Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-01 / 284. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PÉNTEK BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 284. szám Ára 50 fillér 1972. dcember 1. Vegyiparunk értékes vállalásokat teljesített A CHEMAPOL BRATISLAVA külkereskedelmi vállalat a napokban teljesítette az NOSZF 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeit. A vállalat a szovjet megrendelőknek több mint 13 millió rubel értékű árut szállított a tervezett határidőn belül. A feladatok teljesítéséhez elsősorban a púchovi Május 1. Gumiüzem, a bratislavai G. Dimitrov Vegyi Művek, a strážskej Chemko és a napajedlái Fatra járult hozzá. A kötelezettségvállalások teljesítéséről J. Šebik elvtárs, a Chemapol vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatón számolt be, és egyúttal ismertette a vállalat üzleti kapcsolatainak fejlődését a megalakulás óta eltelt négy év alatt. Mint mondotta, a Chemapol legfőbb feladata, hogy biztosítsa Szlovákia ipara számára a szintetikus alapanyagokat, a mezőgazdaság számára pedig a zavartalan műtrágyaellátást. A vállalat a Szovjetunió külkereskedelmi vállalataival tartja fenn a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatokat. Megemlítette, hogy a szovjet vállalatokkal folytatott kereskedelem gazdasági kapcsolataink kölcsönös előnyösségét bizonyítja. A szintetikus alapanyagokat, például a polietilént a Szovjetunióból 25 százalékkal olcsóbban szerezhetjük be, mint a kapitalista államokból. A mezőgazdaságban használatos növényvédő vegyszerek és egyéb technikai vegyi anyagok behozatala szintén jelentős devizamegtakarítást jelent. tek A baráti, gazdasági kapcsolaelmélyüléséhez jelentősen hozzájárultak a Szovjetunióban megrendezett kiállítások és bemutatók. Itt a szovjet megrendelőknek alkalmuk nyílt közelebbről is megismerkedni a csehszlovák vegyipar és műanyaggyártás legújabb termékeivel. A Chemapol — mondotta Sebik elvtárs — a nemzetközi kiállítások egyik résztvevője. Vegyipari rendszeres vállalataink termékeit évente ott találhatjuk a lipcsei, a poznafti és nem utolsó sorban a hazai Incheba vegyipari kiállításon. (vonyik) A CSTA prágai Atomfizikai Kutatóintézetének feladata az atommag szerkezetének és dinamikájának tanulmányozása. Képünkön: Štépán Pískáň előkészíti a magreakciós termék méréséhez szükséges sokszögű mágneses analizátort. (Felvétel: J. Kruliš—ČSTK) Versenyre készülnek A CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottsága mellett működő mezőgazdasági szekció tegnap ülést tartott Košicén, melyen a CSSZBSZ nevet viselő efsz-ek helyzetéről tárgyalt. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-e nevét viselő nyolc egységes földművesszövetkezet továbbra is megtartja ezt a címet, s a CSSZBSZ kelet-szlovákiai kerületi bizottságának elnöksége javasolta a cím odaítélését a trhovištei, gočaltovói és Kamenica nad Chochou-i szövetkezetnek, valamint a Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) Állami Gazdaságnak. Az illetékes szervek elemzéseket végeznek további efsz-ekben, melyek eddigi gazdasági eredményeikkel, a politikai nevelőmunka terén elért sikereikkel rászolgáltak e megtisztelő címre. A CSSZBSZ címet viselő mezőgazdasági üzemek az 1973-as évben versenyezni fognak Szovjetunió Kárpátontúli Területe kolhozainak versenyzászlajáért. A versenyfeltételeket most dolgozzák ki. (ik) A szovjet párt- és kormányküldöttség Csepelen Barátsági nagygyűlés a Fém- és Vasművekben LEONYID BREZSNYEVNEK, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével csütörtökön délelőtt a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott a Magyarországon tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség. A vendégek társaságában volt KÁDÁR JÁNOS és több más magyar vezető. A Csepel Vas- és Fémműveket, a magyar ipar egyik fellegvárát hagyományosan sok szál fűzi a Szovjetunióhoz. Ezt a sokoldalú, közvetlen kapcsolatot tükrözte a fogadtatás, a gyárlátogatás légköre. BORBÉLY SÁNDOR, a vasmű pártbizottságának első titkára gyárismertető tájékoztatójában egyebek közt arról beszélt, hogy a termelésben szükséges anyagok több mint 80 százalékát kapja a csepeli gyáróriás a Szovjetunióból, s a késztermékek jelentős hányada is a Szovjetunióban talál gazdára. A gyár