Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-01 / 149. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Statislava, 1983. június 1. szombat • 50 fillér • XVI. évfolyam, 149. szám A nemzetközi gyermeknap ünnepségei (ČTK) — Június első napja hazánkban A legtöbb rendezvényre szombaton és immár hagyományosan a gyermekeké, vasárnap, június 1-én és 2-án kerü­l sor. A nemzetközi gyermeknapra — amely az A bratislavai gyermekek kedvelt találka-idén a „Valamennyi gyermek békéjéért, zóhelyén, a Klement Gottwald Pionír- és öröméért és mosolyáért" jelszó alatt ifjúsági Otthonban kérdés-felelet délutá valósul meg — a tanítók, pedagógiai dolgozók, pionírcsoportok és a védnök­ségi üzemek sokféle gazdag műsort, rendezvényt készítettek elő, nőkat, mese- és bábjáték-előadásokat rendeznek. A Várszínházban szombaton fellépnek az ifjúsági alkotóverseny győztes plénkregyüttesei, vasárnap pedig az ifjúsági együttesek mutatják be mű­sorukat. A turisták kirándulásokat tesz­nek a Kis-Kárpátokban. A szikracsapatok tagjai megtekintik a drámai körök fel­lépését a pionírházban s ugyanitt ki­állítás mutatja be az ifjúság műszaki alkotóversenyén díjat nyert munkákat, a bratislavai iskolák műszaki körein ké­szült gyermekfestményeket és egyéb al­lentent, amelyet június 2-án, vasárnap 9 30-as kezdettel a bratislavai városi repülősklub rendez. Ma ünnepeljük a nemzetközi gyermeknapot (MTK - felvétel.) ! i TÁBOR ORSZÁGAIB­ ÓJ SZÉNDÚSÍTÓ BULGÁRIÁBAN A bulgáriai Tvrdica falu mellett fojásokat­ üzembe helyezték a balkáni szénme­­z Kultúra és Pihenés Parkjában a dence központi dúsítóját. Már ebben gyermekek színielőadásokon, valamint az évben 200 ezer tonna, szénkjn- sport- és egyéb versenyeken vehetnek centrátumot készít. Évente­ 1 millió részt. tonna szenet dolgoz fel és a kreml­­t vam­onyi repülőnap fogja je­hovói kohászati kombinát részére • 2.á„P vasárnap A nemzetközi gyermeknap ünnepségei 441 ezer tonna koncentrátumot szál­lít. SZAPORODIK AZ ÁLLATÁLLOMÁNY BELSŐ-MONGÓLIÁBAN Belső-Mongóliában, a Kínai Nép­köztársaság autonóm területén ez év elejétől 5 millió darabbal gyarapo­dott a szarvasmarha-, kecske-, juh-, 16- és teveállomány. A fiatal állatok elhullási arányszáma az idén nagyon alacsony , mindössze hét százalék, s az állatok sokkal erősebbek. Bel­ső-Mongóliában a növendék szarvas­marha-, ló, juh- és teveállomány száma jelenleg eléri a 30 milliót. A MAGYAR GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS A KGST A magyar sajtó soha azelőtt nem szentelt oly nagy figyelmet a gyü­mölcs- és szőlőkertekről szóló hí­reknek, mint az idén. A magyar gyümölcstermesztők és szőlészek megdöntötték minden eddigi re­kordjukat és az idén másfél hónap alatt 20 ezer hektáron telepítettek szőlőt és gyümölcsfákat. Ugyanis a gyümölcs- és a zöldségtermesztés a KGST tagállamai közti munkameg­osztás értelmében, a magyar mező­gazdaság vezető ágazat lesz. Az öt­éves terv végéig, vagyis két éven belül 108 ezer hektárral bővítik a gyümölcs- és szőlőkerteket. A gyü­mölcs- és zöldségkonzervek kivitele az ötéves terv időszaka alatt meghá­romszorozódik. A HUMINSAV MINT MŰTRÁGYA Szibériai szakemberek megállapí­tották, hogy a Kanz-Acsin-1 szénme­dence szene humlnsavat és más mikroelemet tartalmaz, amelyek elő­segítik a mezőgazdasági növények növekedését. A krasznojarszki kerü­let hatalmas széntartalékai lehető­vé teszik ez olcsó műtrágyának szén­porból való gyártását. Az említett porral trágyázott paradicsom-ültet­vényen harminc százalékkal na­gyobb volt a termés. i MÉG VAN MIT TÖRLESZTENI Az idő már kedvez az építőipari dolgozóknak, azonban a tél okozta lemaradást mindmáig nem sikerült behozni. Az építkezéseket járva meggyőződhetünk az építők igyekezetéről, hisz minden építkezésen megtették a szükséges intézkedéseket. Sok