Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)
1963-02-14 / 45. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP/* Bratislava, 1963. február 14. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf., 45. szám. UJSZO Fontos követelmény Mezőgazdasági termelésünkkel kapcsolatban naponta a megjegyzések ezrei hangzanak el. Szép számban akad ezek között elismerés, de több a követelmény és a bírálat. Hogy mindegyik jogos lehet, ez vitathatatlan. Mert miért ne érdemelnének például dicséretet a paláriak (michalovcei járás), akik 60 hektáron átlag 80 mázsa szemeskukoricát termeltek hektáronként, az öt hektáros ellenőrzött parcellán pedig 132,4 mázsa volt az átlag. Az országos eredménylistán nem véletlenül lettek az elsők a kukoricatermesztésben. A stretávkai szövetkezetesek a tejes-viaszos kukorica hektárhozamával jutottak országos elsőséghez. 30 hektáron átlag 738 mázsás hektárhozamot értek el. A Michal na Ostrove-i szövetkezetben az árpa 35, a zab 37 mázsás átlagos hektárhozammal fizetett. Sok hasonló eredményt hozhatnánk fel a termelésből. Egyik sem a véletlen műve. Ha a siker okát kutatjuk, minden esetben a szaktudás, a hozzáértés nyom legtöbbet a mérleg serpenyőjében. Ez a felismerés pedig jogossá teszi azt a követelményt, hogy mezőgazdasági üzemeink fejlődésük törvényének tekintsék pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdasági dolgozók szakmai neveléséről hozott határozatát. A mezőgazdasági termelésben is a gépek korszakát éljük. S ez a korszak nemcsak a gépesítés, hanem az új technológia térhódítását is jelenti a mezőgazdaságban. a Olyan újdonságokkal találkozunk mezőgazdasági termelésben, amelyekről évekkel ezelőtt még a szakemberek, a tudományos dolgozók is csak úgy beszéltek, mint távlatokról. Ki hitte volna például, hogy a komplex brigádok százai már 1962-ben teljesen gépekkel végzik el a kukoricatermesztés valamennyi munkáját , hogy a cukorrépa munkálatainál csupán az egyelés követel még némi kétkezi munkát, sőt azt is nehezen képzelte el a mezőgazdasági dolgozók nagyobb része, hogy Dél-Szlovákiában a gabonabetakarítást már csaknem 100 százalékosan gépesítjük. Arra is kevesen gondoltak pár évvel ezelőtt, hogy egy mezőgazdasági dolgozó a sertéshízlalás automatizálásával ezer, sőt kétezer hízóról gondoskodhat, s hogy egy fejőgulyás 8, vagy akár 12 tehenet fejhet egyszerre a fejőkombájnnal. Tagadhatatlan, a mezőgazdaság gépesítésében már jelentős lépést tettünk a kitűzött cél felé, hogy 1970-ig elérjük az ipari termelés színvonalát. Ez örvendetes tény. Az is komoly eredménynek számít, hogy a mezőgazdasági dolgozók nemcsak barátaivá váltak a gépesítésnek, hanem éppen a mezőgazdasági termelés egyre nagyobb fokú gépesítésében látják a termelés növelésének egyik legfontosabb eszközét. A tények tanúskodnak a földművelők gépszeretetéről. Ma már nem kell kötéllel fogni az embereket, főként a fiatalokat a traktoros tanfolyamokra, szíves örömest tanulják ki a mezőgazdasági termelés jövője szempontjából ezt a nagyon is fontos mesterséget. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a mezőgazdaság gépesítése mögött lényegesen lemarad a termelés szervezése, irányítása. Ezt nem kis részben az a tény okozza, hogy a szocialista nagyüzemi termelés még mindig a gyerekkorát éli, hiszen hazai viszonylatban nem volt elődje. Nemcsak a szervezési problémákkal, hanem az emberneveléssel is meg kellett birkóznia. A szervező és irányító munka fogyatékosságainak elsősorban mégsem ez az oka, hanem inkább az, hogy például az iparhoz viszonyítva mezőgazdaságunkban aránytalanul kevés a szakember. Az iparban jelenleg két és félszer annyi szakember dolgozik, mint a mezőgazdaságban. Ha el akarjuk érni a mezőgazdaságban az ipari termelés színvonalát, akkor a következő években lényegesen fokoznunk kell a mezőgazdasági szakemberképzés ütemét. Előzetes számítások szerint Szlovákiában 1970-ig megközelítőleg 4500 mezőgazdasági mérnököt kell nevelnünk a főiskolákon. Csak így érhetjük el a kitűzött célt, azt, hogy 450 hektár földre egy mezőgazdasági mérnök jusson. Az irányszámok, illetve a szükséglet alapján közel 14 000 embernek kell elvégeznie a mezőgazdasági