Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-01 / 90. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÚJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IC e 11 - e szakmunkás a mezőgazdaságban? Évszázadokon keresztül eléggé mé­lyen gyökeret vert a köztudatban, hogy annál tökéletesebb a paraszt, minél kevésbé ártja magát a tudomá­nyokba. A kasza kalapálására, meg a kapa és a vasvilla kezelésére úgy­is megtanítja őt a sors, a kenyérke­reset. Több meg mire jó a paraszt­nak, a mezőgazdasági munkásnak? Hiszen sem az egyénileg gazdálkodót, sem a munkaadó földtulajdonost nem állította olyan probléma elé az ak­kori termelőeszközök színvonala, hogy szükségét érezték volna a ma­gasabb tudomány elsajátításának. Az utóbbi évtizedekig a mezőgazdasági szakmunkásképzés lényegében abból állt, hogy a gyerek az apja mellett elleste a „szakma" néhány csínját­bínját. A mezőgazdaságban a szakember vagy szakmunkásképzés szakaszán még mindmáig kísért a múlt, bár alapvetően megváltozott a mezőgaz­dasági termelés helyzete. Különösen a termelőeszközök mennyiségét és minőségét illetően. Persze lenne azt állítani, hogy a helytelen mezőgaz­daság szocialista átszervezése óta semmit sem tettünk ezen a téren. Mert az igazság az, hogy a mezőgaz­dasági üzemek agronómusainak, zoo­technikusainak, könyvelőinek vagy közgazdászainak zöme ilyen vagy amolyan fokon, de mezőgazdasági szakiskolát végzett. Az is tény, hogy a mezőgazdasági üzemek a gépállomások segítségével minden eszközzel igyekeztek bizto­sítani az egyre nagyobb gépparkjuk­hoz szükséges szakembereket, trak­torosokat, gépjavítókat. Ezt az igye­kezetet nem lehet és nem szabad lebecsülnünk, hiszen jól ismerjük a falu fiataljainak viszonyát a mező­gazdasághoz. Ám az elismerés nem zárja ki, hogy feltegyük a kérdést: vajon ele­gendő-e, hogy a több száz (esetleg ezer) hektáros mezőgazdasági üzem­nek vannak (ha vannak) szakiskolát végzett vezetői, s hogy néhányan tud­nak traktort vezetni és gépeket javí­tani? Példaként más foglalkozási ágakat hozok fel. Egyáltalán elképzelhető-e, hogy egy ipari üzemben az alkalma­zottak 95 százalékának semmilyen szakképesítése ne legyen? A népgaz­daság bármelyik ágazatából vesszük a példát, egy a végeredmény. A bá­nyászatban vagy a vendéglátó­ipar­ban, a vasúti közlekedésben, vagy az építőiparban egyaránt szakmunkások­ból áll az alkalmazottak zöme. A mezőgazdaságban a szakmunkás­képzés még ma, a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaságban sem foglalta el az őt megillető helyet. Pedig ha valamelyik termelési ágazatban, mezőgazdaságban igazán szükség len-a ne jól képzett szakmunkásokra. A közelmúltban az egyik agronó­mus ismerősömmel hozott össze sors. Beszélgetés közben többek kö­­­zöt az is szóba került, szükség van-e a mezőgazdaságban is olyan mérték­ben a szakmunkás-képzésre, mint az iparban? — Minek lenne a mezőgazdaságban az a sok szakmunkás, — mondotta ő. — Azoknak sem győzünk funkciót adni, akik már elvégezték az iskolát, vagy valamilyen tanfolyamot. Az ipar az más, — magyarázta — oda a gé­pekhez szakmunkás kell. Nálunk an­nál jobb, minél kevesebbet okoskodik a tag a répa egyelésénél. Nem értettünk és nem érthettünk egyet az agronómussal. Annál kevés­bé, minél jobban részleteztük az ipar és a mezőgazdaság szakmunkásszük­ségletét. Azt állította, hogy neki ép­pen azokkal van a legtöbb baja, akik egy kicsit már „meghonosodtak". Nem vette vagy nem akarta tudomásul a venni, hogy ez mind az iparban, mind mezőgazdaságban természetes fo­lyamat. Ez ellen hadakozni egysze­rűen szélmalomharc. S ha már az