Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-01 / 119. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. május 1. szerda • 50 fillér • XVI. évfolyam, 119. szám y////////////////////////////^ ÉLJEN A KOMMUNIZMUS! ÉLJEN A BÉKE! RAMÓN DE GARCIASOLI Buzdító beszéd a rózsákhoz és az emberekhez Nőjjetek, szaporodjatok, ti rózsák, bankok pénztárain ömöljetek szét, golyószórók tátott torkát befonva, míg fénnyel és tavasszal nem hintitek be a puskák csövét és míg ágyúk, gránátok, golyók, tarackok megátkozott méhébe nem kerültök. Csak nőjjetek, a szüntelen, ti rózsák. A hentesek lázas szemét betöltve, virágozván a harcias agyakban, reményetekkel tönkretéve őket, viruljatok az állatok akik arannyal, könnyel, szívében, vérrel élnek, kik elpusztítanák az életet, mert fénylőn itt tündököl s piheg kezünkben. Madarak, fák, vizek, szőlők, növények, munkások, búzatáblák, gépek, eszmék, olajok és zenék, anyák, fogjunk össze és szeretettel gyümölcsfák: álljunk ellent a háborúnak. Félelmet szórtak el a levegőben, csakhogy megkeserítsék örömünket, csakhogy végezzünk magunkkal, fivérem, most, mikor már a fájdalom beérik és az értelem felrázza a világot. Fogjunk össze a félelem ellen. A szépre, jóra figyeljetek csak emberek s ti rózsák. Dalolva nőjjetek! miénk az élet; miénk a föld s a jövő is miénk lesz. Gondolatok, munkák, művek, remények és álmok, ti rózsák és emberek. Mi gyújtjuk meg a csillagok tüzét fenn, s lehozzuk a napot is és miértünk lesz béke itt a földön. Rózsák és emberek, anyag, nap, illat, tudomány és halál, kő, értelem, hit, s ti istenek, — veszély leselkedik Fojtsuk hát a barbárokat a fénybe! ránk. Előre, rózsák, emberek! foglaljátok el a világot. (Végh György fordítása)' ,a tömegek léptei alatt dübörög a föld. A felszabadult és ma még a kapitalizmus igája alatt sínylő­dő népek milliói lelkesen ünneplik a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepét, amely az ember igazi ta­vaszáért harcolók seregszemléje, az osz­tályharcos összefogás, az eszmei egybe­forrottság és az új emberi jövő kovácsai­nak manifesztációja Ez a szabadság a de­mokrácia, a béke és a szocializmus eszmei győzelméért folyó történelmi küzdelemben létrejöttt, s az egész világ dolgozóit össze­fogó szolidaritás ünnepe, amelyet már több mint hét évtizede ünneplik mindazok, akik e nemes eszmék zászlaja alatt sorakoznak fel. Ma azzal a törhetetlen meggyőződés­sel menetelnek és manifesztálnak a világ minden táján, hogy nincs az az erő, amely a boldogabb emberi életért, a békéért és a szocializmus győzelméért harcolók ára­datát fel tudná tartóztatni. Ma a győzelembe vetett hitünk még szi­lárdabb, mert a földkerekség lakosságának már egyharmada , több mint egymilliárd ember feje fölött a szabadság csillaga ragyog. Ezek már nem a tőkés rendszer kizsákmányolt páriái. Szabad hazában szocializmus és a kommunizmus új társa­a­dalmát építik Május elseje harcos ünneppé avatásától nem egész három évtized kellett ahhoz, hogy az első embermilliók, a Szovjetunió népei lerázva a kapitalizmus rabságát, szabad hazában ünnepeljék meg a szoli­daritás ünnepét. További, nem egész há­rom évtizeden belül újabb embermilliók a május elsejei eszmék jegyében vívták ki hazájuk függetlenségét és a szabadságot — köztük Csehszlovákia dolgozó népe is, — hogy szabad emberként, mint a