Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1966-02-23 / 53. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. február 23. SZERDA • XIX. évfolyam 53. szám • Ára 30 fillér Megkezdődtek a tavaszi munkák A brabanyi szövetkezetben elvetették a mákot • A Felső-Csallóköz népe is készülődik • A korai tavasz meglepte a gépjavítókat A tavaszi kedvező időjárás két héttel előbb jelentkezett, mint tavaly. A topolčanyi járás több gazdaságában már előkészítették a talajt a vetésre. A brabrányi szövetkezet a mákot már el is vetette, s még a héten elkezdi a tavaszi búza, borsó és az árpa vetését. Gyorsan szikkad a felső-csallóközi talaj is. A traktorosok a homokosabb dűlőkben ELKEZDTÉK A TALAJELŐKÉSZÍTÉST. A nyitrai agrolaboratórium dolgozóit nem lepte meg a korán érkezett tavasz. Az összes gazdaságok részére már felülvizsgálták a vetőmag csírázóképességét. Hátra van még kevésbé értékes vetőmag kicserélése. Nagyobb gondot okoz azonban — és ez országos probléma — a gépek javítása. Tavaly ilyenkor 2411 vetőgéppel volt több előkészítve, mint az idén. Alkatrészhiány miatt mind az erőgépek, mind a munkagépek javítása lassan halad. Egyik legkeresettebb alkatrész a vetőgépkerék, melyből a gépállomások a szükségletnek csak AZ EGYHARMADÁT KAPTÁK MEG. A tavaszi munkák első szakaszában a borona is igen fontos szerszám. Kijavításuk nincs biztosítva. A 16 X 16-os és a 18 X 18-as boronafogakból a nyugat-szlovákiai kerületnek 100 ezer darabra lenne szüksége, s az első negyedévben csak 17 ezer darabot kap. Országos méretben a gépek NEGYED RÉSZE MÉG JAVÍTÁSRA VÁR, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek eléggé nehéz körülmények között fognak a tavaszi munkákhoz. Sok gazdaságban a követelményeknek megfelelő vetőmag biztosítása is gondot okoz. A zsitvafödémesi szövetkezet árpájának a csírázóképessége 85 százalékon alul van, s ezért nem is használhatják vetőmagnak. Jobb a helyzet az érsekújvári járás többi gazdaságában. A szímői, a csúzi és több más szövetkezetben 90 SZÁZALÉKOS VETŐMAG CSÍRÁZÓKÉPESSÉGE. Más vetőmagok biztosítását — főképpen az évelőkét — szintén befolyásolta a tavalyi kedvezőtlen időjárás. Az egész országban hiány mutatkozik lóhere- és lucernamagból. Éppen ezért a szövetkezetek nagyobb gondot fordítsanak az évelők tavaszi ápolására, s ha nem szükséges, AZ IDŐSEBB TELEPÍTÉSEKET SE SZÁNTSÁK KI. Mezőgazdasági üzemeink tavaly kedvezőbb körülmények között kezdték a tavaszi munkákat. Nem voltak vetőmaggondok, mint az idén. A gépek előkészítése is jobb volt. A traktorállomások úgy tervezték, hogy az idén február 22-ig kijavítják a gépeket, ez azonban — nem az ő hibájukból — nem sikerült. A gazdaságoknak kell pótolniuk a hiányt. Ibjj Országos értekezlet Komáromban Ígéretüket valóra váltják A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság tanácskozásra hívta össze az árvíz sújtotta Csallóköz újjáépítésében részt vevő védnökségi járások vezetőit. Az értekezleten jelen volt Ján Janik elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Vincent Krahulec miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke, František Dvorský elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, valamint a központi és a kerületi szervek képviselői. A Csallóköz újjáépítésének problémáit, valamint a védnökségi járások munkáját Ján Koscelanský elvtárs, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke értékelte beszámolójában. NÉHÁNY SZÁMADAT A tavalyi árvízkatasztrófa három járásban — Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár — több milliárd korona kárt okozott. Az egész ország összefogására volt szükség, hogy az árvíz sújtotta területen felújíthassák a