Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-16 / 214. szám, péntek

2 Közélet Az iskolák nem hivatkozhatnak a támogatásra Van idő számlát nyitni VERES ISTVÁN Komárom. A szülőknek van elég idejük, hogy az OTP-bank­­fiókokban számlát nyissanak az oktatási-nevelési támoga­tásra. A mintegy 80 eurónyi támogatás várhatóan szeptem­ber végén érkezik meg a Beth­len Gábor Alaptól, de az sem marad le semmiről, aki csak ké­sőbb nyit számlát. A támogatá­si összegek ugyanis a pályázat lefolyási idejének végéig hoz­záférhetőek lesznek, tájékozta­tott Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövet­ségének titkára. „Ez a lefolyási idő decemberig tart. Vagyis, ha valaki csak októberben vagy novemberben nyit számlát, a pénzt ugyanúgy megkapja. A lefutási idő végeztével viszont már nem” - figyelmeztet a pe­dagógusszövetség titkára. Mivel az oktatási-nevelési támogatást az idei évtől már Szlovákiában is a szülők kap­ják, a szülőknek adott esetben többet kell befizetniük a szük­séges taneszközökre, mint a ko­rábbi években, amikor ezt a Pázmány Alap támogatásából oldották meg az iskolák. Több iskola a Bethlen Gábor Alap támogatására hivatkozva kér pénzt a szülőktől, melynek cél­ja egyébként is az iskolalátoga­tással kapcsolatos kiadások fe­dezése. Jókai Tibor szerint az iskolák ugyan kérhetik a szülő­ket, hogy pénzt fizessenek be, viszont nem hivatkozhatnak a Bethlen Alapra. „A változás lé­nyege az, hogy ezt a szülő kapja meg, az iskola nem hivatkozhat erre, mert az olyan, mintha ma­gát a támogatást kérné el a szülőtől” - figyelmeztet Jókai Tibor. Mint­ mondta, a hazai magyar iskolák az elmúlt évek­ben megszokták, hogy ők keze­lik a magyar állami támogatást, és igyekeznek megőrizni a ki­alakult gyakorlatot, hogy a tan­szereket az iskola veszi meg. RÖVIDEN Könnyítés a lakáshiteleseknek Pozsony. A banki ügyfelek a lakás alapú hitel kamatának változásakor egy összegben és büntetőkamat nélkül kifizet­hetik a tartozásukat, eddig ez csupán a jelzáloghitelekre vo­natkozott - ez a parlament által elfogadott banktörvény leg­fontosabb újdonsága. A 2012 januárjában hatályba lépő tör­vény értelmében ha az ügyfél bankja emelni akarja a hitel­kamatot, arról a lépés megtétele előtt két hónappal tájékoz­tatni köteles valamennyi érintett klienst. Ivan Miklos pénz­ügyminiszter szerint a törvény csökkentheti a hitelkamato­kat, emellett a jobb tájékoztatás növelheti a pénzintézetek közötti versenyt. Az átláthatóság kiterjed a reklámokra is, a banki termékek hirdetésekor világosan fel kell tüntetni az éves kamat nagyságát. (SITA) Berényi Strasbourgban Strasbourg. Berényi Józsefet tegnap fogadta az Európai Par­lament Kisebbségi Munkacsoportja. Az MKP elnöke kifejtette, az az európai intézményrendszer, amely a kilencvenes évek so­rán a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, már nem tud ha­tékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmére megfogalmazott javaslatokat. A feltételek betartásának követése fontos lenne az országok uniós csatlakozása után is. A kettős állampolgárság témakörére reagálva Francois Alfonsi francia zöld képviselő úgy fogalmazott, hogy az állampolgárság kérdése alapvető szabadságjog. A kollektív bűnösség ellen szólalt fel Bernd Pos­­selt bajor néppárti képviselő, aki rámutatott, hogy az az állam, amely árt kisebbségeinek, saját magának árt. Gál Kinga (Fi­desz) felvetette, készítsenek akciótervet, hogy változzon az unió magatartása az őshonos kisebbségek irányában. (MTI) Emelkedhet a nővérek bére Pozsony­ Elkészült az egészségügyi nővérek és szülészeti asszisztensek minimális béréről szóló törvény tervezetének első változata - tájékoztatott Viliam Novotný (SDKÚ-DS), a parlament közegészségügyi bizottságának elnöke. A javaslat alapján ezen egészségügyi dolgozók minimális órabére 3,50-4,50 euró között mozogna szakképesítésüktől és a le­dolgozott évektől függően. Novotný szerint a tervezetet a nővérek és szülészeti asszisztensek kamarája is megnyug­vással fogadta. Kérdés azonban, milyen formában kerül az egészségügyi minisztérium