Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)
1961-12-01 / 333. szám, péntek
'Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLQVAKIA KO HHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. december 1. péntek * 30 fillér * XIV. évfolyam, 333. szám A KOMMUNIZMUS műszaki-anyagi alapja A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja a kommunizmus műszaki-anyagi bázisának megteremtését tűzi ki a párt és a szovjet nép fő gazdasági feladataként a következő két évtizedben. Ez a célkitűzés a szocialista rendszer megingathatatlan erejét mutatja. Akkor, amikor a legfejlettebb iparral rendelkező tőkés országokban a termelés növekedésének üteme csökken, vagy sok esetben egy helyben topog a Szovjetunió ilyen gigantikus célt tűzött maga elé. A szovjet nép — annyi hőstett végrehajtója — megkezdte a tudományos-műszaki forradalom megvalósítását, amely nemcsak a kommunizmusba vezető fokozatos átmenet számára nélkülözhetetlen, hanem alapvetően megváltoztatja a világ erőviszonyait is. A kapitalista országok mind az össztermelésben, mind az egy főre eső termelésben lemaradnak, és a szocialista rendszer nyilvánvaló elsőbbséget szerez a termelés, a munkatermelékenység és az életszínvonal területén egyaránt. A Szovjetunió már most hatalmas iparral rendelkezik. A technika egész sor ágazatában túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés államokat. A kommunista társadalom megteremtése azonban a termelőerők még nagyobb növekedését követeli meg. A kommunizmus anyagi-műszaki alapjáról beszélve, tudnunk kell, hogy mi foglal magában: az ország mindent teljes villamosítása; a népgazdaságban a vegyi anyagok széleskörű alkalmazása; új, gazdaságilag hatékony ágazatok, energia- és anyagfajták fejlesztése; a természeti-, nyersanyag- és munkaerőforrások célszerű kihasználása; a tudomány és a gyakorlat szerves egybekapcsolása; a tudomány és a technika gyors előrehaladása; valamint a dolgozók magas szakképzettségének és kulturális színvonalának elérése. A kommunizmus műszaki-anyagi alapjának megteremtése a gépgyártás nagyméretű nemcsak növelését követeli meg, hanem az energiatermelés, a vegyipar és a fémgyártás gyorsütemű fejlesztését is. A villanyáram termelés például két évtized leforgása alatt 2700— 3000 milliárd kilowattórára növekszik, és az 1960. évi 9—10-szerese lesz. Az acélgyártás négyszeresére, 250 millió tonnára emelkedik. A nehéziparnak megfelelően növekszik a közszükségleti ipar termelése is, úgy, hogy fokozatosan át lehessen majd térni a szükségletek szerinti elosztásra. Ennek a kommunista alapelvnek a realizálása megköveteli a munka nagyfokú termelékenységét, a különféle árucikkek és közszolgáltatások forrásainak gazdagságát. Emellett gondolnunk kell arra, hogy az emberek igényei is állandóan fejlődnek. Magától értetődik tehát, hogy a kommunista társadalomnak olyan technikát kell fejlesztenie, amely az embereknek nemcsak a mai élet szemszögéből vett igényeit tudja kielégíteni, hanem a fejlődés során kialakuló új szükségleteit is. A kommunista társadalom építésének programja azonban nem csak termékbőséget jelent, hanem rövidebb munkaidőt és minden olyan feltétel megteremtését is, amely a munkát az ember elsőrendű életszükségletévé teszi. A gigantikus méretű termelőerőkön kívül ide tartozik a gépesítés és az automatizálás a termelés magas színvonala, a rövidebb munkaidő és a dolgozók szaktudása, öntudatossága. Mi teszi lehetővé a Szovjetunió számára a világ leghatalmasabb iparának megteremtését? Az, hogy teljes mértékben ki tudja használni természeti, anyagi és munkaerőforrásait. A szocialista társadalomban senkit sem károsít meg a lehető leggyorsabb műszaki haladás, egyetlen ember munkáját sem rabolja el, senki