Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-16 / 256. szám, hétfő

A repülőtér nem fogad...! A TECHNIKA korszerű vívmányai­val felszerelt légikikötők már csak el­vétve jelentenek felszállási vagy le­szállási tilalmat... Ma már ritkán fordul elő, hogy a leszállás előtt a stewardes az utasok tudomására hoz­za: az út a feltételezettnél tovább tart — a repülőtér nem fogad.. .! A mai légi forgalomban a repülő­terek már csak rendkívüli esetekben nem engedik meg a leszállást. Az ag­rorepterek azonban egy kisebb eső­től is könnyen üzemképtelenné válnak. S éppen akkor, amikor sem gépi jár­művel, sem gyalogszerrel, sem pedig fogattal nem lehet megközelíteni a felázott területeket, akkor nyújthat­ják a repülőgépek a legnagyobb se­gítséget mezőgazdaságunknak. Mezőgazdasági termelőüzemeink egyre gyakrabban igénylik a repülő­gépek segítségét a vegyi anyagok szétszórására és cseppfolyós vegysze­rekkel való permetezésre... Az agro­röpterek kérdésének megoldása azon­ban mindmáig nehézségekbe ütközik. Ha nedves és puha a talaj, a repü­lőgépek is hasznavehetetlenek. Persze nincs mód agroröpteret építeni min­den szövetkezetben, s így vagy va­lamelyik dűlőt, vagy rétet, vagy pe­dig legelőtt neveznek ki reptérnek ... A helyzetet még az is nehezíti, hogy egy ilyen alkalomszerűen meghatáro­zót reptérre még a szórásra szánt anyagokat is ki kell szállítani, s ha netán hirtelen rosszra fordul az idő, s egy kiadósabb eső is jön hozzá, na­pokig szünetelhet a munka, a legtöbb esetben új repteret kell választani, s ha a repülőgépet még sikerül is va­lahogy kimenteni a sárból, a vegyi anyagok azonban legtöbbször kárba­vesznek. A BODROGKÖZBEN most jó alka­lom kínálkozik e kérdés megoldásá­ra: Bácska és Bély között a Čierna nad Tisou-i átrakodó állomás forgal­mi területeinek kibővítésével végér­vényesen lezárták a közvetlen be­kötőutat. Egy több kilométeres szaka­szon egyenes aszfaltútról van szó. S most konkrét formában felvetődött a javaslat, hogy ebből az útszakasz­ból agrorepteret csináljanak. A kö­zelében fekvő szövetkezetek és álla­mi gazdaságok hajlandók ez útmen­ti raktárak megépítését és a repülő­gép üzemeltetését közösen vállalni... Mert nemcsak arról van szó, hogy a repülőgép akkor is tudjon rajtolni, amikor a talaj nem teherbíróképes,­­hanem arról is, hogy a vegyi anya­goknak a szövetkezetek végre már alkalmas raktárhelyiségeket építse­nek. A javaslat a mezőgazdasági dolgo­zók járási aktíváján hangzott el — de a vezetők asztala mögül csupán nagy csend volt rá a válasz...?! Az­óta is mély a csend, bár a probléma megoldását a trágyázásban mutatkozó hiányosságok teszik halaszthatatlan­ná: a szerves trágya készítése ugyan­is még távolról sem megoldott problé­ma, s a zöldtrágyázásról is alig be­szélhetünk. Istállótrágyával pedig leg­feljebb csak a talaj tíz-tizenöt száza­lékát bírják megtrágyázni. A talaj tápértéke növelésének egyik legelter­jedtebb eszköze éppen ezért a mű­trágya, s ez talán még rendelkezé­sükre is állna, ha a helytelen raktá­rozás és a szóráshoz szükséges gépe­sítés híján a készletek legalább har­minc százaléka kárba nem veszne. .­ A leleszi szövetkezetben például a közel hetvenöt vagon műtrágyából több mint húsz vagon minden évben kárba vész, de a megmaradt vagon műtrágya szétszórásához ötven sincs a lapáton kívül más eszközük. S ez csak egy szövetkezet abból a nyolc­tíz mezőgazdasági üzemegységből, amelyek a javaslat szerint az említett agroreptéren osztoznának ... MEZŐGAZDASÁGUNKBAN a vegy­szerek egyre nagyobb szerepet kap­nak. Pártunk nap-nap mellett hangsú­lyozza a vegyszerek használatának szükségességét, s államunk jelentős eszközöket fordít arra, hogy a vegy­szerek kellő módon elősegítsék a me­zőgazdasági termelés