Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-14 / 45. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOM­UNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP/* Bratislava, 1963. február 14. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf., 45. szám. UJSZO Fontos követelmén­y Mezőgazdasági termelésünkkel kapcsolatban naponta a megjegy­zések ezrei hangzanak el. Szép számban akad ezek között elisme­rés, de több a követelmény és a bírálat. Hogy mindegyik jogos le­het, ez vitathatatlan. Mert miért ne érdemelnének például dicsére­tet a paláriak (michalovcei járás), akik 60 hektáron átlag 80 mázsa szemeskukoricát termeltek hektá­ronként, az öt hektáros ellenőr­zött parcellán pedig 132,4 mázsa volt az átlag. Az országos ered­ménylistán nem véletlenül lettek az elsők a kukoricatermesztésben. A stretávkai szövetkezetesek a te­jes-viaszos kukorica hektárhoza­mával jutottak országos elsőség­hez. 30 hektáron átlag 738 mázsás hektárhozamot értek el. A Michal na Ostrove-i szövetkezetben az ár­pa 35, a zab 37 mázsás átlagos hektárhozammal fizetett. Sok hasonló eredményt hozhat­nánk fel a termelésből. Egyik sem a véletlen műve. Ha a siker okát kutatjuk, minden esetben a szak­tudás, a hozzáértés nyom legtöb­bet a mérleg serpenyőjében. Ez a felismerés pedig jogossá teszi azt a követelményt, hogy mezőgazda­sági üzemeink fejlődésük törvé­nyének tekintsék pártunk Köz­ponti Bizottságának a mezőgazda­sági dolgozók szakmai nevelésé­ről hozott határozatát. A mezőgazdasági termelésben is a gépek korszakát éljük. S ez a korszak nemcsak a gépesítés, ha­nem az új techn­ológia térhódítá­sát is jelenti a mezőgazdaságban. a Olyan újdonságokkal találkozunk mezőgazdasági termelésben, amelyekről évekkel ezelőtt még a szakemberek, a tudományos dol­gozók is csak úgy beszéltek, mint távlatokról. Ki hitte volna például, hogy a komplex brigádok százai már 1962-ben teljesen gépekkel végzik el a kukoricatermesztés valamennyi munkáját , hogy a cu­korrépa munkálatainál csupán az egyelés követel még némi kétke­­­zi munkát, sőt azt is nehezen kép­zelte el a mezőgazdasági dolgozók nagyobb része, hogy Dél-Szlová­kiában a gabonabetakarítást már csaknem 100 százalékosan gépe­sítjük. Arra is kevesen gondoltak pár évvel ezelőtt, hogy egy mező­gazdasági dolgozó a sertéshízla­lás automatizálásával ezer, sőt kétezer hízóról gondoskodhat, s hogy egy fejőgulyás 8, vagy akár 12 tehenet fejhet egyszerre a fejő­kombájnnal. Tagadhatatlan, a mezőgazdaság gépesítésében már jelentős lépést tettünk a kitűzött cél felé, hogy 1970-ig elérjük az ipari termelés színvonalát. Ez örvendetes tény. Az is komoly eredménynek szá­mít, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók nemcsak barátaivá váltak a gépesítésnek, hanem éppen a me­zőgazdasági termelés egyre na­gyobb fokú gépesítésében látják a termelés növelésének egyik leg­fontosabb eszközét. A tények ta­núskodnak a földművelők gép­szeretetéről. Ma már nem kell kö­téllel fogni az embereket, főként a fiatalokat a traktoros tanfolya­mokra, szíves örömest tanulják ki a mezőgazdasági termelés jövője szempontjából ezt a nagyon is fon­tos mesterséget. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a mezőgazdaság gépesítése mö­gött lényegesen lemarad a terme­lés szervezése, irányítása. Ezt nem kis részben az a tény okozza, hogy a szocialista nagyüzemi termelés még mindig a gyerekkorát éli, h­i­szen hazai viszonylatban nem volt­ elődje. Nemcsak a szervezési problémákkal, hanem az ember­neveléssel is meg kellett birkóz­nia. A szervező és irányító mun­ka fogyatékosságainak elsősorban mégsem ez az oka, hanem inkább az, hogy például az iparhoz vi­szonyítva mezőgazdaságunkban aránytalanul kevés a szakember. Az iparban jelenleg két és félszer annyi szakember dolgozik, mint a mezőgazdaságban. Ha el akarjuk érni a mezőgazdaságban az ipari termelés színvonalát, akkor a kö­vetkező években lényegesen fo­koznunk kell a mezőgazdasági szakemberképzés ütemét. Előzetes számítások szerint Szlovákiában 1970-ig megközelítő­leg 4500 mezőgazdasági mérnököt kell nevelnünk a főiskolákon. Csak így érhetjük el a kitűzött célt, azt, hogy 450 hektár földre egy mezőgazdasági mérnök jus­­­son. Az irányszámok, illetve a szükséglet alapján közel 14 000 embernek kell elvégeznie a me­zőgazdasági