Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-26 / 71. szám, csütörtök
2 Közélet A 290-es szintig is csökkenhet az árfolyam Az erősebb forint miatt már olcsóbb itthon tankolni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. A forint hirtelen erősödése miatt a szlovákiai autósoknak egyre kevésbé éri meg Magyarországon tankolni: a benzin ugyan még olcsóbb, a gázolaj esetében azonban megéri alaposan számolni, hiszen az egyes kutak között jelentős eltérések vannak. A magyar fizetőeszköz az elmúlt hetekben már egyébként is sokkal erősebb volt január közepéhez képest, amikor egy euróért 321 forintot is adtak, miután azonban a Magyar Nemzeti Bank kedden a várt 20 helyett csak 15 bázispontos vágást hajtott végre, 1,95 százalékra csökkentve a jegybanki alapkamatot, a forint újabb határozott erősödésbe kezdett. Az eurót már kedd este is 299,94 forinton jegyezték, tegnap pedig folytatódott az erősödés: a nap nagy részében 298 és 299 között mozgott az árfolyam. Az idei év elejéhez képest ez hatszázalékos forinterősödést jelent. Legutóbb 2014. januárjában volt hasonló szinten az euró árfolyama. Milyen hatással van ez a tankolásra? Szlovákiában a 95-ös benzin literje átlagosan 1,32, a gázolajé 1,21 euróba kerül, egyes kutakon a benzinhez azonban már 1,18, a gázolajhoz pedig 1,09 euróért is hozzájuthatunk. Magyarországon a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362, a gázolajé 365 forint. A magyarországi valutaváltók tegnap délután már a legjobb esetben is nagyjából 299 forintot adtak egy euróért, Magyarországon így a benzint átlagosan 1,21, a gázolajat 1,22 euróért tankolhattuk. Persze Magyarországon is jelentős eltérések lehetnek az egyes kutak között, a tankolás előtt így érdemes alaposan felmérni, hogy megéri-e ott tankolni. A Magyarországon tankolók számára jó hír ugyanakkor, hogy a forint további durva erősödésére már nem kell számítaniuk. „Rövidtávon akár még láthatunk ennél is erősebb forintárfolyamot, de nagy változásra már nem lehet számítani” - derül ki a Portfolio elemzéséből, amely szerint a lendület egészen júniusig kitarthat, azonban utána a forint nagy valószínűséggel újra gyengülni fog. A Citibank szerint az elkövetkező időszakban akár a 290-es szintig is csökkenhet az árfolyam, a Pénzügykutató Zrt. tegnap kiadott prognózisa szerint azonban az euró az idei év végén várhatóan 310 forintba kerül majd. (mi, MTI) RÖVIDEN Kihelyezett kormányosztogatás Trencsén. Richard Rybníček (független), Trencsén polgármestere szerint a kormány öngólt rúgott azzal, hogy nem hívta meg a kabinet tegnapi kihelyezett ülésére. A bakit nem Robert Fico kormányfő, hanem a szervezők, a vendéglátó Jaroslav Baska (Smer) megyefőnök számlájára írja. A kormány több mint 13 millió euró támogatást osztott szét Trencsén megyében, ebből azonban a város egy centet sem kap. (TASR. ie) Fico: Čislák marad a miniszter Pozsony. Viliam Čislák egészségügyi miniszter továbbra is élvezi Robert Fico bizalmát. A tárcát övező feszült hangulat ellenére a kormányfő nem tervezi a miniszter visszahívását. „Igyekszünk megteremteni számára a legmegfelelőbb körülményeket, mert egyáltalán nem egyszerű feladat ma az egészségügyben mozogni” - reagált a kormányfő. Közben az ellenzék aláírásgyűjtésbe kezdett a tárcavezető visszahívásának érdekében, mivel Čislák az utóbbi hónapokban napvilágra került botrányokat „álbotrányoknak” nevezete. (TASR. ie) Csak a bankok követeléseit fizetné ki 100%-ban Feljelentés a Váhostav ellen SITA-HÍR Pozsony. Három ellenzéki párt - az OĽaNO, a NOVA és az SaS - parlamenti képviselői bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek a csődeljárás alatt álló Váhostav ellen. Igor Matovič, az OĽaNO vezetője szerint az építőipari cég szelektív módon elégíti ki hitelezőit, hátrányos