fejlődését — helyes alkalmazásukról azonban még­sem vagyunk képesek gondoskodni. S lám Bodrogközben ezeknek a ne­hézségeknek nagy­ részét az tér létesítésével egy csapásra agrárép­megol­danák, s a befektetés a kimutatható károk feléből is megtérülne. Zöldet a bodrogközi agroreptérnek, hogy a repülőgépeket minden időben fogadhassa.. .1 —ál Új formálógép a brnói nagyvásáron A korszerű szerszámgépek mel­lett az NDK bemutat egy új for­mázó automatikus gépsort, mely az öntödékben lényegesen növeli a munkatermelékenységet, s meg­könnyíti a formázók munkáját. A gépsor világszínvonalú , órán­kénti teljesítménye 140 forma. Oj SZÖ 2 * 19B3- szeptember 19. őszi vásár Trnaván Trnaván tegnap ért véget a háromnapos hagyományos őszi vásár. A vásáron a sokfajta iparcikk közül természetesen nem hiányoztak a mosógépek sem, az ottani Kovosmalt gyártmányai, amelyek iránt nagy volt az érdeklődés. (Remp Ernő felvétele) Shuthha Két szemle tanulsága A kisszínpadi formák előretörése A napokban fejeződött be a mű­kedvelő színjátszók hagyományos hronovi országos fesztiválja. Az idei Hronov — munkajellegű volt. A szer­vezők nem az ünnepélyességre fek­tették a fősúlyt, hanem arra, hogy a műkedvelő színjátszás időszerű kérdéseit felvessék. Hiszen túlzás lenne azt állítani, hogy műkedvelő mozgalmunk mai helyzete és szín­vonala teljes mértékben kielégítő. Ez megmutatkozott a műkedvelő a színház, milyen formák érvénye­süljenek. Komoly problémák vannak a műkedvelő színjátszás körül is, ezek azonban nem szervezése kereked­hetnek a színház tulajdonképpeni hi­vatása fölé. Felesleges lenne bűn, elsietve, csak a kisszínpadi azon­for­mákat előnyben részesíteni. Kétségtelen azonban, hogy a kis­színpadi formák jó alkalmat­nak azoknak az együtteseknek, nyújta­ame­lyek még mindig a drámai szöveghez színjátszók hronovi felsorakozásán is, való viszony passzív értelmezésénél amikor a púchovi Makyta műkedve­lői Dürrenmatt: Fizikusok című igé­nyes komédiáját igazán sikerült elő­adásban mutatták be. Ugyanakkor számtalan színjátszó csoport tévesen választott és rosszul értelmezett da­rabbal mutatkozott be, a legtöbb esetben erejét meghaladó teljesít­ményre vállalkozott. Az idei hronovi fesztiválon az úgy­nevezett kisszínpadi formák téki a legnagyobb érdeklődést­ keltet­ Főleg a kadasti Kladivadlo és az ostravai Pod­okapem műsora aratott nagy si­kert és váltott ki viharos vélemény­cserét. A kisszínpadi formák a műkedvelő színjátszásban olyan áramlatot jelen­tenek, amivel a mozgalom új lendü­letre kap. Még azok az együttesek is, amelyeknek erejéből nem futja, hogy új, modern, drámailag haté­kony színházat csináljanak, még azok is rájöttek, hogy az ifjú friss vért visz a műkedvelő nemzedék színját­szás áramába. A központi kérdés itt is elsősorban az, milyen legyen ma tartanak. Semmi esetre sem lehet azonban a kérdést úgy felállítani, mintha a kisszínpadi formákért el kellene vetni a klasszikusokat. A hronovi bemutatók sora győzött meg bennünket, hogy a arról mű­kedvelő színjátszás válságot él át, ugyanakkor a szabad fórumon és vitákban elhangzott felszólalások ko­­­moly segítséget jelentettek a kivezető út feltárásában. És éppen a púchovi Makyta és a Kladivadlo példája bi­zonyítja, hogy a műkedvelő színját­szás problémája nemcsak műfaji probléma. Dolný Kubínban szeptember 5—8 között tartották meg a szlovákiai szavalóversenyt, a IX. Hviezdoslav Kubínt, melynek szervezéséről és szín­vonaláról csakis a legnagyobb elis­merés hangján szólhatunk. Dolný Kubín végre az idén olyan tolmácsolásban hallhatta Hviezdoslav költészetét, amilyent mér évek óta hiányoltunk. A. Palacková Érsekúj­várból finom eszközökkel, a költe­mény pszichikai és pszichológiai ér­telmét mélyen átérezve