Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-14 / 11. szám, hétfő
2 Közélet A közigazgatási reformtól várja a pénzt Fico: a második félévben már jó lesz. Vagy nem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nehezén már túl vagyunk, a második félév jó lesz, jelentette ki szombaton Robert Fico a Szlovák Rádió vitaműsorában. „Optimista vagyok, meggyőződésem, hogy már nem fogunk semmilyen adójellegű intézkedést elfogadni, és a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tudjuk tartani” - jelentette ki Fico. Meglepő módon szerinte a közigazgatás reformja hozza majd a pénzt. „Hatalmas reformot készítünk elő, csökkentjük a bürokráciát. Ebben hatalmas források vannak” - tette hozzá. Azt nem részletezte, hogy a reformok általában az első időszakban viszik a pénzt, és nem jelentenek megtakarítást. A bürokrácia leépítése elsősorban a személyi kiadások lefaragását eredményezheti, vagyis elbocsátásokkal jár. Ugyanakkor az elbocsátás önmagában is pénzbe kerül, hiszen végkielégítést kell fizetni az elbocsátott állami alkalmazottaknak. Viszont előző szavait agyoncsapva azt mondta, ha nem lesznek megfelelő gazdasági eredmények Nyugat-Európában, nem lesz jó Szlovákiában sem. Fico nem vállalt garanciát azért sem, hogy nem lesz további adóemelés. „Én csak azt garantálhatom, hogy hiszek az országban, hiszek a kormányban. Dolgozni fogunk, mint az ördögök, reggeltől estig. Megteszünk mindent, hogy Szlovákiának már ne kelljen több konszolidációs intézkedést elfogadnia” - jelentette ki a kormányfő. Azt egyelőre kizárta, hogy a második nyugdíjpillér további megcsapolásával szereznének pénzt, ha a gazdasági fejlődés nem a tervezettnek megfelelően alakulna. A második pillér január végéig van nyitva, addig szabad a ki- és belépés, de eddig nem a kormány elképzelései szerint alakult a kilépők száma. Várható, hogy a tervezett hatvanezer kilépőt nem sikerül teljesíteni, december végéig ugyanis csak mintegy 16 ezer ügyfél tért vissza az állami rendszerbe, ezzel szemben a nyugdíjpénztárak 8 ezer új ügyfelet regisztráltak. A kormány „tájékoztatási kampányt” tervez, azt akarják elmondani az embereknek, hogy szerintük a nyugdíjpénztárakban veszít a pénzük az értékéből. (lpj, SITA) RÖVIDEN Gašparovič, a független Pozsony. Az új köztársasági elnöknek pártérdekek felett állónak kellene lennie, jelentette ki a SITA hírügynökségnek Ivan Gašparovič államfő. „Egyesek azt mondják, hogy az elnök ne legyen párthoz köthető - ez természetes. De az elnök nem lehet apolitikus” - jelentette ki Gašparovič. Mondta ezt annak ellenére, hogy a 2009-es köztársaságielnök-választás előtt a Smer egyik rendezvényén kijelentette, úgy érzi, mintha jómaga is a párt tagja lenne. Gašparovič önmagát pártok felett álló államfőnek tartja, a Smer-tagsággal kapcsolatos kijelentését későbbi magyarázata szerint úgy értette, hogy véleménye a szociális és nemzeti területen szinte megegyezik a Smerével. Opj) Mečiaré a HZDS-székház Pozsony. Rátette kezét a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) székházára Vladimír Mečiar, a párt elnöke, tájékoztatott tegnap a TA3 hírtelevízió. A hatszintes pozsonyi épület a Salus Kft. birtokában van, amelynek egyetlen tulajdonosa augusztusig a HZDS volt. A kft. augusztusban gazdát cserélt, a cégjegyzék szerint augusztus 8-tól egyetlen tulajdonosa Vladimír Mečiar. A pártszékház, illetve az azt birtokló kft. tulajdonváltása meglepte a HZDS több ismert képviselőjét is. Tibor Cabaj központi titkár viszont nem lát semmi kivetnivalót a tulajdonoscserében. „Ez nem az én dolgom” - mondta Cabal a TA3-nak. Az ügyről nem tudott semmit Katarína Tóthová sem, aki hosszú éveken át a párt parlamenti képviselője volt. „Majd rákérdezek, most nem tudok erről semmit” - jelentette ki Tóthová. (lpj) Tárgyalni fog az MKP a Híddal Pozsony Járási szintű tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Közösség Pártja (MKP) a közelgő megyei választásokon való eseti együttműködésről a Híddal - közölte Berényi József a Pátria rádió Délidő című műsorában. Az MKP elnökének tájékoztatása