helyzetbe hozva a kisebb beszállítókat. A kedden közzétett adatok szerint a Váhostava több mint 136 millió eurós tartozásából csupán 43,9 milliót fizet vissza, aminek a nagy részét a bankok kapják. Az ő követeléseiket 100%-ban kifizeti az építőipari cég. Az 599 cégnek és 90 magánvállalkozónak az említett 43,9 millió euróból 15,7 millió jut, vagyis a pénzük alig 15 százalékához jutnak hozzá, miközben a cégeknek 100, a magánvállalkozóknak 4,3 millió euróval tartozik a Váhostav. Daniel Lipšic, a NOVA elnöke csodálkozását fejezte ki, hogy a rendőrség még nem nyomoz az ügyben, hiszen szerinte Smerhez közel álló Juraj Široký a Váhostagja több jogszabályt is megsértett. ÚJ SZÓ 2015. A MÁRCIUS 26. www.ujszo.com A pedagógusok tiltakoznak, szerintük a fenntartó bábként kezelhetné az iskolatanácsokat A polgármester „választhatná” meg az iskolaigazgatót Pozsony. Megkerülhetetlen lenne a polgármester az iskolaigazgató választása során - egyebek mellett ezt tartalmazza a tárcaközi egyeztetésen lévő közoktatási törvény módosítása. A pedagógustársadalom tiltakozik és aláírásgyűjtésbe kezdett. IBOS EMESE A hatályos jogszabályok értelmében az oktatási intézmények igazgatóválasztásáról az iskolatanácsok döntenek. A bizottságban képviseltetik magukat a pedagógiai és a nem pedagógiai alkalmazottak, a szülői munkaközösség, az önkormányzat képviselői (általában önkormányzati képviselők, illetve a városi hivatal oktatásügyi osztályának dolgozói), a tanfelügyelő és az adott kerület tanügyi hivatal dolgozója. Az iskolatanács döntése a fenntartóra nézve kötelező érvényű. Tiltakoznak a tanárok A tárca által kidolgozott törvénytervezet azonban elvenné a döntő szó jogát az iskolatanácstól, és lehetővé tenné a fenntartónak, hogy megvétózza a testület jelöltjének kinevezését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iskolatanács az első elutasított jelölt után újabbat nevezhet meg, ha a fenntartó a második pályázót sem tartja megfelelőnek, akkor a harmadik fordulóban újabb versenypályázatot hirdetnének, melynek kiértékelésére a fenntartó állíthatna fel bizottságot, itt mellőznék az iskolatanácsot. A pedagógus társadalom és több szakmai szervezet is tiltakozik a tervezet ellen, changenet.sk oldalon aláírás- a gyűjtésbe kezdtek. Azt állítják, hogy a tervezett módosítások lehetővé teszik, hogy a fenntartó nyomást gyakoroljon az iskolatanácsokra, ráadásul alárendelt szerepbe kényszeríti a testületet, amely csak bábként működne. „Bizonyos esetekben olyan paradox helyzet állhat elő, amikor is az alapfokú végzetséggel rendelkező polgármester dönthetne egy olyan pozíció betöltéséről, melynek elfoglalásához a felsőfokú végzettség mellett további szakmai képzettség, első atesztációs vizsga szükséges” - állítják a tiltakozók. Az iskolatanácsok jogkörének megcsorbítása mögött a polgármestereket tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) lobbiját látják. A szaktárca álláspontja szerint a fenntartók aktívabban részt kívánnak venni az igazgatóválasztásokban. „A fenntartó vétója összefügghet azzal, hogy a jelölt nem felel meg elvárásainak vagy nem illik bele az adott iskola profiljába” - áll a minisztérium indoklásában. „A települések felelősséggel tartoznak az oktatási intézményekért, ezért fontos, hogy olyan jogköröket kapjanak, melyekkel befolyásolhatják az igazgatóválasztást” - áll a ZMOS állásfoglalásában. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója a tervezetben a centralizációhoz való visszalépést látja. „Ha a polgármester és az igazgató nem tud együttműködni, akkor nem fejlődik az iskola. Viszont egy jól működő önkormányzat és egy szakmai szempontok alapján döntő polgármesternél nem lehet gond, ha ilyen jogkörrel ruházza fel a törvény. Demokratikus társadalomban mégis az iskolatanács kezébe kellene adni a végső döntés jogát” - mondta lapunknak Orosz István. Az igazgató egyébként a tanács összetételén módosítana, növelné az iskola alkalmazottainak számát a tanácsban. Kotleba nyerhet vele Andruskó Imre, a Komáromi Selye János Ginnázium igazgatója szerint a jelenlegi rendszer sem szerencsés, konszenzusra kellene törekedni. „Problémát az okozhat, hogy ez a módosítás jelentősen megváltoztatja az eddigi rendszert, bár nem biztos, hogy rossz eredményt szül” - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a módosításnak akkor lenne valóban komoly szerepe, ha az igazgatói posztokra komoly túljelentkezés volna. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy általában egy-két jelölt verseng a posztért. Andruskó Imre szerint a Smer ezzel a tervezettel hatalmas öngólt rúghat, hiszen Marian Kotleba, Besztercebánya megyefőnöke visszaélhet az új jogkörökkel, illetve blokkolhatja a megyéhez tartozó iskolaigazgatók kinevezését. Besztercebánya megye középiskoláinak igazgatóit Kotleba nevezhetné ki (Képarchívum) Csak májusban szavaznak a minimálnyugdíj bevezetéséről - június közepén vége a kilépésnek Szociális Biztosító: „csak rám hallgassanak” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szociális ügyi minisztérium, a Smer és a Szociális Biztosító is „kampányt” indított a magánnyugdíjpénztárak ügyfeleiért: minél több embert vissza akarnak csábítani az egypilléres rendszerbe. A Smer és a szaktárca a minimálnyugdíj összegének csökkentésével, a Szociális Biztosító pedig a pénztártagoknak küldött levéllel próbálja ,jobb belátásra bírni” a pénztártagokat. A kormány eredetileg csak a ledolgozott évek számához kötötte volna a minimálnyugdíj kifizetését, a ledolgozott évek számától függően mindenki számára azonos összegben. Egyetlen feltétel volt: a minimálisan ledolgozott 30 év, ebben az esetben a nyugdíj összege 269,50 euró lenne. A nyugdíj a ledolgozott évek számával emelkedne, 39 szolgálati évig évenként 4 euróval, majd 6 euróval. 45 ledolgozott évért 340 euró járna. Ján Podmanický smeres képviselő és a szaktárca kedden benyújtott javaslata szerint viszont a minimálnyugdíj összege olyan mértékben csökkenne a kétpilléres rendszerből nyugdíjba vonultak esetében, amennyi időt a 2. pillérben töltöttek, figyelembe véve a második pillérbe jutó járulék mértékének a változását is. Pontos összeget nem lehet mondani, mert minden eset egyedi. Vagyis a minimálnyugdíjat teljes összegben csak azok kapnák, akik az egypilléres rendszerből mennek nyugdíjba, a kétpilléres rendszer ügyfeleire csökkentett összegű minimálnyugdíj vonatkozna. A Szociális Biztosító már megkezdte a nyugdíjpénztárak tagjait „tájékoztató” levél postázását. Ebben arra figyelmeztetik az ügyfeleket, hogy „figyelmesen olvassák” el a levélhez mellékelt információkat, majd döntsenek, de „ne vegyék figyelembe a politikusok, a különböző elemzők vagy a nyugdíjpénztárak képviselőinek” kijelentéseit. A Szociális Biztosító szerit tehát ők tudják egyedül, hogy mi a jó az ügyfélnek. Az intézmény tájékoztatója szerint mintegy 1,1 millió embernek kellene visszatérnie az egypilléres rendszerbe, ami a közel 1,5 millió ügyfél túlnyomó többsége. Javasolják a visszatérést mindenkinek, akinek a fizetése kevesebb, mint az átlagbér, vagyis bruttó 858 euró, valamint a 45 évnél idősebbeknek. A biztosító által említett elemzők egyébként ennél jóval óvatosabban nyilatkoznak, többségük 50 évben húzná meg a határt, aki ennél fiatalabb, alaposan mérlegelje, hogy érdemes-e visszatérnie az egypilléres rendszerbe. A Szociális Biztosító levelében nem ír arról, hogy a most tárgyalt minimálnyugdíj milyen hatással lehet a nyugdíj későbbi összegére, ahogyan azt sem árulták el, milyen számítások alapján jutottak erre az eredményre. (lpj) Ján Richter (Képarchívum)