Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)
1970-09-16 / 220. szám, szerda
r 1970. A PNFF ELZÁRKÓZOTT A TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK ELŐL Amman : A Palesztinai Népi Felszabadítási Front hétfőn este elzárkózott minden tárgyalás elől az általa további fogva tartott amerikai, izraeli, brit és nyugatnémet túszok ügyében. A PNFF szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: „Követeléseink világosak, nincs értelme megismételni őket. Éppen ezért elhatároztuk, hogy becsapjuk az ajtót mindenféle tárgyalási vagy közvetítő kísérlet előtt". A helyzet kulcsa — mint a Reuter írja — Izrael kezében van. A hivatalos Izrael azonban mind ez ideig azzal védte meg állásfoglalását, hogy a Palesztinai Népi Felszabadítási Front egyáltalán nem kereste meg a Tel-Aviv-i kormányt ebben az ügyben. A túszügyben erősen érdekelt Egyesült Államok (az 50- 55 túsz közül majdnem 40 amerikai állampolgár) hétfőn megtette első hivatalosát. Ziegler, a Fehér nyilatkoza Ház sajtótitkára közleményt olvasott fel, amely szerint „amerikai állampolgárok túszként való fogva tartása az Egyesült Államok kormánya számára teljességgel elfogadhatatlan". Ziegler a továbbiakban elhárított minden olyan kérdést, vajon hajlandó-e az Egyesültlamok erőszakot alkalmazni Alállampolgárainak kiszabadítása érdekében. Nem volt ennyire szófukar Agnew alelnök. A kaliforniai San Diegóban egy televíziós interjú során annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad erőszakos megtorló akciót indítania — „legalábbis nem egyedül". Nyilatkozott hétfőn a túszügyben U Thant ENSZ-főtitkár is. Véleménye szerint a repülőgéprablókat nemzetközi bíróság elé kell állítani. Ami a túszok sorsának további fejleményeit illeti, a Nemzetközi Vöröskereszt Ammanban maradt képviselői a legújabb hírek szerint olyan megbízatást kaptak, hogy tegyenek meg mindent a fogva tartottak testi épségének védelmére. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front szóvivője tegnap Ammanban sajtóértekezletet tartott, ahol kifejtette, hogy a szervezet kétoldali tárgyalásokat követel az érdekelt országokkal a túszok szabadon bocsátása ügyében. A szóvivő figyelmeztette az érdekeltokat, hogy a PNFF kitart orszáeredeti álláspontja mellett: „történjék bármi". Sőt, hogy a gerillák nem hozzátette, hajlandók végletekig várakozni. A szervezet végre pontosan körvonalazta követeléseit. Ezek szerint a svájci hatóságoknak, valamint a nyugatnémetnak is szabadon kell hatóságokbocsátania három-három fogva tartott gerillát. Nagy-Britanniától a felszabadítási front sikertelen repülőgéprablási kísérlet után letartóztatott palesztinai nőt és agyonlőtt társa holttestének kiadását követelik a gerillák. Az amerikai és az izraeli túszok szabadon bocsátásáért a PNFF a következő feltételeket szabja: Izrael engedjen szabadon egy svájci állampolgárt, akit Haifában tartóztattak le és eddig kilétéről senkinek sincs tudomása. Izraelnek szabadon kell bocsátania két algériai állampolgárt, akiket júliusban Tel-Avivban tartóztattak le, valamint tíz libanoni katonát és végezetül az eddig han meg nem határozott pontosabszámú palesztinai ellenállót. Arra a kérdésre, vajon a PNFF a feltételek megszabásánál miért kapcsolja össze az izraeli és amerikai túszok ügyét, a szóvivő így válaszolt: „Az Egyesült Államok kormányát ellenségnek tekintjük és ezért az amerikai állampolgárokat az izraeliekhez soroljuk. Veszélyben Jarring missziója New York — Az ENSZ székhelyén tanácskozást tartott a négy nagyhatalom képviselője a közel-keleti helyzetről. Tájékozott források szerint a nagykövetek kifejezték aggodalmukat a Jarring-misszió halogatása miatt. A négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei megállapodtak abban, hogy Charles Yost szálláshelyén szeptember 30-án ismét összeülnek helyetteseik. A további tanácskozások célja mindenekelőtt Jarring missziójának az előmozdítása. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Nur Ahmad Etemadi, az afgán kormány elnöke hétfőn megbeszélést tartott Szófiában a két felet érdeklő kérdésekről. A megbeszéléseken részt vettek a Bolgár Népköztársaság és Afganisztán államférfiai is. A LIPCSEI VÁSÁRON az NDK számos egyezményt kötött a KGST tagállamaival az együttműködésről és a szakosításról. Az egyezmények elősegítik a szocialista integráció további fejlesztését. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a General Motors autókonszern 350 ezer alkalmazottja tegnap reggel hat órakor sztrájkba lépett. Az ellen tiltakoznak, a konszern vezetősége nem hogy volt hajlandó megállapodni az autóipar alkalmazottai szakszervezetének bérkövetelményeire vonatkozólag. JEDRYCHOWSKI, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere hétfőn búcsúlátogatáson fogadta Antonín Gregort, Csehszlovákia lengyelországi nagykövetét. FRANCIAORSZÁGBAN körülbelül 2500 francia polgár jelentkezett a Francia Kommunista Pártba az „Humanité" kétnapos ünnepén. A BOLGÁR NEMZETGYŰLÉS meghívására tegnap Stefan Vojtecnek, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága tagjának a nemzetgyűlés elnökének vezetésével román parlamenti küldöttség érkezett Szófiába. DIMITRIJ POLJANSZKIJ, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese tegnap a Kremlben fogadta Csöng Csun Thet, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának póttagját, a KNDK Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a koreai gazdasági kormányküldöttség vezetőjét. VARSÓBAN tegnap megkezdődött az Európa és a földközi-tengeri térség telekomunikációjának fejlesztésével foglalkozó bizottság értekezlete. A megbeszéléseken 50 ország 100 küldötte, valamint Japán és Egyesült Államok beli megfigyelők vesznek részt, s néhány orban is, aki az NSZK és NDK közti államhatárokat elismerte szerződésileg, annak logikusan el kell jutnia e határtól határolt államnak nemzetközi jogi elismeréséig is. Egyébként Moszkvában érdeklődéssel tekintenek az NDK—NSZK viszony alakulása szempontjából az ENSZ szeptemberben kezdődő jubileumi ülésszakára. Jó, megközelítő lépés lehetne, ha ezen — NSZK ösztönzésére is — a két német állam ENSZ-tagságának rendezésére kerülhetne sor. 2 Leonyid Brezsnyev utalása a ratifikáció fontosságára, amely mint a szerződés teljes érvényesülésének feltétele arra a harcra emlékeztet, amelyet Bonnban még meg kell vívnia a Brandt— Scheer kormánynak. Moszkvában nem rejtik véka alá, hogy Brandték mindenfajta esetleges habozását a nyílt sisakkal támadó ellenzék nyílt sisakos harcban való legyűrése a ratifikáció esélyei tekintetében gyengítésének látják. Amint hogy segítenek, hanem egyenesen nem ártanak az ügynek és csak a szerződés lényegét megtorpedózni akarókat támogatják a próbálkozások a ratifikálásnak a szerződéssel semmiféle szerves összefüggésben sem levő nyugat-berlini kérdés rendezésével való mesterkélt összekapcsolására. S ma, amikor a CDU/ CSU - egyebek között Barrel párizsi, londoni és washingtoni utazásával különösen - olyan lázasan keres szerződésellenes politikájához külső, de Bonnban mindig is nagy befolyással rendelkező támogatókat (mindenekelőtt amerikai nagybácsikat), csak megfontolt, de nagyon szilárd magatartás viheti előbbre az ügyeket. S végül Leonyid Brezsnyev kiemelése, hogy a moszkvai szerződés lényegében a Varsói Szerződés 3. hez tartozó országok együttes politikájának az eredménye, újabb félreérthetetlen figyelmeztetés minden kísérletre, amely a szocialista országok megosztására irányul. A dolog természeténél fogva ez alkalommal a legközvetlenebbül érintett a másik, a szocialista német állam, az NDK. Brezsnyev szavai megerősítik azt a már a moszkvai megállapodás előtt Walter Ulbricht által nyomatékosan hangoztatott igazságot: a szovjet—nyugatnémet megállapodás mint a jelenlegi bonni kormány politikai próbája, ösztönzője, sőt mi több, egyenesen előfeltétele az NDK— NSZK viszony rendezésének. Ilyen formán Berlin nemcsak a szocialista közösségekei, de sajátos nemzeti összérérdekei szempontjából is örömmel üdvözölte a moszkvai megállapodást, mint együttesen kidolgozott politika gyümölcsét. Ez a jelenlegi helyzet a szovjet—nyugatnémet