Új Szó, 1979. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1979-08-01 / 179. szám, szerda

SZLOVÁKIA­ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI­ BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Helsinki évfordulóján Mai négy éve annak, hogy a Finlandia palotában korszakos aktusként kézjegyével szentesítette harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmaga­sabb politikai tisztségét betöltő vezetője az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmányát A nemzet­közi közvélemény mély elégedettséggel fogadta a történelmi jelentőségű tanácskozás eredményeként született megállapo­dást, melynek célja a népek közötti együttműködés, a poli­tikai, a gazdasági kapcsolatok előmozdítása, a szellemi érté­kek szélesebb körű cseréje, a béke és a biztonság erősítése. Az állam, illetve kormányfők a záróokmány aláírásával e cé­lok megvalósítására kötelezték el magukat. Helsinki óta e záróokmány szellemében számos magasszintű találkozó jött létre a szocialista és tőkés országok képviselői között, örvendetesen gyarapodott az együttműködést szolgáló megállapodások száma is. Az elmúlt négy esztendő igazolta, hogy a helsinki záróokmány hatékony eszköze lehet Európá­ban a béke és a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés elmélyítésének és megszilárdításának. Az utóbbi évek eseményei mégsem feleltek meg minden tekintetben az enyhülés elmélyítését óhajtó és ezért küzdő erők várakozásainak. Ugyanis az enyhülést ellenző körök sem mondtak le céljaikról. Az imperialista körök mesterke­dései, a NATO fegyverkezési politikája, a katonai enyhülés útjába gördített akadályok, a záróokmánnyal ellentétes lépé­seik kezdettől fogva arra irányultak, hogy megkérdőjelezzék Helsinki eredményeit. Mindez, s nem utolsó sorban a kínai vezetők nemzetközi tevékenysége, amely a béke ellenségei­nek érdekeit szoglálja, bizonyos mértékig lelassította az eny­hülés folyamatát. Ugyanakkor a Szovjetunió, a szocialista országok közössé­gének országai lankadatlanul törekednek az enyhülés kiter­jesztésére, minden erőfeszítést megtesznek, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés elvei érvé­nyesüljenek. A kétoldalú kapcsolatok javítását elősegítő lé­péseken kívül indítványaik egész sora, így a bécsi közép­európai haderőcsökkentési tárgyalássorozat elé terjesztett konstruktív szocialista javaslatok is erről tanúskodnak. A béke megőrzése, a nemzetközi enyhülés továbbfejlesztése szándékát tükrözi a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete múlt év novemberi moszkvai ülésén elfogadott nyi­latkozat. Ebben a Varsói Szerződéshez tartozó országok az európai és a világhelyzetre, valamint saját együttműködésük­re vonatkozó álláspontjukat összehangolva — egységes egész­­ként — cselekvési programjavaslattal fordultak földrészünk többi országához, és tágabb értelemben az egész világközös­­s­égh­ez. Ez a nyolcpontos program a leszerelés, főként az összes atomhatalmat érintő nukleáris leszerelés megvalósítá­sára, a katonai költségvetések csökkentésére, és általában a katonai enyhülés előmozdítására helyezi a hangsúlyt. A Varsói Szerződés országai reálisan értékelik a földré­szünkön kialakult helyzetet, a Helsinki óta megtett út ered­ményeit. „Az enyhülés tendenciája — állapítja meg a Moszk­vában közzétett okmány —, amelynek során valamennyi ál­lam egyenjogúságát elismerik és tiszteletben tartják, mind nyilvánvalóbb hatást gyakorol a világ fejlődésére általában.“ Ugyanakkor megnövekedett az ellenerők aktivitása is. Ez a helyzet messzemenően igazolja a szocialista közösség orszá­gainak erőfeszítéseit, s új kezdeményezésekre ösztönzi őket a béke megerősítéséért. Az európai problémák áttekintése során ezért nemcsak a Helsinki óta eltelt időszakot és a bel­grádi találkozó eredményeit vették száma, hanem kinyilvání­tották a szocialista országok eltökélt szándékát, hogy hozzá­járuljanak a következő találkozó, az 1980 novemberében Mad­ridban esedékes összejövetel sikeréhez. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága ez év májusában Budapesten azért ültek össze, hogy össze­hangolt fellépéssel újabb kezdeményezést tegyen a Politikai Tanácskozó Testület moszkvai nyilatkozatában foglaltak meg­valósítása érdekében. Ajánlásaik mindenekelőtt a bizalomerő­sítő intézkedésekre összpontosulnak: javasolják a helsinki záróokmányt aláíró 35 államnak, hogy egyezzenek meg a na­­gyobb katonai mozgások előzetes bejelentéséről, a nagyszabá­sú hadgyakorlatok bejelentéséről, arról, hogy a Varsói Szer­ződést és a NATO-t nem bővítik­­ újabb tagokkal, s hogy a bizalomgerjesztő intézkedéseket kiterjesztik a Földközi-tenger térségére is. A külügyminiszteri bizottság javaslatainak elfogadása és magvalósítása nagy mértékben előrevinné a bizalomerősítés­­ről eddig sok alkalommal folytatott, de jórészt sajnos meddő­nek bizonyult megbeszéléseket. Ezért a bizottság joggal hang­súlyozta: elvárható, hogy a bizalomerősítő intézkedések ügyé­ben végre gyakorlati intézkedések történjenek, amelyek va­lóban enyhítenék a katonai szembenállást az európai térség­ben. Ezen intézkedések konkrét megbeszélése céljából a kül­ügyminiszteri bizottság új kezdeményezést tett: még 1979-ben üljön össze a helsinki okmányt aláíró államok képviselőinek politikai szintű konferenciája, az európai és az észak-ameri­kai országok késedelem nélkül kezdjenek konzultációkat e konferencia idejéről és helyéről. Ma, amikor Helsinki negyedik évfordulójáról emlékezünk meg, méltán állapíthatjuk meg, hogy a szocialista országuk k­özössége növekvő befolyást gyakorol a világpolitika mene­tére, amit számos külpolitikai kezdeményezésének sikere, konkrét leszerelési megállapodások megkötése is bizonyít. Vi­tathatatlan, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a SALT­­II szerződés aláírása kihat földrészünkön is a béke, az eny­hülés megszilárdítására, s az új megállapodás hatályba lé­pése hozzájárulna a finn fővárosban lefektetett elvek és ajánlások következetes megvalósításához is. Az eddiginél szé­lesebb nemzetközi összefogás, egy magasabb szintű nemzet­közi együttműködés lehetősége azonban valósággá csak akkor válhat, ha a helsinki konferencián képviselt valamennyi or­szágot a záróokmány elvei vezérlik. PROTICS­­ULAN A 6. ötéves tervidőszak vörös zászlaja címmel kitüntetett Közép szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói szüntelenül növe­lik tojás és baromfihús termelésüket. Az első félévben a vállalat 80 millió tojást és 4221 tonna baromfihúst adott a piacra. A ké­pen: Georgina Nékiová, az egyik szocialista munkabrigád tagja a tojást a szállító szalagra rakja (Felvétel: T. Babjak — CSTK) Tájékozódtak az aratás menetéről Ľubomír Štrougal a dél-morvaországi, Viliam Šaigovič és Ján Janik a közép-szlovákiai kerületbe látogatott (ÚSTK­ ) Lubom­ir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, szövetségi miniszterelnök tegnap munkalátogatásra a d­él - m­orva­országi kerületbe utazott. Miloš Jakoinak, a CSKP KB Elnöksége póttagjá­nak, a KB titkárának társasá­gában a znojmói és az Uhers­­ké Hradiste-i járásban tájéko­zódott a mezőgazdaság helyze­téről és az aratási munkák me­netéről. A dél-morvaországi kerület NAGYKÖVET MUTOGATÁSA (C­STK) — Vasil Bilak, CSKP KB Elnökségének tagja, a a KB titkára tegnap búcsúlá­toga­­tá­son fogadta Hriszto Sanovot, a Bolgár Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét. Hriszto Sanovot ugyancsak tegnap fogadta Jaroslav Knižka, hazánk külügyminiszterének el­ső helyettese, aki tiszteletére díszebédet adott, adja Csehország gabonaterme­lésének több mint egynegye­dét. A 343 000 hektáros összte­rü­let­nek eddig csaknem ötödé­vel takarították be a termést. Strougal és Jakes elvtársat elkísérte július Varga, a CSKP KB osztályvezetője, Josef Nágr szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Ka­rel Neubert, a dél-morvaorszá­gi kerületi pártbizottság vezető titkára. A vendégek elsőként a znojmói járásba mentek prácei Béke Efsz-ben kombai A­nos­okkal találkoztak és megte­kintették a szövetkezet tagjai által önerőből épített osztago­kat. A berendezés naponta 180 hektárról takarítja be a szal­mát, ami 18 önjárógép teljesít­ményének felel meg. Csehország legnagyobb me­zőgazdasági vállalatának, a Znojmói Állami Gazdaságnak Velký Karlov-i üzemében a vendégek a zöldségtermelés problémáiról tájékozódtak, s megtudták, hogy a mestersége­s Folytatás a 2. oldalon/ SZERDA BRATISLAVA • XXXII ÉVFOLYAM 179. szám Ára 50 fillér 1979. augusztus 1. Gustáv Husák eszmecseréje Edward Gierekkel (ŰSTK) ) Tegnap a Krím­­­ben baráti találkozóra került sor Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára,­a CSSZSZK elnöke és Edward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára között. A megbeszélésen eszmecserét folytattak a két párt és a két állam együttműködésének kér­­­déseiről és megvitatták a nem­­­zetiközi élet legfontosabb prob­lémáit. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT (CSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke üdvözlő táviratot küldött Hansi Hürlimann-nak, a Svájci Államszövetség elnöké­nek az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Minőségi munkát végeznek fa­ (CSTK) — A vágsellyei (La­Duslo Vegyiművekben eredményesen alkalmazza a szarat­ovi munkamódszert gépgyártó részleg 44 tagú koh­a­lek­tí­vá­ja Mikulás Celinák vez Kelésével. A kollektíva több mint 50 százaléka már megsze­­­rez­te az önellenőrzési jogot. A dolgozók nagy felelősség­­érzettel fogtak h­ozzá a pótal­­kat részek gyártásához. Erről az utóbbi hónap kiváló ered­ményei tanúskodnak. Májusban több mint egymillió korona ér­tékű munkát végeztek, s ebből csupán 0,3 százalékos volt a selejtes gyártmányok mennyi­sége. értékű Júniusban az egymilliós munkából a selejtek csak 0,1 százalékot képeztek. A kollektíva törekvése arra irá­nyul, hogy minden gyártmány kiváló minőségű legyen. 15 ARANYÉREM (CSTK) — A kelet-szlovákiai kerületben már néhány éve a­ a legjobb áruházak közé tartozik Tatranská Lomnica-i Prior Áruház, melyben a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva 54 tagja közül ed­dig 15 megszerezte az arany­érmet. A többiek az ezüst- és bronz fokozatot kapták meg. Ez az áruház országos viszony­latban elsőként szerezte meg az aranyjelvényeket. lyeli tiiiisiaforgaiem a Saji iiMen Új szállodák és éttermek Javul az ellátásig Több mint félmillió látogató Szlovákiának kevés olyan természeti szépségekben és történelmi nevezetességekben gazdag vidéke van, mint Rozs­nyó (Rožňava) és környéke. A Szlovák Karszthegységnek ez a része sok csodálót és pihen­ni vágyót vonz. Évente közel másfél millió azoknak a szá­ma, akik — főleg Magyaror­szágról és Dél-Szlovákiából Magas-Tátrába menet — it­t is a megállnak, vagy itt keresnek pihenési lehetőséget. A Dobši­­nai jégbarlangra például az el­múlt évben 110 ezren, a Gom­baszögi cseppkőbarlangra 22 ezren, a Domicaira 56 ezren, a Hrádokra pedig 22 ezren vol­tak kíváncsiak. A betléri (Bet­­liar) kastélyt 126 ezren, a krasznahorkai (Krásnohorské Podhradie) várat 128 ezren és a mauzóleumot 56 ezren néz­ték meg. Ha ehhez hozzáadjuk a rozsnyói bányászmúzeum, va­lamint a többi nevezetesség lá­togatóit, illetve a turistaköz­pontok látogatóit, ez összesít­ve több, mint félmillió ember. Rozsnyó és környéke népsze­rű kirándulóhely, fejlesztésével az illetékesek sokat törődnek, így van az idén is, amikor az előző évekhez hasonlóan a tu­ristaidényre már a tél folya­mán megkezdődött a felkészü­lés. A járási nemzeti bizottság tanácsa március elején tárgyal­ta az idei tennivalókat, azokat a feladatokat, melyek teljesí­tése jó kirándulást, kellemes üdülést tesz lehetővé a látoga­tók számára. A márciusban jóváhagyott terv teljesítéséről és arról, ho­gyan fogadja a turistákat nap­jainkban ez a bányászváros és környéke, Juraj Hronectól, a rnb kereskedelmi és idegenfor­galmi osztályának vezetőjétől érdeklődtem. Elmondta, hogy a közel fél éve elfogadott terv egyes feladatait sikeresen tel­jesítik, így többek között má­jusban Pelsőcön (Plešivec) be­fejezték a Planina szálló 69 ágyas új részének az építését. Revacában rövidesen rendeltetésének az új átadják létesít­ményt, mely az utazók étkezé­sét lesz hivatva szolgálni. Dobsinán 40 férőhellyel bő­vült a nyaralóházak befogadó­­képessége és jelenleg eléri a nyolcvanat. A szoroskai Koliba vendéglőhöz elkészült a bekö­tőút, Dedinkyben átadták ren­deltetésének a turistautat, új szociális berendezések épültek a betléri kastély térségében és a Dobšinai jégbarlangnál. Az épülő létesítmények közül a krasznahorkai motel érdemel (Folytatás a 2. oldalon)

Next