Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-28 / 125. szám, csütörtök

A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról­ vetően az új képviselők: Tibor Demmer, Daniel Futej, Štefan Ferences, Anna Hirková, slav Hruškovič, Jan Janik, Milo-Ma­tej Lučan, Ladislav Martinák, František Mišeje, Retkes Lajos, Viliam Šalgovič, Anna Ševčíko­vá és Michal Hríb letették a képviselői fogadalmat. A Nemzetek Kamarája alkot­mányjogi bizottsága elnökének, dr. Štefan Infnernek és a Szö­vetségi Gyűlés elnöksége két tagjának, Josef Kempnýnek és dr. Stefan Infnernek, a meg­választása után a Nemzetek Ka­marája bizottságainak kiegészí­tő választásaira került sor. Ezt követően a képviselők jóvá­hagyták a Legfelsőbb Bíróság néhány bírójára vonatkozó fel­mentő javaslatot, majd J. Pel­nár képviselő előterjesztett ja­­­vaslata alapján megválasztották CSSZSZK Legfelsőbb Bírósá­ga és a katonai bíróságok hi­vatásos bíráit. Ezekkel a programpontokkal a szervezési kérdéseket kime­rítve, a napirend következő pontja a költségvetési bizott­ságnak terv- és költségvetési bizottsággá való módosítására irányuló javaslat, valamint kerületi és járásbíróságok bírái a funkciós időszakának a képvi­selőtestületekbe történő vá­lasztásokig, legkésőbb ez év vé­géig való meghosszabbítását célzó kormányjavaslat volt. A kormányjavaslatot dr. Karol Laco azzal indokolta, hogy ed­dig a határidőig, vagyis 1970. december 31-ig a bíróválasztá­sok megfelelően előkészíthetők és foganatosíthatók úgy, hogy politikai konszolidációnkkal egyidőben a kerületi és járás­bíróságok káderkérdései is megoldást nyerjenek. Ezután a háborús és az em­beriesség elleni bűnök el nem évüléséről szóló, 1968. ber 26-án New Yorkban novem­létre­jött megállapodás jóváhagyása következett. Ján Marko, a CSSZSZK kül­ügyminisztere a hazánk és Franciaország között létrejött 1969. január 22-én Prágában aláírt konzuláris megállapodás jóváhagyását javasolta. A meg­állapodás legfontosabb része a polgárainknak és a jogi sze­mélyeknek nyújtandó jogsegély­re és jogvédelemre, valamint a kereskedelmi, gazdasági, kultu­rális életünk fejlődéséről nyúj­tandó kölcsönös tájékoztatások­ra helyezi a fő súlyt. — Kap­csolatainkat az utóbbi időben megzavarják ugyan a francia tömegtájékoztatási eszközöknek emigránsainkat támogató, s ez­zel hazánk ellen irányuló ki­törései — folytatta Marko mi­niszter. Sajnálattal még, hogy a francia állapította hivatalos körök ahelyett, hogy közbelép­nének, még lehetőséget nyújta­nak emigránsainknak ahhoz, hogy nyilvánosan fellépjenek a tv-ben és a rádióban. Ez ellen tiltakozásunkat fejeztük ki. Nagy kár, hogy szavunk nem talált meghallgatásra és a tá­madások ellenünk folytatódnak. Ennek ellenére a CSSZSZK haj­landónak bizonyul az egyenjo­gúság alapján továbbfejleszteni kapcsolatait Franciaországgal, feltéve, hogy partnere megszű­nik beleavatkozni belügyeibe és megértést tanúsít jogos kö­vetelményeink iránt. Miután a Nemzetek Kamará­ja jóváhagyta a szerződésjavas­latot, a déli szünetet követően elsőnek Karol Martinka minisz­ter emelkedett szólásra. Az 1970. évi népgazdasági terv végrehajtásának biztosításáról szóló jelentést és a vállalatok idei első negyedében elért eredményeit ismertette. Jelen­legi gazdasági nehézségeink megkövetelik — mondotta — hogy az állami népgazdasági terv ismét a népgazdaság irá­nyításának legfontosabb eszkö­ze legyen. Csak ily módon te­remthetjük meg a társadalmi rendszerünk konszolidációjá­hoz vezető feltételeket, melyek teljesítésének biztosítékát az 1969. áprilisban megválasztott új pártvezetőség irányító kárában látjuk — folytatta. mun-Az 1970. évi terv a nemzeti jövedelem maximális