mezőgazdasági termelést és újjáépíthessék az összeomlott épületeket. E munkában az állami segítség mellett hatékonyan részt vettek a védnökségi járások. Ma, a katasztrófa után alig fél év elteltével megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásban lényegében befejeződött az újjáépítés, s jelenleg (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák—szovjet kormányközi gazdasági tárgyalások (CTK) — A prágai International Szállóban tegnap megkezdődött a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés csehszlovák—szovjet kormányközi bizottságának 5. ülése. A tárgyalást szovjet részről Mihail Arkszentjevics Lesecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke vezeti. A csehszlovák küldöttséget Otakar Siműnek, a bizottság csehszlovák részének elnöke, a kormány alelnöke, ami tudományos-műszaki gazdasáegyüttműködés állami bizottságának elnöke vezeti. A Vietnami Demokratikus Köztársaság egész lakossága önfeláldozóan dolgozik az amerikai kalóztámadások által okozott károk helyreállításán. Ahol nincs elég gépkocsi, ott kerékpárral szállítják az építőanyagot. VIETNAM 24 óra alatt 12 támadás a VDK ellen • A Fülöp-szigetek elnöke 2000 ágyútölteléket ígért • Robert Kennedy javaslatának visszhangja • A saigoni külügyminiszter elveti Kennedy elképzeléseit Saigon (CTK) — Az amerikai légierő az utolsó 24 óra alatt 12 támadást hajtott végre Vietnami Demokratikus Köztárasaság területe ellen. A kalózrepülőgépek újból bombázták a VDK északnyugati részén fekvő történelmi Dien Bien Phu környékét. Az amerikai csapatok Binh Dinh tartományi hadműveletére a B-52 típusú óriásgépek támadásai után az első amerikai gépesített hadosztály elit-csapatait is bevetették. A hazafias erők már negyedik napja tartják az amerikai csapatok előrenyomulását. Az amerikai csapatok a Mekong folyó deltájában is széles körű tisztogató hadműveletet kezdtek. Az akció eddig eredménytelen volt. A saigoni klikk külügyminisztere tegnap elvetette azt a lehetőséget, hogy esetleg koalíciós kormányt alakítsanak a Nemzeti Felszabadítási Fronttal. Elítélte Kennedy nézeteit, aki a vietnami szenátor kérdés békés rendezése érdekében azt követeli, hogy a Felszabadítási Front is vegyen részt az esetleges tárgyalásokon. HUMPHREY ELUTAZOTT MANILÁBÓL Manila (CTK) — Humphrey amerikai alelnök a délkeletázsiai országokban tesz körutat hogy igazolni próbálja az Egyesült Államok vietnami politikáját. Tegnap Manilából Dél-Koreába utazott. Humphrey elutazása előtt köszönetet mondott Marcos Fülöpszigeti elnöknek azért az ígéretéért, hogy 2000 katonát küld Dél-Vietnamba. Marcos meggyőződését fejezte ki, hogy a szenátusban ki tudja majd harcolni a csapatok Dél-Vietnamba küldését. Fülöp-szigeti diákok tegnap a kongresszus épülete előtt tüntettek azon javaslat ellen, amelynek értelmében Fülöp-szigeti utász-zászlóaljat küldenének Vietnamba. (Folytatás a 3. oldalon) Az anyagi érdekeltség érvényesítése a jó munka megbecsülését jelenti. A mindeddig érvényesülő béregyenlősdi nem differenciálta kellőképpen a munkát, nem tett lényeges különbséget az egyes emberek mennyiségileg, de különösen minőségileg nagyon is lényegesen eltérő munkája között, s éppen ezért a dolgozóknak nem állt érdekükben, hogy tudásuk és képességeik legjavát adva végezzék munkájukat. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy az egyenlősdi rontotta, demoralizálta a jó munka megbecsülését. Éppen ezért, amikor az új irányítási rendszer életbe léptetésével megkezdjük az anyagi érdekeltség fokozatos érvényesítését, lényegében arról van szó, hogy helyreállítsuk a jó munka becsületét. Egyeseknek talán — enyhén szólva — furcsának tűnhet, hogy a szocialista társadalomban, a jó munka becsületének helyreállításáról beszélünk, pedig a valóság az, hogy az egyenlősdi óhatatlanul és akaratlanul is oda vezetett, hogy a „jó munkás", a „lelkiismeretesen dolgozik", a „munkájában odaadó" fogalmak és meghatározások hovatovább káderadattá váltak. Nem a teljesítmény, a fizetési cédula, hanem a kábervélemény igazolta valakiről, hogy jó munkás. Ez pedig — mint az élet bizonyította — hiba volt. Úgy vélhetné valaki, hogy hát akkor ezt a hibát mielőbb helyre kell hozni, és az embereket munkájuk értékének megfelelően kell fizetni. Viszont a nagyon is bonyolult dolgok leegyszerűsítése volna olyasmit gondolni, hogy az eddigi bérnivellizáció máról holnapra felszámolható. Az egyenlősdi megszüntetése nem választható el egész népgazdaságunk irányítási, tervezési és szervezési struktúrájának átépítése nélkül, ami viszont nem történhet egyik napról a másikra. (Elég, ha csupán a nem rentábilis üzemek megszüntetése- Egyenlőség vagy egyenlős ősdi? nek problémájára utalunk). Vannak ban más olyan tényezők is, amelyek azonakadályozzák az egyenlősdi felszámolását, az anyagi érdekeltség érvényesülését. Mert az egyenlősdit nem is oly könnyű leküzdeni, mint sokan gondolják. És nemcsak azért, mert szívósan védekeznek ellene azok, akiknek vagy nem fűlik a foguk a munkához, vagy pedig rátermettségük, képességük eleve kizárja, hogy teljesítményük révén az eddiginél jobb keresetet érjenek el, hanem azért is, mert az egyenlősdi eléggé mély gyökeret vert a köztudatban. Csakis ezzel magyarázható, hogy még mindig eléggé tartja magát az a nézet, amely szinte megretten annak még csak gondolatától is, hogy az emberek keresetében lényeges, vagy még inkább, szembetűnő eltérések legyenek. Ennek a felfogásnak jellemző megnyilvánulása a „mindenkinek csak egy van" nézet és más ehhez hasonlók gyomra Helytelen olyasmit állítani, hogy minden esetben — mert érdekeik történetesen így kívánják —, tudatos félremagyarázásról volna szó. Helytállóbb inkább azt mondani, hogy ezek a helytelen nézetek a fogalmak meg nem értéséből származnak. Mert a legtöbb esetben mit tapasztalunk, ha az egyenlősdit védők nézetei keletkezésének indítékát keressük? Azt, hogy ezek az emberek éppen a szocializmus egyik legszebb elvére: az egyenlőségre hivatkoznak, s a szocializmust féltik és óvják az egyenlősdi megszüntetésétől. Igen ám, de két malomban értünk, ha az egyik ember az egyenlőségről, a másik pedig az egyenlősdiről beszél. Mert az egyenlőség — történetesen a munka elbírálásában és jutalmazásában — azt jelenti, hogy ugyanazon munkáért, ugyanazon bér jár. Mindegy, hogy ki és hol végezte azt a munkát, — egyforma munkáért, egyforma bér. Egyforma munkáért — ami viszont eleve feltételezi a munka és munka közti különbséget, az egyenlősdi viszont éppen ezt a munka és munka közti különbséget mosta el. Vagyis? Az anyagi érdekeltség nemcsak, hogy ellentétes az egyenlőség elvével, hanem éppen ellenkezőleg, az egyenlősdi az, amely ellentétben áll vele. BÁTKY LÁSZLÓ Újabb összetűzés a japán rendőrség és a tüntető diákok között Tokió (CTK) — A tokiói Vaseda egyetem több ezer diákja újabb tüntetést rendezett a tandíj emelése ellen. A tokiói rendőrség megtámadta a barikádok mögé menekült diákokat. A mintegy 2500 rendőr először bekerítette az egyetemet, majd kiszorította területéről a diákokat. Kiürítették az épületeket és védő barikádot emeltek a rektorátus épülete köré. Kétszázhárom diákot letartóztattak. Amint a rendőrök távoztak, a diákok szétszedték a barikádokat és újból elfoglalták az egyetemet. A Vaseda egyetemnek 37 000 hallgatója van. A diákzavargásokkal a kormány és a parlament is foglalkozik.