életéről, munkájáról szóló beszámolót üzemlátogatás követte, a vendégek felkeresték a vasmű több gyáregységét. A Csepellel ismerkedő szovjet párt- és kormányküldöttség kora délután barátsági nagygyűlésen találkozott a vasmű munkásainak küldötteivel, a fővárosi gyárak, üzemek, intézmények munkáskollektíváinak képviselőivel. Tisztítsuk meg az európai talajt a múlt hordalékaitól Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde Brezsnyev elvtárs beszéde elején megköszönte a lelkes fogadtatást, méltatta a szovjet—magyar kapcsolatok történetét, majd a szocialista államok együttműködésével foglalkozott. A szocialista világrendszer példája az országok közötti új, a történelemben ezelőtt ismeretlen kapcsolatoknak, a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő viszonyoknak. A világ küzdőterén együttesen fellépő szocialista államok segítik a társadalmi haladást, akcióik megfelelnek a munkásosztály, valamennyi dolgozó, a föld valamennyi népe létérdekeinek. Nyíltan meg kell mondanunk: az, hogy az imperialisták nem mertek kirobbantani új világháborút, mindenekelőtt a szocializmus világrendszerének történelmi érdeme. Nélküle más volna bolygónk arculata. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nemzetközi politikánk egyes alapvető célkitűzéseit a legutóbbi években. Ezek a következők: — A béke érezhető, érzékelhető megszilárdulása Európában; — a hős vietnami népnek nyújtott nagy és sokoldalú segítség az imperialista agresszió elleni sikeres harcához; — a haladó rendszerű arab országok, azok igaz ügyének támogatása; — hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel abban a jogos törekvésünkben, hogy gazdái legyenek otthonuknak; — Az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszonynak és e körzet békéje kialakításahelyreállításának tevékeny segítése; — s végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodásáért a nemzetközi viszonyok egészében; harc a tartós békéért, a fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmatlanságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együttműködés irányába. Mindez nem kulisszák mögötti diplomáciai lépés, nem egyezkedés a népek háta mögött, hanem nyílt, következetes, becsületes politika. S ez nem ígérgetés, nemcsak elmélet, hanem gyakorlat. Ennek kapcsán szeretnék mi az európai politika egyes kitérkérdéseire. A napokban, mint parlamenti választásokat ismeretes, tartottak az NSZK-ban. Természetesen nem kívánom itt részletesen értékelni e választások eredményeit. Egy következtetést azonban bizonyára érdemes levonni. Akik keresztezik az enyhülés útját és vissza szeretnék téríteni Európát a hidegháború napjaihoz, azoktól a választók megvonják a támogatást. A választók a békére, az enyhülésre, a reális politikára szavaznak. S ez nemcsak Nyugat-Németországra érvényes, hanem szélesebb jelentősége is van. ra Az európai helyzet tehát továbbis a fő irányba változik. Ez szerintünk lehetővé teszi, hogy már a közeljövőben újabb hasznos lépések történjenek kontinensünk politikai légkörének javítására. Például olyan lépésekre gondolok, mint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjait szabályozó szerződés aláírása és életbe léptetése; a Német Demokratikus Köztársaság teljes és sokoldalú bevonása a nemzetközi kapcsolatok minden formájába; az NDK és az NSZK felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe; a Csehszlovákia és valamennyi szocialista ország fontos állami érdekeit érintő müncheni diktátum kérdésének rendezése. Az események ilyen alakulása természetesen magával hozza a szocialista közösség országai és az NSZK viszonyának további normalizálását. Ezt valamennyien kívánatosnak és hasznosnak Mint ismeretes, már régóta tartjuk, állást foglalunk e feladatok megoldása mellett, szolidárisan lépünk fel, annak tudatában, milyen nagy jelentőségűek ezek a tartós európai béke szempontjából. Amellett vagyunk, hogy megtisztítsuk az európai talajt a múlt hordalékaitól. Ezt elő kell segítenie az nagymértékben össz-európai értekezletnek, amelynek sokoldalú gyakorlati előkészítése már megkezdődött. A szocialista országok világosan kifejtették közös álláspontjuk lényegét a politikai tanácskozó testület prágai ülésének nyilatkozatában. Azt várjuk az összeurópai értekezlettől, hogy megerősítse