Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-26 / 72. szám, hétfő
2 Közélet Matovič támogatná a Smer javaslatát 150 helyett 120 fős lehet a parlament ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A SITA hírügynökség értesülései szerint a Smer csökkentené a parlament képviselőinek számát, legközelebb 150 helyett 120 tagja lenne a törvényhozásnak. Ehhez a változtatáshoz viszont alkotmányos többség, 90 szavazat kell (a Smernek 83 képviselője van), így egy másik párt támogatását is meg kell szereznie. Igor Matovič, az Egyszeri Emberek vezetője nyomban felajánlkozott. „Másfél év alatt egyedüliként javasoltuk ezt, akkor a Smer is leszavazta. Lehet, hogy megszólalt a lelkiismeretük. Támogatni fogjuk javaslatot” - mondta. A KDH és a a Híd szerint először látni kellene a konkrét javaslatot, utána tudnak hozzászólni. A Smer egymaga „csak” a választási törvényt tudja átírni, ezen a téren viszont sokkal mélyrehatóbb változásokat eszközölhet, mint a képviselők számának csökkentése. Például a jelenlegi arányosról többségire változtathatja a rendszert, aminek köszönhetően - a jobboldal további megosztottsága esetén - még több mandátumot szerezhetne. Robert Kaliňák, a Smer alelnöke szombaton a közrádió vitaműsorában elismerte, pártja a választási törvény megváltozatását tervezi. Szerinte ugyanakkor a Smer érzékeli, hogy ha egyedül változtatná meg a törvényt, támadások kereszttüzébe kerülne, ezért csak több párt közös beadványaként tudja elképzelni a módosítást. (MSz) Négy képviselőnek nincs főiskolai végzettsége Mérnökök a parlamentben összefoglaló Pozsony. Az új parlamentben a 150 képviselőből legtöbben mérnöki végzettséggel (Ing.) rendelkeznek, 57-en. Viszont kettőről négyre emelkedett a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők száma. Internetes források szerint Alojz Hlinának (Egyszerű Emberek), Jakab Elemérnek (Híd), Lucia Nicholsonovának (SaS) és Ľubomír Želiczkának (Smer) nincs diplomája. A magiszterek (Mgr.) száma 34, jogi (JUDr.) végzettsége 17 képviselőnek van. Utánuk következnek az orvosok (MUDr.), majd a doktorok (a jogtudományoké, a filozófiáé és a természettudományoké). A legmagasabb, professzori titulussal négy képviselő büszkélkedhet. Ketten közülük az Egyszerű emberek és Független Személyiségek frakcióját erősítik (Mikuláš Huba és Éva Horváthová), a másik kettő a Smert (Mojmír Mamojka és Ľubomír Jahnátek). Ritkaságszámba menő titulusokat is találunk, Martin Fedor (SDKÚ) a MEconSc címet az európai politikai és gazdaságtudományok dublini intézetében szerezte, párttársa, Ivan Štefanec és az SaS-szel Juraj Droba az MBA (a pénzügyi számvitel mestere) titulust birtokolja. (TASR, vps) RÖVIDEN Újabb idézés Gubík Lászlónak Léva Ismét idézést kapott a rendőrsétől a magyar állampolgárság felvételét elsőként nyilvánosságra hozó Gubík László - adta hírül a szabadujsag.com. Gubík elmondta: konkrétan az útlevele leadása miatt hívták be a rendőrségre március 28-ára. Január 4-én már ugyanezért beidézték, de nem ment el, most sem tesz eleget a felszólításnak. Gubíkkal együtt a magyar állampolgárság felvételét nyilvánosan vállaló Dolník Erzsébet és Kassai Gyula is idézést kapott ugyanarra a napra. (MTI) Gerendákból ideiglenes tetőszerkezetet ácsoltak a krasznahorkai várnak és nagy részét már befedték vízhatlan fóliával (Fotó: TASR) ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 26. www.ujszo.com Az lett a kormányfő veszte, hogy korrupcióellenes intézkedéseivel átvágott bizonyos szálakat Radičová: nem bánok semmit sem Pozsony. Iveta Radičová távozó kormányfő azt mondja, nem bánta meg, hogy bizalmi szavazással kötötte össze az eurómentőövről szóló parlamenti szavazást. Ez végül kormánya bukását eredményezte, de ma is így tenne. ÚJ SZÓ-HÍR Radičová tegnap az STV politikai vitaműsorában kormánya bukásának kulcsfontosságú momentumairól is beszélt. ,A bizalmi szavazás volt az egyetlen megoldás. Ma is mindent ugyanúgy tennék” - hangsúlyozta. Mint tudjuk, az SaS végül nem szavazta meg a mentőövet, ami előrehozott választásokhoz és Robert Fico visszatéréséhez vezetett. Radičová beismerte, bizonytalannak érezte helyzetét a kormány élén, és ezt az általa javasolt korrupcióellenes intézkedések számlájára írja. Emlékeztetett két államtitkár leváltására, személycserékre több vezető pozícióban, feljelentésekre és a közbeszerzési eljárások átláthatóvá tételére. „Olyan szálakat vágtunk el, amelyek megbolygatták a háttérbeli összefonódásokat ” - tette hozzá. „Minden képességemet és erőmet bevetettem” - ezzel ütötte el azt a kérdést, végleg távozik-e a politikából, vagy indul a 2014-es államfőválasztáson. (msz) Talán nem tudta pontosan, milyen szálakat vág el Fico és Radičová: kacsa a londoni nagyköveti megbízatásról szóló hír Szerdán megakerekasztal lesz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico kijelölt