ipar és a mezőgazdaság szakmunkás­szükségletét elemezzük, hadd mond­juk meg, hogy a kettő között valóban nagy a különbség. Az iparban és más termelési ága­zatban sok az olyan melyek elég­gé egyoldalú munkaterület, szakképesí­tést igényelnek. Egy ipari szakmun­kás például nyugdíjba vonulhat az esztergapad mellől. Szóval egyazon munkát végezheti akár egész életén át. A mezőgazdaságban munka nincs és nem is lehet ennyire leszűkítve. Már azért sem, mert idényjellegű. Ha valaki például csupán a kombájn vezetéséhez ért, és „szakmájánál" fogva egyéb munkát nem hajlandó végezni, akkor az ilyen szakmunkás­a­nak csak néhány hétre van munkája mezőgazdaságban Más példát is hozhatnék fel, de maradjunk a lé­nyegnél. A mezőgazdaságban a mun­kaerő-fölösleg egyáltalán nem keve­sebb problémát okoz, mint a munka­erőhiány. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban ezt a kérdést úgy oldják meg, hogy a mezőgazdasá­gi dolgozóknak sokoldalú képesítést nyújtanak. Azért, hogy ugyanaz munkás, aki ma traktort vagy kom­a bájnt vezet, holnap odaállhasson a termelés bármelyik szakaszára. Va­(Folytatás a 2. oldalon) 1945. április 1. met A 2. ukrán front egységei győzes­győzelemre arattak. Egymás után szabadították fel a hitleri had­erő fontos támaszpontjait — Trna­vát, Hlohovenet és Szencet —, ame­lyek ideig-óráig feltartóztatták a szovjet seregek előnyomulását Bra­tislava felé. A hűs szovjet harcosok ugyanakkor több mint ISO községet, felszabadítottak­­kor A 3. ukrán front katonái ugyanak-Magyarországon vívtak ádáz harcokat a fasiszta megszállókkal, akiket kiűztek Sopronból. A néme­tek itt a Bécs felé vezető utat sze­rették volna tartani. A szövetségesek egységei gyors ütemben nyomultak előre a nyugati hadszíntéren, ahol a szövetséges harckocsiegységek Paderborn több ezer lakosú város elfoglalására tö­rekedtek. Kasseltől délnyugatra si­került Berchhein városba nyomul­niuk. A­­ szövetségesek egységei Speiertől délre 16 kilométer széles szakaszon átlépték a Rajnát és egyetlen nap alatt 20 ezer hitleris­tát ejtettek foglyul, akik h­arc nél­kül adták meg magukat az angol és amerikai egységeknek. A szlovákiai fasisztaellenes rádió áiprilis 1-re virradó éjszaka közölte, hogy Tiso bábkormánya elrendelte a bratislavai polgári lakosság elköl­töztetését. BRATISLAVA 198S. ÁPRILIS 1. Csütörtök XVIII. ÉVFOLYAM 90. szám Ára 30 fillér RÖVIDÍTETT MUNKAHÉT A BÁNYÁKBAN 170 ezer bányászt érint az intéz­kedés • A gépek jobb kihaszná­lásával növekszik a termelés (ČTK) — Népgazdaságunk vala­mennyi ágazatának dolgozói közül a bányászok, s a bányaépítő vállalatok alkalmazottai az elsők, akik április 1-től hetenként már csak 44 órát dol­goznak. Ez az intézkedés mintegy 170 ezer dolgozót érint. A rövidebb munkaidő bevezetésének feltételei a követke­zők: a jövesztett mennyiség, a dol­gozók keresete és a munkaigényesség változatlan marad. Ennek biztosítéka többféleképpen vált lehetővé. Egy­részt azzal, hogy a bányaüzemek több új gépet kaptak s a meglevőket jobban kihasználják. Az ostrava-kar­is­vinai szénkörzetben a kitermelt szénmennyiség mintegy 70 százalékát géppel fejtik. A dél-morvaországi lig­nitbányákban 90 százalékos, a felszí­ni bányákban pedig úgyszólván 100 százalékos a jövesztés gépesítése. A Plzeňi Lenin Művek GÉPEKET SZÁLLÍT AZ USA-BA (CTK) • Az Egyesült Államok nagy megrendelésének két darab­ját — két nehéz megmunkáló-gé­pet — a Plzesti Lenin Művek ezen a héten szállította. Az egyik gép már Hamburgban van, a másikat tegnap indították útnak. A plzeni gépgyár most szállít másodszor gépeket Észak-Ameri­kába. Az első