nem esik ki a termelési folyamatból. Ellenkezőleg! Minél gyorsabb a fejlődés üteme, annál nagyobb hasznot jelent a közösségnek és minden egyes tagjának. Egészen más a helyzet a kapitalista társadalomban. Ott a termelés alakulását nem a társadalom érdekei, hanem maroknyi nagytőkés számára a lehető legnagyobb nyereség biztosítására törekvő embertelen hajsza irányítja, így például az USA-ban, a legfejlettebb imperialista államban a hozzáférhető adatok szerint, a gépiparban az automatizált részlegek az egész termelés 3,5—10,7 százalékát teszik ki. A ilyen fokú automatizálás a termelés mellett — amely más ágazatokban a fenti részarányt természetesen távolról sem éri el — az amerikai statisztikai adatok szerint évek óta 4—5 millió a munkanélküli. Mindez azt mutatja, hogy a gyors műszaki fejlődést okozó forradalmi változás a korszerű nagyiparban antagonisztikus ellentétben áll a tőkés termelési viszonyokkal. Ma már egyes burzsoá szakemberek is kezdik elismerni azt a tényt, hogy csakis a kommunista társadalom termelési viszonyai teszik lehetővé a széleskörű automatizációt és emelik fel a tudományt és a technikát a kapitalista államok számára soha el nem érhető szintre. Tavaly a Szovjetunióban 120 ezer mérnök fejezte be tanulmányait, az Amerikai Egyesült Államokban csak 38 ezer. A szovjet főiskolákon négyszer annyi hallgató végzi tanulmányait, mint Nagy-Britannia, Franciaország, NSZK és Olaszország egyetemein együttvéve. A szovjet tudósok nagyszerű munkájának ménye a világűr kapujának ered, megnyitása az emberiség előtt és az atomenergia felhasználásában elért vezető szerep. A szocialista társadalom oly hatalmas erőket szabadít fel, amelyek biztosítják a művelődés, a termelés és technika színvonalának óriási növekedését. A kommunista rendszer győzelmének döntő feltétele, hogy a munka termelékenységében döntő fölényt érjünk el a legfejlettebb kapitalista államokkal szemben. A Szovjetunió a következő évtizedben gazdaságilag megelőzi az USA-t, a legnagyobb és leggazdagabb tőkés országot, és a világon az első helyet foglalja el az egy főre eső termelésben. Ez teremti meg az alapot ahhoz, — amint azt az SZKP programja is hangsúlyozza —, hogy a szocialista társadalmi viszonyok fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakuljanak, továbbá, hogy a termelés lehetővé tegye a társadalom és valamennyi tagja szükségleteinek bőséges kielégítését. A NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK MÁSODIK NAPJA Biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését Újabb törvény lép életbe A Nemzetgyűlés a párt és a kormány képviselőinek jelenlétében folytatta csütörtöki tanácskozásait. Zdenek Fierlinger megnyitó szavai után a program hatodik napirendi pótjának tárgyalása következett. Otakar Sim únek miniszterelnökhelyettes és az Állami Tervbizottság elnöke tartott beszámolót a népgazdaság jelenlegi helyzetéről, és az 1962-es évi terv előirányzatok feltételeiről. Simonek elvtárs részletes beszámolójához többen hozzászóltak. Elsőnek Josef Cernák képviselő, a plzeni Lenin Művek helyzetéről tájékoztatta a Nemzetgyűlést. Hangsúlyozta, hogy a Lenin Művekben az utóbbi években komoly eredményeket értek el, amelyek egyebek között a munkatermelékenység emelésének és a termelési folyamat lerövidítésének köszönhetők. Nem mondható el ugyanez az idei terv teljesítéséről. A nehézségek már az első negyedévben kezdődtek. Problémák fel a gépek összeállításával merültek kapcsolatban, amelyek azután megnehezítették a termelés folyamatos szervezését, ami a terv nem vezetett. Minden gép és teljesítéséhez berendezés, amely a Lenin-Művekben készül, nagy és fontos beruházási egység része. A Lenin-Művek késése tehát befolyásolja az egész beruházási