Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-23 / 53. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. február 23. SZERDA • XIX. évfolyam 53. szám • Ára 30 fillér Megkezdődtek a tavaszi munkák A b­rabanyi szövetkezetben elvetették a mákot • A Felső-Csallóköz népe is készülődik • A korai tavasz meglepte a gépjavítókat A tavaszi kedvező időjárás két héttel előbb jelentkezett, mint tavaly. A topolčanyi járás több gazdaságában már előké­szítették a talajt a vetésre. A b­rabrányi szövetkezet a mákot már el is vetette, s még a hé­ten elkezdi a tavaszi búza, borsó és az árpa vetését. Gyor­­­san szikkad a felső-csallóközi talaj is. A traktorosok a homo­kosabb dűlőkben ELKEZDTÉK A TALAJELŐKÉSZÍTÉST. A nyitrai agrolaboratórium dolgozóit nem lepte meg a ko­rán érkezett tavasz. Az összes gazdaságok részére már felül­vizsgálták a vetőmag csírázó­képességét. Hátra van még kevésbé értékes vetőmag kicse­­­rélése. Nagyobb gondot okoz azonban — és ez országos probléma — a gépek javítása. Tavaly ilyenkor 2411 vetőgép­pel volt több előkészítve, mint az idén. Alkatrészhiány miatt mind az erőgépek, mind a mun­kagépek javítása lassan halad. Egyik legkeresettebb alkatrész a vetőgépkerék, melyből a gép­állomások a szükségletnek csak AZ EGYHARMADÁT KAPTÁK MEG. A tavaszi munkák első sza­kaszában a borona is igen fon­tos szerszám. Kijavításuk nincs biztosítva. A 16 X 16-os és a 18 X 18-as boronafogakból a nyugat-szlovákiai kerületnek 100 ezer darabra lenne szük­sége, s az első negyedévben csak 17 ezer darabot kap. Or­szágos méretben a gépek NEGYED RÉSZE MÉG JAVÍTÁSRA VÁR, ami azt jelenti, hogy a mező­gazdasági üzemek eléggé ne­héz körülmények között fognak a tavaszi munkákhoz. Sok gazdaságban a követel­ményeknek megfelelő vetőmag biztosítása is gondot okoz. A zsitvafödémesi szövetkezet ár­pájának a csírázóképessége 85 százalékon alul van, s ezért nem is használhatják vetőmag­nak. Jobb a helyzet az érsek­újvári járás többi gazdaságá­ban. A szímői, a csúzi és több más szövetkezetben 90 SZÁZALÉKOS VETŐMAG CSÍRÁZÓKÉPESSÉGE. Más vetőmagok biztosítását — főképpen az évelőkét — szintén befolyásolta a tavalyi kedvezőtlen időjárás. Az egész országban hiány mutatkozik ló­here- és lucernamagból. Éppen ezért a szövetkezetek nagyobb gondot fordítsanak az évelők tavaszi ápolására, s ha nem szükséges, AZ IDŐSEBB TELEPÍTÉSEKET SE SZÁNTSÁK KI. Mezőgazdasági üzemeink ta­valy kedvezőbb körülmények között kezdték a tavaszi mun­kákat. Nem voltak vetőmag­gondok, mint az idén. A gépek előkészítése is jobb volt. A traktorállomások úgy tervez­ték, hogy az idén február 22-ig kijavítják a gépeket, ez azon­ban — nem az ő hibájukból — nem sikerült. A gazdaságoknak kell pótolniuk a hiányt. Ibjj Országos értekezlet Komáromban Ígéretüket valóra váltják A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság tanácskozásra hívta össze az árvíz sújtotta Csallóköz újjáépítésében részt vevő védnökségi járások veze­tőit. Az értekezleten jelen volt Ján Janik elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Vincent Krahulec miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke, Franti­šek Dvorský elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság vezető titkára, valamint a központi és a kerületi szervek képviselői. A Csallóköz újjáépítésének problémáit, valamint a védnökségi járások munkáját Ján Koscelanský elvtárs, a Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke értékelte beszámolójában. NÉHÁNY SZÁMADAT A tavalyi árvízkatasztrófa há­rom járásban — Dunaszerda­hely, Komárom, Érsekújvár — több milliárd korona kárt oko­zott. Az egész ország összefo­gására volt szükség, hogy az árvíz sújtotta területen felújít­hassák a mezőgazdasági