képzésé­nek lehetőségeiből kiindulva megköveteli, hogy a vállalatok teljes mértékben kihasználják a munkatermelékenységben, a nyersanyagokban stb. mutatko­zó tartalékokat. Csak ha ez si­kerül, biztosítható a nemzeti jövedelemnek tervbe vett 90,5 százalékos növelése. Ennek megfelelő az ipari nyersterme­lés terve is. Különösen igénye­sek a gépiparral szemben tá­masztott követelmények: az 1969. évi helyzethez viszonyít­va négyszeresen azaz 11,2 szá­zalékkal fognak emelkedni. Gépiparunknak azonban a beru­házási építkezésekkel kapcso­latos feladatok teljesítését befolyásolnia kell. A hús felvá­­s­­árlásának, behozatalának és árusításának, valamint a gabo­nakészletek növelésének ezen­túl különös figyelmet kell szen­telni. Ugyanez vonatkozik az építkezésekre, illetve az építő­anyagokra, melyeknek behoza­talát illetően történtek már in­tézkedések. A közlekedés és a hazai piac problémáinak meg­oldása ugyancsak folyamatban van — jelentette ki az előadó — noha tagadhatatlan, hogy a hiánycikkek problémájának tel­jes megoldásával az év végéig nem számolhatunk. A Népi Kamara ülésszakát Spanyol-teremben a kamara el­­­nöke, dr. Soňa Pennigerová nyi­totta meg. A szervezési kérdé­sek előterjesztése és jóváha­gyása után, valamint dr. B. Bar­sa képviselő képviselői foga­dalomtételét követően dr. B. Kučera miniszter a háborús és az emberiesség elleni bűncse­lekmények el nem évülésére vonatkozó szerződés törvényja­vaslatát ismertette, melyet a szocialista országok jóvoltából az ENSZ 23. közgyűlésén New Yorkban írtak alá. Ez a szer­ződés az imperializmus harcunk jelentős sikerének elleni te­kinthető — hangsúlyozta a mi­niszter —, mert megerősíti nemzetközi jognak azt az elvét, a amely szerint a háborús és az emberiesség elleni bűncselek­mények semmivel sem menthe­tők és ezért nem is évülhetnek el. A szerződés kifejezi azt a meggyőződést, hogy a háborús bűnösök méltó megbüntetésé­vel megelőzhetők lesznek a ha­sonló cselekedetek, és ezért a szerződés biztosítani fogja az emberi alapjogok védelmét, a nemzetek közötti együttműkö­dést, a kölcsönös bizalom fel­újítását, valamint nem utolsó­sorban a békénk és biztonsá­gunk megszilárdítását. A tör­vényjavaslat ismertetését és vele kapcsolatos vitát követően a a képviselők a tervezetet elfo­gadták. A Népi Kamara képviselői ez­után meghallgatták a CSSZSZK főügyészének, Legfelsőbb Bíró­sága elnökének és belügymi­niszterének az 1968—69 évek­ben elkövetett bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos A szocialista hazánk jelentését, szemben mesterségesen szerveivel előidé­zett bizalmatlanság és az er­kölcsi értékek lényeges csök­kenése az állami és társadalmi fegyelem felbomlását eredmé­nyezte a válságos években — jelentette ki dr. L. Fejes fő­ügyész. Ezzel magyarázható a bűncselekmények emelkedése is. Ezért a számának legsür­gősebb feladat a hazánkban végbemenő konszolidációs fo­lyamat során áthidalni az anarchista irányzatokat és meg­szilárdítani a fegyelmet. Ez aligha sikerülne, ha nem ven­nénk fel a harcot a bűncse­lekményeket kiváltó okok és körülmények ellen, amelyek azokat elősegítették. Ennek egyik legfőbb feltételét az elő­adó a bűnügyi szervek minősí­tésének fokozásában és többek közt a készülő szervezési intéz­kedésekben látja, melyek a bün­tető szervek szorosabb együtt­működésére irányulnak. A továbbiakban a Népi Ka­mara napirendje megegyezett a Nemzetek Kamarájának napi­rendjével. Mindkét kamarában elhangzottak még a törvényes intézkedésekről és a Szövetségi Gyűlés elnökségének az őszi és tavaszi időszakban hozott intéz­kedéseiről, valamint a nemze­tek Kamarája és a Népi Kama­ra tevékenységéről szóló jelen­tések, amelyeket