szavalta Hviezdoslav költeményét. De érett előadásban hallhattuk V. Mihálik, M. Válka, M. Kováč, J. Mokoš, J. Skamla stb. verseit is. Az idei IX. Hviezdoslav Kubin az előadóművészet több problémáját hozta felszínre, a dramaturgiában ugyanis nem látni az átgondolt irány­vonalat, és az anyag megválogatása sem volt kielégítő. A kiváló szavalóknak méltó part­nerei voltak az idén az színpadok is, bár a résztvevő irodalmi három Irodalmi színpad színvonala erősen eltérő. A bratislavai Za­rampami Iro­dalmi színpad tapasztalt együttese Itt is bebizonyította, hogy jelenleg a leg­jobb Szlovákiában. A kubíni szavalóverseny ez idei ta­nulságai minden bizonnyal jelentős segítséget nyújtanak az előadóművé­szet színvonalának további emelésé­ben. L.- —I— SALZBURGBAN az idei Max Rein­hardt emlékév alkalmából levetítik a nagy rendező egyetlen filmjét, Sha­kespeare Szentivánéji álom című víg­játékát. A rendező a filmet 1937-ben készítette Hollywoodban. • Karol Holubovský kombájnos se­gédjével, Ladislav Látallal már 700 hek­tárról betakarította a gabonát. Most SK-3-as kombájnnal mint brigádosok pelhsimovi Állami Gazdaság földjein dol­­­goznak. Az USA két lökhajtásos katonai rapfl­rflgépe egyszerre tű­nt el a Csendes­óceán fölött. A két repülőgép valószí­nűleg összeütközött mintegy S0 mér­földnyire a californiai partvidéktől. AZ IDEI év első felében Japánban 111 306 serdülő korban levő fiatalt tar­­tóztattak le bűncselekmény és huligán­­ság miatt. A FRANCIA Jean Baulet Super Fre­nen­ helikopterén 334 km-es óránkénti át­lagsebességgel repült be egy 100 km sugarú kört, míg egyenes vonalban óránként 3S0 km átlagot ért el. Ezzel messze túlszárnyalta az amerikai Sikor­sky-helikopterek eddigi csúcsteljesítmé­nyét. KÖZTÁRSASÁGUNKBAN több mint 518 000 gépkocsivezető versenyez a bal­eseti mentes közlekedésért. A legtöbb gép­kocsivezető — 22 571 — az észak-mor­vaországi kerületben vesz részt a ver­­senyben. A SZOMBATI hivatalos közlemény sze­rint Hongkongban a kolera-megbetege­dések száma 2B-ra növekedett. MOSZKVÁBAN e napokban ért véget a „Bulgária a szocializmust építi" cí­mű kiállítás, melyet 27 nap alatt több mint 700 000 látogató tekintett meg. A ki­állítás folyamán a bolgár és szovjet kül­kereskedelmi szervezetek a jövő évre 326 millió rubel értékű árucsere-egyez­ményt kötöttek. AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG­BAN nagy gyermekbénulás elleni oltá­si kampány kezdődött. Összesen 5 millió gyermeket oltanak be. A vakcinát főleg a Szovjetunió szállítja az Egyesült Arab Köztársaságnak. Szeptember 15-től minden járásban négy-hat elárusító helyen megkezdő­dik egyes cipőfajták és bőráruk ki­árusítása lényegesen leszállított ára­kon. A TRHOVÉ SVINY­I IGLA VÁLLALAT fejlesztési műhelyében most fejeződtek be a munkálatok egy új csehszlovák ele­mes villamos borotváló készülék minta­darabján. A henger alakú készülék bur­ka műanyagból , polisztirénből készült. A dél-csehországi kerületben je­lenleg 22 ambulancia működik a gyermekklinikákon, valamint 356 gyermektanácsadó és 12 gyermek­osztály a kórházakban. Több mint félmillió gyermeket kezeltek ezek­ben az intézményekben és csaknem 50 ezret oltottak be gyermekbénulás ellen. NEGYVEN PERCES televíziós film ké­szül a szovjet űrhajósokról az amerikai televízió részére. A film bemutatja Tye­reskova dublőrét, a 2-es számú űirhajós­nőit, a legközelebbi űrrepülések egyiké­nek hősét. A DEČINI járás községei versenyez­nek a járás legjobb községe eímért. Az első félévben az elsőséget Donil Pou­stevna szerezte meg, ahol a faluszépí­tési akció tervét 122 százalékra telje­sítették és több mint 250 mázsa széna­betakarításban segédkeztek. Ugyancsak szép eredménnyel dicsekedhetnek a hul­ladékgyűjtés