helyen már törlesztették is adósságukat, másutt viszont csak napok kérdése is behozzák a le­maradást. Ugyanakkor számos építkezésen még hónapok kellenek az első negyedév lemaradásainak behozásához. Jó volt az április A komáromi Magasépítő­nak is van mit törlesztenie. Vállalat-Szabó Ernő szavai szerint a lemaradás 700 ezer koronát tesz ki. Az első negyed­év náluk is nagy kiesést jelentett. Lé­nyeges lemaradás mutatkozik az ipa­riskola internátusának építésénél. Természetesen nem ülnek karba tett kézzel. Az internátus építésénél pél­dául állandósítják a két-három mű­szakot. S mint már az áprilisi terv teljesítése megmutatta, az intézkedé­sek meghozták az eredményt. Ápri­lisban a tervet 105 százalékra tel­jesítették, s hasonló a kilátás május­ra is. A lemaradásokat általában az év utolsó hónapjaiban kiegyenlítik. Legjobban halad a lakásépítés A terv szerint az idén 83 lakás­egységet épít a vállalat. Ebből két­hónapos időelőnnyel 36-ot az első negyedévben már átadtak s a napok­ban további 30 lakásegységet adtak át rendeltetésének. A fennmaradó 17 lakásegységet is átadják még ebben az évben, bár ezeknek építését két hónappal később kezdték meg. Le­maradás mutatkozik azonban az is­kolaépítés terén. A csallóközcsütör­töki 14 tantermes iskolát már ápri­lisban át kellett­ volna adni, azonban erre csak júniusban kerül sor. Az is­kola lényegében elkészült, de a te­repmunkákkal maradtak le. Meg kell sürgetni a hajóipari iskola építését is. Baj van a cementkirakással Arra a kérdésre, mi okozza a leg­több gondot, Szabó elvtárs a cement­kirakást említette. A cementet az ún. cementciszternákban kapják s a Mi­levsko típusú, dobszerű ciszternából nehéz a kirakodás. A hidraulikus be­rendezés felmondja a szolgálatot egy-egy ciszternában 5—6 mázsa ce­­­ment marad. Ilyenkor a munkások­nak vödörrel kell kiadogatniok ciszternából a cementet. Ez pedig há­ a­látlan, sőt egészségtelen munka. S hiába javasolják, hogy s cement­gyárak vágjanak a ciszternára ellen­őrző ajtót — melyen keresztül kön­­nyen ki lehetne üríteni a ciszternát — kérésüket nem veszik figyelembe. Ha kiszámítjuk a vállalat veszteségét, érthető a rakodómunkások álláspont­ja, hogy ez jelenleg a legnagyobb problémájuk. Ezért a kérdésre még visszatérünk.­ ­ksj Három nagyüzemet építünk Indiában Delhi (CTK) • A Delhiben tegnap aláírt egyezmények értelmében a Technoexport csehszlovák külkeres­kedelmi vállalat szállítja három in­diai nagyüzem építéséhez szükséges gépeket és egyéb berendezéseket. Csehszlovákiai szakemberek segítsé­gével épül a Bihar állambeli Ran­csiban egy öntöde és egy nehéz szer­számgépeket gyártó üzem, s a Madras állambeli Tiruccsirappalliban egy ma­gasnyomású kazánokat építő üzem. India e szállítmányok fejében külön­böző nyersanyagot s egyéb árucikke­ket küld Csehszlovákiának. Az egyez­ményt Csehszlovákia képviseletében Josef Jonáš, a Technoexport igazgató­ja írta alá. Megtalálták a prágai Nemzeti Színház oWevét Kultúrtörténelmi esemény színhe­lye volt a minap a prágai Nemzeti Színház épülete. A Nemzeti Színház igazgatójának, kulturális és közéle­tünk képviselőinek jelenlétében le­emelték azt a gránitlapot, amelyről csak néhány nappal ezelőtt derült ki teljes bizonyossággal, hogy a Nemze­ti Színház alapköve. A nyílásból egy vaskazettát emeltek ki, amelyet 95 évvel ezelőtt, 1868. május 16-án a nagy nemzeti manifesztáció idején helyeztek ott el néhány irattal egye­temben.