Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-16 / 213. szám, csütörtök
2 Közélet Magyarországról küldik a pénzt 79 község kap árvíztámogatást VERES ISTVÁN Pozsony. Hetvenkilenc falu szerepel azon a listán, amelyet a Rákóczi Szövetség és a Magyar Koalíció Pártja hagyott jóvá a magyar kormány által ígért 50 millió forint szétosztására. A listára az ár- és belvíz sújtotta magyar falvak kerültek, a Szene melletti Nagygurabtól egészen az ukrán határhoz közeli Kistárkányig (az említett Nagygurabon egyébként a magyar lakosság aránya a legutóbbi adatok szerint csupán három százalék). Az egyes falvak 500 eurótól 11178 euróig terjedő összeget kapnak majd, a támogatási összegek megítélésének kritériumai a település lakosságának száma, a keletkezett kár nagysága és a támogatási cél volt. „Az elsőrendű követelmény a közösségi épületekben, építményekben keletkezett károk elhárítása és a megrongálódott középületek helyreállítása volt, az oktatási intézmények és az egyházi jellegű karok kiemelt elbírálásban részesültek” - áll az MKP által kiadott sajtóközleményben. A támogatás pénzügyi lebonyolítását a Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat végzi el. Mivel a támogatás elosztásába három szervezet is bekapcsolódott (Rákóczi Szövetség, MKP, Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat), a félreértések elkerülése végett a három szervezet közös levélben fogja értesíteni a támogatáshoz jutott önkormányzatokat a megítélt támogatás összegéről és kifizetésének módjáról. A sztrájkoló Görögország nem volt kelendő A legtöbben idén otthon nyaraltak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Többségünk idén itthon töltötte a nyári szabadságát, előnyben részesítve a szlovákiai hegyeket és strandokat a tengerparti üdüléssel szemben - derül ki a cestovanie.sk internetes portál felméréséből, amely több mint 21 ezer válaszadó adatai alapján készült. Eszerint a válaszadók harmada idén nyáron egyáltalán nem szabadságolt, 16 százalékuk pedig valamelyik szlovákiai üdülőhelyen nyaralt. A külföldre utazók körében még mindig Horvátország számít a legnépszerűbb célpontnak, ahová a cestovanie.sk elemzésében szereplők 15 százaléka utazott. Ettől azonban csak egy százalékponttal marad le Görögország, míg a harmadik legnépszerűbb országnak Egyiptom számít. Juraj Vitka, a TIP travel igazgatója szerint a korábbi optimista nyilatkozatok ellenére idén visszaesett az érdeklődés Görögország iránt, ami az országról szóló negatív hírek számlájára írható. „Szlovákia lakossága a gazdasági válság idején az olcsóbb üdülőhelyek iránt érdeklődik” - nyilatkozta Ivan Šidla, az Invia.sk marketingmenedzsere. Az internetes megrendelések esetében Egyiptom vezet, amit Bulgária és Tunézia követ. „Görögország gazdasági problémái elbizonytalanították az utazni vágyókat. Míg tavaly júliusban az oda utazók aránya 22 százalékos volt, idén ez 16,8 százalékra csökkent” - állítja Šidla, aki szerint idén jelentős mértékben nőtt az internetes megrendelések száma. A cestovanie.sk szerint a nyaralók 35 százaléka utazási irodával kelt útra, 33 százalékuk csak részben vette igénybe az irodák szolgáltatásait, a többiek pedig az egész utat egyedül szervezték. (mi, SITA) , . RÖVIDEN Kaliňák és Matovič nem kap büntetést Pozsony. Nem foglalkozik Robert Kaliňák és Igor Matovič parlamenti szóváltásával a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága. A smeres és SaS-es honatya vulgáris szóváltása szeptember 9-én csaknem verekedéssel végződött. „Erre vonatkozó indítványt nem kaptunk, saját kezdeményezésből pedig nem kezdünk eljárást” - mondta Gál Gábor (Híd), a mentelmi bizottság elnöke. Gál hozzátette: Matovič később nyilvánosan bocsánatot kért Kaliňáktól, véleménye szerint ez elégséges. (TASR) Tomanová a bizottság előtt felel Pozsony. Az összeférhetetlenségi bizottság előtt kell megmagyaráznia az általa vezetett tárca egyik intézményével kötött bőkezű szerződést Viera Tomanová (Smer) korábbi szociális ügyi miniszternek. A bizottság szerint ugyanis összeegyeztethetelen a miniszteri funkcióval, hogy több tízezer eurós tanácsadói szerződést kössön, ráadásul a saját hatáskörébe tartozó intézménnyel. A 2013-ig érvényes szerződések alapján Tomanová mintegy 60 ezer eurót kapott volna, a szaktárca azonban felbontotta vele a szerződést. A bizottsági meghallgatást saját pártja képviselői is támogatták. (TASR) Semjén nemzetregisztert akar Budapest Átfogó nemzetregiszter kidolgozását szorgalmazta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes kifejtette: az az álma, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló jogállású köztestületet hozzanak létre, amelynek feladata lenne feltérképezni a világon minden magyart, felvenni és tartani vele a kapcsolatot. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com Idén szinte biztosan marad még a karácsonyi nyugdíj, viszont az kérdéses, milyen összegű lesz 1,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak Pozsony. Az utóbbi évek legkisebb mértékű nyugdíjemelése lesz januártól. A jövő év elejétől mindössze 1,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Idén év elején a nyugdíjak még 3,05 százalékkal emelkedtek, tavaly közel 7 százalékos volt a növkedés. A nyugdíjak valorizációja az előző évi országos átlagbér és az infláció alapján történik. Mindkettőt megfelezik, majd összeadják, így jön ki az aktuális nyugdíjemelés mértéke. Ez a fajta számítási módszer marad még jövő januártól is. A Radičová-kormány ugyan jelezte, hogy a módszeren változtatni akar, s csak az infláció arányában emelkednének évente a nyugdíjak. Erről azonban még nem is tárgyalt, tehát januártól biztosan a jelenlegi, még a Dzurinda-kormány bevezette rendszer alapján nőnek a nyugdíjak. Ami a nyugdíjasok szempontjából jó hír, így ugyanis valamivel magasabb arányban nő a járandóságuk. Ha a parlament már elfogadta volna a törvénymódosítást, vagyis csak az infláció mértékét vennék alapul, akkor csak 0,8 százalékos emelkedésre számíthatnának az érintettek az 1,8 százalékos helyett. A statisztikai hivatal szerint ugyanis idén januártól júniusig 0,8 százalékos volt az infláció, és 2,8 százalékkal nőttek a bérek. Ezek felének összege adja az 1,8 százalékot. A kormány tehát változtatna a valorizáció módján. Vagy az említett módszerrel, vagyis az infláció alapján, vagy egy másik módon, mely szerint a nyugdíjak nem százalékarányosan, hanem egy fix összeggel emelkednének. Ez utóbbi a kormány szerint igazságosabb lenne, ugyanis megszüntetné azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a százalékos emelés szerint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők nyugdíja nagyobb összeggel növekszik, mint az alacsonyabb jövedelműeké. Például aki tavaly 600 eurós nyugdíjat kapott, annak tavaly januártól 18 euróval emelkedett a járandósága, míg a 300 eurós nyugdíj csak 9 euróval nőtt. Ezen a gyakorlaton változtatni akart a Fico-kormány is, de nem tette meg, inkább az úgynevezett karácsonyi nyugdíj bevezetésével próbálta kompenzálni az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők járandóságát. A karácsonyi nyugdíj, egyelőre úgy tűnik, idén még marad. Iveta Radičová miniszterelnök ezt már korábban jelezte, noha a kormány előbb-utóbb biztosan megszünteti, ugyanis nagyon megterheli az állami költségvetést, közgazdászok arra intenek, hogy ez a rendszer tarthatatlan. Arról, hogy idén kik kapnak karácsonyi nyugdíjkiegészítést, és mekkora lesz az összege, október 30-ig dönt a kormány. A januártól érvényes nyugdíjemelés vonatkozik az öregségi, a korkedvezményes, a rokkantsági, az özvegyi, árvasági és szociális nyugdíjakra. Nem emelkedik az özvegyi nyugdíj és az árvasági járadék akkor, ha azt a már megemelt öregségi, korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjból számították ki. Azok, akik csak a jövő évtől jogosultak nyugdíjra, automatikusan a megemelt összeget kapják. (sán) Jövőre még jobban meg kell nézniük a nyugdíjasoknak, mire mennyit költenek (Tomáš Benedikovič felvétele) A földművelésügyi miniszter szerint botrányos telekadásokra készült a tárca előző vezetése Simon: ami nem volt bebetonozva, eladták volna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Törvényellenesen akart tátrai telkeket eladni a földművelésügyi minisztérium előző vezetése, Pozsonyban pedig áron alul akart értékesíteni telkeket - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Simon Zsolt, földművelésügyi tárca jelenlegi a vezetője. Vladimír Chovan egykori agrárminiszter elutasítja a bírálatot, mondván: az emlegetett eladásokról semmit sem tud. Simon szerint a minisztérium előző vezetése több mint 21,5 ezer négyzetméter területet akart eladni a magas-tátrai Kőpataki-tó (Skalnaté pleso) környékén 10,98 eurós négyzetméterenkénti kikiáltási áron. Az értékesítésre szánt terület létesítményeivel és a környező telkekkel együtt összesen 31,8 ezer