unió népei, ünnepeljék a dolgozók Szovjet­nem­zetközi szolidaritásának napját. A világ másik felén, ahol még a tőkések kezében a hatalom, a dolgozók nem egy országban nehéz körülmények között, har­cos tüntetésekkel és sokszor súlyos áldo­zatok árán emlékezhetnek meg erről a napról, az egész világ dolgozóinak nagy ünnepéről. Május elseje a szocialista országok lét­rejöttével mélyebb értelmet nyert, kézzel­­ fogható, érzékelhető tanúbizonyságát adja nemzetközi szolidaritás felmérhetetlen jelentőségének. A proletár internaciona­lizmus eszméje — mely az egész dolgozói nemzetközi összefogásának, világ ere­jének alapja — teremtette meg a szabad népek szilárd szocialista közösségét A szo­cialista világrendszer ragyogó példáját mutatja a népek között kibontakozó új viszonynak, amely az egymás iránti szoli­daritáson, megbecsülésen, a valóban egyenjogú és testvéri kapcsolatokon nyug­szik. Olyan új erkölcsi törvények kialaku­lását jelentik, amelyek szöges ellentétben állanak a kapitalisták farkaserkölcsével. A szocializmus eszméiből fakadó erköl­csi törvények mind mélyebben hatolnak a népek tudatába. Ennek eredménye, hogy a világ elnyomott népei — a gyarmati el­nyomás alól nemrég felszabadult népek is — a szocializmust építő országoktól kér­nek és kapnak is segítséget a függetlensé­gük és szabadságuk kivívásáért folyó har­cokban, a függetlenségük és szabadságuk megvédéséért más eszméinek folyó harcban. A szocializ­hatása alatt az imperia­lizmus elleni küzdelemben a dolgozók felszabadító harca közös világáramlatba olvad össze a népek általános demokrati­kus mozgalmaival a haladás, a béke védel­mére. Mind nagyobb tömegek tudatosítják azt, hogy a haladás és a béke egyedüli reménysége a Szovjetunió a többi szo­cialista országgal egyetemben. A népek felismerik, hogy az imperialista háborús kalandorokkal szemben a szocialista vi­lágrendszer az emberiség oltalmazója és védőpajzsa Ezért a haladás és a béke esz­ményeit követő szocializmus ma már a vi­lág fejlődésének döntő tényezője. A mai május 1-ét ugyanolyan harci szel­lem hatja át, mint a hetvenhárom év előttit. A szocialista országokban május 1., a munka ünnepe, de egyúttal a szocializ­mus és a kommunizmus építőinek sereg­i szemléje és harci mozgósítása a további, még átütőbb sikerek elérésére, a haladás, a demokrácia, a béke, a szocializmus és kommunizmus teljes győzelme érdekében. kapitalista országok dolgozói a mindennapi kenyér, a megélhetés biztosításáért, az embertelen ki­zsákmányolás ellen vívott harc je­gyében vonulnak ki az utcákra tüntetni, magasra emelve a haladás és a békeharc lobogóját. És ebben a nagy küzdelemben — végeredményben az egész emberiség jövőjéért, örömteljes, boldogabb életéért folyó küzdelemben — a nemzetközi szoli­daritás nemes eszméje kovácsolja gránit­szilárd egységbe mindazokat, akik a mai kor legégetőbb kérdésének — a béke és a háború kérdésének — békés úton való megoldásáért harcolnak. Azokat, akik ma, május 1-én az általános és teljes leszerelé­sért, az atomfegyverek megsemmisítéséért, a gyarmati rendszer végleges felszámolá­sáért, a népek szabadságáért, a békés együttélésért, a békéért , mindezek el­éréséért, e mozgalmakat átható eszme, a szocializmus és kommunizmus győzel­méért harcolnak. Május vörös zászlai alatt... A RENATO GUTTUSO olasz festőművész rajza

Next