Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-01 / 333. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül­jetek­ ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. december 1. csütörtök 30 fillér XIII. évfolyam, 333. szám Szakembereket a mezőgazdaságba A CSKP országos konferenciája a mezőgazdasági dolgozók elé, a döntő fordulat elérését tűzte a mezőgazdasági termelésben. Sok minden vár a mezőgazdaságban dol­gozókra, hogy az ötéves terv fel­adatai határidő előtt valóra válja­nak. Hiszen az elmúlt 10 eszten­dőben mindössze 17 százalékkal nö­vekedett a mezőgazdasági terme­lés s a harmadik ötéves tervben országos viszonylatban 22—23, Szlovákiában pedig — hogy rész­ben utolérjük a csehországi szö­vetkezetek színvonalát — 27—28 százalékos növekedést tűztünk ki célul. Az előbbihez viszonyítva ez ugyan soknak tűnik, az igazság mégis az, hogy a termelés ilyen arányú növelésére is megvannak a lehetőségeink. Egyrészt azért, mert a földterület döntő részét szocia­lista nagyüzemekben műveljük, másrészt azért, mert világviszony­latban is fejlett iparunk hatékony támogatást tud adni, hogy gazdasági nagyüzemeinkben mező­meg­honosíthassuk a nagyüzemi terme­lési technológiát. Jelentős segítség mezőgazdasá­gunknak, hogy gépiparunktól a harmadik ötéves tervben 90 szá­zalékkal több gépet kap, mint amennyit a második ötéves terv­ben kapott. A műtrágyafogyasz­tás az 1960-as évhez viszonyítva 1965-ben megkétszereződik, a vegyszeres gyomirtás a második ötéves tervhez képest többszörö­sére növekszik. Talajjavítási mun­kát 369 000 hektáron végzünk , és így sorolhatnánk tovább azt a mezőgazdaságunknak nyújtott mér­hetetlen segítséget, mellyel pár­tunk és kormányunk a kitűzött feladat valóra váltását támogatja. Am­ennyi támogatással sem va­lósíthatnánk meg a döntő fordu­latot, a termelés gyors fejlesztését, ha a legilletékesebbek, a mező­gazdaságban dolgozók nem tesznek meg minden tőlük telhetőt, ha politikailag és szakmailag nem eléggé készülnek fel arra, hogy a nekik nyújtott segítséget eredmé­nyesen felhasználják a tervfelada­tok határidő előtti teljesítésére. Mert hogyan is képzelhetnénk el a korszerű technika és technológia, a modern gépek ésszerű felhasz­nálását alapos szakmai ismeretek nélkül? Vagy a jövőben ala­pos ökonómiai ismeretek hiá­nyában hogyan végezhetné va­laki a szükségletnek megfelelően a tervezést, a termelési költségek kimutatását, a termelés mennyisé­gére, minőségére és gazdaságos­ságára alapozott bérezést és pré­miumelosztást? Ezekre pedig fel­tétlen szükség van, mert mind­egyik egy-egy lényeges tényező a termelés növelésében. Mezőgazdasági termelésünk gyors fejlesztése érdekében tehát köz­ponti kérdéssé vált a szakkáder­képzés, mezőgazdaságunk szakem­berekkel való ellátása. Államunk ehhez megteremtette a módot, de az már elsősorban a mezőgazda­sági dolgozókon múlik, hogy saját érdekükben éljenek is a lehető­ségekkel. Példák egész sorával bizonyít­hatjuk, hogy ahol mezőgazdasági mérnök, vagy legalább mezőgaz­dasági technikumot végzett szak­ember irányítja a mezőgazdasági nagyüzemet, ott a termelési ered­mények — főképp a gazdaságossága — sokkal termelés jobbak, mint ott, ahol még a szakismere­tek hiányával párosult ösztönös­ség érvényesül az irányításban. A csaknem minden járásban fellel­hető példákból érdemes megemlí­teni a knéževsi szövetkezetet (Pra­ha-nyugat,) ahol két főiskolai vég­zettségű és nyolc alacsonyabb szakképzettséggel rendelkező ve­zető szervezi és irányítja a ter­melést. Ez az EFSZ például