Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-30 / 149. szám, szerda

2 Közélet Az anya és a baba is jól van Megszületett Malina Hedvig második gyermeke, Olivér ÚJ SZÓ-HÍR Vámosújfalu. Tegnap délután egy órakor egészséges fiúgyer­meknek adott életet Malina-Žák Hedvig. Žák Olivér 3200 gramm és 50 cm, az édesanya és a baba is jól van. Hedvignek már van egy kislánya is, Emma Rozina június 24-én múlt kétéves. A vámosújfalui fiatalasszonyt (akkor még diáklányt) 2006. au­gusztus 25-én verték meg a nyit­­rai nyírgfaligetben, mert magya­rul beszélt. A tetteseket azóta sem fogták el, ehelyett őt vádol­ták meg azzal, hogy kitalálta a támadást. 2007 májusa óta bűnvádi eljárás folyik ellene. Az ügyészség 2007 őszén különleges vizsgálócsoportot hozott létre az ügy felderítésére, de mostanáig ez a testület sem jutott semmire. Egy évvel ezelőtt a pozsonyi Comenius Egyetem orvosi kara dékánjának a lány sérüléseiről írt botrányos szakvéleményétől több orvos is elhatárolódott, az­óta az ügyben gyakorlatilag nem történt semmi. (vrabec) RÖVIDEN Radičová az európai paktumról Pozsony. Valószínűleg még július elsejéig állást foglal a formá­lódó szlovák kormánykoalíció az euróövezeti stabilizációs pak­tummal kapcsolatban. Erről Iveta Radičová, az SDKÚ-DS választá­si listavezetője, kijelölt miniszterelnök nyilatkozott tegnap, az­után, hogy a kormányalakításról folytatott négyszemközti tárgya­lást Ivan Gašparovič államfővel. Robert Fico leköszönő miniszter­­elnök kormánya a közelmúltban arra kötelezte magát, hogy csat­lakozik a paktumhoz, és az eurózóna más országaival együtt hitelt nyújt a csődhelyzetbe került Görögországnak. A most hatalomra kerülő korábbi ellenzék a választások előtt határozott nemet mondott a görög kölcsönre. Radičová a napokban többször is hangsúlyozta, hogy a paktumhoz való csatlakozásról a feltételek ismeretében, az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások alapján, a parlament bevonásával születik majd döntés. A kijelölt kormányfő elmondta, a kabinet várhatóan még a parlament július 8-i alakuló ülése előtt összeáll. (SITA) Kevesebb halálos baleset az utakon Pozsony­ Pozitív statisztikai adatokat sorolt Robert Kaliňák bel­ügyminiszter tegnapi, minden bizonnyal utolsó sajtótájékoztató­ján. Megismételte: Szlovákia vélhetőleg teljesíti azt az európai uni­ós célkitűzést, mely szerint az országban 2010 végéig fele annyi ember hal meg közúti balesetben, mint 2002-ben. Akkor 610 halá­los áldozat volt az utakon, az idei célkitűzés, hogy az áldozatok száma ne lépje túl a 305-öt. Idén június 28-ig 10 259 közúti baleset történt, 137 halálos áldozatot követeltek. 2009 ugyanezen idősza­kában 13 545 baleset során 180 ember halt meg, de tavaly január­ban még nem volt hatályos a közúti közlekedésről szóló új jogsza­bály. A balesetek száma 10,12 százalékkal csökkent. (dp, sita) Búcsúzóul gyártják a megrendeléseket Pozsony­ Az OKS el akarja érni, hogy a kormányprogramba beke­rüljön egy olyan törvény elfogadásának szándéka, amellyel meg­akadályozható, hogy a mindenkori leköszönő kormánygarnitúra közvetlenül a parlamenti választások előtt és után már ne írhasson alá nagy értékű állami megrendelésekre, vagyoneladásra, magáno­sításra vonatkozó szerződéseket. A Híd listáján a parlamentbe jutott négy OKS-képviselő ezzel elejét akarja venni az olyan eseteknek, mint amilyenek a napokban történtek: a távozó Fico-kormány mi­niszterei még a választások után is százmilliós állami megrendelé­seket írtak alá. Ezt történt például az oktatási, a kulturális és a vé­delmi minisztériumban. Az OKI szerint hasonló, 40 millió euró értékű szerződést írt alá a Nemzetbiztonsági Hivatal is. (sán, akt) ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Budapest a magyar-lengyel-román együttműködésre összpontosít Kettős állampolgárság: nem adják tömegesen Bukarest. Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, au­tomatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történ­jen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, sza­bályokat - mondta tegnap Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kol­légájának, Teodor Ba­­conschinak. MTT TUDÓSÍTÁS Baconschi megjegyezte, őszin­tén beszéltek a magyar állampol­gársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsú­lyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvé­nyeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezett­ségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Ér­tékeljük a román kormány maga­tartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolato­san. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság meg­adása ne tömegesen, automatiku­san, hanem egyéni eljárások kere­tében történjék” - mondta, leszö­gezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elve­ket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kér­désben megérti egymást. Mindkét fél nagy jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy jövőre Ma­gyarország, majd Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnö­ki tisztét. Az új magyar kormány új dimen­ziót kíván adni regionális politiká­jának, bővíteni szeretné azt — mondta Martonyi­­, vagyis a viseg­rádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törek­szik déli irányba is. Budapest a re­gionális együttműködés új formáit is keresi, ennek fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcso­latrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú, lengyel-magyar­­román együttműködést is. „Fon­tos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tarta­lommal is megtöltsük” -hangoztat­ta a magyar tárcavezető. Egyetér­tettek abban, hogy Románia schengeni csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést. Martonyi és Baconschi (SITA/AP-felvétel) Újabb jegyzéket hozott nyilvánosságra az ÚPN, a belügyminisztérium hátráltatta a lista összeállítását Akik Csehszlovákiának kémkedtek Nyugaton ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közzétette a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) a cseh­szlovák kommunista titkosszolgá­lat (ŠtB) hírszerző részlegének működési struktúráját és személyi állományának egy részét. A listán azok szerepelnek, akik 1969 és 1989 között, a normalizáció idő­szakában dolgoztak az ŠtB hír­szerző részlegén. A teljes jegyzék a www.upn.gov.sk honlapon te­kinthető meg. A 196 hírszerző fő feladata az volt, hogy információkat gyűjt­senek a csehszlovák emigránsok­ról és a külföldi szervezetekről. Michal Mikovič, az ÚPN munka­társa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a hírszerzésnek gya­korlatilag korlátlan költségvetése volt, négy év kivételével a bel­ügyminisztérium irányítása alá tartozott. „Ez is bizonyítja kulcs­­fontosságú szerepét a kommunis­ta rendszer számára. A hírszerzés tagjai jóval magasabb fizetést kaptak, mint kollégáik, a külföl­dön leszolgált éveket duplán számították be nyugdíjukba” - pontosított Mikovič. A hírszerzés tagjainak feladata volt a beszer­vezés is, az új kémeket leggyak­rabban a friss diplomás egyete­misták közt keresték, előnyt él­veztek azok, akik idegen nyelvet is beszéltek. Mikovič szerint a hírszerzés tagjainak körülbelül negyede dol­gozott hosszabb ideig külföldön. Egy részük a csehszlovák nagykö­vetségek alkalmazottjaként, vagy különböző vállalatok külügyi képviselőjeként dolgozott kint. Akadtak viszont, akik az ŠtB megbízásából emigráltak, s így próbáltak információkhoz jutni. „Letelepedtek, élték a saját életü­ket, dolgoztak, de közben illegális tevékenységet folytattak” - ma­gyarázta Mikovič. Az ÚPN fokoza­tosan hozza nyilvánosságra az ŠtB működési struktúráját, személyi állományát, a kémek és hírszer­zők listáját. Ľubomír Morbacher, az ÚPN dokumentációs osztályának veze­tője leszögezte: a hírszerzési lista összeállítása a vártnál bonyolul­tabb volt. Nem csak a szlovákiai, de csehországi archívumok aktáit is meg kellett szerezni. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Mor­bacher szerint nem hátráltatta a kommunista hírszerzéssel össze­függő iratok átadását, viszont a belügyminisztérium igen.­­A do­kumentumok jelentős részét nem adták át, a legkülönfélébb indo­kokat hozták fel. Legtöbbször az okot keresték, hogy miért nem adhatnak ki valamit” - mondta az ÚPN munkatársa. Hozzátette: is­mételten felszólítja a tárcát, hogy adja át a kért iratokat. (dem, ptk) Bírál a Freedom House Silány a szlovák demokrácia Pozsony­ Szlovákiában a tavalyi évben egyértelműen gyengült a demokrácia, ez derül ki az amerikai Freedom House független kutató­­intézet legfrissebb felméréséből, melyben huszonkilenc posztszoci­alista ország intézményeit vizsgál­ták a választási rendszer, a civil tár­sadalmi intézmények, a sajtósza­badság, a regionális önkormányza­tok és a bíróságok függetlensége szempontjából. Szlovákia mutatói a 2008-as állapotokhoz képest öt területen is romlottak (választási