technikumot 1970-ig, hogy az említett évben minden 150 hektár területre számítva egyegy technikus mezőgazdász dolgozzon mezőgazdasági üzemeinkben. Ez olyan követelmény, amely szorosan összefügg mezőgazdaságunk ipari szintre való emelésével. Helytelen lenne, ha mezőgazdasági üzemeink és a nemzeti bizottságok már az idén nem tennének meg minden tőlük telhetőt a kádernevelés területén. Ugyanis az 1970-es távlat már tulajdonképpen nem is annyira távlat, ha azt számítjuk, hogy a főiskolákon a mezőgazdasági mérnöki diploma megszerzése öt év, a technikumon a teljes érettségihez pedig négy év szükséges. A többéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezők helyzetét megkönnyíti ugyan a rövidített tanulmányi idő, de a szakemberképzésben ez a tanulmányi forma semmiképpen sem jelentheti a probléma megoldását. A mezőgazdasági műszaki iskolákra elsősorban a fiatalok, az általános középiskolások soraiból toborozzunk elegendő tanulót, emellett természetesen továbbra is fontos feladat, hogy a mezőgazdasági dolgozók soraiból a két-, illetve egyéves iskolák igénybe vételével gyorsítsák meg a mezőgazdasági üzemek a szakemberképzést. Ez már azért is előnyös, mert a „diákok" szinte fizetésnek számító támogatást kapnak. Az is fontos feladat, hogy a mezőgazdasági főiskolákra megnyerjük a mezőgazdasági technikumot végzett legjobb tanulókat. Pártunk Központi Bizottsága már korábban foglalkozott azzal, hogy a nemzeti bizottságok a mezőgazdasági üzemekkel karöltve dolgozzák ki a szakembernevelés távlati tervét. Sajnos, a gyakorlatban csak kevés helyen találkozunk az irányszámok figyelembe vételével és következetes betartásával. Pártunk határozatot hozott hogy évente 40 000 fiatalt nyerjünk meg a mezőgazdaság számára. A nemzeti bizottságoknak, a mezőgazdasági üzemek kommunistáinak és az általános középiskolák tanítóinak elsőrendű és halaszthatatlan feladata, hogy a mezőgazdasági iskolákra, tanfolyamokra, vagy közvetlenül a mezőgazdasági munkára a fiatalokat már most készítsék fel. o A nováky i III. hőerőmű egyik olyan építkezésünk, amely már az idén jelentősen hozzájárul az áramellátás megjavításához. Az erőmű első áramfejlesztőjét folyó év szeptember 30-ig kell üzembe helyezni. (Š. Petráš — ČTK — felv.) J Ember és gép álljon készenlétben A tavasz meglephet • Mielőbb készítsük elő a gépeket • Több traktoristát kell kiképezni • A szép terv nem minden Még fehér hótakaró borítja a határt, de egyre közelebb kerülünk a tavaszhoz. A tavasz a mezei munkák megkezdését is jelenti. Ma már mindenütt gépek segítik földműveseink munkáját. Ez a segítség azonban csak akkor lesz eredményes, ha jól és idejében kijavítjuk a gépeket és új traktorosokról is gondoskodunk. Bár már február közepén járunk, Szlovákiában a kerekes traktorok 84,6 százalékát, a lánctalpasok 83,7 százalékát, a vetőgépek 80 százalékát javították csak ki. * Akad még bőven munka a gépek javítása terén. A kijavítatlam gépek száma a javítás gyorsabb ütemét követeli meg. A nyugat-szlovákiai kerületben 1541, a közép-szlovákiaiban 829, a kelet-szlovákiai létben 1370 kerekes traktor vár kerüjavításra. Ennek oka, hogy egyes szövetkezetek — annak ellenére, hogy nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel — maguk fogtak a traktorok javításához, de elhanyagolták a munkagépek javítását, nem beszélve arról, hogy a „hazai" javítás sok esetben a minőség rovására megy. A lánctalpas traktorok közül is sok vár még javításra. Szlovákia három rülete közül a nyugat-szlovákiai keveset 88 százalékkal, a közép-szlovákiai 85,6 százaléknál, a kelet-szlovákiai kerület pedig csak 76,3 százaléknál tart. A traktorok javítása mellett a munkagépek javítása is fontos feladat. A műtrágyaszóróknak pl. a nyugat-szlovákiai kerületben 89, a középszlovákiai kerületben 73 és a keletszlovákiai kerületben 63 százalékát javították ki. Több helyen nem törődnek az említett gépek javításával, mondván, hogy a műtrágyázás kézzel is elvégezhető. Ezek nem gondolnak arra, hogy ez időveszteséget és műtrágyapocsékolást jelent. Kora tavasszal a vetőgépekre is szükség van. A nyugat-szlovákiai kerületben 635, a közép-szlovákiaiban 482, a keletszlovákiai kerületben pedig 