Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-13 / 9. szám, hétfő

2 Közélet A kormányfő a romák bűnözésével indította köztársaságielnök-jelölti kampányát, radikális javaslatokat harangozott be Fico ránézésre megmondja, melyik rab roma Pozsony. Durva elnökvá­lasztási kampányra szá­míthat Szlovákia, aminek az első felvonását Robert Fico kormányfő mutatta be a hétvégén. A Smer ál­lamfőjelöltje kiállt a ro­mákat verő rendőrök mel­lett, és ezúttal is kiharcol­ta, hogy vitapartner nél­kül vitázhasson a közszol­gálati rádióban. ÖSSZEFOGLALÓ A kormányfő egyetértett Ro­bert Kaliňák belügyminiszter­rel, aki szerint a rendőröknek jogukban állt kényszerítő esz­közöket alkalmazni a romákkal szemben. A szepsi roma telepen tavaly júniusban tartott rendőr­ségi razzia során több mint 30 roma szenvedett sérüléseket.­­A rendőrök betörtek a szobá­ba, elkezdtek verni, s azt kiabál­ták, hogy minden szóért, amit mondok, még egy ütést kapok. Semmit sem kérdeztek, csak könyörtelenül püföltek min­denkit, aki az útjukba került” - emlékezett a razziára Mitan Hudák, a telep egyik lakója. Fico: ismerem a börtönöket „Ha valaki törvényt sért, lop, és nem képes az elemi rendet sem megtartani, el kell jönni a nyomásgyakorlás legális for­májának, kényszerítő eszközök formájában” - mondta a mi­niszterelnök, aki nem érti, mi­ért támadják azokat, akik a tör­vényes eszközöket használják. Fico elmondta, több évig a bör­töntanács tagja volt, ismer minden hazai börtönt. „Nem tartják számon, hogy ki roma, és ki nem, de én garantálom, hogy minden második rab ro­ma. Ha ezt összevetjük azzal, hogy mintegy tíz százalék roma él itt, és ebből a tíz százalékból kerül ki a szabadságvesztésü­ket töltők ötven százaléka, az árulkodik valamiről. Én elis­merem, hogy a bűnelkövetés bizonyos fajtáinak vannak szo­ciális gyökerei, de ők nagyon gyakran erőszakos cselekmé­nyek miatt ülnek” - mondta Fi­co. „Speciális csoportot állítok fel, amely a kialakult helyzettel fog foglalkozni, és rövid időn belül előállunk az igazságügyi és belügyminisztérium számá­ra tett javaslatokkal. Némelyik radikális lesz” - mondta a kor­mányfő, ám konkrétumokat nem nevezett meg. Szélsőséges kormány .Ahelyett, hogy a rászorulók és a szegények jogainak vé­delmét biztosítaná, azt tapasz­talhatjuk a magát szociálde­mokratának kikiáltó kormány részéről, hogy képtelen garan­tálni az alapvető igazságossá­got a legszegényebbek szá­mára” - vallja Lucia Žitňanská független képviselő, a parla­ment alkotmányjogi bizottsá­gának tagja és Rudolf Chmel (Híd), a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának az elnöke, akik közös nyilatkozat­ban ítélték el a kormány ro­mákkal kapcsolatos politikáját és az ombudsman ellen folyta­tott harcát. ,A szélsőséggel szemben nem lehet győzni úgy, hogy annak az irányvonalát követjük” - állítják az ellenzéki képviselők. A Smernek elég a jelenlegi jogkör Fico a hétvégén kitért a kö­zelgő elnökválasztásra is, kü­lön sajtótájékoztatót tartva ar­ról, hogy a kormánypárt erősí­tené-e az államfői kompetenci­ákat, ha Ficót választanák el­nöknek. „Az alkotmány ele­gendő jogkört biztosít az ál­lamfőnek. Néha az az érzésem, hogy a jelöltek nem tanulmá­nyozták át, mire van joga az elnöknek” - mondta a