viszony politikai vonatkozásában. De miként állnak a dolgok a gazdasági kapcsolatokban? Ismeretes, hogy a szerződés aláírása, s különösen az ebből származó légkörváltozás kedvezően hatott erre is. Moszkvában rögtön hangsúlyozták: ezután már nem csupán egyszerű adok-veszek relációról lehet szó (ilyen eddig is funkcionált), hanem igazi gazdasági együttműködésről, bizonyos fokú kooperációról, sőt közös műszaki-tudományos tevékenységről is. A Szovjetunió már több tőkésországgal hozott létre gazdasági műszaki-tudományos vegyes bizottságokat, a legnevezetesebb talán a szovjetfrancia úgynevezett Grand Comission —, amelyek mindkét fél számára hasznosnak bizonyultak. Ez az út és még sok más a gazdasági együttműködést segítő ösvény nyitva áll az NSZK előtt is. Meg kell hagyni, a gazdaság emberei az NSZK-ban gyorsan reagáltak a jó vagy legalábbis javuló tendenciát mutató lehetőségekre. Szeptember már dús programot mutat: szeptember 17-én népes és illusztris küldöttség élén Hans Seussinak, az NSZK tudományos kutatási minisztere érkezik Moszkvába; őt követi — de lehet, hogy megelőzi — a szovjet fővárosban Schiller gazdaságügyi miniszter. A hannoveri vásárra miniszterhelyettesi szinten szovjet delegáció ment, hogy a nemzetközi szerszámgép-kiállításon nézze meg, mit ajánlanak a partnerek. S ami a nemzetközi üzleti világ szenzációja: jó mederben folynak a tárgyalások a Daimler—Benz művekkel egy évi 150 ezer teherautót gyártó üzem építéséről a Szovjetunióban, a Kama folyó közelében. Ez év februárban, amikor Bahr államtitkár Moszkvában már vitatta szovjet partnerével, Gromiko külügyminiszterrel a moszkvai szerződés pontjait, aláírták a szovjet—nyugatnémet földgáz-, illetve csőszállítási megállapodást. Ezt milliárd nagyságrendű üzletnek számolják a világbörzéken. A most napirenden levő Daimler—Benz kooperációs teherautógyár-építést a nyugatnémet sajtó 4 milliárdos nagyságrendűnek értékeli. (Igaz, ez még csak a tárgyalások szakaszában van, s nem kicsi az ellenzéke, mindenekelőtt a különböző politikai és állítólag stratégiai aggodalmakat hangoztató, de tulajdonképpen a konkurrencia nagy üzletét irigylő és megfúrni akaró teren túli üzleti és politikai tankörök részéről). De akárhogyan is lesz, már maga a tárgyalások megindulása is mutatja, milyen jó, kölcsönösen hasznos alapokon alakulhat a két ország viszonya, ha a moszkvai szerződésnek nemcsak a betűit, hanem a szellemét is érvényesítik. Timko vezérezredes üzenete Moszkva : „Mint a Nagy Honvédő Háború volt résztvevője és az Önök harcostársa szívélyes testvéri üdvözleteimet küldöm. Nem kételkedem abban, hogy a fasizmus elleni harc éveiben megacélozódott testvéri barátságunk örök időkre oly szilárd marad, mint azokban az években volt. Késem, hogy egyúttal Meggyőzővalamennyi csehszlovák katona gondolatát és érzéseit tolmácsolom. Sok sikert és szerencsét kívánok Önöknek." Ezt az üzenetet küldte Timko vezérezredes a szovjet hadsereg valamennyi katonájának és tisztjének. Ezzel az üzenettel zárja riportját A. Szgibnyen ezredes a Krasznaja Zvezdában. A riport szerzője ecseteli a szovjet olvasók előtt Timkónak, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőjének sorsát, harci bátorságát, a néphadsereghez való hűségét a háború utáni években, és rendíthetetlen barátságát a Szovjetunió iránt a súlyos próbatétel napjában. Timko vezérezredes és felesége Prágában az elsők között vette át új párttagsági igazolványát. A KAMBODZSAI KORMÁNYCSAPATOK KUDARCA Phnom Penh • Csúfos kudarccal végződött a kambodzsai kormánycsapatok eddigi „legnagyobb arányú" offenzívája. Lon Nol hadseregének a vezetősége elismerte, hogy a Phnom Penhtől 83 kilométerre északra lévő Tang Kauk városból tekintettel a súlyos veszteségekre, kénytelenek kivonni a kormánykatonákat. Nehéz helyzetbe kerültek Lon Nol egységei a további harctereken is. Az úgynevezett Kompong Thom-t offenzíva immár 9 napja tart, s a kormánycsapatoknak mindössze 24 kilométerrel sikerült előbbre nyomulni. Harcokról érkeztek jelentések Dél-Vietnam északi tartományaiból is. Az O'Reilly