Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-11 / 8. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 11. Régióink Aranybetűs ünnep a magyar tanítási nyelvű gimnáziumban, amely felvette a huszadik század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és legjelentősebb zenepedagógusa nevét Kodály Zoltán neve Galántán is kötelez GAÁL LÁSZLÓA­mikor Kodály Zoltán 1943. május 30-án egy zenei ünnepségre Galántára utazott, az mbmb ezernyi éneklő gyer­mek között a követ­kezőket mondta: „Eljöttem Ga­lántára, hogy kedves falusi kö­zösségben ünnepeljek, és úgy jár­tam, mint a bibliai Bálán, aki sza­marat keresett és egy egész or­szágot talált. íme én itt e tenger­nyi gyermekben egy egész biro­dalmat találtam.” A huszadik szá­zad egyik legnagyobb magyar ze­neszerzője és legjelentősebb ze­nepedagógusa szavait Pék Lász­ló, a Galántai Magyar Gimnázi­um igazgatója idézte december 15-én, amikor az iskola felvette Kodály Zoltán nevét. Hogy miért éppen Kodályét? En­nek több oka is van. Egyrészt a Galántai táncokon keresztül ép­pen Kodály ismertette meg a vi­lággal a mostani járási székhely nevét, és több zeneműve is kötő­dik Galántához, hiszen az 1882- ben Kecskeméten született Ko­dály 1885 és 1992 között a galán­tai vasútállomás főnökének fia­ként ebben a városban élt, a ga­lántai elemi iskola volt az első, s felesége szerint élete végéig leg­kedvesebbnek tartott iskolája. De más indoka is volt a névválasztás­nak, amit az igazgató úgy fejezett ki, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor az iskola a puszta fenn­maradásáért küzdött, olyan egyéniséget kerestek, aki össze­tartaná erősítené a közösséget. Mórocz Károly már a hetvenes években kiadott egy könyvet „Ko­dály Zoltán nyomában” címmel. Az embernek csak egy olyan iskolája van, amit úgy nevez, hogy „iskolám", amelyet a diákok gyűjtéséből állí­tott össze. Az 1953-ban alapított gimnáziumot tehát 2000 decem­ber 15. óta Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnáziumnak neve­zik. Nemcsak Kodály neve olvas­ható az iskola nevében, hanem a mellszobra is látható az iskola fo­lyosóján. Az ajándékba kapott szobrot - Petri Lajos művét­­ az iskola igazgatója Kodály Zoltán özvegyével, Péczely Saroltával közösen leplezte le a „kereszte­lői” ünnepségen. Az zeneszerző özvegye a következő szavakkal méltatta a galántai iskolát: „Ko­dály Zoltánnak több iskolája is volt, köztük a tudományegyetem vagy a zeneakadémia, de az em­bernek csak egy olyan iskolája van, amit úgy nevez „iskolám”. Kodály Zoltánnak ez a galántai iskola volt.” A mostani galántai iskola, a magyar gimnázium, éle­téből Valacsay Pál igazgatóhe­lyettes mondott szemelvényeket a nagyszámú keresztelői gyüleke­zetnek. Az 1953 óta működő is­kola az ország harmadik legna­gyobb magyar tannyelvű gimná­ziuma. 1993 óta nyolcosztályos A Galántai táncokon keresztül éppen Ko­dály ismertette meg a világgal a mostani já­rási székhely nevét, gimnázium is működik az iskolán belül. Az iskola diákjai főleg a természettudományi versenye­ken értek el jó sikereket, az utób­bi időben azonban az idegen nyelvek és az informatika oktatá­sára is nagy súrt fektetnek, és a jövőben a zenei nevelés is na­gyobb hangsúlyt kap. A zene ed­dig is jelen volt az iskolában, hi­szen a gimnázium leánykara rendszeres résztvevője a galántai rendezvényeknek, harmincöt éve működik az iskola néptánccso­portja, amely a rendszeres hazai szereplések mellett Magyarorszá­gon Erdélyben és a brüsszeli ma­gyar közösség előtt is öregbítette már az iskola hírnevét. Hogy a zene a következő években is jelen lesz az iskola falai között arra biztosíték a tíz-tizenkét éves gye­rmekekből álló Nevesincs népi zenekar. Ötéves az iskola zenés irodalmi színpada, és új színfoltja az iskolának a Manócska bábcso­port. A diákönkormányzat szer­vezésében működik az iskolará­dió és jelenik meg a diákújság. A névadó ünnepségen köszöntőt mondó Szigeti László oktatásügyi államtitkár a következőképpen indokolta a névválasztást: „Nem azért választott nevet az iskola, mert ez divat. A mai globalizáló­dó világban annyi a hamis ideál, de egy helyes névfelvétel meg­mutathatja az utat a valódi érté­kekhez, amelyek a tiszta forrás­ból erednek.” És a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um új neve még inkább arra köte­lezi az iskola pedagógusait, hogy a jövőben is a tiszta forrásból me­rítsenek. Pék László és Péczely Sarolta az iskola folyosóján leleplezik Kodály Zol­tán mellszobrát Péczely Sarolta szerint férje mindvégig a galántai iskolát tartotta „iskolám"-nak A Galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója, Pék László üdvözlő beszédében az iskola névadójának szavait idézte A gimnázium leánykara is bizonyította, hogy a iskola méltó a nagy zeneszerző nevéhez

Next