által - a kamara közreműkö­désével - kidolgozott javaslat tárcaközi egyeztetésre és azt követően a parlament elé. (TASR) Lajstrom a vállalkozási priuszosokról Pozsony. Ne kerülhessenek a cégek felügyelőtanácsaiba olyan személyek, akiknek vállalkozását különféle mulasztá­sok miatt korábban szankcióval sújtották - javasolja az igaz­ságügyi minisztérium. Az ilyen vállalkozókról a választáso­kig nyilvántartást akar készíteni a szaktárca. Azok is felke­rülnek rá, akik csődbe vittek valamilyen vállalkozást. A laj­stromba kerülők a közbeszerzési eljárásokban is csak korlá­tozott formában vehetnének részt. (TASR) UJSZO 2011. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com A pályakezdőknek újra kötelezővé válik a tagság, viszont két éven belül kiléphetnek Változások a II. nyugdíjpillérben Pozsony. Jóváhagyta a par­­lament a nyugdíjrendszer II. pillérének működéséről szóló törvény módosítását. A pályakezdőknek, a mun­kapiacra lépőknek újra kö­telező lesz a belépés­­ az­zal, hogyha meggondolják magukat, két éven belül ki­léphetnek. Emellett már csak egy alap biztosít ga­rantált hozamot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2005 óta létező II. nyugdíj­­pilérnek ez már a 21. módosítá­sa. Az áprilistól életbe lépő vál­tozások több mint másfél millió tagot érintenek. Az eddigi há­rom alap helyett négy lesz, elne­vezésük is változik. A jelenlegi konzervatív alapot kötvény­alapra keresztelik, a leglényege­sebb változás: már csak ez bizto­sít garantált hozamot. Vagyis csak az, aki itt tartja a befektetett pénzét, lehet biztos abban, hogy legalább a pénzénél marad. A Fi­­co-kormány alatt módosított, je­lenleg még érvényben lévő jog­szabály szerint a II. nyugdíjpillér mindhárom alapja garantált, azaz bárhova is fekteti az ügyfél a pénzét, legalább a befektetett összeget megkapja, viszont még kedvező gazdasági helyzet ese­tén sem számíthat igazán nagy nyereségre. A másik két alapot is átkeresz­telik, a jelenlegi kiegyensúlyo­zott alapot vegyesre, a prog­­resszívet pedig részvényalapra, utalva a befektetések jellegére. E két alapban megszüntetik a ga­ranciákat, azaz az alapkezelők bátrabban fektethetik az ezek­ben lévő pénzt kockázatosabb, tehát akár veszteséget, ám na­gyobb nyereséget is hozó pénz­piaci termékekbe. Ezenkívül lét­rehozzák a teljesen új indexala­pot. Ebben a befektetések ho­zama valamely piaci indexhez kötődik. További újdonság, hogy egyszerre két alapban is ta­karékoskodhatunk, az egyik kö­telezően a garantált. A vegyes- és a részvényalapban megszűnik a 6 havonkénti mérlegvonás, azaz ha a vizsgált időszakban veszteséget szenvednek el, ak­kor azt nem kell a nyugdíjpénz­táraknak a saját zsebükből állni, a kötvényalapban pedig a mér­legvonás időtartama 6 hónap helyett kitolódik 5 évre. Az ellenzék, de néhány nyug­díjkezelő társaság (DSS) is elle­nezte a garanciák megszünteté­sét, mert a felmérések szerint a lakosok általában „konzervatí­­van“ takarékoskodnak, ennek ellenére a mostani három alap közül a kockázatosabban tartják a pénzüket. S az is valószínű­síthető, hogy miután érvénybe lép a törvény, azon ügyfelek nagy része, akik most a kockáza­tosabb alapban tartják megtaka­rításaikat, de mégis garantált hozamot szeretnének, nem lép­nek át a kötvényalapba (a jelen­legi konzervatív, tehát a legbiz­tonságosabb alap). Egyszerűen azért, mert nem kísérik figye­lemmel a második pillérben lévő pénzük sorsát. Noha a változások csak ápri­listól érvényesek, maga a tör­vény már novemberben hatály­ba lép. A nyugdíjpénztárak ek­kortól értesítik ügyfeleiket a vál­tozásokról. (sán) Szigorodik az élelmiszertörvény, magasabbak lesznek a bírságok, követhetőbb az élelmiszerimport 24 órás pult lesz az üzletben, szégyentábla nem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az üzleteknek ha­marosan elkülönítve kell tárol­niuk, vagy speciális jelöléssel kell ellátniuk azokat a négy napnál tartósabb élelmiszere­ket, amelyek szavatossága 24 órán belül lejár - ezt az élelmi­szertörvény októbertől életbe lépő módosítása teszi számukra kötelezővé, amit