technikumot 1970-ig, hogy az említett évben minden 150 hektár területre számítva egy­egy technikus mezőgazdász dol­gozzon mezőgazdasági üzemeink­ben. Ez olyan követelmény, amely szorosan összefügg mezőgazdasá­gunk ipari szintre való emelésé­vel. Helytelen lenne, ha mezőgazda­sági üzemeink és a nemzeti bi­zottságok már az idén nem tenné­nek meg minden tőlük telhetőt a kádernevelés területén. Ugyanis az 1970-es távlat már tulajdon­képpen nem is annyira távlat, ha azt számítjuk, hogy a főiskolákon a mezőgazdasági mérnöki diplo­ma megszerzése öt év, a techniku­mon a teljes érettségihez pedig négy év szükséges. A többéves mezőgazdasági gyakorlattal ren­delkezők helyzetét megkönnyíti ugyan a rövidített tanulmányi idő, de a szakemberképzésben ez a tanulmányi forma semmiképpen sem jelentheti a probléma meg­oldását. A mezőgazdasági műszaki isko­lákra elsősorban a fiatalok, az ál­talános középiskolások soraiból toborozzunk elegendő tanulót, emellett természetesen továbbra is fontos feladat, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók soraiból a két-, illetve egyéves iskolák igénybe vételével gyorsítsák meg a mező­gazdasági üzemek a szakember­képzést. Ez már azért is előnyös, mert a „diákok" szinte fizetésnek számító támogatást kapnak. Az is fontos feladat, hogy a mezőgaz­dasági főiskolákra megnyerjük a mezőgazdasági technikumot vég­zett legjobb tanulókat. Pártunk Központi Bizottsága már korábban foglalkozott azzal, hogy a nemze­ti bizottságok a mezőgazdasági üzemekkel karöltve dolgozzák ki a szakembernevelés távlati tervét. Sajnos, a gyakorlatban csak kevés helyen találkozunk az irányszá­mok figyelembe vételével és kö­vetkezetes betartásával. Pártunk határozatot hozott hogy évente 40 000 fiatalt nyer­jünk meg a mezőgazdaság számá­ra. A nemzeti bizottságoknak, a mezőgazdasági üzemek kommunis­táinak és az általános középisko­lák tanítóinak elsőrendű és ha­laszthatatlan feladata, hogy a mezőgazdasági iskolákra, tanfo­lyamokra, vagy közvetlenül a me­zőgazdasági munkára a fiatalokat már most készítsék fel. o A nováky­ i III. hőerőmű egyik olyan építkezésünk, amely már az idén jelentősen hozzájárul az áram­ellátás megjavításához. Az erőmű első áramfejlesztőjét folyó év szeptember 30-ig kell üzembe he­­­­lyezni. (Š. Petráš — ČTK — felv.) J Ember és gép álljon készenlétben A tavasz meglephet • Mielőbb készítsük elő a gépeket • Több traktoristát kell kiképezni • A szép terv nem minden Még fehér hótakaró borítja a határt, de egyre közelebb kerülünk a tavaszhoz. A tavasz a mezei munkák megkezdését is jelenti. Ma már mindenütt gépek segítik földműveseink munkáját. Ez a segítség azon­ban csak akkor lesz eredményes, ha jól és idejében kijavítjuk a gé­peket és új traktorosokról is gondoskodunk. Bár már február közepén járunk, Szlovákiában a kerekes traktorok 84,6 százalékát, a lánctal­pasok 83,7 százalékát, a vetőgépek 80 százalékát javították csak ki. * Akad még bőven munka a gépek javítása terén. A kijavítatlam gépek száma a javítás gyorsabb üte­mét követeli meg. A nyugat-szlová­kiai kerületben 1541, a közép-szlová­kiaiban 829, a kelet-szlovákiai létben 1370 kerekes traktor vár kerü­ja­vításra. Ennek oka, hogy egyes szö­vetkezetek —­ annak ellenére, hogy nem rendelkeznek megfelelő szak­emberekkel — maguk fogtak a trak­torok javításához, de elhanyagolták a munkagépek javítását, nem beszél­ve arról, hogy a „hazai" javítás sok esetben a minőség rovására megy. A lánctalpas traktorok közül is sok vár még javításra. Szlovákia három rülete közül a nyugat-szlovákiai ke­ve­set 88 százalékkal, a közép-szlovákiai 85,6 százaléknál, a kelet-szlovákiai kerület pedig csak­ 76,3 százaléknál tart. A traktorok javítása mellett a munkagépek javítása is fontos fel­adat. A műtrágyaszóróknak pl. a nyu­gat-szlovákiai kerületben 89, a közép­szlovákiai kerületben 73 és a kelet­szlovákiai kerületben 63 százalékát javították ki. Több helyen nem törőd­­­nek az említett gépek javításával, mondván, hogy a műtrágyázás kézzel is elvégezhető. Ezek nem gondolnak arra, hogy ez időveszteséget és­­ mű­trágyapocsékolást jelent. Kora tavas­­szal a vetőgépekre is szükség van. A nyugat-szlovákiai kerületben 635, a közép-szlovákiaiban 482, a kelet­szlovákiai kerületben pedig 1052 gép vár javításra. Az említett javítása