minisz­terelnök. Kijelentette, pártjá­nak nem állt szándékában vál­toztatni az elnök jogkörein, mivel szerintük azok elégsége­sek. A jogkörök szélesítéséhez alkotmányos többség kell, eh­hez hét képviselő hiányzik a parlamentben a Smernek. „Szlovákiának nem erős jogkö­rökkel, hanem erős természe­tes tekintéllyel rendelkező el­nökre van szüksége, aki bizto­sítani tudja az alkotmányos szervek szabályos működését, és van politikai tapasztalata” - fejtette ki Fico. (MSz, SITA, TASR) Nem bántak kesztyűs kézzel a romákkal (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) RÖVIDEN A KDH Fico kacsintására vár Pozsony. A jelenlegi ellenzék legnagyobb problémája, hogy egyes ellenzéki pártok a Smer felé kacsingatnak - állítja Richard Sulik, az SaS elnöke.­­A KDH-nak nem érdeke az egyezség. Ön ezt még mindig nem érti? A KDH csak Fico ka­csintására vár, hiszen azonnal koalícióra lépne vele” - rea­gált az SaS elnöke a közszolgálati televízió hétvégi vitaműsorában Pavol Frešo, az SDKÚ elnökének azon felve­tésére, hogy az ellenzéki pártoknak félre kellene tenniük a múltbeli sérelmeket. (SITA) ZAP: túl sok a főiskolás Pozsony. Ha Szlovákia gazdasága meg akarja őrizni a ver­senyképességét, lényegesen át kell alakítania oktatási rend­szerét - figyelmeztet az Autóipari Szövetség (ZAP). A ZAP felméréséből kitűnik, hogy a középiskolát végzettek kéthar­mada egyetemre megy. „Ez így nem működhet. Szerintem a hallgatók egyharmadának semmi keresnivalója a főiskolá­kon” - mondta Jaroslav Holeček, a szövetség elnöke. (TASR) ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 13. www.ujszo.com A Rákóczi Szövetség 4066 olyan óvodásról tud, aki beszél magyarul és 2014-ben iskolaköteles lesz Beiratkozás - nagy változás nem várható VERES ISTVÁN Pozsony. Szerdától írathat­ják alapiskolába gyerekeiket a szülők. Nagyjából ugyanannyi a magyar kiselsősre számítanak 2014/2015-ös tanévben, mint az ideiben, mondta la­punknak a beiratkozás kapcsán Pék László. „Nagy változást vagy javulást szerintem nem fogunk tapasztalni, de hagyjuk magunkat meglepni” - jegyez­te meg az SZMPSZ elnöke. Tavaly februárban a pedagó­gus-szövetség adatai szerint 3559 gyereket írattak magyar iskolába, a minisztérium adatai szerint szeptemberben a ma­gyar tannyelvűekbe 3497, a kö­zös igazgatású, szlovák-ma­gyar tannyelvű iskolákban 482 elsős ült be a padokba. A Rákóczi Szövetség 4066 olyan óvodásról tud, aki beszél magyarul és 2014 szeptembe­rében iskolakötelessé válik. Eb­ben benne vannak azok is, akik jelenleg szlovák óvodát láto­gatnak, fejtette ki kérdésünkre Csáky Csongor, a szövetség tit­kára. „Persze ez nem jelenti azt, hogy ez a teljes létszám. Mi ennyiről szereztünk tudomást a célalapjaink és partnereink se­gítségével, és ezeknek a csalá­doknak juttattuk el levelünket és ajándékcsomagunkat a ma­gyar iskola mellett érvelve” - magyarázta Csáky Csongor. A fenti szám alapján nem bocsátkozhatunk jóslásokba a 2014/15-ös évfolyam elsősei kapcsán, véli Pék László. „Pon­tos számot az óvodai létszámok alapján nem lehet megállapí­tani. Ráadásul a beiratkozások alatt még sok családban meg­változhat a döntés” - jegyezte meg az SZMPSZ elnöke. 