a Nemzetek Kamarájában V. Mihálik elnök, a Népi Kamarában pedig dr. Sofia Pennigerová elnök terjesz­tett elő. A szerdai tanácskozások a képviselők interpellációival ér­tek véget. —km— (ČS­TK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a jót, a lengyel és a román szov­ka­tonai történészeket, akik a csehszlovák katonai történé­szekkel tárgyalnak a Csehszlo­­­vákiai felszabadításáért 1944— 45-ben lefolyt harcok történe­téről és az ezen a téren való további együttműködés elmélyí­téséről. A fogadáson megjelentek az illető országok katonai attaséi is. Krocsány Dezső miniszter Kelet-Szlovákiában (ČSTK ) — Spišský Štvrtok­ban, Kelet-Szlovákia egyik jobb szociális gondoskodási jog­in­tézetében tegnap az intézet fennállása 20. évfordulójának alkalmából a dolgozók értékel­ték az intézet eredményeit. Az 1950-ben eredetileg 21 férőhe­lyes intézetből ma már egy 145 férőhellyel rendelkező intézet létesült. A szociális intézmény tevékenységének értékelésénél jelen volt Krocsány Dezső, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere, aki méltatta az in­tézet dolgozóinak érdemes hu­mánus munkáját. Katonai történészek A Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata a köztársasági elnöknél (ČSZK) — Az NSZK-ban május 16-a és 18 a között megtartották a szudétanémet honfitársi egyesület (Landsmanschaft) hagyományos találkozóját, amelyen mintegy 300 ezer személy vett részt. Immár ötödször esett Münchenre a vá­lasztás. Nyilvánvalóan azért, mert a szudétaném­et hivatásos revansis­ták egyrészt nyíltan magukénak vallják a város náci múltját, ami természetes is, hisz régi benleinis­tákról és kiérdemesült nácikról van szó, másrészt pedig ezzel akarják demonstrálni azt, hogy a szégyenletes müncheni egyezmény még mindig érvényes. Ebben a városban — ahol 1972-ben az olimpiai játékokat tartják — ebből az alkalomból — mint Becher, a honfitársi egyesület kép­viselője kijelentette — bizottságot akarnak létesíteni, amely gondos­kodnék a Csehszlovákiából jövő résztvevőkről és látogatókról. Mi­lyen megtiszteltetés volna, hogy valakiről Becher, az érdemes náci és benleinista zsidóverő s a hoz­zája hasonlók gondoskodjanak! Ismeretes, hogy a klerikális CDU—CSU pártok 20 évi uralma alatt a szudétanémet Landsman­schaft állami támogatással és gaz­dag pénzdotációkkal a hideghá­ború, és e találkozók agresszív politikájának eszközévé vált. Az új szövetségi kormány meg­alakulása, amely azt hirdette, hogy modus vivendit igyekszik ke­resni keleti szomszédaival, utalt, hogy e kormány talán arra le­vonja a megfelelő következtetése­ket az áldatlan múltból. A tények azonban arra a megállapításra kényszerítenek, hogy sajnos, ez a kormány is eltűri, miszerint az NSZK területéről szégyenletes re­vansista követelések hangozzanak el a Ceshszlovák Szocialista Köz­társaság ellen és államunk integri­tása ellen irányuló akciókat ren­dezzenek. Sajnálatos, hogy a mün­cheni revansista találkozón részt vett a szövetségi kormány egyik tagja is, s a különféle tartományi és közéleti tényezők rokonszen­vükről biztosították e találkozót. Sőt Brandt kancellár még üdvözlő táviratot is küldött a találkozó résztvevőinek. Úgy tűnik, e képviselők nyilván­valóan nem bánták, hogy a revan­sista fejesek e találkozón a mün­cheni diktátum érvényességét hir­dették, és élesen felléptek az el­len, hogy az NSZK kormánya ezt az egyezményt kezdettől fogva ér­vénytelennek nyilvánítsa. E kép­viselők nem akadtak fenn azon sem, hogy a revansisták durván beavatkoztak Csehszlovákia bel­ügyeibe, az európai háború utáni realitások megváltoztatását, álla­munk jelenlegi társadalmi rend­szerének felszámolását követelték, és