szerint a régiók túlnyomó részében már döntés született arról, hogy kezdeményezik: járási szinten kezdődjenek tárgyalások. Hozzátette, mivel regionális szinten nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy az MKP és a Híd milyen erőt tud felmutatni, nehéz előre látni, milyen eredmények születhetnek az egyeztetéseken! A párt elnöksége a járási szervezeteknek azokon a területeken fogja javasolni a megegyezést, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatti. Ez a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járást, illetve a párkányi választókörzetet leszámítva minden régiót érint. (MTI) ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 14. www.ujszo.com „A pedagógusok nem lehetnek annyira gyengék, hogy a diákokat használják túszként“ Sztrájk az érettségi alatt - helyeslik is meg nem is Pozsony. Nem egységes a tanárok véleménye az érettségik esetleges bojkottját illetően. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Felelőtlenség lenne az érettségiket ilyen célra használni, mondta lapunknak Forró László, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Középiskola és Kereskedelmi Akadémia tanára .A pedagógusok nem lehetnek annyira gyengék, hogy a diákokat használják túszként“ - szögezte le. Hozzátette, az érettségin ennél sokkal többről van szó, a diák jövőjéről, a továbbtanulásról. Mások indokoltnak látják a radikális lépéseket is. A nagyobbik tanárszakszervezet (OZPŠaV) kivár március végéig, amikor az oktatásügyi miniszter bemutatja oktatásügyi reformcsomagját. Egyelőre elfogadható érv, hogy március végéig haladékot adott a szakszervezet a miniszternek és a kormánynak, véli Fiala Andrea, a komáromi Selye János Gimnázium tanára. Viszont ha azután sem lesz változás, nem teljesülnek a követelések, akkor szerinte radikális lépésekhez kell folyamodni. „Legyen az akár az érettségik, akár a középiskolai felvételik idejére kihirdetett sztrájk” - mondta lapunknak. A miavai gimnázium igazgatóhelyettese szerint a szakszervezet csúcsvezetése és a kormány közti tárgyalásokon csak szőnyeg alá söprik a problémákat. „Alighanem csatlakozunk az új szakszervezet felhívásához” - mondta Radím Kovánic. Szerinte Pavel Ondeknek már semmi keresnivalója az iskolaügyi alkalmazottak szakszervezetének élén. Ondek legutóbb úgy nyilatkozott, továbbra is követelni fogják a 10%-os béremelést. „El tudnánk fogadni, ha az év közepétől teljesítené a kormány” - mondta Ondek, miután helytelennek nevezte az Új Iskolai Szakszervezet felhívását a március 13-i egynapos sztrájkra. Ez csak akkor valósul meg, ha legalább a tanárok 50%-a hajlandó részt venni benne. (vps, vkm, száz, SITA) A kritériumokat a pedagógia tanács javaslatai alapján az iskola igazgatója állapítja meg Ismét kötelező a középiskolai felvételi V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Ismét kötelezően felvételezniük kell az alapiskolák kilencedikes diákjainak, ha érettségivel végződő szakközépiskolába vagy gimnáziumba jelentkeznek. A felvételi alól csak azok mentesülnek, akik az alapiskolai végzősök országos felmérőjén, a Tesztelés 9-en (korábban monitor) magyarból, szlovákból és matematikából is legalább 90 százalékra teljesítenek. Azért nem kell nagyon izgulni Az egyre kevesebb diák miatt a középiskolák az elmúlt években bizonyos tanulmányi átlag elérése esetén felvételi vizsga nélkül vették fel a diákokat. Ennek véget vet az új szabályozás, igaz, továbbra is nagy mozgásterük lesz a középiskoláknak.A pedagógiai tanács ajánlásai alapján az igazgató dönt a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról” - mondta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. „Semmilyen központi kritériumrendszer nincs, tehát az adott iskolán múlik, hogy milyen feltételeket szab. Például, hogy milyen arányban veszi figyelembe a Tesztelés 9 eredményét, a tanulmányi átlagot, a versenyeken elért helyezéseket, illetve a felvételi vizsga eredményét” - magyarázza az igazgató. A felvételi kritériumokat március 27-éig kell nyilvánosságra hozniuk az iskoláknak, a kilencedikesek jelentkezési lapjait április 10-ig kell leadni az alapiskola igazgatóságán. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan két középiskolába, vagy egy iskola két különböző szakára is jelentkezhetnek. Elszoktak a felvételitől a diákok „Örülünk a változtatásnak” - mondja Juhász Gabriella, a marcelházi alapiskola igazgatóhelyettese. „Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a monitor teszt megírása után már nehéz volt fegyelmezni a kilencedikeseket. Mivel a legtöbben felvételi nélkül mentek középiskolába, az utolsó hónapokban már így viszonyultak a tanuláshoz” - jegyezte meg az igazgató. Reméli, hogy a május közepi felvételiknek köszönhetően most más lesz a diákok hozzáállása. Túljelentkezés, helyszűke - ismeretlen fogalmak Tény viszont, hogy a középiskoláknak továbbra is az az érdekük, hogy megfelelő számú tanulójuk legyen, tehát ehhez mérten szabják meg a felvételi feltételeket. A területileg illetékes oktatási információs központok honlapjain megtalálható, hogy az előzetesen leadott jelentkezések alapján az egyes középiskolákat hány diák jelölte meg első, illetve második lehetőségként. Nyitra és Nagyszombat megyék középiskolái közül csupán a Selye Gimnázium, valamint az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium esetében van enyhe túljelentkezés. Ugyanakkor a komáromi, ún. hajógyári középiskola akár 374 diákot is felvehetne, viszont egyelőre csak 33 kilencedikes jelölte első helyen ezt az iskolát, a karvai szakközépiskolába 192 helyre 20-an jelentkeztek első körben. „A jelentkezések végleges határidejéig még bizonyos mozgás lehet, ám a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy legfeljebb 5-10%-nyi az eltérés” - mutatott rá Andruskó Imre. 90 százalék már biztos. Nagyobb súlya lesz a kilencedikesek országos tesztjének. (Peter Žakovič felvétele) Fico: a Beneš-dekrétumok érinthetetlenek, vagy a világháború eredményét is meg kéne változtatni Bugár: a dekrétumok bosszantják a magyarokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Mi dühíti a leginkább a magyarokat? A Benešdekrétumok rendezetlensége - nyilatkozta Bugár Béla, a Híd elnöke a SITA hírügynökségnek. Bugár szerint a magyarokat bosszantja, hogy a szlovákok többsége úgy tekint a Benešdekrétumokra, mint szent és sérthetetlen dologra, egy olyan intézkedésre, ami teljesen rendben volt. „Ám sem akkor, sem most nincsenek rendben ezek az intézkedések. Senki sem mondhatja, hogy rendjénvaló a kollektív bűnösség elve alapján emberek házát elvenni, kitelepíteni őket” - mondta a Híd elnöke. Bugár szerint ha valaki azt állítja, hogy ezek a dekrétumok megváltoztathatatlanok, akkor azt is tudnia kell, hogy a következményei is megváltoztathatatlanok. „Azaz csak azért büntetjük az embereket, mert ilyen vagy olyan nemzetiségűek. Még ma is vannak olyanok, akik nem kaphatják vissza házukat, mert a Beneš-dekrétumok miatt vették el tőlük.” Robert Fico miniszterelnök szerint azonban a Beneš-dekrétumok a második világháború eredményét tükrözik, nem lehet hozzájuk nyúlni. „Aki ma meg akarja szüntetni vagy módosítani a Beneš-dekrétumokat, annak meg kellene változtatnia a második világháború eredményét, meg kellene változtatni a párizsi szerződést és más szerződéseket” - jelentette ki tegnap Fico a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című műsorában. Bugár szerint azonban csak szimbolikus bocsánatkérésre lenne szükség, és teret kellene adni a szakmai vitának. „Ki kellene mondani, hogy bocsánat. Ha valaki más nemzetiségű, még nem jelenti azt, hogy az ellenségünk” - válaszolta a Híd elnöke a miniszterelnöknek. Bugár szerint jó lenne, ha születne egy dokumentum, amelyet ugyanazon a napon fogadna el a magyar és a szlovák parlament, és amelyben kölcsönösen elismeri a két nemzet, hogy hibázott, és ez egyben szimbolikus kártérítés is lenne, olyan, mint amilyenben a zsidó közösség részesült. Azaz létrehoznának egy pénzcsomagot, amelyet kulturális célokra lehetne használni. Egy ilyen megállapodáson már dolgoztak, amikor Pavol Hrušovský volt a szlovák és Szili Katalin a magyar parlament elnöke. (MSz, lpj)