rendszer, korrupció, a sajtó és a bí­róságok függetlensége, kormány­zás), és egy területen sem történt javulás. Ez a legrosszabb ered­ménynek számít Közép-Európa többi országával összehasonlítva. A szakértők szerint ezt a kormány kezében összpontosuló erős hata­lom, a politikai botrányok és a ha­talmas korrupció idézte elő.A jelen­­tés kiemelte, hogy Magyarorszá­gon és Szlovákiában jelentős volt a romlás a demokratikus intézmé­­nyek működésében. A két államnak egy sor kihívással, egyebek között az erősödő nacionalista jelensé­gekkel kellett szembenéznie. Ma­gyarországot különösen keményen sújtotta a pénzügyi válság, így ez további nyomást jelentett a demok­ratikus intézményrendszerre. A felmérés megállapította to­vábbá, hogy a Szovjetunió egykori lakosságának 80 százaléka (221 millió ember) a mai napig autori­tatív rendszerekben él, ahol nem tartják tiszteletben az alapvető emberi és politikai jogokat. Az adatok szerint Üzbegisztánban és Türkmenisztánban a legrosszabb a helyzet. (SITA, MTI) A kisebbségi törvény és a nyelvhasználati törvény elfogadását kérik az új jobboldali kormánytól Kisebbségi találkozó Kassán ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Jogi helyzetük átfogó rendezését szorgalmazzák a szlo­vákiai nemzeti kisebbségek. A ma­gyar, a ruszin-ukrán, a német, a roma és a cseh kisebbségi szerve­zetek képviselői tegnap tanácskoz­tak Kassán. Pavel Doležal, a Cseh Társaság elnöke elmondta, három konkrét témát készítettek elő, me­lyekről az alakuló kormánykoalí­cióval tárgyalni akarnak: a nagyon hiányzó kisebbségi törvényt, a ki­sebbségi nyelvhasználatot szabá­lyozó törvényt és a kisebbségi kul­túrák finanszírozását rendező tör­vényt. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvi­vője hangsúlyozta: Szlovákia 1989 óta nem tartja be az alkotmány 34. cikkelyének rendelkezését, mely szerint a kisebbségeknek joguk van részt venni az őket érintő ügyek döntéshozatali folyamatá­ban. „Mihamarabb szeretnénk ta­lálkozni Iveta Radičovával, aki a többi leendő kormánypárt elnöké­hez hasonlóan megkapja a tanács­kozáson született ajánlásokat” -mondta lapunknak Petőcz Kál­mán. „Negatívan értékeljük azt, hogy az új kormány főbb elképze­léseibe nem került be a kisebbségi törvény, amire évtizedek óta vá­runk. Méltánytalan, hogy a nem­zeti kisebbségek ügye megint hát­térbe került, ezért gondoltuk, hogy egyértelmű üzenetet küldünk a most formálódó kormánynak: a nemzeti kisebbségek továbbra is határozottan elvárják, hogy az őket érintő kérdéseket ne nélkülük vitassák meg” - nyilatkozta la­punknak Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke. Vladimír Protiv­­ňák, a Ruszin Megújhodás elnöke a szerb példát hozta fel - ott évek óta működik a kisebbségek finan­szírozására vonatkozó törvény. „Tapasztalataik szerint működő­képes, ráadásul csökkenti az egyes kisebbségek közti feszültséget is, hisz mindegyik nemzeti kisebbség maga dönti el, hogy a rendelkezés­re álló anyagi forrásokat mire köl­ti. A hazai kisebbségeknek az őket érintő problémákról maguknak kellene dönteniük” - mondta a Ru­szin Megújhodás elnöke. (mm) „Ez egy döntés, ami végrehajtásra vár“ Nem jön az 50 millió forint VERES ISTVÁN Pozsony/Budapest. Továbbra sincs hír a magyar állam által a fel­vidéki árvízkárosultaknak ígért 50 millió forintról. A támogatás meg­ítélését Heizer Antal, a pozsonyi magyar nagykövet jelentette be még a szlovákiai választások előtt, az MKP egyik nagygyűlésén. „Ez egy döntés, ami végrehajtásra vár. Ez eltarthat egy ideig” - nyilatkoz­ta lapunknak Ágh András, a po­zsonyi magyar nagykövetség szó­vivője, hozzátéve, hogy az ügyben semmilyen előrelépésről nincs tu­domása. A budapesti Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság és a magyar külügyminisztérium saj­tóosztályának munkatársai szerint az ügy nem az ő hatáskörükbe tar­tozik. Az 50 millió forintnak az MKP árvízszámlájára kellene meg­érkeznie, a pénz elosztásáról az ideiglenes, kilenc tagú elnökség döntene. Szlovákiában már egyetlen tér­ségben sincs árvízveszély, a segély­­szervezetek a gyűjtésekből befolyt pénzek elosztásán dolgoznak. Az Ember Veszélyben szervezet szám­lájára érkezett adományok értéke tegnap átlépte a 190 ezer eurót. El­sősorban szárító- és fertőtlenítő be­rendezésekkel dolgoznak, segítsé­gük eddig több mint 1500 kelet­szlovákiai családhoz jutott el, va­lamint több tucatnyi községi hiva­talhoz, iskolához és más intéz­ményhez.

Next