valamennyi európai állam és tényleges biztonságának egyenlő elveit. Ellenezzük a megkülönböztetést az európai kereskedelemben és amellett vagyunk, hogy széles körben fejlődjék az európai államok egyenjogú érdemi együttműködése különböző területeken. Íme, ez elvi álláspontunk, amelyet szilárdan követtünk és követni fogunk. Ha messzebbre nézünk, azt látjuk, az európai politikai légkör javulása lehetővé teszi, hogy foglalkozni kezdjünk egy olyan fontos feladat megoldásával, mint a fegyveres erő és a fegyverzet csökkentése Európában. Nemrég még irreális volt nemcsak megoldani, de felvetni is ezt a problémát. Most pedig úgy merül fel ez a kérdés, mint a kontinensen végbemenő általános politikai fejlődés természetes következménye. Ezt a kérdést komolyan és felelősséggel, s egymással konzultálva közelítjük meg. Magától fődik, hogy a probléma nem érteegyszerű, számos tényező figyelembevételét, a különböző államok vezén jogainak és érdekeinek szűkellő tiszteletben tartását követeli meg. Nem akarok itt jövendölésekbe bocsátkozni mindezek megvalósításának konkrét formáit illetően. De bízunk abban, hogy a felek jó szándékával meg lehet majd találni a konstruktív megoldást. A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kommunistáktól idegenek az önlő politikai számítások. Az, amire mi törekszünk, megfelel a béke, dolgozó érdekeinek. S nem minden véletlen, hogy mindenütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik, ahol kifosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész emberiség zászlajára és reménységére. Tisztában vagyunk ezzel a történelmi felelősséggel és tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a béke, a szabadság és a szocializmus ügyének diadala érdekében. De a harc az harc, és nem feledkezhetünk meg arról, hogy a régi világ is igyekszik hatni ránk saját érdekében. Az imperializmus különféle módszerekkel próbál hatni a szocialista világra: a közvetlen agressziótól kezdve — mint ahogyan ezt a VDK ellen teszi — a legkörmönfontabb, hízelkedő fogásokig, amelyek célja a nacionalista előítéletek felélesztése és a szocialista országok internacionalista szolidaritásától való bármilyen eltérés ösztönzése. Olykor gazdasági előnyöket is ígérgetnek egyik vagy másik szocialista országnak. Az imperialisták, ha írnak is rólunk igazat — s ezt ma már nem valami tudják elkerülni — feltétlenül mérget is kevernek hozzá. Ez érthető is. Mi velük ellentétes osztályalapokon állunk, és ellenségeink minden eszközzel igyekeznek akadályozni országaink sikeres fejlődését, gyengíteni egységünket. A szocialista országok határozott visszautasítással, egybeforrottságunk, testvéri szövetségünk sokoldalú megszilárdításával lajzoltak és fognak válaszolni ráimperialisták és szekértolóik minden kísérletére. Az imperialisták nem kis reményeket fűznek a kínai vezetésnek a Szovjetunió és más szocialista országok irányában tanúsított nyíltan ellenségesház. A kínai vezetők magatartásacselekedetei a nemzetközi küzdőtéren szöges ellentétben állnak a béke és a szocializmus érdekeivel, s ez teljes mértékben megfelel az imperialista reakciónak. Szovjetellenes kiagyalásaikkal Pekingben olyan abszurd állításokig jutottak el, mintha a Szovjetunió Kína megtámadására készülne. Aligha feltételezhető azonban, hogy e koholmányok szerzői komolyan hinnék ezt. Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutatnák, mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz viszonyának a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Akkor bizonyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politikájukban, amelynek célja az államok közötti viszony kiélezése, szakadás előidézése a szocialista rendszerben és az antiimperialista erő megosztása. Kínának ez a politikája nem segítheti elő a szocialista országokkal való jó egyetértést. A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a Kínai Népköztársasággal való viszony normalizálása mellett foglal állást. Elvi irányvonalukat Kína viszonylatában világosan megszabták az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai. S megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ebben a fontos kérdésben is teljes az egységünk a Magyar Népköztársasággal és más testvéri szocialista országokkal. ^Folytatás a 6. oldalon^ a t