jó pár napot vesz vetőgépek igénybe. Így a nyári munkáknál szükséges gé­pek javítását csak később, illetve megkésve kezdhetik el, ha rövidesen be nem hozzák a lemaradást. Ki ül a traktorra? A mezőgazdasági üzemeknek arra is gondolniuk kell, hogy ki ül a trak­tor kormánykereke mögé. Gyakran volt róla szó, hogy a gépek azért nem dolgozhatnak két műszakban, mert nincs elegendő traktoros. Jó volna, ha minden két traktorra három trak­toros jutna, így a gépek, illetve­ a traktorok nagyobb része két műszak­ban dolgozhatna. Persze ez nem tör­ténhet meg egy év alatt. E cél ér­­­dekében minden gépállomást, mező­­­gazdasági szakiskolát be kell kap­csolni a szakemberek nevelésébe. A bardejovi járásban is kevés a traktoros. Ez tervükből is kitűnik,­ amely szerint ez évben 900 trakto­rost akartak kiképezni. Szó sem ró­la, szép terv. A valóság azonban az, hogy mindeddig csak 86 traktorost képeztek ki, így tavasszal a tervezett 906 új traktoros helyett csak 86 ülhet a­ traktor nyergébe. A bardejoviak ta­nulhatnának a poprádiaktól, akik ugyan a tervben csak 2201 traktoros kiképzését irányozták elő, de már 150-en vettek részt a tanfolyamon. A többi 70 is a tavaszi munkák meg­kezdéséig megszerzi a hajtási enge­délyt. N­ yereden a Nikkel Kohók építkezé­sén a napokban kezdték meg a má­sodik olvasztó próba üzemeltetését. Képünkön: Cyril Zemko, az üzem egyik dolgozója az adagolóberende­zést kezeli, amely a megőrölt ércet adagolja az olvasztókemencébe. (Š. Petráš — CTK — felv.) A gyorsabb és biztonságosabb közlekedésért Az ostravai vasúti műhelyek legjobb dolgozóinak felhívása (ČTK) — Az ostravai vasútvo­nal mozdonyműhelyeinek kiváló dolgozói szerdán, február 13-án összegyűltek, hogy megtárgyalják munkaszakaszuk problémáit. A megbeszélésen részt vett Oldrich Cerník miniszter, az ostravai ide­iglenes kormánybizottság elnöke, Václav Pašek, a KSZT titkára és más vezető dolgozók. Az ostravai vasútvonal mozdony­javító műhelyeinek legjobb dolgozói kötelezettséget vállaltak, amelyben megígérik, hogy bevezetik a mozdo­nyok „lunyini karbantartását", s a tervezett javítások közötti időben gondoskodnak a mozdony zavartalan üzemeltetéséről. Az elvégzett javí­tásokról garancialevelet adnak. A mozdonykezelő csoportok tagjai kö­telezettséget vállaltak, hogy részt vesznek a mozdonyok ciklusos javí­tásában és szorosabbá teszik a csopor­tok és a javítást végző dolgozók kö­zötti együttműködést. A beszélgetés résztvevői felhívják az összes moz­donykezelő csoportokat, a javítókat, a mestereket, a technikusokat, s köz­társaságunk mozdonyjavító műhelyei­nek vezető dolgozóit, hogy segítsék megjavítani a mozdonyok műszaki ál­lapotát, s minden körülmény között tartsák be a technológiai és közle­kedési fegyelmet, vállaljanak szocia­­­lista kötelezettséget a zavarmentes­közlekedésre és a mozdonyjavítások határidejének betartására. Falvak helyett város­ jellegi korszerű­ lakótelepek Minszk (CTK) — A hétéves terv első éve óta 100 000 lakóházat építet­tek Beloruszia vidéki városaiban és falvaiban. A következő három év fo­lyamán 330 000-re növekszik az új lakóházak száma. A Szovjetunió e köztársaságában kis vidéki települé­sek helyett nagyméretű, korszerű, városi típusú lakótelepek épülnek át­lag 2500—300 lakos számára A legfontosabb építkezési munká­kat a kolhozok közös építőszerveze­tei végzik, amelyek korszerű gépek­kel rendelkeznek és kizárólag ipari építészeti módszereket alkalmaznak. A KGST deviza- és pénzügyi állandó bizottságának ü­lése ,­CTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa deviza- és pénz­ügyi állandó bizottsága Prágában 1963. február 11-én és 12-én tartotta első ülését. A bizottság ülésén részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a N­émet Demokrati­kus Köztársaság, a társaság, a Lengyel Mongol­­ Népköz-Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet­unió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségei. A bizottság első ülésén megfigye­lőként részt vett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság képviselője. A bizottság jóváhagyta 1963. évi munkatervét. Az ülésen a bizottság alapszabályzatának javaslatáról és más szervezési kérdésekről is tár­gyaltak. A bizottság a testvéri együttműkö­dés és a teljes, kölcsönös megértés légkörében tanácskozott. *

Next