Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-30 / 149. szám, szerda
2 Közélet Az anya és a baba is jól van Megszületett Malina Hedvig második gyermeke, Olivér ÚJ SZÓ-HÍR Vámosújfalu. Tegnap délután egy órakor egészséges fiúgyermeknek adott életet Malina-Žák Hedvig. Žák Olivér 3200 gramm és 50 cm, az édesanya és a baba is jól van. Hedvignek már van egy kislánya is, Emma Rozina június 24-én múlt kétéves. A vámosújfalui fiatalasszonyt (akkor még diáklányt) 2006. augusztus 25-én verték meg a nyitrai nyírgfaligetben, mert magyarul beszélt. A tetteseket azóta sem fogták el, ehelyett őt vádolták meg azzal, hogy kitalálta a támadást. 2007 májusa óta bűnvádi eljárás folyik ellene. Az ügyészség 2007 őszén különleges vizsgálócsoportot hozott létre az ügy felderítésére, de mostanáig ez a testület sem jutott semmire. Egy évvel ezelőtt a pozsonyi Comenius Egyetem orvosi kara dékánjának a lány sérüléseiről írt botrányos szakvéleményétől több orvos is elhatárolódott, azóta az ügyben gyakorlatilag nem történt semmi. (vrabec) RÖVIDEN Radičová az európai paktumról Pozsony. Valószínűleg még július elsejéig állást foglal a formálódó szlovák kormánykoalíció az euróövezeti stabilizációs paktummal kapcsolatban. Erről Iveta Radičová, az SDKÚ-DS választási listavezetője, kijelölt miniszterelnök nyilatkozott tegnap, azután, hogy a kormányalakításról folytatott négyszemközti tárgyalást Ivan Gašparovič államfővel. Robert Fico leköszönő miniszterelnök kormánya a közelmúltban arra kötelezte magát, hogy csatlakozik a paktumhoz, és az eurózóna más országaival együtt hitelt nyújt a csődhelyzetbe került Görögországnak. A most hatalomra kerülő korábbi ellenzék a választások előtt határozott nemet mondott a görög kölcsönre. Radičová a napokban többször is hangsúlyozta, hogy a paktumhoz való csatlakozásról a feltételek ismeretében, az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások alapján, a parlament bevonásával születik majd döntés. A kijelölt kormányfő elmondta, a kabinet várhatóan még a parlament július 8-i alakuló ülése előtt összeáll. (SITA) Kevesebb halálos baleset az utakon Pozsony Pozitív statisztikai adatokat sorolt Robert Kaliňák belügyminiszter tegnapi, minden bizonnyal utolsó sajtótájékoztatóján. Megismételte: Szlovákia vélhetőleg teljesíti azt az európai uniós célkitűzést, mely szerint az országban 2010 végéig fele annyi ember hal meg közúti balesetben, mint 2002-ben. Akkor 610 halálos áldozat volt az utakon, az idei célkitűzés, hogy az áldozatok száma ne lépje túl a 305-öt. Idén június 28-ig 10 259 közúti baleset történt, 137 halálos áldozatot követeltek. 2009 ugyanezen időszakában 13 545 baleset során 180 ember halt meg, de tavaly januárban még nem volt hatályos a közúti közlekedésről szóló új jogszabály. A balesetek száma 10,12 százalékkal csökkent. (dp, sita) Búcsúzóul gyártják a megrendeléseket Pozsony Az OKS el akarja érni, hogy a kormányprogramba bekerüljön egy olyan törvény elfogadásának szándéka, amellyel megakadályozható, hogy a mindenkori leköszönő kormánygarnitúra közvetlenül a parlamenti választások előtt és után már ne írhasson alá nagy értékű állami megrendelésekre, vagyoneladásra, magánosításra vonatkozó szerződéseket. A Híd listáján a parlamentbe jutott négy OKS-képviselő ezzel elejét akarja venni az olyan eseteknek, mint amilyenek a napokban történtek: a távozó Fico-kormány miniszterei még a választások után is százmilliós állami megrendeléseket írtak alá. Ezt történt például az oktatási, a kulturális és a védelmi minisztériumban. Az OKI szerint hasonló, 40 millió euró értékű szerződést írt alá a Nemzetbiztonsági Hivatal is. (sán, akt) ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Budapest a magyar-lengyel-román együttműködésre összpontosít Kettős állampolgárság: nem adják tömegesen Bukarest. Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat - mondta tegnap Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak. MTT TUDÓSÍTÁS Baconschi megjegyezte, őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék” - mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, majd Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt — mondta Martonyi, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú, lengyel-magyarromán együttműködést is. „Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük” -hangoztatta a magyar tárcavezető. Egyetértettek abban, hogy Románia schengeni csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést. Martonyi és Baconschi (SITA/AP-felvétel) Újabb jegyzéket hozott nyilvánosságra az ÚPN, a belügyminisztérium hátráltatta a lista összeállítását Akik Csehszlovákiának kémkedtek Nyugaton ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közzétette a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) a csehszlovák kommunista titkosszolgálat (ŠtB) hírszerző részlegének működési struktúráját és személyi állományának egy részét. A listán azok szerepelnek, akik 1969 és 1989 között, a normalizáció időszakában dolgoztak az ŠtB hírszerző részlegén. A teljes jegyzék a www.upn.gov.sk honlapon tekinthető meg. A 196 hírszerző fő feladata az volt, hogy információkat gyűjtsenek a csehszlovák emigránsokról és a külföldi szervezetekről. Michal Mikovič, az ÚPN munkatársa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a hírszerzésnek gyakorlatilag korlátlan költségvetése volt, négy év kivételével a belügyminisztérium irányítása alá tartozott. „Ez is bizonyítja kulcsfontosságú szerepét a kommunista rendszer számára. A hírszerzés tagjai jóval magasabb fizetést kaptak, mint kollégáik, a külföldön leszolgált éveket duplán számították be nyugdíjukba” - pontosított Mikovič. A hírszerzés tagjainak feladata volt a beszervezés is, az új kémeket leggyakrabban a friss diplomás egyetemisták közt keresték, előnyt élveztek azok, akik idegen nyelvet is beszéltek. Mikovič szerint a hírszerzés tagjainak körülbelül negyede dolgozott hosszabb ideig külföldön. Egy részük a csehszlovák nagykövetségek alkalmazottjaként, vagy különböző vállalatok külügyi képviselőjeként dolgozott kint. Akadtak viszont, akik az ŠtB megbízásából emigráltak, s így próbáltak információkhoz jutni. „Letelepedtek, élték a saját életüket, dolgoztak, de közben illegális tevékenységet folytattak” - magyarázta Mikovič. Az ÚPN fokozatosan hozza nyilvánosságra az ŠtB működési struktúráját, személyi állományát, a kémek és hírszerzők listáját. Ľubomír Morbacher, az ÚPN dokumentációs osztályának vezetője leszögezte: a hírszerzési lista összeállítása a vártnál bonyolultabb volt. Nem csak a szlovákiai, de csehországi archívumok aktáit is meg kellett szerezni. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Morbacher szerint nem hátráltatta a kommunista hírszerzéssel összefüggő iratok átadását, viszont a belügyminisztérium igen.A dokumentumok jelentős részét nem adták át, a legkülönfélébb indokokat hozták fel. Legtöbbször az okot keresték, hogy miért nem adhatnak ki valamit” - mondta az ÚPN munkatársa. Hozzátette: ismételten felszólítja a tárcát, hogy adja át a kért iratokat. (dem, ptk) Bírál a Freedom House Silány a szlovák demokrácia Pozsony Szlovákiában a tavalyi évben egyértelműen gyengült a demokrácia, ez derül ki az amerikai Freedom House független kutatóintézet legfrissebb felméréséből, melyben huszonkilenc posztszocialista ország intézményeit vizsgálták a választási rendszer, a civil társadalmi intézmények, a sajtószabadság, a regionális önkormányzatok és a bíróságok függetlensége szempontjából. Szlovákia mutatói a 2008-as állapotokhoz képest öt területen is romlottak (választási rendszer, korrupció, a sajtó és a bíróságok függetlensége, kormányzás), és egy területen sem történt javulás. Ez a legrosszabb eredménynek számít Közép-Európa többi országával összehasonlítva. A szakértők szerint ezt a kormány kezében összpontosuló erős hatalom, a politikai botrányok és a hatalmas korrupció idézte elő.A jelentés kiemelte, hogy Magyarországon és Szlovákiában jelentős volt a