Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-11 / 210. szám, kedd

2 Közélet Kimaradt a vagyonnyilatkozatból a görög poszt Eljárást akarnak a gerillás Bubeníková ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eljárást kezdemé­nyez Anna Bubeníková ellen Miroslav Beblavý (SDKÚ), a par­lament összeférhetetlenségi bi­zottságának elnöke, amiért a Nemzeti Vagyonalap (FNM) volt vezetője a tavalyi évről szóló vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy tagja volt a Gö­rög Fejlesztési Alap szakértői ta­nácsának. Bubeníkovát egyéb­ként a Gorilla-akta egyik fősze­replőjeként ismerheti a nyilvá­nosság. A törvények szerint ak­kor sem lett volna joga elhall­gatni, hogy tanácsadói tisztsé­get kapott a görögöknél, ha azért nem kap fizetést. Bubeníková korábban kijelentette, a szakér­tői tanácsban végzett munkájá­ért 2011-ben nem kapott fize­tést, mivel tiszteletbeli funkció­ról van szó, csak a kiadásait térí­tették és napidíjat kapott. A bizottság smeres tagjai minden bizonnyal támogatni fogják a javaslatot. Bubeníková épp a Gorilla-ügy után a rá nehe­zedő mediális nyomás miatt mondott le augusztus elején gö­rögországi tisztségéről. (dem, SITA) RÖVIDEN Gašparovič örül, hogy Svájcba ment Bem. „Büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első szlovák elnök, aki Svájcba látogat” - mondta Svájcban Ivan Gašparovič szlovák államfő, miután Eveline Widmer-Schlumpf svájci ál­lamfővel tárgyalt. Egyetlen témában volt eltérő a véleményük, mégpedig a bevándorlási kvótákkal kapcsolatban, amelyeket Svájc nemrég életbe léptetett nyolc kelet-európai ország (köz­tük Szlovákia) polgáraival szemben. (TASR) Szlovákiában nincs nyugat-nílusi láz Pozsony. Szlovákiában még nem észlelték a szúnyogok által terjesztett, nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedést, a nyugat-nílusi lázat, tájékoztatott tegnap a Közegészségügyi Hivatal. Az enyhe influenza lefolyására emlékeztető beteg­ség néhány esetben, főleg idősebb embereknél, agyhártya­gyulladást okozhat. A környező országok közül Magyaror­szágon már két esetet regisztráltak, az uniós államok közül a legtöbb megbetegedést - 118 eset - Görögországból jelen­tették, 12 megbetegedést észleltek Romániában, 15-öt Szer­biában, négyet pedig Olaszországban. (TASR) Jókai száguldozót fogtak a rendőrök Szered: Rendszám nélküli Honda motorral száguldozott tegnap délelőtt egy 23 éves és egy 19 éves jókai fiatalember. A motorost Diószegen akarta igazoltatni egy járőr, de elszá­guldott és csak Szereden sikerült megállítani, majd őrizetbe vették őket. A motorosnak bevonják a jogosítványát és pénz­­büntetéssel megússza. (SITA) A megye dönthet majd a szakirányokról Petíció Čaplovič tervei ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aláírásgyűjtésbe kezdett néhány oktatásügyi és civil szervezet, hogy megakadá­lyozza Dušan Čaplovič (Smer) oktatásügyi miniszter ifjúsági szabadidőközpontokkal és szakközépiskolákkal kapcsola­tos terveit. Ugyanis a ma kezdő­dő parlamenti ülésszakon sza­vaznak a képviselők Čaplovič egyes javaslatairól. A tiltakozók leginkább a szabadidőközpon­tokkal kapcsolatos változásokat ellenzik. Szerintük a miniszter előnyben részesítené az