Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)
1966-12-01 / 331. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. december 1. Csütörtök • XIX. évfolyam, 331. szám • Ara 30 fillér 1IJSZ0 A Kelet-szlovákiai Vasmű új fagytalanító részlegében 100 fokos melegben 10—14 óra alatt olvad szét a Szovjetunióból érkezett, s a hosszú úton összefagyott érc. Képünkön: a fagytalanító épületei, melyekbe 132 vagon fér be egyszerre, fő. Bodnár — CTK felv^J Az 1966-os mezőgazdasági év mérlege Sokkal jobb volt a termés, mint az előző években (CTK) — Jaroslav Skolil, Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője tegnap tájékoztatta az újságírókat az idei mezőgazdasági évben elért eredményekről. Jóllehet 1966-ban nagyon szeszélyes volt az időjárás, a termés sokkal jobb volt, mint más években. Ez különösen a gabonára, a takarmányfélékre és a kapásnövényekre vonatkozik. Igaz ugyan, hogy — a túl esős nyár miatt — szemes terményekből, burgonyából és egyes takarmánynövényekből jelentősek voltak a veszteségek. A szeszélyes időjárás következtében a szokásosnál több volt a munka a termőföldeken, így pl. a komlót évközben 8-10-szer kellett permetezni, és minden fáradozás ellenére sem sikerült mindenütt meggátolni a burgonyapenész elterjedését. Ami a hektárhozamokat s a betakarított termények teljes mennyiségét illeti, az 1966-os év különösen a szemes terményeknek (átlagos hektárhozam 23,1 métermázsa), a kukoricának (hektárhozam 32 g), a komlónak és a szénának kedvezett. Tavasszal az őszi veteményeknek csupán 0,5 százalékát kellett beszántani, jóllehet ez 3,5 százalék szokott lenni. A gabona, a cukorrépa vetése és a burgonya ültetése 10—14 nappal előbb kezdődött, és a széna betakarításának feltételei is sokkal kedvezőbbek voltak, mint az előző években. A júliusban, augusztusban és szeptember elején szokatlanul hűvös, esős időjárás azonban jelentősen hátráltatta a gabona betakarítását, s — becslés szerint — mintegy 200 ezer tonna veszteséget okozott. A rendkívül enyhe őszi időjárás alkalmat adott a kapásnövények sikeres betakarítására, az ősziek vetésére s az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy köztársaságunk területén (40 járásban) november 26-án csak 52 ezer hektáron nem végezték el az őszi szántást, túlnyomórészt olyan földeken, amelyeket szerves trágyázásra irányoztak elő, de az említett időpontig még nem hordták ki e földekre az istállótrágyát. Földműveseink ez idén 27 millió tonna burgonyát, cukorrépát és más kapásnövényt takarítottak be, ezzel szemben tavaly csak 15 millió tonnát. a A Nemzetgyűlés bizottságainak tanácskozása A mezőgazdasági adó földművelésünk arányos fejlesztését szolgálja A Nemzetgyűlés nemzeti bizottságokkal foglalkozó bizottságának és alkotmányjogi bizottságának tegnapi együttes ülésén F. Stratilek pénzügyminiszter-helyettes a mezőgazdasági adóról szóló törvényjavaslatot ismertette. Rámutatott arra, hogy az adó kivetésekor egyrészt a mezőgazdasági üzemek objektív gazdasági feltételeire és problémáira kell tekintettel lenni, másrészt pedig az adónak a mezőgazdasági üzemek szubjektív döntésére kell befolyást gyakorolnia. — Ezek a problémák nem oldhatók meg egyfajta adóval, ha nem akarjuk gyengíteni az adó vagy másik funkcióját — egyik folytatta az előadó. Ezzel indokolható, hogy a mezőgazdasági adó két részből fog állni: a hektáronként kivetendő, rögzített földadóból és a változó jövedelmi adóból, mely a mezőgazdasági üzem bruttó jövedelmétől függ. Stratilek elvtárs ezután a többi között arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a 400 m2-ig terjedő kertek és egyéb földterületek, valamint a 800 m²-ig terjedő családi házakhoz tartozó földek után földadót nem kell fizetni. Az egyénileg gazdálkodó földművesek esetében a nemzeti bizottságok a jövedelmi adót 50 százalékkal is csökkenthetik, tekintettel e földművesek magas korára, vagy megváltozott munkaképességére. A