szállítmányra még a második világháború előtt ke­rült sor, amikor is a niagarai víz­esés turbinája számára állítottak elő rotorokat. A jelenleg megrendelt gépek a Simons Machine Tool Corporation albanyi cég számára készülnek, 30 nehéz, illetve szupernehéz meg­munkálógépről van szó. GÉPIPARUNK TELJESÍTETTE NEGYEDÉVI TERVÉT Az előzetes eredmények szerint a nehézgépipari vállalatok és üzemek az első negyedévben 100,5 százalék­ra teljesítették termelési tervüket. Az árutermelés tervét 101,2 százalékra teljesítették. Különösen jó eredményeket értek el a Plzeňi Lenin Művek, az Első Br­a­nói Gépgyár, a komáromi hajógyár, Zoláfi Gépgyár, továbbá a Cseh­szlovák Kőolajmotor-művek. JÓ MUNKÁÉRT VÖRÖS ZÁSZLÓ VILLÁMINTERJÚ Aki naponta trolibus­­szal, villamossal vagy autóbusszal jár munkába, ugyancsak hajlik arra, hogyha 5—10 percet ké­sik a járat, szidalmazza a közlekedési vállalatot. Pedig mennyi munka és önfeláldozás kell ahhoz, hogy ne legyen fenna­kadás a közlekedésben. A Jó munkáért nem is maradt el a megérdemelt dicséret. A Bratislava­ Közlekedési Vállalat dol­gozói a napokban kapták meg a Közlekedési Mi­nisztérium és a Közleke­dési Alkalmazottak Szak­szervezeti Szövetségének vörös zászlaját. Ebből az alkalomból néhány kér­dést intéztünk Ladislav StudeniS elvtárshoz, a vállalat igazgatójához. • Milyen eredmények alapján kapták meg a vö­rös­­ zászlót? Tavaly több mint 154 millió utast szállítot­tunk, vagyis az előirány­zott tervet 3,8 százalék­kal túlszárnyaltuk. A járművek számára terv­ben előirányzott kilomé­tereket tekintve ugyan­csak jó eredményekkel dicsekedhetünk. A tervet itt 101,57 százalékra tel­jesítettük . Mi az oka annak, hogy az utazóközönség mégis oly gyakran bírál­ja a közlekedési vállala­tot? A nehézségeket többek között a munkaerőhiány, a munkafegyelem be nem tartása, és az okozza, hogy kocsiállományunk egy része már nagyon el­avult. Ugyancsak sok fennakadás forrása a vá­rosi közlekedés ma már nem megfelelő koncep­ciója, amely szerint úgy­szólván minden villamos­járatunk egy pontban , a főtéren találkozik. Ha tehát itt valamilyen ok miatt elakad a közleke­dés, minden villamosunk leáll. Ami viszont a ko­csiállományunkat illeti, az utóbbi öt évben már sokban javult a helyzet, de még mindig nem ki­elégítő. • Milyen fejlődés vár­­ható a következő évek­ben a városi közlekedés­ben? A várost továbbfejlesztése közlekedés a vil­lamosközlekedésre épül. Már a jövő évben szeret­nénk megnyitni egy új villamosvonalat, amely az Újvárosi állomást kötné össze a Kertész utcával, ahol néhány éven belül ugyancsak villamosközle­kedés lesz. —Ili Több mint 100 amerikai bombázó támadása a VDK ellen A VDK külügyminisztériuma élesen tiltakozik • Johnson nyilatkozata • Az amerikai közvélemény aggódik Saigon (CTK) — A hírügynöksé­ nálják fel a VDK elleni támadásokra gek legutóbbi jelentése szerin­t teg­nap több mint 100 amerikai és dél­vietnami repülőgép támadta a Viet­nami Demokratikus Köztársaság terü­letét. A repülőgépek Nge An, Ha Tinh és Quang Binh tartományok telepü­léseit és útvonalait bombázták. Ha­noiból érkező hírek szerint a viet-és az amerikai hadihajók veszélyez­tetik a VDK partvidékét és Bach Long Vi szigetét. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy ezek az akciók durván meg­sértik a genfi­ egyezményeket és a nemzetközi jogot. A VDK külügymi­nisztériuma kijelenti, hogy a 7. flotta­­ hajóinak jelenl­éte a Tonkini-öbölben nami néphadsereg csapatai 12 ame- i és az amerikai repülőgépek megif­zikai repülőgépet lelőttek és többet kétlődő támadásai a VDK területe megrongáltak, ellen azt bizonyítják, hogy az ameri­ A vietnami népihadsereg légelhárí­­kai imperialisták további rendkívül jói 1964. augusztus 5-től már 100 veszélyes kalandokra készülnek. Fél­amerikai repülőgépet lőttek le a VDK hívja az amerikai kormányt, azonnal területe felett. . hívja vissza a 7. flotta hajóit a Ton-A Vietnami Demokratikus Köztársa­­lm­i-öbölből, szüntesse be azokat az ság külügyminisztériuma keddi nyi­­akciókat, melyek megsértik a VDK fatkozatában­ élesen tiltakozott az szuverenitását, haladéktalanul szünt Egyesült Államok fokozódó háborús provokációi ellen, valamint amiatt, hogy a 7. flotta hajóit is bevonják a VDK elleni akciókba. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a 7. flotta repülő­gép-anyahajóit támaszpontként hasz­tesse be a dél-vietnami agresszív há­borúját, hívja vissza Dél-Vietnamban állomásozó csapatait és tartsa be a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezményeket. JOHNSON NYILATKOZATA A SAigONI AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG ELLENI BOmBATÁMADÁSRÓL Washington (CTK)­­ Johnson el­nök nyilatkozatot adott ki a saigoni amerikai nagykövetség épülete ellen elkövetett bombamerénylettel kapcso­latban. Az elnök nem fenyegetőzött nyíltan megtorlással, csupán kijelen­tette, hogy az ilyen támadás megerő­síti amerikai nép és kormány elhatá­rozását, hogy fokozza a vietnami nép­nek és kormánynak nyújtott segítsé­get és támogatást. Johnson két és fél órás tanácsko­zást folytatott Bush külügyminiszter­rel, McNamara hadügyminiszterrel és Bundy tanácsadóval. Taylor táborno­kot, az Egyesült Államok saigoni nagykövetét, aki vasárnap óta Was­hingtonban tartózkodik, nem hívták meg a tanácskozásra. Ez meglepetést keltett, de a Fehér Ház sajtótitkára nem fűzött hozzá magyarázatot. A saigoni nagykövetség elleni tá­madás azt a feltevést váltotta ki, hogy az Egyesült Államok légitámadást hajt végre Hanoi, a VDK fővárosa el­len. A külügyminisztériumban tegnap sajtóértekezletet rendeztek, itt is fel­vetették ezt a kérdést, de a hivata­los szóvivő nem adott rá választ. Ez­ért a helyzet fejlődését aggodalom­mal és szorongással várja az ameri­kai közvélemény. Építőiparunk irányítása április 1-től az új elvek szerint (CTK) — A mai naptól — 1965. ápri­lis 1-től — új irányítási és szervezezési elvekhez igazodik építőiparunk. Az alap­elv a szakma szerinti meghatározás, amelyet — az építőipar sajátos feltéte­leire való tekintettel — a területi ter­melési elv egészít ki. Az átszervezés nem mellőzi a múltban bevált szervezé­si intézkedések egyes elemeit, hanem az új irányítási elvekbe iktatja őket. Az Építésügyi Minisztérium ezentúl fő­leg távlati elgondolások lerögzítésére, távlati jellegű központi irányításra össz­pontosítja tevékenységét és lényegesen kevesebbet foglalkozik operatív irányí­tással. A minisztérium eddigi tevékeny­ségének egy részét ezentúl az építővál­lalatok irányító szervei , a szakágaza­ti igazgatóságok fejtik ki. A Csehszovákiában létesített 14 szaká­gazati igazgatóság mindegyike az alája rendelt vállalatokkal együtt egy-egy egységes termelési-gazdasági egységnek számít. A szakágazati igazgatóságok mindegyike anyagilag érdekelt a kedve­ző gazdasági eredmények elérésében. Az egyes termelési ágazatok tevékeny­ségének központi és komplex irányítá­sa lehetővé teszi, hogy országos viszony­latban tervezzék az ágazatok műszaki­gazdasági fejlesztését és ezt a távlati népgazdasági tervek nélkülözhetetlen alapjának tekintsék. Az egységesen irá­nyított szakágazatokban sokkal kedve­zőbben érvényesülhet a termelés sza­kosítása s körzetesítése.

Next