egység üzembe helyezését. A dolgozók arra törekednek, hogy lemaradásukat az év végéig a lehetőségek szerint behozzák. A következő felszólaló Jaroslav Miska képviselő volt, a Szocialista Munka Hőse, tavasz óta az ostravakarvinai szénkörzet vállalati egyesülésének igazgatója. Simünek elvtárs az ostravai bányákra vonatkozó szavaira válaszolt. Kijelentette, hogy a bányászoknak nagy gondot okoz terv nem teljesítése. Nagyon jól tudják, mit jelent minden tonna szén népgazdaságunknak. Ő, aki serdülő kora óta bányász, ismeri a nehéz hivatás minden csínját-bínját, ismeri társait, nemegyszer felelősségének teljes tudatában kijelentette, hogy megfelelő szervezéssel és irányítással minden aknában elérhető a terv teljesítése. Akkor bizonyította ezt be, amikor a Fučík-Bánya igazgatója lett, azé a bányáé, amely öt éven keresztül nem teljesítette a tervet. Három hónappal azután, hogy átvette a bánya igazgatását, kigyulladt a vörös csillag a Fučík-Bánya felett is. A párt és bányásztársai segítségével új funkciójában is mindent megtesz azért, hogy az ostrava-karvinai szénkörzet behozza a lemaradást. Tudja, hogy egyetlen bányásznak és technikusnak sem közömbös a terv teljesítése vagy nem teljesítése. Ezt azzal bizonyították, hogy önként lemondtak a rövidített munkaidőről. A kormány a Dukla-Bányában történt katasztrófa és a bányatüzek után csökkentette az ostravai tervét. A terv csökkentése szénterület lehetővé teszi, hogy alaposan felkészüljenek a jövő esztendőre, következetesen végrehajtsák a biztonsági intézkedéseket. Hogyan teljesítik az ostravai bányászok a csökkentett tervet? Októberben és novemberben 97 S00 tonna a szénnel többet termeltek. Ahhoz, hogy következő évben az ostravai bányák ne okozzanak annyi gondot a (E. Brian — CTK felv.) tápgazdaságnak, feltétlenül szükséges a gépesítés fokozása. Kéri a jelenlévő illetékes minisztereket, tegyenek meg mindent, hogy a hatáskörükbe tartozó gyárak minőségben, mennyiségben és határidőben egyaránt tartsák be az ostrava-karvinai szénkörzettel szembeni kötelezettségeiket. Rudolf Barák miniszterelnökhelyettes, a nemzeti bizottságokat irányító kormánybizottság elnöke két interpellációra válaszolt a nemzeti bizottságok szakosított tervezésére és a javítóműhelyek anyagellátására vonatkozóan. A déli szünet után Otakar Šimúnek elvtárs beszámolójához a következők szóltak hozzá: Vladimír Litvaj képviselő a beruházási építkezések fogyatékosságaira mutatott rá. Helyesnek tartja a CSKP KB határozatát, hogy főleg a fontos központi építkezésekre vetik a fő súlyt, és csökkentik a befejezetlen építkezések számát. Josef Borovka képviselő a mezőgazdaság problémáit elemezte. Bírálta, hogy a kutatás szakemberei (Folytatás a 2. oldalon) Sí*' i«t w M < iň^mrnm-m m;-** w „ ^ ' • : T f liifif év H n M AGYAR NAD SÁZAVOU-I GÉPGYÁRBAN ÉPÜL HAZÁNK EGYIK LEGKORSZERŰBB GÉPCSARNOKA, AMELYET 1963 MÁSODIK NEGYEDÉVÉBEN HELYEZNEK ÜZEMBE. KÉPÜNKÖN: A SZERELŐCSARNOK VÁZA. A jó gazda mindig talál munkát A Nová Dedirtka-i szövetkezeti tagok az ősziek vetését már hetekkel ezelőtt befejezték. Nemrég végeztek a kukoricatöréssel, s hátra van még a mélyszántás egy része. — Mit fognak csinálni, ha minden munkát elvégeznek? — kérdem Kiss Jenőt, a szövetkezet elnökét. — A jó gazda rövndig talál munkát a ház tájékán — mondja az elnök és egész sor feladat megoldásáról beszél, amit a télen el szeretnének végezni. A járás hosszas harc után engedélyezte az egyhektárnyi üvegház építését. Ezzel a szövetkezeti tagok régi vágya teljesült. Nová Dedinka alig 20 km-re fekszik Bratislavától, az összeköttetés kifogástalan, s így a zöldség értékesítésére igen jó feltételek kínálkoznak. Az üvegházhoz szükséges fűtőszerkezetet már megrendelték. Az