miniszterelnök tovább építi a konszenzuskereső politikus imidzsét. Szerdára nagy kerekasztal-tárgyalást hívott össze, melyre a munkáltatók szervezetei és a szakszervezetek mellett többek között a tudományos akadémia és az egyházak képviselői is meghívást kaptak. „Szociális párbeszédre van szükség” - mondta ezzel kapcsolatban Fico, aki ezen az ülésen kívánja megvitatni kormánya első lépéseit. A Smer elnöke a legégetőbb feladatnak az adóbeszedés rendszerének rendbetételét tartja. Elismerte, jövőre több mint 1 milliárd euróval kell csökkenteni a hiányt. Az ehhez szükséges forrásokat részben a bankadóból akarja behajtani. A leendő kormányfő azt ígéri, a polgárok ezt nem érzik meg a nagyobb banki illetékeken, mivel ezt is szabályozzák majd. Fico a három legfőbb közjogi méltóság (államfő, kormányfő, házelnök) megbízatási idejének lejárta után magas állami posztot kínálna fel nekik, ha nem kívánják folytatni politikai pályafutásukat. Ezzel kapcsolatban elmondta, jövő héten, amikor hivatalosan először találkozik Iveta Radičovával, a leköszönő miniszterelnöknek is elmondja ajánlatát. A Smer elnöke ezzel kapcsolatban cáfolta, hogy a londoni nagyköveti posztot kínálja fel Radičovának. Ezt az érintett is cáfolta az STV 5 perc múlva 12 című műsorában. Elmondta, aki ismeri, hogyan működik a diplomáciai szolgálat, az tudja, hogy ez a pozíció most nem is jöhetett volna szóba. (MSz) Paradox módon a jómódúbb családokban születik kevesebb gyerek Családtámogatás és népességfogyás SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A népességnövekedés szempontjából hosszú távon is negatív következményei lennének a családtámogatási rendszer megkurtításának. Bár Boris Vaňo demográfus szerint attól, hogy egyes rétegek nem kapnának családi pótlékot és adókedvezményt, még nem feltétlenül csökkenne azonnal és drasztikusan a születések száma. „A kérdés összetett. Az utóbbi években ugyan több gyerek született, de csak mert a hetvenes évek második felében született nők kitolták a gyerekvállalás idejét. Kimaradt viszont egy nagyon erős generáció, az 1970 és 1975 között születettek, akik a gazdaságilag nehéz kilencvenes években voltak huszonévesek. Ez volt az első generáció, amely nem jutott szinte ingyen állami lakáshoz, magának kellett megteremtenie az egzisztenciáját. Ma ezek a nők negyven körül járnak, így legfeljebb egy gyereket vállalnak, vagy már nem szülnek az életkoruk miatt” - fejtette ki Boris Vaňo. Az ötvenes, majd a hetvenes években nagyon sok gyerek született, de ez a ma harmincas éveinek végén, negyvenes éveinek elején járó populáció nem tudta reprodukálni önmagát. „Éppen emiatt a társadalom elöregedését csak alaposan átgondolt családpolitikai támogatással lehet megállítani” - véli a demográfus. Szerinte azonban az, hogy a kormány esetleg elveszi a családi pótlékot és az adókedveményt bizonyos jövedelem felett, nem nyom annyit a latban. „Sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a születések számát a társadalmi bizonytalanság, a munkanélküliség, a fiatalok lakásgondjai. De azt is le kell szögezni, ami kissé ellentmondásosnak tűnik, hogy az úgymond jómódúbb családok vállalnak kevesebb gyereket. A legszegényebb társadalmi rétegben születik a legtöbb gyerek” - tette hozzá a demográfus. A KDH-ban nem mindenki elégedett a 9 százalékos választási eredménnyel Lipšic és Figeľ összecsapása várható ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A KDH alapszervezeteinek a következő hónapokban el kell dönteniük, hogy Ján Figeľ vagy Daniel Lipšic mögé sorakoznak-e fel a párt júniusi tisztújító közgyűlésén. A párt tanácsának szombati ülése után Ján Figeľ jelenlegi pártelnök hivatalosan is jelezte, harcba száll a pozícióért. A választásokon a KDH számára legtöbb karikát gyűjtő Lipšic ugyanakkor elégedetlen a párt választási eredményével, továbbá nemzedék- és profilváltást sürget, utóbbit elsősorban kommunikációs téren. Lipšic a tagsággal folytatott eszmecserék alapján akar végső döntést hozni arról, hogy indul-e a KDH elnöki posztjáért. Meggyőződése szerint ha júniusban vállalja a megmérettetést Figel-lel, akkor a kettejük között korrekt versengés lesz. „Észben tartom azt is, hogy a KDH-nak van egy, a többszöri pártszakadásból fakadó múltbeli traumája” - mondta ezzel kapcsolatban az alelnök. Figeľ szerint Lipšicnek minél hamarabb világossá kellene tennie, hogy jelölteti-e magát. A KDH tanácsának több tagja szintén elégedetlen a párt választási eredményével. A KDH a legerősebb ellenzéki párt, de még a 9 százalékot sem sikerült elérnie, a 10 százalék volt a minimális cél. Pavol Hrušovský volt pártelnök viszont nem érzi vereségnek a választási szereplést, nem gondolja, hogy távoznia kellene a mostani vezetésnek. (TASR, vps) Egyes értesülések szerint Lipšic nem száll harcba a KDH elnöki posztjáért, hanem új pártot alapít (SITA-felvétel)