Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-18 / 289. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. OKTÓBER 18. XVIII. ÉVFOLYAM 289. szám­ára 30 fillér Brezsnyev elvtárs hazánkban (CTK) — Antonín Novotnýnak, a CSKP Központi Bizottsága első tit­kárának, köztársasági elnöknek meghívására október 15—17-én Cseh­szlovákiába látogatott Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A szovjet és csehszlovák pártvezetők találkozói és tanácskozásai szívélyes légkörben, a teljes nézetegység jegyében folytak. Az ifjúság a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére (CTKJ — „Többet adni a társa­dalomnak, mint eddig" — a jelsza­va Szlovákia ifjúságának a CSKP XIII. kongresszusa előtt — mondta František Solar, a CSZSZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára. Több mint 3400 ifjúsági kollektíva járul hozzá az iparban a munkatermelé­kenység és a termékek minőségé­nek javításához, valamint az export­feladatok teljesítéséhez. A mezőgazdaságban 800 csoport és ifjúsági kollektíva Ifjúsági első­sorban az őszi termények betaka­rítására, a talaj előkészítésére, ki­sebb víztárolók építésére összponto­sítja figyelmét. A lányok és a fiúk segédkeznek Gúta és a komáromi járás több fal­vának újjáépítésében. Erre a­kára a CSISZ nyugat-szlovákiai mun­ke­rületi bizottsága brigádokat küld főleg a szakközépiskolákból és ta­nonciskolákból. Ugyanúgy mint az iparban, az ifjúsági szervezetek falvakon is foglalkoznak majd a fia­a­talok megnyerésével a mezőgazda­ság számára. Az ifjúsági szervezetek ideoló­giai tevékenységének elmélyítését októberben és novemberben nagy­mértékben elősegítik a „Párbeszéd a párt és az ifjúság között" jelszó jegyében folyó beszélgetések, me­lyeknek célja megismertetni az if­júságot a kommunista párt tevé­kenységével és közéletünk külön­féle problémáival. HÉTFŐ A téli zöldségellátásról Télen komoly problémát okoz a zöldség- és gyümölcsellátás. Nem teremnek a fák, a pedig szervezetünknek zöldségeskertek, télen is szük­sége van vitamindús táplálékra. Az idén a szokottnál is rosszabb a zöldség- és gyümölcstermés, ezért kissé aggódva várjuk a telet. Ezt te­tézi meg az a tény is, hogy Szlová­kia egyik legnagyobb zöldségter­mesztő központját, a Csallóközt árvíz sújtotta, és a víz elrabolta a ter­mést. Felkerestük ezért a Nyugat­szlovákiai Zöldségellátó Vállalat (Ze­lenina) igazgatóhelyettesét, Tandlich Gézát, hogy tájékoztassa olvasóinkat a téli zöldség- és gyümölcsellátásról. — Lesz-e elegendő és megfelelő minőségű zöldség a téli hónapok­ban? — Erre a kérdésre — a sok ké­tely ellenére is — határozott igen­nel válaszolhatok. Igaz ugyan, hogy a korai zöldségtermés meglehetősen silány volt, de a téli, gumós zöld­ségből a nyugat szlovákiai ben — és mint a központi kerület­igazga­tóságon értesültem — országszerte jó termést takarítottak be. Az utolsó negyedévben az előző évinél 2000 tonnával például több zöldséget adunk piacra. A jövő év elején az ellátás előreláthatólag normális, sőt talán jobb is lesz mint máskor. Gyümölcsből is legalább annyi lesz — ha nem több — mint ta­valy. Egyébként azt már most is láthatjuk, hogy az elárusítópultok szinte roskadoznak a sok gyümölcs és déligyümölcs terhe alatt. Októ­berben például 150 tonna banánt, 280 tonna citromot, 100 tonna na­rancsot és 1500 tonna almát ka­punk. Déli gyümölcsökből a leg­nagyobb igényeket is kielégíthetjük. i— Nem érezték meg a csallóközi termés hiányát, és nem okoz gon­dot az azelőtt önellátó vidék ellá­tása? — Korai zöldségből — mint is­innen kaptunk legkorábban zöldsé­get. Később azonban már helyrebil­lent az egyensúly. A Csallóközt is elláthatjuk. Sőt — tekintettel a rendkívüli állapotokra — igyek­szünk is az árvíz sújtotta községek­be a normálisnál több zöldséget küldeni. — A múltban sok volt a panasz a téli zöldség minőségére. A hely­telen raktározás miatt fagyott, rot­hadt vagy penészes árut kapott a fogyasztó.