támaszpontot védő saigoni katonák keddre virradóra is a szabadságharcosok megújuló rohamai ellen védekeztek. Ugyancsak keddre virradóra B—52-ek bombázták a demilitarizált övezettől délre fekvő területeket. London — Angol szakszervezeti küldöttség utazott kedden Londonból a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, ahol magas rangú politikai tényezőkkel folytat majd megbeszéléseket. A küldöttség a helyszínen megismerkedni a helyzettel, kíván ellátogat a fővárosba, valamint az ország déli területeire, amely az amerikai berepülések és bombázások célpontja. A küldöttséget Bill Jones, a TUC központi tanácsának tagja vezeti. Ifjúsági értekezlet Moszkvában Moszkva • „Lenin és az ifjúság kommunista nevelése" témával e hó végén Moszkvában össz-szövetségi tudományos és elméleti konferenciát tartanak. A konferenciát a Komszomol Központi Bizottsága és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége az illetékes minisztériumokkal és a Znanyije társasággal karöltve rendezi meg. A konferencián 350 szovjet tudós vesz részt, akik az ifjúság problémáit tanulmányozzák. BEFEJEZŐDÖTT A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ minisztereinek tanácskozása Róma — A Nyugat-európai Unió minisztereinek tanácskozása után Aldo Moro, az olasz küldöttség vezetője tájékoztatást adott az újságíróknak. A tanácskozás napirendjén a következő hat pont szerepelt: 1. A tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították nyugatnémet kormány keleti politikáját azzal a feltétellel, hogy az NSZK tiszteletben tartja a „nyugati szolidaritást". Megegyeztek abban, hogy megfelelő előkészítés után meg kell tartani az „európai konferenciát". 2. Tanácskozások folytak a diplomáciai képviseleti hivatalok biztonságának biztosításáról. E tárgyalásokat külön meghívottak folytatják tovább. 3. A repülőgép-eltérítésekkel kapcsolatban a résztvevők úgy döntöttek, nem hozzák nyilvánosságra, hogy miben talt meg. A konzultációk állapodtovább folytatódnak. 4. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői csupán óhajukat fejezték ki, hogy e térségben helyreálljon a béke. 5. A Földközi-tenger és a Közel-Kelet helyzetével kapcsolatban a kormányok támogatják a konfliktus tárgyalások útján történő megoldását. 6. A líbiai helyzetről és az olasz vagyon kisajátításáról az olasz küldöttség tartott beszámolót. Újabb zavargások Reggióban Róma • Tegnap reggel újabb zavargások törtek ki a délolaszországi Reggióban. A zavargások oka, mint ismeretes, az olasz kormánynak az a döntése, amely szerint Calabria újonnan megalakított tartomány székhelye nem Reggio, hanem a kisebb lélekszámú Cantanzao lesz. A tüntetők a város fő utcáin barikádokat emeltek és ezzel megbénították a közlekedést. A rendőrség könnyfakasztó gázt alkalmazott a tüntetők ellen. A városban általános sztrájkot hirdettek ki. A hétfőn kezdődött zavargásoknak eddig 30 sebesült áldozata van. A rendőrség 37 tüntetőt letartóztatott. A CHILEI KP ALLENDE GYŐZELMÉRŐL Santiago Kommunista de Chile — A Chilei Párt Központi Bizottsága hétfői plenáris ülésén megtárgyalta az ország helyzetét Salvador Allendenek, a Népi Egységfront jelöltjének győzelme után. A Központi Bizottság politikai bizottságának nevében Orlando Millas tartott beszámolót. Megállapította, hogy Allende győzelme az elnökválasztáson megnyitotta az utat a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a középrétegek reprezentatív haladó koalíciójának kialakításához, azzal a céllal, hogy Chile szabad országgá váljék. Ez a győzelem csapást mért az imperializmusra, a nagybirtokosokra és a pénzügyi oligarchiára. A Spanyol Szahara jövője Algír— Mochtar Ould Daddah mauretániai elnök, I1. Hasszán marokkói király és Bumedien, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke hétfőn Nuadib mauretániai kikötőben a Spanyol Szahara jövőjéről tárgyalt. A tanácskozás eredményeképpen a három ország — Mauretánia, Algéria és Marokkó koordinációs bizottságot alakít, amelynek feladata lesz figyelemmel kísérni a Spanyol Szahara dekolonializálásának folyamatát. '