építkezéssel járó munkálatokat maguk végzik. De ne gondolja senki, hogy valami egyszerű tákolmányról van szó. A hatalmas méretű üvegházat télen fűteni fogják. A költségvetésben gondoltak a kazánra és a szükséges fűtőtestekre is. A tagok nagy kedvvel fogtak az üvegház építéséhez, ami érthető, hiszen az ifjúság állandó téli foglalkoztatottságának biztosításáról van szó. A szövetkezeti tagoknak a legnagyobb gondot az idén a kukoricatörés okozta. November elején már a szárítókban volna a helye ennek az értékes takarmánynak, a Nová Dedinkaiak azonban megkéstek vele és csak nemrégen fejezték be a törést. Ismerve a szövetkezet szorgalmas népét, az igyekvő földműveseket, kissé meglepő az elmaradásuk. Az elnököt kérdezzük, miért késtek el annyira a töréssel. — Az idén sok kukoricát termeltünk — hangzik a válasz. Egyébként a töréssel minden évben elég gondunk és bajunk van. Eddig kézzel, minden gépi segítség nélkül törtük a kukoricát. Ezért hát lemaradtunk, jövőre azonban új módszerrel, éspedig SZK-3-as kombájnnal kezdjük meg a betakarítást. Amint az újságokban olvasom, Szlovákiában már sok helyütt ezzel a géppel törik a kukoricát. Erre a munkára azonban előre fel kell készülni és új szárítókat kell építenünk. Amint a szövetkezet elnökének beszédéből kitűnik, a télen, éppen elég tennivalójuk akad és nem kell attól tartani, hogy a tagok tétlenkedni fognak. f-y A kommunizmus építőinek neveléséről (ČTK) — Prágában megkezdődött a CSISZ Központi Bizottságának teljes ülése. Résztvevői azokról a feladatokról tárgyalnak, amelyeket a CSISZ-szervezeteknek kellniük a CSKP KB legutóbbi teljesítőülésének következtetései értelmében. A CSISZ KB teljes ülésén részt vesznek a CSKP KB, a KSZT a HESZ, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottsága, a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság képviselői, s a CSISZ járási és kerületi bizottságainak elnökei is. Az ülésen Vladimír Vedra, a CSZSZ KB elnöke tartott beszámolót a szövetség legközelebbi jelentős feladatairól. Értékes okmányokat kaptunk vissza a Szovjetuniótól Moszkva (ČTK) Csütörtökön átadták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt a levéltári anyagot, amelyet a szovjet hadsereg 1941—45 között a Nagy Honvédő Háború éveiben megmentett. Tudományos szempontból nagyon értékesek a XIII. század és 1945 közti időből származó dokumentumok. Az átadásra vonatkozó okiratot szovjet részről Firjubin külügyminiszterhelyettes, Belov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő levéltári főosztály vezetője,, csehszlovák részről Richard Dvorák moszkvai nagykövet írta alá. Csehszlovák Tudományos Akadémia XIV.közgyűlése (ČTK) — Prágában csütörtökön, november 30-án megkezdődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia XIV. közgyűlésének ülése, melynek résztvevői — tekintettel az SZKP XXII. kongresszusának következtetéseire, a Csehszlovák Tudományos Akadémia megvitatják új szervezési rendjére — a csehszlovákiai tudomány feladatait. Az ülésen részt vesz Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, Antonín Klecka akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia elnöke, dr. Jaroslav Procházka professzor, a Károly Egyetem rektora és dr. Jirí Hájek, a külügyminiszter helyettese. Zdenek Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédének elhangzása, a szerkesztő bizottság megválasztása után Jaroslav Kožešnic akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia tudományos főtitkára tartott beszámolót A bratislavai Slovnaftba több újfajta gyártást ellenőrző berendezést küldtek a szovjet dolgozók. Képünkön Fridolín BehúI szerelő és Karol Michal-Cík, a karbantartó-csoport vezetője megtekintik az egyik berendezést. (V. Pribyl — CTK — felv.)