önkor­mányzati működtetésű szabad­időközpontokat a magán- és egyházi kézben levőkkel szem­ben. Čaplovič korábbi nyilatko­zatai szerint a rendszer azért szorul változásra, mert egyes szabadidőközpontok fenntartói fiktív gyermeklétszámok után kapták az állami támogatást. Ha a parlament elfogadja a javasla­tot, januártól az a község kapja az állami támogatást, ahol a sza­badidőközpontot látogató gye­rek állandó lakhelye van, nem pedig az, amelyik a szabadidő­­központot üzemelteti. A petíció szervezői szerint a jelenlegi rendszer a fenntartók közti egyenlőséget garantálja, ezért nem kell változás. Tiltakoznak a középiskolák­ról szóló törvény módosítása el­len is. Čaplovič januártól a me­gyére bízná, hogy a középiskola milyen szakirányokon nyithat első osztályokat. Ez érvényes lenne a magán- és egyházi isko­lákra is. Az aláírásgyűjtést a szlovákiai katolikus iskolák szö­vetsége, a magániskolák társu­lása, a szabadidőközpontok tár­sulása és a tanárkamara jegyzi. Az oktatásügyi tárca vezetése kiáll elképzelései mellett. Az egyik azt akadályozza meg, hogy a szabadidőközpontok ap­ropóján az önkormányzatok nyerészkedjenek a gyerekek után járó támogatással, a másik pedig a munkapiac igényeihez igazítja a középiskolák kínálatát - nyilatkozta Michal Kaliňák, a tárca szóvivője. (SITA,vps) ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com Többen beszélnek magyarul, mint ahányan magyar nemzetiségűnek vallják magukat Kelet felé több az „otthonmagyar” Pozsony. 472 ezren beszél­nek otthon magyarul, de csak 458 ezer a magyar nemzetiségűek száma. A 14 ezres különbség Közép- és Kelet-Szlovákiában jött össze, egyelőre rejtély, hogy miért. MÓZES SZABOLCS A nemzetiségüket fel nem tüntetők, magyar romák, vál­tozó identitástudat, módszer­tani hiányosságok - talán ezek az okok eredményezhették a különbséget, de kérdés, mi áll­hat a regionális eloszlás mö­gött. Minél keletebbre me­gyünk, annál nagyobb azok száma és aránya, akik családi környezetben magyarul be­szélnek, ám nem vallották ma­gukat magyar nemzetisé­gűnek. A magyar anyanyelvűek száma az elmúlt évtizedekben is rendre magasabb volt, mint a magyar nemzetiségűeké - ez most is így volt, 508 ezer ma­gyar anyanyelvűt mutatott ki a cenzus­­, ám itt a különbözet nagyrészt a vegyes házassá­gokkal és az asszimilációval magyarázható. Vagyis: ma­gyarnak született, ám később szlovák identitásává vált. Az otthoni nyelvhasználatot vi­szont nem lehet ezzel magya­rázni, mert aki otthon magya­rul beszél, az nem szlovákká vált vegyes családban él. Sötétben tapogatóznak Egyelőre a lapunk által meg­szólított szociológus szakértők sem tudnak válaszolni a kér­désre. „Korábbi felméréseim­ből az derült ki, hogy a magu­kat szlováknak vallók egy része tud magyarul” - mondta Lampl Zsuzsanna. Gyurgyík László szerint előfordulhat valami­lyen félreértés is. „A kérdések megfogalmazása nem elég egyértelmű. Sokan nem az ál­landó lakóhelyükön élnek. Nem tudjuk, hogy ezt a kérdést hogyan értelmezték” - fejtette ki. A szakemberek szerint még részletesebb adatokra van szükség a magyarázatok meg­találásához. Mivel a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdést a tavalyi népszámlálás során tették