ebben az évben egy hektár földterület­re számítva 9656 koronával tel­jesíti túl a mezőgazdasági teljes termelés technológia értékét és bár az új nagyobb mérvű beve­zetése terén még most végeznek nagyarányú, önsegélyes befekteté­seket, az egy állandó munkásra eső átlagos évi részesedés összege hoz­závetőlegesen így is 15 570 koro­nát tesz majd ki. A sládkovičovoi szövetkezet is elsősorban két mér­nök vezetőjének köszönheti az utóbbi időben beállott gyors fej­lődést. Éppen ezért mezőgazdasági nagyüzemeink szakemberekkel való ellátása komoly és sürgős fel­adat. Elsősorban a helyi nemzeti bizottságok és a falusi pártszer­vezetek feladata, hogy évekre elő­re mérlegeljék az EFSZ szakem­ber-szükségletét, segítsenek a szö­vetkezeteseknek kiválasztani a ve­tésre legalkalmasabb kádereket, főképp fiatalokat és fokozatosan betervezzék azok iskolázását. Ezen a téren jó példát mutat a Havlíčkov Brod-i járásban egye­sült šmolovyi és michalovcei EFSZ, melyben a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ötéves tervével pár­huzamosan kidolgozták a szövet­kezet vezetői szakképzettségének emelését célzó távlati tervet is. Eszerint a harmadik ötéves terv­ben a 700 hektáros gazdaságban 2 főiskolai végzettségű, szakember lesz s valamennyi funkcionárius középiskolai képesítést szerez. A termelési csoportok vezetőitől is megkövetelik a középiskolai ké­pesítést, vagy legalább a mezőgaz­dasági mesteriskola elvégzését. A mezőgazdasági technikumon az érettségi megszerzését most nagyon megkönnyíti az a tény, hogy a többéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező mezőgaz­dasági dolgozók egyéves, kásos iskolában végezhetik bent­ a­tanul­mányaikat. Örvendetes dolog, hogy ezek az új iskolák tervezett lét­számmal indulhattak. Például a trebišovi járásban a tervezett 40 helyett 67-en tanulnak ilyen isko­lában. Ez nagyon helyes. Az azon­ban már hiba, hogy amíg egyik­másik szövetkezetből hárman is tanulnak az egyéves iskolán, sok szövetkezet nem használta ki a lehetőséget, senkit sem küldött a technikumra. Ez azt bizonyítja, hogy a járás és a szövetkezet ve­zetőinek, a nemzeti bizottságnak és a pártszervezetnek jobban kell szervezniök a mezőgazdasági dol­gozók tanulását. Ámde nem lenne elég, ha csupán a szövetkezetek vezetőinek szak­mai neveléséről gondoskodnánk, mert a mezőgazdasági termelés gyors fellendítéséhez minden föld­műves tudására szükség van. Ezért fordít államunk oly nagy gondot a szövetkezeti munkaiskolákra, melyeket ebben az esztendőben már az üzemi iskolák bevált ta­pasztalatai szerint szervezünk. A közös gazdaságok keretében mű­ködő munkaiskolák lényege, hogy a szövetkezeti tagokat a termelés és a gazdálkodás kívánalmai sze­rint iskolázzák. Itt a legkülön­félébb oktatási formák érvényesül­hetnek: tanfolyamok, előadások, tanulmányi kirándulások stb. A legfontosabb az, hogy minden földműves váljék szakemberré, mert ezt követelik meg az előt­tünk álló nagy, életszínvonalunk emelését szolgáló feladatok. Országos mozgalom az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt Napjainkban minden mezőgazdasági nagyüzemben, EFSZ-ben és állami gazdaságban arról tárgyalnak, miként tudják a harmadik öt­éves terv feladatait négy év alatt teljesíteni. Erre mozgósítja a mezőgazdasági dolgozókat az a segédanyag is, melyet pártunk és kormányunk megtárgyalás, a gazdálkodás eddigi menetének elemzé­se céljából rendelkezésükre bocsátott. A szervezésben a járási párt­bizottságok és a falusi pártszervek állnak az élen. Elsősorban