2013 szeptemberében Szlo­vákiában 49 596 elsős kezdte meg tanulmányait - az adatot még ősszel közzétette a minisz­térium. A magyar elsősök szá­mát viszont csak a múlt héten bocsátották rendelkezésünkre: ennek alapján az elsősöknek mintegy 7,5 százaléka tanul magyar osztályokban. A magyar elsősök száma Elsősök a magyar iskolákban Tanév Iskola Elsős 2009/2010 241 3461 2010/2011 241 3533 2011/2012 239 3421 2012/2013 237 3478 2013/2014 235 3497 Elsősök a kő Tanév iskolákban Elsős 2009/2010 29 479 2010/2011 28 446 2011/2012 27 497 2012/2013 26 450 2013/2014 25 482 • Forrás: UIPŠ A féléves haladék nem vonatkozik minden segélyen élőre; ahol már korábban tudnak munkát biztosítani számukra, ott el kell azt fogadni Segélyt munkáért: csak júliusra áll fel az összes aktivációs központ LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Csak július elsején kezd teljes mértékben érvényt szerezni a törvénynek a szociá­lis ügyi hivatal, vagyis csak fél év múlva lesz a segélyen élők többségének számára kötelező a havi 32 órás közmunka. En­nek ellenére a hivatal állítja, hogy nincs csúszás. Jana Lukáčová, a munka-, szociális és családügyi hivatal vezérigazgatójának munkatár­sa szerint július elsejéig állnak fel a törvény alkalmazásához, a munkaközvetítéshez szük­séges aktivációs központok. ,A központok fokozatosan kezdik meg működésüket az egyes hivatalokban” - tájékoztatott Lukáčová. Jelenleg folyik a központok leendő alkalmazottainak kivá­lasztása - összesen mintegy 840 új alkalmazottat akarnak felvenni -, valamint a segélyen élők egy részének a „pro­filkészítése”, vagyis annak meghatározása, hogy milyen munkára lehetnek alkalmasak. A programra mintegy 15 millió euró van félretéve, ebből 8 mil­lió az új alkalmazottak bérét fedezi majd és közel 7 millió jut a munkaeszközökre és a bizto­sításra. A július elsejei határidőre készülnek az önkormányzatok is, nekik kell ugyanis a legtöbb munkát biztosítaniuk a legsze­gényebbek számára. A prog­ramba ugyan bekapcsolódhat­nak civil szervezetek, a megyei önkormányzatok vagy a kórhá­zak is, de a legtöbb, segélyen élőknek felajánlható munkát a helyi önkormányzatok tudják biztosítani. A Szlovákiai Városok és Fal­vak Szövetsége (ZMOS) úgy vé­li, hogy az emberek részvételét a programban a munkaügyi hi­vatalnak kell biztosítania, ko­ordinálnia és ellenőriznie.­­A községek és a városok csak saját területükön dolgozhatnak, sa­ját vagyonukkal és saját lakos­ságuk érdekében, a lehetősége­iket figyelembe véve” - magya­rázta lapunknak a ZMOS állás­pontját Jozef Turčány alelnök. A munka biztosításába azonban szerinte aktívan be kell majd kapcsolódniuk más szereplők­nek is. Szerinte még több meg­oldatlan kérdéskör is van. „Fog­lalkozni kell a koordinátorok pozíciójával, meg kell vitatni a munkabalesetek kérdését, az alkalmasság orvosi igazolását, a munka- és védőfelszerelések kérdését és még több más rész­letet a törvény alkalmazásával kapcsolatban” - tájékoztatott az alelnök. A féléves haladék azonban nem vonatkozik minden segé­lyen élőre. Ahol a program már július elseje előtt beindul, vagy­is tudnak majd munkát biztosí­tani számukra, ott el kell azt fogadniuk, különben nem kap­ják meg a jelenleg 61,60 eurós segélyt. Egy négytagú kisgyer­mekes család havi támogatása a jelenlegi 156 euróról 36 eu­­róra csökkenhet. A hivatal még felkészületlen (Képarchívum

Next