nemzeti bizottságok az adó kivetésekor más helyi kö(Folytatás a 2. oldalon) lin miniszterelnök ma érkezik Franciaországba Moszkva (CTK) — Ma a kora reggeli órákban hivatalos franciaországi látogatásra utazik Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Koszigint és feleségét Vlagyimir Kirillin, miniszterelnökhelyettes, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, R. Kurbanov, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, V. Raben, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, J. Loginov, a Szovjetunió repülésügyi minisztere, L. polgári Zamlatyin külügyminisztériumi osztályvezető és más szakértők kísérik el. Koszigin párizsi látogatása az idei intenzív szovjet—francia kapcsolatok betetőzését jelenti. A második világháború óta ez a szovjet—francia leggyümölcsözőbb együttműködés £ve. Mindkét fél nagyra értékeli ezeket a kapcsolatokat, lyek nagyban hozzájárulnak ameaz európai helyzet normalizálásához és a világbéke megőrzéséhez. Franciaország és a Szovjetunió tekintet nélkül a különböző társadalmi berendezésekre, meg vannak győződve, hogy a türelemmel párosuló jóindulat konkrét eredményekhez vezet. Koszigin miniszterelnök franciaországi látogatásának napirendjén főleg a két állam vezetői közti hivatalos megbeszélések szerepelnek. REÁLIS CÉL: az európai biztonság megszilárdítása A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán tegnap felszólalt Oldřich Černík elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetője kiküldött tudósítónk budapesti jelentéseit: Tegnap reggel kilenc órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Elsőként Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, politikai kapcsolatairól beszélt. Leszögezte, hogy a szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Magyarország sajátos történelmi körülményei folytán 1948 után megszűnt a többpártrendszer. A magyar nép nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alanyjainak lerakását egy párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki. A szocializmus teljes felépítésének nagy művét is ennek a pártnak vezetésével fogja megvalósítani. A tömegek odaadó, munkája és a párt iránt alkotó megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy a magyar nép túlnyomó többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére. Kállai Gyula elvtárs az állam és az egyház viszonyáról szólva kijelentette: „A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érde (Folytatás a 3. oldalon) MÁR MOST BIZTOSÍTSA , ÚJSÁGÁRUSBA 12 OLDALAS SZOMBATI Kállai Gyula érdeklődéssel várt beszédében a többpárt- és egypártrendszer problémájáról, az állam és az egyház viszonyáról, az új gazdasági mechanizmusról és Magyarország kell SZÁMUW KÉPESSÉG, szorgalom, kezdeményezés — ettől a három tényezőtől függ elsősorban az új esztendő első napjától népgazdaságunk minden szakaszán érvénybe lépő új irányítási rendszer sikere. Ez határozza meg a nemzeti bizottságok munkájának eredményességét is. Nem vitás, hogy abban a községben városban, ahol élnek adottságaikkal, s erejük teljéből törekednek majd többet, jobbat nyújtani, a szó jó értelmében „letromfolni" a szomszédokat — ott a bővült jogkör érvényesítésének gyümölcsei sem maradhatnak el. Viszont ott, ahol továbbra is egyeduralkodó marad a tespedtség, a szájtátiság, ott nem segít a nagyobb fokú önállóság sem. Magától értetődik, hogy az egy helyben topogásnak kárát látja nemcsak a társadalom, hanem az adott község, város és minden lakosa is. Ezért az eddiginél annak sokkal fontosabb, hogy a sereghajtók fél, szemükkel mindig nyomon kövessék azokat, akiket az egészséges többet akarás ösztönöz az igényes célok elérésére. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy népgazdaságunk fellendítésének és felpezsdítésének törekvése magasabb fokú igényeket támaszt a nemzeti gokkal szemben. Népgazdaságunk bizottsaugyanis fejlődésének jelenlegi szakaszában csak akkor érheti el a kívánt fordulatot, ha a köztársaság minden részében és minden gazdasági, de nemcsak gazdasági szakaszon a helyzet és a célkitűzések tárgyszerű ismeretében, felelősségteljesen eleget teszünk a követelményeknek. Márpedig ez sok esetben a nemzeti bizottságokon múlik. A kormány tavalyi határozata értelmében nagyobb lett a nemzeti bizottságok jogköre a tervezésben és az irányításban egyaránt. Számos kötelességgel jár ez, amelyeknek közös nevezője az előrelátó és gondos gazda szerepe. A területi hatáskörnek megfelelően éber figyelemmel kell kísérniük a termelés széthelyezését, koncentrálását és szakosítását, mégpedig új utakon — új szellemben összhangban a gazdasági hatékonysággal, az országos tervekkel és érdekkel. Fokozott kezdeményezést várunk tőlük egy népszerűnek semmiképpen sem nevezhető, de létfontosságú kérdés megoldásában — a veszteséggel dolgozó műhelyek, üzemrészlegek és üzemek fokozatos felszámolásában. Ellenőrizni fogják továbbá azt, hogy az egyes ágazatokban és azok között hogyan érvényesül a szükséges együttműködés, kooperáció. Nem kevésbé fontos annak eldöntése sem, hogy melyik helyi beruházás célszerű, szükséges, főleg az élet- és munkakörnyezet javítása szempontjából. A kezdeményezésről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a viszonylatban aránylag többet kell elvárnunk a szlovákiai nemzeti bizottságoktól. Miért? A válasz egyszerű: országunk népgazdaságának további egészséges, vagyis arányos kibontakozása mind nagyobb mértékben függvénye Szlovákia forrásai és lehetőségei fokozott kiaknázásának. Egyrészt az eddigi iparosítás során létrehozott sokat kell célszerűbben kihasználni, forrámásrészt természeti kincseinket kell az eddiginél jobban hasznosítanunk. Az utóbbiak közé tartozik főleg a fa, a magnezit, egyes mezőgazdasági termények, továbbá vízi energiánk, idegenforgalmi létesítményeink. Nemzeti bizottságainknak szüntelenül gondolniuk kell ezekre a lehetőségekre, amelyek tetteket követelnek. Az azonnali, illetve a közeli években megvalósuló akciók mellett nem feledkezhetnek meg a távlatokról sem. Ezért hasznos lesz, ha a nemzeti bizottságok 1968-ban komplex módon elemzik a továbbfejlesztés feltételeit és adottságait. Eme feladatok teljesítésének folyamatában egy pillanatra sem szem elől, hogy elsősorban az téveszthetik államhatalom szervei. Az elmélyült jogkör semmiképpen sem jelenti, hogy átveszik az igazgatási területükön működő üzemegységek irányítását, mert ez a kötelesség kizárólag az üzemigazgatókra hárul. A nemzeti bizottságoknak ugyanakkor, mint államhatalmi szerveknek, áll az üzemek vezetőitől nemcsak jogukban elvárni a felelősségteljes munkát, hanem ellenőrizni is azt. AZ EMLÍTETT kötelességek jó ellátása a nemzeti bizottságok képeiképpenselőitől és munkatársaitól tulajdonugyanazt követeli, mint általában gazdasági dolgozóinktól. Röviden és velősen: a gazdasági törvényszerűségek beható ismeretét és hozzáértő gyakorlati alkalmazását. A munka dandárja még előttünk van és tudatában kell lennünk annak, hogy az új irányítási rendszer bevezetésének nincs sima, aszfaltozott útja. A várható nehézségeket és akadályokat azonban elháríthatjuk, ha mindenki a saját posztján, a pártunk diktálta új szellemben jól felkészül igényes feladatainak ellátására. (Pr—g| Az új irányítási rendszer érvényesítésének tapasztalatai • A cikk tájékoztatja olvasóinkat arról, milyen eredményeket hozott eddig az új irányítási rendszer, és milyen problémákat kell még oldani, hogy hatékonyan megérvényesüljön Alkoholtilalom helyett Kaszippu — Hanzelka és Zikmund újabb, érdekes ceyloni riiportja Csodaszép macskák voltaki — Lenka H a š k o v á prágai levele Nyár volt, és meleg ... •— Barta György írása egy hnnleci fiúról, aki Moszkvában nősült Városok, amelyekben a világpolitikáról döntenek — Pierre C a m e s párizsi riportja A restiben — Monoszlóy Dezső elbeszélése