ők irányítják a dolgozók figyelmét arra, hogy a tervfeladatok megvaló­sítása érdekében hatékonyan használjanak fel minden rejtett tartalé­kot. A KOMMUNISTÁK SEGÍTSÉGÉVEL legtöbb helyen eredményesen ha­lad a kongresszusi anyag megtárgya­lása". Például a Krásny Les-i szö­vetkezetben a kommunisták kezde­ményezésére olyan csoportokat ala­kítottak, amelyek a munkahelyek szerint keresik a termelés növelésé­nek lehetőségeit. Ezt azzal is elő­segítik, hogy közvetlenül a munka­helyeken tartják a megbeszéléseket. Az egyes csoportok kommunistái mindjárt a helyszínen megmagyaráz­zák az új technika és technológia előnyeit, tehát felhívják a figyel­met azok széleskörű alkalmazásá­ra. A TRNAVAI JÁRÁSBAN a járási pártbizottság főképp azzal nyújt nagy segítséget a szövetkezete­seknek, hogy a mezőgazdasági techni­kum 44 tanulója, valamint számos szakember és aktivista dolgozik a járás szövetkezeteiben, akik a szö­vetkezetesekkel együtt az EFSZ gazdálkodásának készítik el fejleszté­si tervét. 125 AKTIVISTA A nitrai járásban 125 aktivistát készítettek elő arra, hogy a szakem­berekkel együtt irányítsák a kong­resszusi anyag megtárgyalását, azaz a szövetkezetek gazdálkodásának elemzését. Az aktivisták értekezlete azt is felszínre legutóbbi hozta, hogy az eddiginél sokkal gyorsab­ban és hatékonyabban kell megszer­vezni a kiadott anyag első részé­nek megtárgyalását, m­ert eddig csak 20 szövetkezetben fejezték be az első anyag megbeszélését és 18-ban dolgozták ki a harmadik ötéves tervre vonatkozó termelési terve­ket. Jobb a helyzet a trenčíni járás­ban, ahol több mint 70 szövetkezet­ben már megtárgyalták az anyag első részét és sok helyen már a má­sodik anyag alapján végzik a gaz­dálkodás elemzését. Ebben a munká­ban 120 aktivista segíti a szövetke­zeteseket. TŐRŐDNEK A FIATALOKKAL kat A tábori járási pártbizottság se­foglalkozik azzal, hogy minél több fiatalt nyerjen meg a mező­gazdaságnak. Természetesen azután sem hagyják magukra a mezőgazda­ságot választó fiatalokat, hanem a CSISZ-szervezetekkel karöltve segí­tik munkájukat, irányítják kezde­ményezésüket. Sok szövetkezetben ifjúsági munkacsapatokat szervez­tek. Az üzemi ifjúságot is bekap­csolják a mezőgazdaság megsegíté­sébe. Legutóbb az üzemek és ta­noncotthonok fiataljaiból öt olyan állandó csoport alakult, amelyek egész éven át törődnek majd a szö­vetkezetek gépeinek és felszerelései­nek javításával. AZ EREDMÉNYEK MELLETT persze hibák is akadnak. Például a čečejovcei szövetkezetesek elkészí­tették ugyan a tervet az ötéves terv­ négy év alatti teljesítéséhez, de hi­bát követtek el abban, hogy a terv nem minden pontját támasztották alá a tagok vállalásai, tehát kevés a biztosítéka teljesítésüknek. Még nem késő, tartsák tehát szem előtt, hogy a formális tervezés nem se­gíti elő a dolgozók kezdeményezésé­nek kibontakozását. —ti • •••••• • • Prágában a Barrandovon Josef Mach ál­lamdíjas filmrendező és Vladimír Dvo­rák képzőművész Čapek-Chod elbeszé­lése alapján Florián címmel új cseh filmet forgat, amely mind képzőművé­szetileg, mind rendezésében kísérleti meg­oldásokat alkalmaz. Ez az egész estét betöltő új egyszínű film részben trükk­film, egyszínű, szürke dekorációval, szén­rajzokkal, amelyben csak a színész alak­ja színes. Képünkön Vladimír Dvorák képzőművész az új film rajzolt deko­rációjának terveit vizsgálja. (Jirí Finda­­ ČTK- felvétele) Megkezdődött a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének kongresszusa (ČTK)­­ Prágában szerdán, no­vember 30-án kezdődött meg a