­­ A zöldség téli tárolása nem csak nálunk okoz gondot. A világ legfejlettebb zöldség- és gyümölcs­termesztő országai is túlságosan nagy fényűzésnek tekintik a min­den tekintetben kielégítő raktárhe­lyiségek létesítését. Az idén — már csak azért is, hogy óvjuk a keve­set, ami megtermett — különös fi­gyelmet szentelünk a tárolásnak. Elvégre — higgyék el — a megfa­gyott, penészes, rothadt, vagy más­képpen tönkrement zöldségből ne­künk van legnagyobb kárunk. • Mindennapi táplálékunkból, a burgonyából is biztosítottak elegen­dő mennyiséget? Sajnos, burgonyából is rossz volt az idei termés. Majdnem fele­annyi mint tavaly. De még így is legalább átlagosak a hektárhoza­mok, s ezért korántsem olyan ag­gasztó a helyzet, mint egyesek gon­dolják. Előzetes becslések szerint — mivel javában tart a felvásárlás — mintegy 50 kiló burgonyát biz­tosítottunk egy főre. S ez, úgy hi­szem, elegendő. Tavaly sem fogyott több, pedig rekordtermés volt. — Éppen a burgonya tárolásánál keletkeznek a legnagyobb vesztesé­gek; a sokévi tapasztalat szerint 15—25 százalék. Várható-e javulás, illetve mi a helyzet e téren? — Nos, ugyanaz, mint a zöldség esetében. Illetve a burgonya táro­lása — tekintettel a nagy mennyi­ségre — még az előbbinél is na­gyobb nehézséget okoz. Különösen az árt a burgonyának, ha nagy tö­megben, vastag rétegben fekszik. Ezért az idén 18 új föld alatti ver­met létesítettünk. P. I. A legnagyobb méretű kísérletezést kétségkívül a plzeňi Skoda művek központi kísérleti intézetében vég­zik. Itt vizsgálják meg ugyanis a bonyolult berendezések egyes al­katrészeit, éspedig fizikai tulaj­donságaik szempontjából. A kísér­leti intézet már 55 éve működik és dolgozói valóban kiváló szakembe­rek. Képünkön Vera Kohoutová la­boránsnő egy anyagmintát vizsgál. (J. Vlach — CTK felvétele] Szlovákia legnagyobb vízi erőmű­ve (CTK)­­ A Vág felső folyásán, a Liptovský Mikuláš-i járásban létesü­lő vízerőmű építését a žílinai Váho­stav végzi, mely e téren már gaz­dag tapasztalatokkal rendelkezik. Az építkezés helyén nagy ütemben folynak az előkészületek. Szlovákia legnagyobb vízerőműve jelentős mértékben befolyásolja majd az egész ország energiaellátá­sát és hozzájárul a mezőgazdaság, az ipar és az útiforgalom fejlődé­séhez. A vízerőmű medencéje magába foglalja a liptói hegyek és az Ala­csony-Tátra közötti völgyeket, mi­közben nagyon kedvezően tolja a Vág felső folyását befolyó­egészen az Orava torkolatáig. A mesterséges tó Liptovská Ma­rától körülbelül egy kilométerre, Liptovský Mikulástól pedig 10 kilo­méterre húzódik majd. A gát 45 mé­ter magas és 1200 m hosszú lesz. A tároló befogadó képessége vala­mivel nagyobb lesz, mint az oravai duzzasztógáté. | A VASÁRNAP SPORTJÁBÓL ~­­A Szovj­etunió a VB döntőjében E= Dánia-S'zovjetunió 1:3, Hollandia-Svájc 0:0 =j= Pontelőnyhöz jutott a Sparta Praha ~ 1:1-re végződött a bratislavai rangadó O Trnava csa­k H pata került a két vezető prágai együttes