romlás a demokratikus intézmények működésében. A két államnak egy sor kihívással, egyebek között az erősödő nacionalista jelenségekkel kellett szembenéznie. Magyarországot különösen keményen sújtotta a pénzügyi válság, így ez további nyomást jelentett a demokratikus intézményrendszerre. A felmérés megállapította továbbá, hogy a Szovjetunió egykori lakosságának 80 százaléka (221 millió ember) a mai napig autoritatív rendszerekben él, ahol nem tartják tiszteletben az alapvető emberi és politikai jogokat. Az adatok szerint Üzbegisztánban és Türkmenisztánban a legrosszabb a helyzet. (SITA, MTI) A kisebbségi törvény és a nyelvhasználati törvény elfogadását kérik az új jobboldali kormánytól Kisebbségi találkozó Kassán ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Jogi helyzetük átfogó rendezését szorgalmazzák a szlovákiai nemzeti kisebbségek. A magyar, a ruszin-ukrán, a német, a roma és a cseh kisebbségi szervezetek képviselői tegnap tanácskoztak Kassán. Pavel Doležal, a Cseh Társaság elnöke elmondta, három konkrét témát készítettek elő, melyekről az alakuló kormánykoalícióval tárgyalni akarnak: a nagyon hiányzó kisebbségi törvényt, a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt és a kisebbségi kultúrák finanszírozását rendező törvényt. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője hangsúlyozta: Szlovákia 1989 óta nem tartja be az alkotmány 34. cikkelyének rendelkezését, mely szerint a kisebbségeknek joguk van részt venni az őket érintő ügyek döntéshozatali folyamatában. „Mihamarabb szeretnénk találkozni Iveta Radičovával, aki a többi leendő kormánypárt elnökéhez hasonlóan megkapja a tanácskozáson született ajánlásokat” -mondta lapunknak Petőcz Kálmán. „Negatívan értékeljük azt, hogy az új kormány főbb elképzeléseibe nem került be a kisebbségi törvény, amire évtizedek óta várunk. Méltánytalan, hogy a nemzeti kisebbségek ügye megint háttérbe került, ezért gondoltuk, hogy egyértelmű üzenetet küldünk a most formálódó kormánynak: a nemzeti kisebbségek továbbra is határozottan elvárják, hogy az őket érintő kérdéseket ne nélkülük vitassák meg” - nyilatkozta lapunknak Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke. Vladimír Protivňák, a Ruszin Megújhodás elnöke a szerb példát hozta fel - ott évek óta működik a kisebbségek finanszírozására vonatkozó törvény. „Tapasztalataik szerint működőképes, ráadásul csökkenti az egyes kisebbségek közti feszültséget is, hisz mindegyik nemzeti kisebbség maga dönti el, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat mire költi. A hazai kisebbségeknek az őket érintő problémákról maguknak kellene dönteniük” - mondta a Ruszin Megújhodás elnöke. (mm) „Ez egy döntés, ami végrehajtásra vár“ Nem jön az 50 millió forint VERES ISTVÁN Pozsony/Budapest. Továbbra sincs hír a magyar állam által a felvidéki árvízkárosultaknak ígért 50 millió forintról. A támogatás megítélését Heizer Antal, a pozsonyi magyar nagykövet jelentette be még a szlovákiai választások előtt, az MKP egyik nagygyűlésén. „Ez egy döntés, ami végrehajtásra vár. Ez eltarthat egy ideig” - nyilatkozta lapunknak Ágh András, a pozsonyi magyar nagykövetség szóvivője, hozzátéve, hogy az ügyben semmilyen előrelépésről nincs tudomása. A budapesti Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság és a magyar külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársai szerint az ügy nem az ő hatáskörükbe tartozik. Az 50 millió forintnak az MKP árvízszámlájára kellene megérkeznie, a pénz elosztásáról az ideiglenes, kilenc tagú elnökség döntene. Szlovákiában már egyetlen térségben sincs árvízveszély, a segélyszervezetek a gyűjtésekből befolyt pénzek elosztásán dolgoznak. Az Ember Veszélyben szervezet számlájára érkezett adományok értéke tegnap átlépte a 190 ezer eurót. Elsősorban szárító- és fertőtlenítő berendezésekkel dolgoznak, segítségük eddig több mint 1500 keletszlovákiai családhoz jutott el, valamint több tucatnyi községi hivatalhoz, iskolához és más intézményhez.