a parlament szerdán fogadott el. A törvényhozók rábólintot­tak arra az ágazati érdekvédel­mi szervezetek által sokat kriti­zált módosításra is, amely sze­rint a külföldről behozott élel­miszer-szállítmány átvevőjének az átvétel előtt legalább 24 órá­val értesítenie kell a helyileg il­letékes állat-egészségügyi fel­ügyeletet a szállítmány érkezé­séről, származási helyéről, mennyiségéről és arról is, hol kerül forgalomba. Annyiban enyhítettek a földművelésügyi tárca eredeti javaslatán, hogy mindez csak a hús, valamint a gyümölcs- és zöldségfélékre lesz érvényes, a többi élelmi­szerre nem. A sokat ragozott „szégyentáblákat”, amelyeken az üzletek bejáratánál azokat a hibákat tüntették volna fel, amelyekre az ellenőrök buk­kantak és egyértelmű bizonyí­tékokkal alátámaszthatók, vé­gül annak ellenére sem sikerült beépíteni a törvénybe, hogy ezt Mária Sabolová (KDH) képvise­lői indítványként is benyújtotta. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint a javaslat első­sorban az SaS képviselőinek el­lenállásán bukott meg. Módosí­tottak ugyanakkor a pénzbírsá­gokon. Ezek szerint a kisebb üz­leteknek legfeljebb 100 ezer, a közepeseknek 150 ezer, a nagy üzletláncoknak pedig akár 200 ezer euró büntetést is kiszab­hatnak. Ha ugyanaz az üzlet egy év alatt többször is megsérti a törvényt, a büntetés 500 ezer és 2 millió euró között mozoghat. (mi, SZTA) A módosítás értelmében teljes mértékben az üzlet felel azért, hogy mi kerül a polcokra, hiányossá­gok esetén nem mutogathat a beszállítóra vagy az importőrre (Képarchívum) A tiltakozást szervező Marián Kollár állítja, nem hátrálnak meg, benyújtják a felmondásokat 1500 orvos felmondását gyűjtötték össze ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eddig 1500 orvos felmondását gyűjtötte össze az orvos szakszervezet, amely ma­gasabb fizetéseket és a kórhá­zak részvénytársaságokká ala­kításának leállítását követeli. A felmondásokat egyszerre akar­ják benyújtani, azt még nem árulták el, mikor. Az orvos szakszervezet azt üzente Ivan Uhliarik egészség­­ügyi miniszternek, hogy „lejárt a párbeszédre szánt idő”. Az or­vosok néhány hónappal ezelőtt kezdtek hangosabban tiltakoz­ni, miután Csehországban az orvosoknak sikerült jelentős béremelést kiharcolniuk azzal, hogy több mint 4000-en mond­tak fel közülük. A példán fel­buzdulva a szlovákiai orvosok aláírásgyűjtésbe kezdtek, a pe­tíciót több mint 3800-an írták alá. A tömeges felmondások tényleges időpontjáról a szak­­szervezet elnöke, Marián Kollár nem beszél, mint ahogy arról sem, mely kórházakból gyűlt össze a legtöbb felmondás. „Már nincs hova hátrálni, be­adjuk a felmondásokat. Ez az egyetlen lehetőség, hogy meg­mentsük a csőd szélén álló egészségügyet“ - mondta Mari­án Kollár, a Szlovák Orvos Szak­­szervezet elnöke. Ő egyébként nem adta be a felmondását, mert csak magánpraxisa van. Szlovákiában mintegy 22 ezer orvos dolgozik, ebből 8500 kórházban. A Cseh Orvos Szakszervezet elnöke, Martin Engel szerint ha csak kétezren távoznának, azt is nagyon megsínylené a betegellátás. Engel szerint az is fontos, mi­lyen szakorvosok távoznak. „Tíz bőrorvos egy altatóorvost nem egyenlít ki. Ha kiesik egy altatóorvos, akkor több osztály is gondban lesz” - fejtette ki. Az egészségügyi minisztéri­um arra figyelmeztet, „az orvo­soknak meg kellene fontolniuk, hogy a magasabb bérek miatt hajlandóak-e otthagyni betege­iket, beleértve az újszülötteket és azokat, akik teljesen rájuk vannak utalva.“ A tárca szóvi­vője, Katarína Zollerová szerint a szakszervezet követeléseinek alapja a pénz. „Több pénz bé­rekre, több a kórházakra, több pénz az egész rendszerbe. Szí­vesen veszünk egy össztársa­dalmi vitát arról, hogy az ál­lamnak jelenleg van-e arra pénze, hogy több pénzt adjon az egészségügynek, vagy arra keressen megoldást, hogy a lé­tező forrásokat hogyan lehet hatékonyabban felhasználni és rendet tenni az ágazatban“ - mondta a szóvivő. Szerinte a héten jóváhagyott gyógyszer­­törvénnyel 100 millió eurót le­het megtakarítani, amiből a kórházak is kapnak. (sán)

Next