mögé . Vereséget szenvedett a magyar bajnokjelölt EB Pontot vesztett a bajnok Ferencváros is •s További amerikai barbár támadások Vietnami tudósok, művészek levele az amerikai értelmiséghez Hanoi (CTK) — 400 vietnami ta­nár, tudós, orvos, mérnök, író és művész levélben fordult az amerikai értelmiséghez és örömmel fogadja helyesli a Johnson politikája elleni nemzetközi tiltakozó napok megren­dezését. A levél megemlíti, hogy a vietna­mi nép különbséget tesz az ameri­kai nép és az amerikai imperialis­ták között. A Vietnami Demokratikus Köztár­saságban a Nghe tartománybeli Bong falu piacterét nemrég ameri­kai repülőgépek bombázták. A tá­madásnál 43 személy életét vesz­tette és csaknem 50 ház rombadőlt. A vietnami néphadsereg összekötő missziója a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál tiltako­zott az akció ellen. Hangsúlyozta, hogy ez a gaztett újból megmutatja az amerikai imperialisták barbár­­­ságát. A vietnami néphadsereg légvédel­mi csapatai Guang Ningh tarto­mányban, a VDK észak-keleti részén lelőttek egy amerikai repülőgépet, és a pilótát foglyul ejtették. Az amerikai hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két nappal ezelőtt Észak-Vietnam fölött két amerikai F–105 típusú amerikai bombázót lőttek le. A dél-vietnami hadsereg egyik csapata ,szombaton Thu Dau közelé­ben, Saigontól kb. 30 km-re a partizánok csapdájába esett és sú­lyos veszteséget szenvedett. A tá­madás helyszínére kiküldött csapa­tok már nem találták meg a parti­zánokat. Elítélik az amerikai imperializmust Közlemény az MSZMP küldöttségének vietnami látogatásáról A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának meghívására október 7. és 15. között baráti látogatást tett a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, élén Fock Jenőve­l, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesével. A tárgyaló felek a közleményben elítélik az amerikai imperializmust, mely fegyveres agressziót folytat Vietnam ellen és felhívják a világ valamennyi nemzetét, tegyenek meg mindent az agresszió beszüntetése érdekében támogassák a VDK népét A tárgyaló felek leszögezték, hogy mindent megtesznek a szocia­lista világrendszer és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egységé­nek megszilárdítása érdekében. A Studená na Morave-i Húsüzem 38 országba szállít különféle füs­tölt árut. A külföldi megrendeléseken kívül a járást is ellátja hen­tesáruval. Képünkön: Karel Pefek a diétás virsliket füstöli. (CTK — B. Krejči felvételei fontos kenyérgabona-növényünk a búza. Vetésterülete a felszabadulás előtti esz­tendőkhöz képest néhány százezer hektárral csök­kent. Miért, kinek a hibájából? Bizonyos mértékig indokolt a csökkenés, hiszen különösen a korábbi években a búza rovására takarmányt, vagy más ipari növényt, cukorrépát, olajosmagvakat vetet­tünk. Hazánkban az életszínvonal emelkedésével méretes"­­nagyon"kevés volt." Sőt , egylke vagyunk azon országoknak, amelyekben azt is mondhatnánk, hogy az idén a vilá­gon, legolcsóbb a kenyér és a lisztféleségek koras zöldség - a behozataltól el- ~ K S sokkal több­­ enyéL él> Usz«é'e f ° 8V-­ at tekintve - nem is került piacra. első köztársaságban. Ezért szükséges minél több Ennek egyik legnyomósabb oka kenyérgabonát termeszteni. tényleg az volt, hogy a Csallóköz-Nemcsak nálunk, hanem világszerte egyre év­ben „elúszott" a termés. Általában­­ ékesebb áru a kenyérgabona. Különösen a búza