Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)
1965-10-18 / 289. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. OKTÓBER 18. XVIII. ÉVFOLYAM 289. számára 30 fillér Brezsnyev elvtárs hazánkban (CTK) — Antonín Novotnýnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, köztársasági elnöknek meghívására október 15—17-én Csehszlovákiába látogatott Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A szovjet és csehszlovák pártvezetők találkozói és tanácskozásai szívélyes légkörben, a teljes nézetegység jegyében folytak. Az ifjúság a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére (CTKJ — „Többet adni a társadalomnak, mint eddig" — a jelszava Szlovákia ifjúságának a CSKP XIII. kongresszusa előtt — mondta František Solar, a CSZSZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára. Több mint 3400 ifjúsági kollektíva járul hozzá az iparban a munkatermelékenység és a termékek minőségének javításához, valamint az exportfeladatok teljesítéséhez. A mezőgazdaságban 800 csoport és ifjúsági kollektíva Ifjúsági elsősorban az őszi termények betakarítására, a talaj előkészítésére, kisebb víztárolók építésére összpontosítja figyelmét. A lányok és a fiúk segédkeznek Gúta és a komáromi járás több falvának újjáépítésében. Erre akára a CSISZ nyugat-szlovákiai munkerületi bizottsága brigádokat küld főleg a szakközépiskolákból és tanonciskolákból. Ugyanúgy mint az iparban, az ifjúsági szervezetek falvakon is foglalkoznak majd a fiaatalok megnyerésével a mezőgazdaság számára. Az ifjúsági szervezetek ideológiai tevékenységének elmélyítését októberben és novemberben nagymértékben elősegítik a „Párbeszéd a párt és az ifjúság között" jelszó jegyében folyó beszélgetések, melyeknek célja megismertetni az ifjúságot a kommunista párt tevékenységével és közéletünk különféle problémáival. HÉTFŐ A téli zöldségellátásról Télen komoly problémát okoz a zöldség- és gyümölcsellátás. Nem teremnek a fák, a pedig szervezetünknek zöldségeskertek, télen is szüksége van vitamindús táplálékra. Az idén a szokottnál is rosszabb a zöldség- és gyümölcstermés, ezért kissé aggódva várjuk a telet. Ezt tetézi meg az a tény is, hogy Szlovákia egyik legnagyobb zöldségtermesztő központját, a Csallóközt árvíz sújtotta, és a víz elrabolta a termést. Felkerestük ezért a Nyugatszlovákiai Zöldségellátó Vállalat (Zelenina) igazgatóhelyettesét, Tandlich Gézát, hogy tájékoztassa olvasóinkat a téli zöldség- és gyümölcsellátásról. — Lesz-e elegendő és megfelelő minőségű zöldség a téli hónapokban? — Erre a kérdésre — a sok kétely ellenére is — határozott igennel válaszolhatok. Igaz ugyan, hogy a korai zöldségtermés meglehetősen silány volt, de a téli, gumós zöldségből a nyugat szlovákiai ben — és mint a központi kerületigazgatóságon értesültem — országszerte jó termést takarítottak be. Az utolsó negyedévben az előző évinél 2000 tonnával például több zöldséget adunk piacra. A jövő év elején az ellátás előreláthatólag normális, sőt talán jobb is lesz mint máskor. Gyümölcsből is legalább annyi lesz — ha nem több — mint tavaly. Egyébként azt már most is láthatjuk, hogy az elárusítópultok szinte roskadoznak a sok gyümölcs és déligyümölcs terhe alatt. Októberben például 150 tonna banánt, 280 tonna citromot, 100 tonna narancsot és 1500 tonna almát kapunk. Déli gyümölcsökből a legnagyobb igényeket is kielégíthetjük. i— Nem érezték meg a csallóközi termés hiányát, és nem okoz gondot az azelőtt önellátó vidék ellátása? — Korai zöldségből — mint isinnen kaptunk legkorábban zöldséget. Később azonban már helyrebillent az egyensúly. A Csallóközt is elláthatjuk. Sőt — tekintettel a rendkívüli állapotokra — igyekszünk is az árvíz sújtotta községekbe a normálisnál több zöldséget küldeni. — A múltban sok volt a panasz a téli zöldség minőségére. A helytelen raktározás miatt fagyott, rothadt vagy penészes árut kapott a fogyasztó. A zöldség téli tárolása nem csak nálunk okoz gondot. A világ legfejlettebb zöldség- és gyümölcstermesztő országai is túlságosan nagy fényűzésnek tekintik a minden tekintetben kielégítő raktárhelyiségek létesítését. Az idén — már csak azért is, hogy óvjuk a keveset, ami megtermett — különös figyelmet szentelünk a tárolásnak. Elvégre — higgyék el — a megfagyott, penészes, rothadt, vagy másképpen tönkrement zöldségből nekünk van legnagyobb kárunk. • Mindennapi táplálékunkból, a burgonyából is biztosítottak elegendő mennyiséget? Sajnos, burgonyából is rossz volt az idei termés. Majdnem feleannyi mint