jogot formáltak maguknak ar­ra, hogy Csehszlovákia szövetsé­gesei ellen is fellépjenek. Ebbe az uszító hadjáratba be­kapcsolódtak a régi és az új cseh­szlovák emigráció képviselői is, akik a legdurvább antikommunis­ta és antiszovjet kirohanásokkal léptek fel Csehszlovákia integritá­sa ellen. Az úgynevezett . wiesba­deni egyezményre" hív­­óztak, amelyet az áruló Prch kötött 1950-ben a szudétaném Lands­manschafttal, és amelyhe­z kite­lepített németek Csehszlovákiába való visszatérését hirdetik. A szövetségi kormánynak tuda­tában kellene lennie annak, hogy a revansista szervezetek létezése és ellenséges tevékenysége az NSZK és a CSSZSZK közötti meg­értés egyik fő akadálya volt és marad. Nem­igen képzelhető el ugyanis a kapcsolatok rendezése olyan szomszédállammal, amely­nek területéről Csehszlovákia el­len minden eszközzel rendszeres ellenséges tevékenységet és gyűlöl­ködő kampányt folytatnak. A csehszlovák Külügyminiszté­rium elitéli a szudétanémet nácik és revansisták provokációs táma­dásait. Most a szövetségi kormá­nyon a sor, hogy végre véget ves­sen ennek a provokációs eljárás­nak. A magyar nagykövet Közép-Szlovákiában (ČSTK) — Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövete búcsú­látogatás céljából tegnap Ban­ská Bystricába érkezett. Sztan­kó Pálnak, az MNK bratislavai főkonzuljának kíséretében el­látogatott az SZLKP közép-szlo­vákiai kerületi bizottságára, ahol szívélyes megbeszélést tar­tott dr. Vladimír Pirosíkkal, az SZLKP közép-szlovákiai kerüle­ti bizottságának vezető titkárá­val és a titkárság tagjaival. A barátság jegyében Mint már olvasóinkat hoztattuk, a Tisza áradása tájé­na­gyon sok gondot okoz a folyó menti lakosságnak. Ezek meg­oldásában azonban nincsenek magukra hagyatva — a magyar vízügyi hatóságok mindent meg­tesznek a lakosság megsegíté­sére. A hazai erők mozgósítá­sán kívül igénybe veszik a kül­földi segítségeket is. Tegnap — a délelőtti órákban — a ma­gyar árvízvédelmi kormánybiz­tos telefonon felhívta az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumot: kétmillió homok­zsákra lenne szükségük. Dr. Ján Krajčí, miniszterhelyettes, az országos árvízvédelmi kor­mánybiztos azonnal intézke­dett: 50 tehergépkocsi — 250 ezer homokzsákkal — útnak indult. A­ lehető leggyorsabb baráti segítség. Ugyanakkor megkezdődtek a tanácskozások a Cseh Szocialista Köztársa­ság illetékes szerveivel, hogyan elégíthetnék ki mielőbb a ba­ráti Magyarország igényét. Ülést tartott a Szövetségi Gyűlés elnöksége (ČSTK) . A Szövetségi Gyű­lés mindkét kamarája plenáris üléseinek befejezése után prágai vár képtermében tegnap a dr. Dalibor Hanes elnökletével összeült a Szövetségi Gyűlés el­nöksége. Megállapította, hogy a Szövetségi Gyűlés mindkét ka­marája beleegyező határozatá­nak értelmében leváltották tisztségükből a CSSZSZK leg­felsőbb bíróságának néhány bí­ráját és megválasztották a CSSZSZK Legfelsőbb Bírósága új bíráit, valamint a katonai bí­róságok hivatásos bíráit. ge A Szövetségi Gyűlés elnöksé­a csehszlovák föderációról szóló 143/1968 Tgy. számú al­kotmánytörvény 45. cikkelye 3. bekezdésének értelmében kihir­dette a kerületi és járási bíró­ságok bírái megbízatási időtar­tamának meghosszabbítását, amelyet a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája a tegnapi ülésen egyértelműen jóváha­gyott. Folytatja tanácskozását a „kiscsúcs" (Foly­tatás az 1. oldalról j ngótalpas járművektől támoga­tott ) izraeli alakulat szer­dán hajnalban behatolt Liba­non területére. Az izraeliek állítólag „őrállásokat" foglal­tak el a határmenti izraeli fél­katonai településekkel szem­közt fekvő térségekben. Az akció voltaképpen megismétlése hasonló jellegű