terme­lést és újjáépíthessék az össze­omlott épületeket. E munkában az állami segítség mellett ha­tékonyan részt vettek a véd­nökségi járások. Ma, a kataszt­rófa után alig fél év elteltével megállapíthatjuk, hogy a duna­szerdahelyi és az érsekújvári járásban lényegében befejező­dött az újjáépítés, s jelenleg (Folytatá­s a 2. oldalon) Csehszlovák—szovjet kormányközi gazdasági tárgyalások (CTK) — A prágai Inter­national Szállóban tegnap meg­kezdődött a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés csehszlovák—szovjet kormány­közi bizottságának 5. ülése. A tárgyalást szovjet részről Mihail Arkszentjevics Lesecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak alelnöke vezeti. A csehszlovák küldöttséget Otakar Siműnek, a bizottság csehszlovák részének elnöke, a kormány alelnöke, a­mi tudományos-műszaki gazdasá­együtt­működés állami bizottságának elnöke vezeti. A Vietnami Demokratikus Köztársaság egész lakossága önfel­áldozóan dolgozik az amerikai kalóztámadások által okozott ká­rok helyreállításán. Ahol nincs elég gépkocsi, ott kerékpárral szállítják az építőanyagot. VIETNAM 24 óra alatt 12 támadás a VDK ellen • A Fülöp-szigetek elnöke 2000 ágyútölteléket ígért • Robert Kennedy javaslatának visszhangja • A saigoni külügyminiszter elveti Kennedy elképzeléseit Saigon (CTK) — Az amerikai légierő az utolsó 24 óra alatt 12 támadást hajtott végre Vietnami Demokratikus Köztár­a­saság területe ellen. A kalóz­repülőgépek újból bombázták a VDK északnyugati részén fekvő történelmi Dien Bien Phu kör­nyékét. Az amerikai csapatok Binh Dinh tartományi hadműveletére a B-52 típusú óriásgépek táma­dásai után az első amerikai gé­pesített hadosztály elit-csapa­tait is bevetették. A hazafias erők már negyedik napja tart­ják az amerikai csapatok elő­renyomulását. Az amerikai csapatok a Me­kong folyó deltájában is széles körű tisztogató hadműveletet kezdtek. Az akció eddig ered­ménytelen volt. A saigoni klikk külügyminisz­tere tegnap elvetette azt a le­hetőséget, hogy esetleg koalí­ciós kormányt alakítsanak a Nemzeti Felszabadítási Front­tal. Elítélte Kennedy nézeteit, aki a vietnami szenátor kérdés békés rendezése érdekében azt követeli, hogy a Felszabadítási Front is vegyen részt az esetle­ges tárgyalásokon. HUMPHREY ELUTAZOTT MANILÁBÓL Manila (CTK) — Humphrey amerikai alelnök a délkelet­ázsiai országokban tesz körutat hogy igazolni próbálja az Egye­sült Államok vietnami politiká­ját. Tegnap Manilából Dél-Ko­reába utazott. Humphrey elutazása előtt kö­szönetet mondott Marcos Fülöp­szigeti elnöknek azért az ígé­retéért, hogy 2000 katonát küld Dél-Vietnamba. Marcos meggyő­ződését fejezte ki, hogy a sze­nátusban ki tudja majd harcol­ni a csapatok Dél-Vietnamba küldését. Fülöp-szigeti diákok tegnap a kongresszus épülete előtt tüntettek azon javaslat ellen, amelynek értelmében Fülöp-szi­geti utász-zászlóaljat küldené­nek Vietnamba. (Folytatás a 3. oldalon) Az anyagi érdekeltség érvényesítése a jó munka megbecsülését jelenti. A mind­eddig érvényesülő béregyenlősdi nem differenciálta kellőképpen a munkát, nem tett lényeges különbséget az egyes embe­rek mennyiségileg, de különösen minősé­gileg nagyon is lényegesen eltérő munká­ja között, s éppen ezért a dolgozóknak nem állt érdekükben, hogy tudásuk és képességeik legjavát adva végezzék mun­kájukat. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy az egyenlősdi rontotta, demorali­zálta a jó munka megbecsülését. Éppen ezért, amikor az új irányítási rendszer életbe léptetésével megkezdjük az anyagi érdekeltség fokozatos érvényesítését, lé­nyegében arról van szó, hogy helyreállít­suk a jó m­unka becsületét. Egyeseknek talán — enyhén szólva — furcsának tűnhet, hogy a szocialista társadalomban, a jó munka becsületének helyreállításáról beszélünk, pedig a valóság az, hogy az egyenlősdi óhatatlanul és akaratlanul is oda vezetett, hogy a „jó munkás", a „lel­kiismeretesen dolgozik", a „munkájában odaadó" fogalmak és meghatározások ho­vatovább káderadattá váltak. Nem a telje­sítmény, a fizetési cédula, hanem a k­á­bervélemény igazolta valakiről, hogy jó munkás. Ez pedig — mint az élet bizo­nyította — hiba volt. Úgy vélhetné valaki, hogy hát akkor ezt a hibát mielőbb helyre kell hozni, és az embereket munkájuk értékének megfe­lelően kell fizetni. Viszont a nagyon is bonyolult dolgok leegyszerűsítése volna olyasmit gondolni, hogy az eddigi bérni­vellizáció máról holnapra felszámolható. Az egyenlősdi megszüntetése nem választ­ható el egész népgazdaságunk irányítási, tervezési és szervezési struktúrájának át­építése nélkül, ami viszont nem történhet egyik napról a másikra. (Elég, ha csupán a nem rentábilis üzemek megszüntetése- Egyenlőség vagy egyenlős ősd­i? nek problémájára utalunk). Vannak ban más olyan tényezők is, amelyek azon­aka­dályozzák az egyenlősdi felszámolását, az anyagi érdekeltség érvényesülését. Mert az egyenlősdit nem is oly könnyű leküzdeni, mint sokan gondolják. És nem­csak azért, mert szívósan védekeznek el­lene azok, akiknek vagy nem fűlik a foguk a munkához, vagy pedig rátermett­ségük, képességük eleve kizárja, hogy teljesítményük révén az eddiginél jobb keresetet érjenek el, hanem azért is, mert az egyenlősdi eléggé mély gyökeret vert a köztudatban. Csakis ezzel magyarázható, hogy még mindig eléggé tartja magát az a nézet, amely szinte megretten annak még csak gondolatától is, hogy az embe­rek keresetében lényeges, vagy még in­kább, szembetűnő eltérések legyenek. En­nek a felfogásnak jellemző megnyilvánu­lása a „mindenkinek csak egy van" nézet és más ehhez hasonlók­ gyomra Hely­telen olyasmit állítani, hogy minden eset­ben — mert érdekeik történetesen így kívánják —, tudatos félremagyarázásról volna szó. Helytállóbb inkább azt monda­ni, hogy ezek a helytelen nézetek a fo­galmak meg nem értéséből származnak. Mert a legtöbb esetben mit tapasztalunk, ha az egyenlősdit védők nézetei keletke­zésének indítékát keressük? Azt, hogy ezek az emberek éppen a szocializmus egyik legszebb elvére: az egyenlőségre hivatkoznak, s a szocializmust féltik és óvják az egyenlősdi megszüntetésétől. Igen ám, de két malomban értünk, ha az egyik ember az egyenlőségről, a másik pedig az egyenlősdiről beszél. Mert az egyenlőség — történetesen a munka elbí­rálásában és jutalmazásában — azt jelen­ti, hogy ugyanazon munkáért, ugyanazon bér jár. Mindegy, hogy ki és hol végezte azt a munkát, — egyforma munkáért, egyforma bér. Egyforma munkáért — ami viszont eleve feltételezi a munka és mun­ka közti különbséget, az egyenlősdi vi­szont éppen ezt a munka és munka közti különbséget mosta el. Vagyis? Az anyagi érdekeltség nemcsak, hogy ellentétes az egyenlőség elvével, hanem éppen ellenke­zőleg, az egyenlősdi az, amely ellentétben áll vele. BÁTKY LÁSZLÓ Újabb összetűzés a japán rendőrség és a tüntető diákok között Tokió (CTK) — A tokiói Va­seda egyetem több ezer diákja újabb tüntetést rendezett a tan­díj emelése ellen. A tokiói rendőrség megtámadta a bari­kádok mögé menekült diáko­kat. A mintegy 2500 rendőr elő­ször bekerítette az egyetemet, majd kiszorította területéről a diákokat. Kiürítették az épüle­teket és védő barikádot emel­tek a rektorátus épülete köré. Kétszázhárom diákot letartóz­tattak. Amint a rendőrök távoz­tak, a diákok szétszedték a ba­rikádokat és újból elfoglalták az egyetemet. A Vaseda egyetemnek 37 000 hallgatója van. A diákzavargá­sokkal a kormány és a parla­ment is foglalkozik.

Next