Cseh­szlovák Képzőművészek Szövetségé­nek háromnapos kongresszusa, mely a Csehszlovák Képzőművészek Szö­vetsége 1956. októberében tartott alapító konferenciája óta először jött össze. A kongresszus arra van hi­vatva, hogy értékelje a képzőművé­szet, a képzőművészeti elmélet és kritika terén az eltelt négy év alatt kifejtett alkotó tevékenység ered­ményeit. A kongresszus megállapít­ja, milyen képzőművészetünk aktív részvétele társadalmi és kulturális életünk kibontakoztatásában, értékeli a szövetségi szervek, folyóiratok, ki­adóvállalatok, képzőművészeti alapok intézményeinek tevékenységét. A kongresszus e részletes elemzés és értékelés alapján levonja a szö­vetség s a képzőművészeti alapok jövőbeli tevékenységére vonatkozó következtetéseket, s egyben kitűzi azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a közeljövőben várnak meg­oldásra a szövetségi tevékenység ke­retében. Az International szálló tanácster­mében háromszáz küldött és 150 vendég,­­ közöttük dr. Zdenek Ne­jedlý miniszter, Václav Pelíšek, az iskola- és kulturális ügyek minisz­terének helyettese s a többi művészi szövetség képviselői vettek részt a kongresszus első napjának tárgyalá­sain. A csehszlovák államhimnusz el­hangzása után Jan Vanek építőmű­vész, a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének alelnöke nyitotta meg a kongresszus tárgyalásait. Azután a Klement Gottwald állam­díjjal kitüntetett Bohumír Dvorský, a Csehszlovák Képzőművészek Szö­vetségének elnöke mondotta el a fő­beszámolót. A Bánovcei Autógyár Tatra 141 jelzésű tehergépkocsijai már külföldön is el­ismerésnek örvendenek. E sikerből kiveszi részét a Helena Sečánská vezette szo­cialista munkabrigád is. Képünkön a brigád két tagja: Edita Šumichrastová és Želka Zajacová. (V. Pŕibyl — ČTK — felv.) A „Szeverjanka" tengeralattjáró hatodik útja Moszkva (ČTK)­­ A „Szeverjan­ka", az első tudományos tengeralatt­járó Murmanszkból kifutott hatodik útjára. A Feröer-szigetek és Izland között elterülő térségbe igyekszik, ahol a Szovjetunió halászhajói tar­tózkodnak. A tengeralattjáró tudományos ex­pedíciója fontos kísérleti munkákat valósít meg, amelyek célja új halá­szati módszerek bevezetése. A­ Sze­verjanka tengeralattjárón utazó ex­pedíciót munkájában a Berg akadé­mikus nevű tudományos kutatóhajó személyzete segíti. A tengeralattjárót a tenger színe alatt működő különleges fényképe­zőgéppel és programirányítással sze­relték fel. A tenger különböző mély­ségeiben tartózkodó halak fogására hidroakusztikai készülékeket alkal­maznak. A Szeverjanka tengeralattjáró a mintegy egy hónapig tartó hatodik hajóútján körülbelül 4 ezer mérföl­det tesz meg. •/SS/SSSJ//SSSSS//SSSSSSSSSSSJSSSSSSS//S/SSSS//SSSJ í ÉRDEKESSÉGEK A SZOVJETUNIÓBÓL FORRÓ Vizű FÖLD ALATTI § TENGER SZiBÉRIÁBAN Moszkva (ČTK) — Nyugat-Szi­­­­­bériában a közelmúltban forró­ ^ ^ VÍ­ 711 föld alatti tpm­ort fortoztpkS V WA cnyi/ui. Htuwi­n,L, i­ogy §jól gondoskodik a gépekről, ma­ s­a­gasabb díjazást érdemel. ^ Minden gépkezelő a hajtásig ^ igazolványhoz kap egy első számú ^ ^ szelvényt, amely külön jut­alomra § O j . „ ^ ,­­ . s ^ket, elveszti jogát az első számú^ ^ szelvényre és a második számú ^ ^szelvényt kapja, amely már nem\ ^ irtnn CÍ f in tfill nM ii ni nv,i rn Un tr\ _ ^ $szelvény nem jogosítja gépk­eze­l ^lésre. A szelvény tulajdonosa^ ^ csupán a segéderő funkcióját \ § t­ölt­heti be. ^ A szelvényrendszer bevált, a \ Jkarbantartás minősége fokozódott. fc ( Wss/ss/s//s/s*ss/ss/sssss/sss/ssss/sssssssssssss). £

Next