fel először, korábbi adatok nem nyújthatnak támpontot. A járá­si adatok alapján úgy tűnik, a magyar romák nyelvhasználati szokásai sem jelentenek ma­gyarázatot a különbségre. Azokban a járásokban, ahol több volt az otthon még ma­gyarul beszélő, ez a romákra is érvényes volt: több volt a csa­ládi környezetben cigány nyel­vet használó mint a magát ro­mának valló. Azt sem lehet mondani, hogy az ismeretlen nemzetiségűek között kell ke­resni a magyarul beszélőket: az otthoni nyelvhasználatot firta­tó kérdésre ugyanis kétszer többen nem feleltek, mint a nemzetiségi kérdésre. Nyilvános különbségek A két, általunk megkérdezett szociológus szerint a nyugat-, illetve kelet-szlovákiai magya­rok identitástudatában nem mutathatóak ki akkora különb­ségek, amelyek megmagyaráz­nák a jelenséget. Markáns kü­lönbség van a két nagyváros magyarsága között is. Míg Po­zsonyban 14 ezer magyar és közel 9 ezer odahaza magyarul beszélő él, addig Kassán a két szám közel azonos (valamivel több mint 6 ezer). Ahogy arról már korábban írtunk, a nyilvános nyelvhasz­nálatban a magyar jóval alul­­reprezentáltabb, mint a családi kommunikációban. A cenzus szerint csak 391 ezren használ­ják nyilvánosan is - munkahe­lyen, hivatalban, iskolában, üz­letekben, stb. - a magyart. En­nek a kérdésnek a megfogal­mazásával kapcsolatban egyébként a cenzus előtt ko­moly fenntartásai voltak a szakértőknek, mivel nem volt egyértelmű, hogy melyik nyelvhasználatra kérdez rá. Ebben a kérdésben is érvényes egyébként, hogy minél kele­tebbre megyünk, a nemzetiségi adatokkal összevetve annál több nyilvánosan is magyarul beszélő embert találunk. A Kassa-vidéki járás az egyetlen, ahol nagyobb a nyilvánosan magyarul beszélők száma, mint a magyar nemzetisé­gűeké. Érdekesség: a Tőkete­­rebesi járásban számunk pon­tosan egyezik - 27 233. Magyar nyelvhasználat (%) járás otthon nyilvá­nosan magyar nemzeti­ségűek Pozsonyi 2,1 0,9 3,4 Szenes 11,9 6,8 13,8 Dunaszerdahelyi 74,9 69,5 75,0 Galántai 33,7 26,9 35,0 Vágsellyei 30,6 23,7 31,4 Nyitrai 5,4 3,1 5,7 Érsekújvári 34,7 29,0 33,6 Komáromi 67,0 63,1 63,8 Lévai 25,2 20,4 24,3 Nyugat-Szlovákia 35,2 30,4 35,0 Nagykürtösi 27,5 21,3 24,0 Losonci 24,8 19,4 23,2 Rimaszombati 40,1 34,6 35,9 Nagyrőcei 21,7 18,1 19,2 Közép-Szlovákia 30,1 24,8 27,1 Rozsnyói 27,3 20,7 25,4 Kassai 2,6 0,9 2,7 Kassa-vidéki 14,6 10,3 9,9 Tőketerebesi 30,0 25,7 25,7 Nagymihályi 12,4 10,4 10,9 Kelet-Szlovákia 20,1 16,1 16,8 Forrás: Statisztikai Hivatal A Híd szerint olyannyira védik majd a munkahelyeket, hogy senki nem hoz létre újakat Elégedetlen a munkatörvénykönyvel a Híd ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A munkatörvény­könyvvel fizet a szakszerveze­teknek a kormány, állítja Sóly­mos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője.­­A Smer ezzel hálálja meg a szakszerve­zeteknek azt a támogatást, amit a Radičová-kormány idején és a választási kampányban kapott - véli Sólymos. - A kormány szak­­szervezeti prizmán keresztül nézi a jogszabályt, nem veszi fi­gyelembe a gazdasági helyzetet, a vállalkozói környezetet.” A Híd szerint a tervezet, amelynek megvitatása most kezdődik a parlamentben, növelni fogja a munkaadók költségeit, korlá­tozza az egyéni vállalkozókat, korlátozza a túlórát és a határo­zott időre kötött munkaszerző­déseket, drágítja az elbocsátá­sokat. A párt nem támogatja a jogszabály elfogadását, és mó­dosító indítványokkal igyekszik azt javítani. Sólymos szerint a szakszerve­zeteknek tett engedmények le­hetővé teszik a „partizánszak­szervezet” létrehozását, amit akár három, a munkaadóval elégedetlen alkalmazott vagy akár elbocsátás előtt álló alkal­mazott is megtehet. „így védett­séget szereznek, nem lehet őket elbocsátani, egy száz alkalma­zottal dolgozó cégben havi 25 óra, vagyis gyakorlatilag plusz három nap fizetett szabadságot kapnak” - magyarázta Sólymos. A tervezet szerint ugyanis min­den alkalmazott után havonta 15 perc plusz fizetett szabadság jár a szakszervezeti vezetőknek. Úgy véli, a javaslat illeszkedik a kormány eddigi intézkedései­nek sorába, tehát új adók beve­zetésébe, a járulékok emelésé­be, ami összességében rontja a vállalkozói környezetet. „Az egyik legrugalmatlanabb mun­kaerő-piaci szabályozást vezeti be a kabinet, a munkahelyek olyannyira védve lesznek, hogy egyetlen új sem jön létre” - véli Sólymos. A módosítás érintené az alkalmazotti jogviszony meghatározását is, amivel a Smer a kényszervállalkozások visszaszorítását szeretné elérni. Gál Gábor (Híd) parlamenti képviselő szerint azonban ezzel az egyéni vállalkozásokat korlá­tozná, ami ugyancsak hozzájá­rulhat a munkanélküliség növe­kedéséhez. „Érintené például a parlamenti képviselők asszisz­tenseit is, akik jelenleg egyéni vállalkozókként­ végzik mun­­kájukat’-jelentett ki Gál. (lpj) A diákoknak mindegyik bank előnyösebb feltételekkel kínál számlavezetést Igazolni kell a bankban az iskolalátogatást DEMECS PÉTER Pozsony. Néhány éve még elég volt, ha a diák csak a szám­lanyitáskor vitt igazolást a bankba az iskolalátogatásról, és 25 éves koráig megmaradt az előnyös diákszámlája. Most vi­szont a bankok többsége évente követeli az igazolást. Szeptem­ber végéig kell felmutatni, kü­lönben a bank egyszerű folyó­számlára változtatja a számlát és az eddigi ingyenes szolgáltatá­sokért fizetni kell. A diákoknak mindegyik bank előnyösebb feltételekkel kínál számlavezetést. A diákszámla megnyitásáért, a számlavezeté­sért és a bankkártya kiállításáért sem kell fizetni. Sok intézmény­nél az internetbank-szolgáltatás is ingyenes, néhány bank elő­nyös kamattal kínál diákhitele­ket is a tanulmányokkal kapcso­latos költségek fedezésére. Gyakran előfordult, hogy a fi­atalok a középiskola befejezése után nem folytatták tanulmá­nyaikat, de mivel nem volt szük­ség új igazolásra, 25 éves koru­kig élvezhették a diákszámla előnyeit. A bank most már igazo­lást kér, ráadásul nem is köteles figyelmeztetni erre a kliensét, mivel az igazolás felmutatása szerepel a számlanyitáskor alá­írt szerződésben. „A bank tehát azt feltételezi, hogy a kliens el­olvasta a szerződésben szereplő feltételeket és betartja az ott fel­sorolt feltételeket. Ebben az esetben tehát nincs is mit reklamálni” - mondta Eva Čema banki ombudsman arra a kér­désre, mihez kezdjen az a diák, akiknek tudta nélkül a bank megszünteti diákszámláját. És most mutasd az ellenőrződet, fiacskám (Képarchívum)

Next