tavaly. De még így is legalább átlagosak a hektárhozamok, s ezért korántsem olyan aggasztó a helyzet, mint egyesek gondolják. Előzetes becslések szerint — mivel javában tart a felvásárlás — mintegy 50 kiló burgonyát biztosítottunk egy főre. S ez, úgy hiszem, elegendő. Tavaly sem fogyott több, pedig rekordtermés volt. — Éppen a burgonya tárolásánál keletkeznek a legnagyobb veszteségek; a sokévi tapasztalat szerint 15—25 százalék. Várható-e javulás, illetve mi a helyzet e téren? — Nos, ugyanaz, mint a zöldség esetében. Illetve a burgonya tárolása — tekintettel a nagy mennyiségre — még az előbbinél is nagyobb nehézséget okoz. Különösen az árt a burgonyának, ha nagy tömegben, vastag rétegben fekszik. Ezért az idén 18 új föld alatti vermet létesítettünk. P. I. A legnagyobb méretű kísérletezést kétségkívül a plzeňi Skoda művek központi kísérleti intézetében végzik. Itt vizsgálják meg ugyanis a bonyolult berendezések egyes alkatrészeit, éspedig fizikai tulajdonságaik szempontjából. A kísérleti intézet már 55 éve működik és dolgozói valóban kiváló szakemberek. Képünkön Vera Kohoutová laboránsnő egy anyagmintát vizsgál. (J. Vlach — CTK felvétele] Szlovákia legnagyobb vízi erőműve (CTK) A Vág felső folyásán, a Liptovský Mikuláš-i járásban létesülő vízerőmű építését a žílinai Váhostav végzi, mely e téren már gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Az építkezés helyén nagy ütemben folynak az előkészületek. Szlovákia legnagyobb vízerőműve jelentős mértékben befolyásolja majd az egész ország energiaellátását és hozzájárul a mezőgazdaság, az ipar és az útiforgalom fejlődéséhez. A vízerőmű medencéje magába foglalja a liptói hegyek és az Alacsony-Tátra közötti völgyeket, miközben nagyon kedvezően tolja a Vág felső folyását befolyóegészen az Orava torkolatáig. A mesterséges tó Liptovská Marától körülbelül egy kilométerre, Liptovský Mikulástól pedig 10 kilométerre húzódik majd. A gát 45 méter magas és 1200 m hosszú lesz. A tároló befogadó képessége valamivel nagyobb lesz, mint az oravai duzzasztógáté. | A VASÁRNAP SPORTJÁBÓL ~A Szovjetunió a VB döntőjében E= Dánia-S'zovjetunió 1:3, Hollandia-Svájc 0:0 =j= Pontelőnyhöz jutott a Sparta Praha ~ 1:1-re végződött a bratislavai rangadó O Trnava csak H pata került a két vezető prágai együttes mögé . Vereséget szenvedett a magyar bajnokjelölt EB Pontot vesztett a bajnok Ferencváros is •s További amerikai barbár támadások Vietnami tudósok, művészek levele az amerikai értelmiséghez Hanoi (CTK) — 400 vietnami tanár, tudós, orvos, mérnök, író és művész levélben fordult az amerikai értelmiséghez és örömmel fogadja helyesli a Johnson politikája elleni nemzetközi tiltakozó napok megrendezését. A levél megemlíti, hogy a vietnami nép különbséget tesz az amerikai nép és az amerikai imperialisták között. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban a Nghe tartománybeli Bong falu piacterét nemrég amerikai repülőgépek bombázták. A támadásnál 43 személy életét vesztette és csaknem 50 ház rombadőlt. A vietnami néphadsereg összekötő missziója a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál tiltakozott az akció ellen. Hangsúlyozta, hogy ez a gaztett újból megmutatja az amerikai imperialisták barbárságát. A vietnami néphadsereg légvédelmi csapatai Guang Ningh tartományban, a VDK észak-keleti részén lelőttek egy amerikai repülőgépet, és a pilótát foglyul ejtették. Az amerikai hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két nappal ezelőtt Észak-Vietnam fölött két amerikai F–105 típusú amerikai bombázót lőttek le. A dél-vietnami hadsereg egyik csapata ,szombaton Thu Dau közelében, Saigontól kb. 30 km-re a partizánok csapdájába esett és súlyos veszteséget szenvedett. A támadás helyszínére kiküldött csapatok már nem találták meg a partizánokat. Elítélik az amerikai imperializmust Közlemény az MSZMP küldöttségének vietnami látogatásáról A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának meghívására október 7. és 15. között baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, élén Fock Jenővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. A tárgyaló felek a közleményben elítélik az amerikai imperializmust, mely fegyveres agressziót folytat Vietnam ellen és felhívják a világ valamennyi nemzetét, tegyenek meg mindent az agresszió beszüntetése érdekében támogassák a VDK népét A tárgyaló felek leszögezték, hogy mindent megtesznek a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása érdekében. A Studená na Morave-i