terén, ahol az első félév­ben 63 százalékra teljesítették egész évi feladatukat. -gík^ A Henlein-párt 1938. szeptember 16-án a csehszlo­vák kormány hosszas vonakodás után elhatározta a henleini, fasiszta, szu­détanémet párt feloszlatását, amit a kommunista párt régóta követelt, mert ez a párt a fasiszta Németor­szág nyílt ügynöke volt és állandóan veszélyeztette Csehszlovákia bizton­ságát. Az egész antifasiszta közvé­lemény azt remélte, hogy e párt be­tiltása után a kormány részéről meg­indul a komoly harc a fasiszták el­len az ország védelmére. De nem ez következett be, hanem — mint isme­retes — nemsokára sor került a mün­cheni diktátumra Miért tiltották be a Henleln-pártot, mi a lényege, és miért maradt abba a fasizmus elleni harc a kormány részéről — ezek olyan kérdések, amelyek még ma is számot tarthatnak az érdeklődésre. Ezekre a kérdésekre azonban csak úgy felelhetünk, ha figyelembe ves­­szük a fasizmus kialakulását, fejlődé­sét és lényegét. A fasizmus, mint a burzsoázia ural­kodó rendszere Olaszországban kelet­kezett 1922-ben. A háború okozta ne­hézségek és a háború utáni gazda­sági válság következtében nagyon el­mélyültek az osztályellentétek Olasz­országban. Rohamosan kiszélesedett a munkásmozgalom, forradalmi fel­lendülés következett be 1920-ban ki­bontakozott az úgynevezett faló mozgalom, a munkások gyárfog­átvették az üzemek igazgatását, a pedig megkezdte a földek parasztság kisajátító­ feloszlatásának­ ját és felosztását. A burzsoázia úgy látta, hogy nem tudja fenntartani osz­tályuralmát, legalábbis nem a hagyo­mányos parlamentáris módszerekkel. Ezért a Mussolini szervezte, fasiszta terrorszervezeteket vonultatta fel a munkásság és a demokratikus lako­­­sok ellen. Mussolini eredetileg a szo­cialista párt tagja volt, de kizárták, mert az első világháború kitörésekor soviniszta álláspontot foglalt el. A háború befejezése után szocialista és nacionalista demagógia segítségé­vel fassio néven — főként soviniszta frontharcosokból — csoportokat szer­vezett. Ezekből azután megszervezte a fasiszta pártot. A fasiszták 1922-ben a burzsoázia segítségével magukhoz ragadták hatalmat, majd meghonosították a to­ a­tális fasiszta diktatúrát. A fasiszta kormány betiltotta a pártokat, üldöz­te és gyilkolta a kommunistákat s ál­talában az antifasisztákat.­­ A fa­sizmusban kialakult egy új politikai irányzat, mégpedig a legreakciósabb, legsovinisztább, legagresszívabb po­litikai irányzat, a burzsoázia nyílt, terrorista diktatúrája. Ez a mozga­lom a burzsoázia és a proletariátus közötti osztályharc kiéleződésének és a forradalmi fellendülésnek körülmé­nyei között alakul ki, s a burzsoázia akkor alkalmazza, amikor már nem tudja osztályuralmát a hagyományos parlamentáris módszerekkel fenntar­tani. Ilyenkor áttér a leplezetlen ter­rorista diktatúrára és ennek segítsé­gével elnyomja a munkásmozgalmat és minden haladó demokratikus irányzatot. A fasizmusra jellemző, hogy demagogikus, sokszor álforra­dalmi jelszavakat hangoztat, hogy ily módon tömegbázist szerezzen magá­nak. • s • Ilyen helyzetbe került a német burzsoázia a harmincas évek elején, az egész világra kiterjedő válság idején. Az országot kimerítette a há­ború, a hadikárpótlás és a gazdasági válság. Több millió munkanélküli volt Németországban. Az osztályharc ki­éleződött, a forradalmi fellendülés körülményei kialakultak. A német burzsoázia látta, hogy a burzsoá­ de­mokratikus szabadságjogok lehetővé teszik a munkásságnak a forradalmi mozgalom szervezését Ezt lehetetlen­né akarta tenni a szabadságjogok megvonásával, és ezért nyílt diktatú­rára törekedett. Ezért Hitlert, aki az olasz fasiszták példájára terrorcsapa­tokat szervezett, 1933 január 30-án uralomra juttatta. Így jött