hétfői és keddi a lépésnek. A libanoni területek­re átkelt alakulatokat időköz­ben kivonták. Tel Aviv — Amman — Szer­dán reggel ismét támadásra in­dult az izraeli légierő. Tel Aviv gépei 24 óra leforgása alatt harmadízben bombáztak egyiptomi célpontokat a szuezi fronton. Az éjszaka folyamán heves tűzpárbaj folyt a víziút mentén. A Szuezi-csatorna keleti part­ját megszállva tartó izraeliek közül négyen megsebesültek. A szíriai Golan magaslatokon állomásozó izraeli erők tüzér­sége kedden éjjel az észak-jor­dániai Irbid városát támadta. Jordániai részről azt jelentet­ték, hogy a becsapódó izraeli lövedékek károkat nem okoz­tak, és a jordániai tüzérség el­hallgattatta a támadó ütegeket. Bejrút — A libanoni parla­ment kedden, az éjszakai órák­ba nyúló ülésén elhatározta, hogy 30 000 libanoni font ös­­szegű segélyt nyújt Dél-Liba­nonnak és külön hivatalra bíz­za ennek az összegnek a fel­használását. A parlament az ülését az általános sztrájk nap­jának végén tartotta, amelyet a délvidéki lakosság megsegí­tése érdekében hirdetett meg a síita egyházközség. A keddi sztrájkhoz számos baloldali szervezet is csatlako­zott és három — Dzsamblat belügyminiszter köztük Szo­ciális Haladás Pártja, a kom­munista párt és a libanoni Baath párt — felhívást tett közzé, követelve, hívjanak Li­banonba más arab­ket, és vásároljanak hadserege­külföldön fegyvert. A Komszomol kongresszusa folytatja munkáját Moszkva • A szovjet belpo­litikai élet első számú esemé­nye változatlanul a lenini Komszomol kongresszusa. Szer­dán a szovjet ifjúság képviselői nagy tanácskozásának második napján is a küldöttek felszóla­lásában egységesen fogalmazó­dott meg a szovjet fiatalok ál­lásfoglalása: hűség a lenini ta­nításokhoz, hűség a párthoz. Külön érdekesség volt a kongresszus második napjának a mandátumvizsgáló bizottság jelentése, amely megállapította, hogy a jelenlevő 4601 küldött az ország 27 020 301 komszo­molistáját képviseli. A delegátusok 42 százaléka munkás- és parasztfiatal. A munkásküldöttek 200 foglalko­zást képviselnek az űrtechniká­tól a szolgáltatásokig bezáró­lag. A kongresszus részvevői a Szovjetunió 62 népét és nem­zetiségét reprezentálják. A küldöttek 70,9 százaléka az SZKP tagja, illetve tagjelöltje. Éles támadások a Brandt-kormány ellen Bonn — A bonni Bundestag szerdán egésznapos külpolitikai vitát rendezett. A vita során a CDU-CSU szónokai rendkívül éles támadásokat intéztek Brandt-kormány keleti politiká­­­ja ellen. A demagógia határát messze túllépő beszédek során az el­lenzék szónokai egyfajta „nem­zeti ellenállást" jelentettek be a kormány keleti politikája el­len. A kormánykoalíció részéről Dorn (FDP) és Apel (SPD) kép­viselő, majd Scheer külügymi­niszter visszautasította az el­lenzék gyanúsításait és vádas­kodásait. Brandt úgy foglalta össze kasseli tanácskozásának ered­ményét, hogy a két fél köl­csönösen megismerte egymás álláspontját és­ meggondolásait s ez megadja az alapot a párbeszédnek konkrétabb for­mában való folytatására. „Az a tény, hogy két ízben érveltünk egymással, haladást jelent a múlthoz képest, amikor „háttal álltunk egymásnak". LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT RATIFIKÁLÁSRA JAVASOLTÁK A BARÁTSÁGI SZERZŐDÉST Moszkva — A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Szövetségi Taná­csának és Nemzetiségi Tanácsá­nak külügyi bizottságai a Legfel­ső Tanács elnökségének tegnapi együttes ülésén ratifikálásra ja­vasolták a Szovjetunió és Cseh­szlovákia között 1970. május 6-án Prágában aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződést. A szovjet kormány nevében And­rej Gromiko külügyminiszter szó­lalt fel. 1970. V. 28.

Next