Húsüzem 38 országba szállít különféle füstölt árut. A külföldi megrendeléseken kívül a járást is ellátja hentesáruval. Képünkön: Karel Pefek a diétás virsliket füstöli. (CTK — B. Krejči felvételei fontos kenyérgabona-növényünk a búza. Vetésterülete a felszabadulás előtti esztendőkhöz képest néhány százezer hektárral csökkent. Miért, kinek a hibájából? Bizonyos mértékig indokolt a csökkenés, hiszen különösen a korábbi években a búza rovására takarmányt, vagy más ipari növényt, cukorrépát, olajosmagvakat vetettünk. Hazánkban az életszínvonal emelkedésével méretes"nagyon"kevés volt." Sőt , egylke vagyunk azon országoknak, amelyekben azt is mondhatnánk, hogy az idén a világon, legolcsóbb a kenyér és a lisztféleségek koras zöldség - a behozataltól el- ~ K S sokkal több enyéL él> Usz«é'e f ° 8V- at tekintve - nem is került piacra. első köztársaságban. Ezért szükséges minél több Ennek egyik legnyomósabb oka kenyérgabonát termeszteni. tényleg az volt, hogy a Csallóköz-Nemcsak nálunk, hanem világszerte egyre évben „elúszott" a termés. Általában ékesebb áru a kenyérgabona. Különösen a búza keresett cikk a világpiacon. Ez érthető is. Földünkön egyre növekszik a kenyér- és lisztkészítmények fogyasztása. A gyarmati iga alól felszabadult országokban is emelkedett az életszínvonal, s ott, ahol korábban a hántolt rizs volt úgyszólván a „kenyér", egyre több búza kell. Áttekintésként nézzük, hogyan alakult földkerekségünkön a búzatermesztés helyzete: 1948—1953 között az öt kontinensen mintegy 170 millió hektárnyi területről takarítottak be búzát, 1958-1961 között viszont már 205 millió hektárra emelkedett a búza vetésterülete. Láthatjuk: emelkedő az Irányzat. Mi a való helyzet nálunk? Bár a hektárhozamok növekedésében értünk el javulást, ennek elhazai termésből még nem tudjuk fedezni a kenyérgabona szükségletét. Kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségben külföldön vásárolni bú Jókor jött... zár, s ennek ellenében olyan árut adni, amelyre esetleg nekünk is égetően szükségünk lenne. Az utóbbi időben nem nagyon kedvezett az időjárás a gabonatermesztésnek. Különösen az idei év volt eléggé mostoha. Az elemi csapások (árvíz, jégkár, talajvíz) szintén megvámolták az idei gabonatermést. Csallóközben bizony hektárszámra pusztultak ki az ősziek, sok helyütt tönkre ment a kalász és csak szalmát arathattak. De a kedvezőtlen tavasz és nyár ellenére is akadtak szövetkezetek, amelyek rekordtermést értek el. Farnadon 45—50 mázsát is betakarítottak egy-egy hektárról. A kelet-szlovákiai kerület szövetkezeteiben is nagyszerű volt a gabonatermés. Megfelelő agrotechnikával, nemesített fajták termesztésével nálunk is fokozhatók a hektárhozamok. A korábbi években kevésbé volt érdekelve a földműves, hogy nagyobb területen termesszen kenyérgabonát. Olykor a tervezés, a direktívák kötötték meg a kezét. Az árpolitikánk sem reagált mindig idejében a kereslet-kínálat elveire. Éppen ezért igen jókor jött a kormányrendelet, hogy a jövő évtől felemelik a gabonafélék felvásárlási árát. A dolgozó parasztság minden bizonnyal szívesen veszi ezt a rendelkezést, hiszen amellett, hogy a kormány a népgazdaság érdekeit is figyelembe vette ez az intézkedés a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének a fokozására irányul. A jövőben érdemesebb lesz több gabonát termeszteni, sőt terven felül is vetni. Ide kívánkozik a kormányrendelet egyik fontos cikkelye: „Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek 1964-hez viszonyítva bővítik gabonatermesztési területüket és az ezen termesztett gabona 40—60 százalékát az állam rendelkezésére bocsátják, minden többlet hektár után egyszeri 500 koronás szubvencióban részesülnek." Már említettük: sok kenyeret eszünk. Ez nem baj, s az sem, hogy nálunk olcsó a kenyér, hiszen mindennapi étrendünkhöz tartozik. Éppen ezért kell többet termelni. Eddig is szép eredményeket értünk el, hiszen az utóbbi években az országos átlagunk meghaladta a búzatermesztéséről híres Magyarország átlagos hektárhozamát, a fogyasztás és a területcsökkentés jóval Csakhogy nagyobb volt, mint a termésátlagok növekedése. Az új felvásárlási árak az aránytalanság kiküszöbölését is elősegítik. Most már a szövetkezeteken,az állami gazádaságokon a sor, hogyan élnek az adott lehetőségekkel. A tervgazdálkodásban más terményekre is szükség van, a szövetkezeteknek is aszerint kell elkészíteniük a vetési terveket, hogy megfeleljen, mind a közös gazdaság, mind az állam érdekeinek. MÉRY FERENC