keresett cikk a világpiacon. Ez érthető is. Föl­dünkön egyre növekszik a kenyér- és lisztkészít­mények fogyasztása. A gyarmati iga alól felszaba­dult országokban is emelkedett az életszínvonal, s ott, ahol korábban a hántolt rizs volt úgyszólván a „kenyér", egyre több búza kell. Áttekintésként nézzük, hogyan alakult földkerekségünkön a bú­zatermesztés helyzete: 1948—1953 között az öt kontinensen mintegy 170 millió hektárnyi terü­letről takarítottak be búzát, 1958-1961 között vi­szont már 205 millió hektárra emelkedett a búza vetésterülete. Láthatjuk: emelkedő az Irányzat. Mi a való helyzet nálunk? Bár a hektárhoza­mok növekedésében értünk el javulást, ennek el­hazai termésből még nem tudjuk fedezni a kenyérgabona­ szükségletét. Kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségben külföldön vásárolni bú­ Jókor jött... zár, s ennek ellenében olyan árut adni, amelyre esetleg nekünk is égetően szükségünk lenne. Az utóbbi időben nem nagyon kedvezett az idő­járás a gabonatermesztésnek. Különösen az idei év volt eléggé mostoha. Az elemi csapások (árvíz, jégkár, talajvíz) szintén megvámolták az idei gabonatermést. Csallóközben bizony hektárszámra pusztultak ki az ősziek, sok helyütt tönkre ment a kalász és csak szalmát arathattak. De a kedvezőtlen tavasz és nyár ellenére is akadtak szövetkezetek, amelyek rekordtermést ér­tek el. Farnadon 45—50 mázsát is betakarítottak egy-egy hektárról. A kelet-szlovákiai kerület szö­vetkezeteiben is nagyszerű volt a gabonatermés. Megfelelő agrotechnikával, nemesített fajták ter­mesztésével nálunk is fokozhatók a hektárhoza­mok. A korábbi években kevésbé volt érdekelve a földműves, hogy nagyobb területen termesszen kenyérgabonát. Olykor a tervezés, a direktívák kötötték meg a kezét. Az árpolitikánk sem reagált mindig idejében a kereslet-kínálat elveire. Éppen ezért igen jókor jött a kormányrendelet, hogy a jövő évtől felemelik a gabonafélék felvásárlási árát. A dolgozó parasztság minden bizonnyal szí­vesen veszi ezt a rendelkezést, hiszen amellett, hogy a kormány a népgazdaság érdekeit is figye­lembe vette ez az intézkedés a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének a fokozására irá­nyul. A jövőben érdemesebb lesz több gabonát ter­meszteni, sőt terven felül is vetni. Ide kívánkozik a kormányrendelet egyik fontos cikkelye: „Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek 1964-hez viszo­nyítva bővítik gabonatermesztési területüket és az ezen termesztett gabona 40—60 százalékát az ál­lam rendelkezésére bocsátják, minden többlet hektár után egyszeri 500 koronás szubvencióban részesülnek." Már említettük: sok kenyeret eszünk. Ez nem baj, s az sem, hogy nálunk olcsó a kenyér, hiszen mindennapi étrendünkhöz tartozik. Éppen ezért kell többet termelni. Eddig is szép eredményeket értünk el, hiszen az utóbbi években az országos átlagunk meghaladta a búzatermesztéséről híres Magyarország átlagos hektárhozamát, a fogyasztás és a területcsökkentés jóval Csakhogy nagyobb volt, mint a termésátlagok növekedése. Az új fel­vásárlási árak az aránytalanság kiküszöbölését is elősegítik.­­ M­­ost már a szövetkezeteken,­­az állami gaz­­­á­daságokon a sor, hogyan élnek az adott lehetőségekkel. A tervgazdálkodásban más termé­nyekre is szükség van, a szövetkezeteknek is asze­rint kell elkészíteniük a vetési terveket, hogy meg­feleljen, mind a közös gazdaság, mind az állam érdekeinek. MÉRY FERENC

Next