­szíteni, új segédeszközöket gyártani, új iskolákat építeni, új tanerőket képezni. Hosszú folyamat ez, amely­nél valamennyiünk segítségére szük­ség lesz. S hogy érdemes, azt nem kell külön hangsúlyoznunk, gyerme­keink érdekében tesszük! KIS ÉVA

Next