1052 gép vár javításra. Az említett javítása jó pár napot vesz vetőgépek igénybe. Így a nyári munkáknál szükséges gépek javítását csak később, illetve megkésve kezdhetik el, ha rövidesen be nem hozzák a lemaradást. Ki ül a traktorra? A mezőgazdasági üzemeknek arra is gondolniuk kell, hogy ki ül a traktor kormánykereke mögé. Gyakran volt róla szó, hogy a gépek azért nem dolgozhatnak két műszakban, mert nincs elegendő traktoros. Jó volna, ha minden két traktorra három traktoros jutna, így a gépek, illetve a traktorok nagyobb része két műszakban dolgozhatna. Persze ez nem történhet meg egy év alatt. E cél érdekében minden gépállomást, mezőgazdasági szakiskolát be kell kapcsolni a szakemberek nevelésébe. A bardejovi járásban is kevés a traktoros. Ez tervükből is kitűnik, amely szerint ez évben 900 traktorost akartak kiképezni. Szó sem róla, szép terv. A valóság azonban az, hogy mindeddig csak 86 traktorost képeztek ki, így tavasszal a tervezett 906 új traktoros helyett csak 86 ülhet a traktor nyergébe. A bardejoviak tanulhatnának a poprádiaktól, akik ugyan a tervben csak 2201 traktoros kiképzését irányozták elő, de már 150-en vettek részt a tanfolyamon. A többi 70 is a tavaszi munkák megkezdéséig megszerzi a hajtási engedélyt. N yereden a Nikkel Kohók építkezésén a napokban kezdték meg a második olvasztó próba üzemeltetését. Képünkön: Cyril Zemko, az üzem egyik dolgozója az adagolóberendezést kezeli, amely a megőrölt ércet adagolja az olvasztókemencébe. (Š. Petráš — CTK — felv.) A gyorsabb és biztonságosabb közlekedésért Az ostravai vasúti műhelyek legjobb dolgozóinak felhívása (ČTK) — Az ostravai vasútvonal mozdonyműhelyeinek kiváló dolgozói szerdán, február 13-án összegyűltek, hogy megtárgyalják munkaszakaszuk problémáit. A megbeszélésen részt vett Oldrich Cerník miniszter, az ostravai ideiglenes kormánybizottság elnöke, Václav Pašek, a KSZT titkára és más vezető dolgozók. Az ostravai vasútvonal mozdonyjavító műhelyeinek legjobb dolgozói kötelezettséget vállaltak, amelyben megígérik, hogy bevezetik a mozdonyok „lunyini karbantartását", s a tervezett javítások közötti időben gondoskodnak a mozdony zavartalan üzemeltetéséről. Az elvégzett javításokról garancialevelet adnak. A mozdonykezelő csoportok tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy részt vesznek a mozdonyok ciklusos javításában és szorosabbá teszik a csoportok és a javítást végző dolgozók közötti együttműködést. A beszélgetés résztvevői felhívják az összes mozdonykezelő csoportokat, a javítókat, a mestereket, a technikusokat, s köztársaságunk mozdonyjavító műhelyeinek vezető dolgozóit, hogy segítsék megjavítani a mozdonyok műszaki állapotát, s minden körülmény között tartsák be a technológiai és közlekedési fegyelmet, vállaljanak szocialista kötelezettséget a zavarmentesközlekedésre és a mozdonyjavítások határidejének betartására. Falvak helyett város jellegi korszerű lakótelepek Minszk (CTK) — A hétéves terv első éve óta 100 000 lakóházat építettek Beloruszia vidéki városaiban és falvaiban. A következő három év folyamán 330 000-re növekszik az új lakóházak száma. A Szovjetunió e köztársaságában kis vidéki települések helyett nagyméretű, korszerű, városi típusú lakótelepek épülnek átlag 2500—300 lakos számára A legfontosabb építkezési munkákat a kolhozok közös építőszervezetei végzik, amelyek korszerű gépekkel rendelkeznek és kizárólag ipari építészeti módszereket alkalmaznak. A KGST deviza- és pénzügyi állandó bizottságának ülése ,CTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa deviza- és pénzügyi állandó bizottsága Prágában 1963. február 11-én és 12-én tartotta első ülését. A bizottság ülésén részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a társaság, a Lengyel Mongol Népköz-Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségei. A bizottság első ülésén megfigyelőként részt vett a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. A bizottság jóváhagyta 1963. évi munkatervét. Az ülésen a bizottság alapszabályzatának javaslatáról és más szervezési kérdésekről is tárgyaltak. A bizottság a testvéri együttműködés és a teljes, kölcsönös megértés légkörében tanácskozott. *