­­ Szinte hihetetlen, de ez ideig senki sem tudta pontosan, hogy hol a Nemzeti Színház alapköve. Sem szavahihető feljegyzések, sem pedig a a későbbi iratok nem jelölték meg az alapkő pontos fekvését, sőt az ada­tok sok esetben ellentmondottak egy­másnak. Ezen érdekes probléma, vagy két évvel ezelőtt vonta magára a Nemzeti Múzeum színháztörténeti csoportjának érdeklődését Renata Ne­ Sporová, fiatal színháztörténész veze­tésével. Ismeretes volt a gránitlap mérete, — 123X106X77 cm — és né­hány adatból a kő fekvésére is kö­vetkeztetni lehetett. A csoport dolgo­­­zói mondhatnánk detektív módszerek­kel nyomoztak az alapkő után. Elő­ször hiába próbálkoztak, mély detek­tor segítségével is kutatva a vaska­zetta és az iratok után. A keresés­be bevonták a Károly Egyetem ter­mészettudományi fakultása geofizikai tanszékén^. dolgozóit is, akik bo­nyolult műszerekkel segítettek a nyo­mozásban. Végül is május 12-én a kőművesek megkezdték a vizsgálatok eredményeként meghatározott helyen a fal bontását és körülbelül 20 cm-es mélységben rátaláltak a gránitlapra, melynek méretei megfeleltek az alap­kő­­ leírásának. Május 27-én leemelték a 21 cm magas fedőlapot, és alatta megtalálták a vaskazettát. Az 58X40X22 cm-es vaskazettát Bedrich ProkoS, a Nemzeti Színház igazgatója nyitotta fel és kiemelte a brit kazettában kellett volna lenni egy forrasztott csődobozban az alapítóle­vél szövegének, azonkívül pénznek, újságoknak és folyóiratoknak, vala­mint a Kostnicei Hus-cellából szárma­zó köveknek. Sajnos a nyomtatvá­nyokat, beleértve az alapítólevelet is , elpuszította az időjárás vasfoga e csaknem száz esztendő alatt és eh­hez valószínűleg nagy mértékben hoz­zárjárult a kiáradt Vltava is, amely több ízben elöntötte a Nemzeti Szín­ház földalatti helységeit. E kellemetlen körülmények ellené­re a Nemzeti Színház alapkövének felfedezése nagyban hozzájárul ha­zánk első színháza történetének tisz­tázásához. fiz első vagon papír A štStl­ Észak-Csehországi Papír­gyárban egyhavi próbaüzemeltetés után csütörtökről péntekre, május 31-re virradó éjszaka az új rotostroj­részlegben elkészült az első vagon újságpapír. A rotostroj dolgozói még péntek és szombat folyamán elvé­gezték az utolsó módosításokat az új gépen, hogy júniusban nyomda­iparunknak már rendszeresen szál­líthassák az újságpapírt. M­inden nemzet jobb jö­vője nemcsak anya­gi-műszaki lehetőségeitől függ, hanem elsősorban a rendelkezésére álló „em­beranyagtól" is. Ezt ma már világszerte tudatosítják s ezért mindenütt rendkí­vül nagy figyelmet szen­telnek a népesedéspolitiká­nak. Hazánk felvirágozta­tásának a CSKP XII. kong-2129-cel több ember halt meg, mint született. Ezek a számadatok fél­reérthetetlenül a népesedés legutóbbi években aggasztó visszafejlődéséről tanús­kodnak. Ez különösen azért oly kirívó, mert alapjában rosszusan kitűzött nagysza­­véve ugyanannyi fiatal kéz bású terve is arra össz­pontosítja figyelmünket, kik és hányan lesznek a jövőben, akik valóra vált­ják a gyönyörű elgondolá­sokat. A statisztikai kimu­tatások adatai azonban ar­ra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy jelenleg egy­általán nem kedvező helyzet a népesedés terén. a Ha létrához hasonlítjuk, úgy sajnálattal kell megál­lapítanunk, hogy Csehszlo­vákia — alulról számítva — csak a harmadik létra­fokon áll az európai orszá­gok sorában. Érdekes és rendkívül tanulságos ada­tok utalnak arra, hogyan viszonylanak hazánk egyes területei ehhez a nagyon is elgondolkoztató országos arányhoz. Míg a­­ kelet-szlo­vákiai kerületben 1000 la­kosra számítva évente 24 gyermek születik, úgyhogy megfelelő a lakosság ter­mészetes gyarapodása, a közép-csehországi kerület úgyszólván „kihalófélben" van és Prágában tavaly házasságot és ugyanannyi asszony terhes, mint az előző években. Mivel ma­gyarázható tehát, hogy egy­re kevesebb gyermek szü­letik hazánkban? A válasz­­ megdöbbentő: évről évre egyre többen igénylik terhesség művi megszakítá­­­sát! Az orvosok csak tavaly 94 500 ilyen beavatkozást hajtottak végre, mégpedig főleg a legsűrűbben lakott nagyvárosokban. Így pél­dául Prágában 100 megszü­letett gyermekre számítva 115, és Bratislavában 85 művi megszakítást hajtot­tak végre. Ezek az adatok annál in­kább elszomorítók, hogy maguk a szülők mondanak könyörtelen ítéletet utóda­ik fölött, és makacsul ra­gaszkodnak az ítélet végre­hajtásához. Nem törődnek azzal, hogy meggátolják társadalmunk természetes fejlődését, és sok asszony testi testk­ épségét is veszélyez-Hazánkban ugyanis évente mintegy 80 000 asz­ A gyermek - a nemzet jövőjének záloga az ilyen természetellenes beavatkozásokkal. Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy az ilyen szü­­­lők közül legtöbben egy­részt azért nem akarnak gyermeket, mert életszínvo­naluk veszélyeztetésétől tartanak, másrészt nem haj­landók időt, egyéni kényel­met és pénzt áldozni gyermekek nevelésére. Köz­ a­ismert tény, hogy a mai fiatal házasok általában inkább vágynak gépkocsira, mint gyermekekre! Eleinte azért „halasztják el" a gyer­meket,­hogy jobban takaré­koskodhassanak s m­inél előbb megvehessék az­ an­­nyira óhajtott gépkocsit, később pedig attól tarta­nak, hogy a gyermek aka­dályozná őket a­z autózás örömeinek maradéktalan élvezetében. Közben múlnak az évek, és végül oda lyu­kadnak ki, mivel már meg­öregedtek, le kell monda­niuk arról, hogy gyermekük legyen. A probléma egyik sarka­latos pontja azonban a dol­gozó anyákról való megfe­lelő gondoskodás. Egy nem­rég rendezett ankét ered­ményei azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági mun­kaadóknak csak mintegy 15 százaléka támogatja — úgy ahogy — a dolgozó szony károsítja egészségét anyákat. Az ipari üzemek­ben ugyan kedvezőbb a helyzet, de az ott dolgozó anyák túlnyomó része sem akar 1—2-nél több gyerme­ket. Inkább az állandó fog­lalkoztatottság lehetőségét részesítik előnyben, és meg­gondolatlanságnak tartják, ha asszonytársuk 2—3-nál több gyermeket hoz a világ­ra. Igaz ugyan, hogy ha­zánkban nem ritkulnak lé­nyegesen a legfiatalabb nemzedék sorai, mert a le­hető legtökéletesebb egész­ségügyi gondoskodásban ré­szesítik a gyermekeket. Egyébként ezt bizonyítja, hogy ami a gyermekhalan­dóság csökkenését illeti, gyakorlatilag világviszony­latban is a legörvendete­sebb eredményekkel dicse­kedhetünk. Ugyanakkor tud­nunk kell azonban, hogy e téren elértük már lehető­ségeink határát. Ezért kész­tet bennünket aggodalmak­ra annak a tudata, hogy hazánkban teljes kétötö­dével csökkent a legfiata­labb nemzedék szaporodá­sa. A jövőben e problémával kapcsolatban is sokkal cél­tudatosabban kell nevel­nünk a fiatalokat. Egész­ségügyi szerveink nem figyelmeztetnek ugyanis kellő­képpen­­ a magzatelhajtás veszélyességére s arra sem, hogy ez nemcsak ez egyén­re káros, hanem árt egész társadalmunknak is. Sok­szor túl engedékenyek a terhesség indokoltságát megszakításának megítélő bi­zottságok is, amelyek gya­korlatilag úgyszólván min­den esetben s az indítóokok megalapozottságának rész­letesebb felülvizsgálása nél­kül engedélyeznek magzat­elhajtásokat. Ez a gyakor­lat nemegyszer adott okot jogos bírálatra. Szerfölött szükséges azonban az is, hogy az ipari s a helyi szolgáltatási üzemek, az áruházak stb. vezetősége sokkal több megértést ta­núsítson a dolgozó anyák­kal szemben és az eddigi­nél sokkal hathatósabb tá­mogatásban részesítse őket. Legeredményesebben a gyermekek neveléséhez szükséges és a biztos anya­gi feltételek megteremtésé­vel segíthetjük a szülőket, akiknek viszont azt kell tu­datosítaniuk, hogy a gyer­mekek nevelése magasztos feladat, melynek teljesítése közben örömteljesebb az ember érzésvilága. Ha évről évre egyre több egészséges gyermek népesí­ti be hazánkat, ez nemcsak a szülőket teszi boldoggá, hanem társadalmunk min­den tagját is örömmel töl­ti el, mert mindnyájan tud­juk, hogy a gyermek a nemzet jövőjének s örök életének zálogai Dr. Milan Cílek

Next