négyzetméter, amelyet 384 ezer euróért adtak volna el, márpedig a 3., 4. és 5. fokú védettséget élveznek, s mint ilyeneket az állam nem is értékesítheti. „Úgy tűnik, az előző kormánynak nem voltak gátlásai, s ha azt mondta is, hogy nem privatizál, az az érzésem, minden, ami nem volt bebetonozva, adásvétel tárgya volt“ - mondta Simon. Az ügyletről akkor szerzett tudomást, amikor elrendelte, hogy vonják vissza azokat a szerződéseket, amelyeket korábban jóváhagyásra küldtek el a pénzügyminisztériumba. Chovan viszont minden bírálatot elutasít. „Egyáltalán semmit sem tudok az egészről. Nekem ez nem került az asztalomra. De pontosítani kellene azt is, mit akar a minisztérium előző vezetése kifejezés. Hogyan reagáljak olyan dolgokra, amelyek nincsenek pontosítva” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Chovan, hozzátéve: igazgatása alatt a tárca nem adott el telkeket, mert az állam nem adhat el telkeket, csupán telekcsere jöhetett szóba. Másik botrányos ügynek nevezte Simon a minisztérium igazgatása alá tartozó szervezetek központjának eladását Pozsony Vereknye városrészében. A 34,5 ezer négyzetméteres terület eladására július 6-án írták alá a szerződést. A területet kétmillió euróért adták volna el. „Tehát egy négyzetméter 30 euróba került volna Pozsonyban, Vereknyén” - mondta Simon, hozzátéve: egy egyszerű internetes böngészővel való keresés is igazolja, hogy a telekárak ezen a területen 120 euró körül mozognak négyzetméterenként. „S hogy az egészet betetőzzem, a felvásárló ebben az esetben is egy amerikai cég lett volna, egy garázscég” - mutatott rá Simon. (dem, SITA) Közös V4-es külképviseletek nyílnak, még kérdéses, mely államokban fognak működni A diplomácián is lehet spórolni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Visegrádi Négyek külügyminiszterei kedden a Pozsonyban tartott Globsec nevű nemzetközi biztonságpolitikai konferencia apropóján találkoztak - a rendezvény szervezői ugyanis a tárcavezetőket előadóként hívták meg. A külügyminiszterek megegyeztek, hogy újabb közös külképviseleteket nyitnak, elsősorban takarékossági okokból. Az Európai Unión belül eddig is lehetőség volt arra, hogy egy-egy állam közös külképviseletet működtessen, vagy a kevésbé „lukratív” államokban egy uniós tag képviseletét az EU nagykövetsége lássa el. Ezt a lehetőséget eddig is több tagállam kihasználta már. A külügyminiszterek szerint érzékelhető, hogy a visegrádi együttműködés ismét lényegi kérdésekről szól, s a kezdeményezés kezd megerősödni. Martonyi János magyar külügyminiszter elmondta, hogy a V4 országai egyeztetik álláspontjukat az Európai Unió 2013 után esedékes új költségvetésének kérdésében. Mint mondta, közös érdek, hogy a költségvetésben ne érje hátrány az EU hagyományos fejlesztési területeit, a kohéziós politikát és a mezőgazdasági politikát. „Egy sor politikát erősíteni szeretnénk, a versenyképességet, a kutatás-fejlesztést, az energiabiztonságot, a klímavédelmet, amelyek önmagukban véve legitim célkitűzések, csak az a gond, hogyha ezekre több pénzt fordítunk és közben megtartjuk az 1 százalékos plafont, akkor a hagyományos politikákra kevesebbet tudunk fordítani. Ezért nagyon fontos érdekük a visegrádi országoknak, hogy megvédjék a hagyományos politikák forrásait, a kohéziós politika, a mezőgazdasági politika forrásait, és egyben nekünk nagyon fontos az is, hogy a közös kül- és védelmi politika ügye előrehaladjon” - mondta a magyar diplomácia vezetője. Martonyi elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság várhatóan jövő áprilisban, a soros magyar elnökség idején beterjeszti költségvetési javaslatát, amelyet kemény vita követ majd, és ezért fontos, hogy a V4 országai egyeztessék álláspontjukat. A találkozón a transzatlanti kapcsolatrendszer erősítéséről is szó volt. Elhangzott: a V4 országai érdekeltek abban, hogy az EU külpolitikájában az eddigieknél nagyobb figyelmet kapjon az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolat, az EU és Kanada kapcsolata. Martonyi a találkozót követően kollégáival együtt részt vett a GLOBSEC 2010 kül- és biztonságpolitikai konferencián, ahol többek között megvitatták a V4 jövőjét is. A négy ország képviselői megegyeztek abban, hogy a NATO-t továbbra is a védelmi politikájuk alappillérének tekintik. „Más alternatíva nincs, a NATO teljes értékű tagjaiként működünk tovább” - tájékoztatott Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter. (vps, MTI, SITA)