létre a fa­siszta diktatúra Németországban. Amint a fasizmus uralomra jutott Németországban, mindjárt nyilvánva­lóvá lett, hogy agresszív volta nagy veszélyt jelent szomszédai számára, különösen Csehszlovákia számára. Milyen állást foglalt el a csehszlovák burzsoázia ezzel a veszéllyel szem­ben? A burzsoázia jobboldali szárnya a német fasizmussal való együttmű­ködésre törekedett. A főleg Beneš vezette szárny pedig teljesen a­­ Nyu­gathoz alkalmazta politikai irányvo­nalát. Ez arra bírta a kormányt, hogy 1935-ben szövetségi szerződést kössön a Szovjetunióval, mivel előt­te már Franciaország is szövetséget kötött vele. Ezzel a szerződéssel a Szovjetunió kötelezte magát, hogy megtámadása esetén Csehszlovákia segítségére siet, ha Franciaország is megteszi ezt a francia—csehszlovák szerződés alapján. Az utóbbi feltételt Csehszlovákia kötötte ki és ebből is látható Benešnek az az igyekezete, hogy Csehszlovákia védelmét a né­met fasizmussal szemben a Nyugattól tegye függővé, ami később végzetessé vált Csehszlovákia számára. Csakhamar megmutatkozott, hogy a nyugati államok — Franciaország és Anglia — nem akarják a fasiszta diktatúrát Németországban megdön­teni, ellenkezőleg, fenn akarják tarta­ni mint a kommunizmus ellen irányu­ló öklöt. Csupán meg akarnak egyez­ni vele olyan értelemben, hogy német fasizmus agresszivitása a Szov­­­jetunió ellen irányuljon. Beneš, mint Csehszlovákia külügyminisztere ennek tudatában szintén arra törekedett, hogy megegyezésre jusson a fasiszta Németországgal. Ennek érdekében 1936 decemberében titokban összejött Hitler két megbízottjával, és felaján­lotta nekik a csehszlovák—német szerződés megkötését. Hitler azonban ekkor már annyira nyeregben érezte magát, hogy nem tartotta szükséges­nek egy ilyen szerződés megkötését, de megállapodást kötöttek a kommu­nizmus elleni harcra vonatkozólag. E megállapodás alapján a Gestapónak Csehszlovákia haladó erőiről olyan tüzetes felvilágosítást nyújtottak, amely Csehszlovákia későbbi megszál­lásakor lehetővé tette sok ezer kom­munista, antifasiszta és haladó pol­gár letartóztatását. Csehszlovákia Kommunista Pártja rögtön felismerte, hogy a fasizmus veszélyezteti Csehszlovákiát. Ezért minden erejével arra törekedett, hogy valamennyi antifasiszta réteg bevoná­sával széles antifasiszta népfrontot hozzon létre. Ez nagy nehézségekbe ütközött, mert a szocialista pártok vezetői állandóan ellenezték az együttműködést a kommunistákkal még ezekben az országra nézve sú­lyos időkben is. A párt ennek elle­nére a fasizmus elleni harcra mozgó­sította a széles antifasiszta tömege­ket. Továbbá hirdette, hogy a fasiz­mus veszélyével szemben csupán a Szovjetunió segítségére támaszkod­hatik, mert a nyugati hatalmak lé­nyegében egy húron pendülnek a fa­siszta országokkal, különösen Német­országgal. És ez nemsokára bebizo­nyosodott. A Csehszlovákia sorsáért folyó harc döntő szakasza ,1937. november 5-én indult meg. Hitler ekkor magához hí­vatta a hadsereg legfőbb vezetőit és közölte velük, hogy Németország „életterét" ki kell bővíteni, mégpe­dig elsősorban a szomszéd államok, Ausztria és Csehszlovákia felé. Cseh­szlovákiával kapcsolatban kijelentette, hogy róla Anglia és Franciaország valószínűleg már le is mondott és megbékült azzal a gondolattal, hogy Csehszlovákia kérdését majd Németor­szág oldja meg. És valóban, két hét­tel ezután Hitlert felkereste Halifax, az angol miniszterelnök barátja és ki­jelentette, Anglia nem ragaszkodik ah­hoz, hogy a mostani helyzet fenn­maradjon — Ausztriára és Csehszlo­vákiára vonatkozólag — s felajánlot­ta, hogy a négy nagyhatalom (Anglia, Franciaország, Németország, Olaszor­szág) béketömböt alkosson. Utána az angol és francia kormány megállapo-

Next