Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-30 / 123. szám, szombat

2 Közélet Minden magyar szervezet kritizálja Védi a kormányhivatal a Jedlicková-jelentést ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A magyar politiku­sok közti, választások előtti belháborúnak tartja a kor­mányhivatal a Mária Jedličková kisebbségi kormánybiztos által készített, a nemzeti kisebbsé­gek helyzetéről szóló jelentés bírálatait. „A jelentés... rendel­kezik mindazokkal a jegyekkel, amelyekkel egy ilyen jelentés­nek rendelkeznie kell” - állítja a kormányhivatal. Szerintük ezt bizonyítja, hogy komplex in­formációkat tartalmaz a kisebb­ségek életének számos területé­ről, a kisebbségi kultúráról, ok­tatásügyről, nyelvhasználatról. Kiemelik, hogy a kisebbségek képviselői is megdicsérték a kulturális támogatások elosztá­sának felgyorsítását 2014-ben. A jelentéssel kapcsolatban azonban nem ellenkezés, ha­nem összhang van a Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala között. „A jelen­tésben épp a problémák leírása a legszűkszavúbb, s csak köz­vetve olvasható ki, például ab­ból a félmondatból, hogy a kormányközi kisebbségi szlo­vák-magyar vegyes bizottság utolsó ülése félbeszakadt a nyi­tott kérdések miatt - írja állás­­foglalásában az MKP. - A valós problémák számbavétele nélkül nehéz azok megoldására javas­latokat tenni, a kormánynak ta­nácsokat adni, ez a megbízott kormánybiztosnak sem sike­rült, immár harmadik alka­lommal.” Hasonlóan vélekedik a Híd is. „A jelentés nem tesz javaslato­kat arra, hogyan lehetne javíta­ni a kisebbségek helyzetén és jogállásán - áll a párt állásfogla­lásában.­­ Mindezt annak elle­nére, hogy egyes területeken - mint a nemzetiségek képviselő­inek a közügyekbe való beleszó­lásának lehetősége, a »nagy« ki­sebbségek jogainak korlátozása a nemzeti és etnikai kisebbsé­gekről döntő bizottságban, vagy éppen a kisebbségi nyel­vek hivatali érvényesülése­­ igenis, van min javítani.” Hasonlóan vélekedik Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője is. „Hiányzik belőle a prog­resszió, vagyis a megoldásra váró problémák összefoglalá­sa, és a megoldási javaslat be­mutatása, e nélkül csak statisz­tikai adathalmaz marad a jelentés” - mondta lapunknak Tokár. (lpj) Júliustól így is hatályos lesz a törvény Minimálnyugdíj: elnöki vétó, hajthatatlan Fico ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Habár Andrej Kis­­ka államfő alkotmányellenes­ségre hivatkozva megvétózta a minimálnyugdíjat bevezető törvénymódosítást, július else­jétől biztosan életbe fog lépni. Robert Fico kormányfő tegnap bejelentette, hogy a június 16-án kezdődő ülésén újra el­fogadja a módosítást a kor­mánypárti többség. Andrej Kiska azzal indokolta a vétót, hogy a jogszabály diszk­riminálja a nyugdíjpénztári ta­gokat, számukra ugyanis ala­csonyabb összegben határozza meg a minimálnyugdíjat, annak arányában csökken, amennyi já­radékot a második pillérbe befi­zettek. „Az ilyen jogi előírás köz­vetlen diszkriminációt jelent” - jelentette ki Kiska. Olyan módo­sításokat javasolva ajánlotta el­fogadásra törvényt, amely ezt a diszkriminációt megszüntetné. Fico tegnap kijelentette, hogy nem lesznek tekintettel az ál­lamfő javaslataira, a törvényt változatlan formában fogják el­fogadni. „A köztársasági elnök csak megismételte az ellenzék kifogásait, a kormány nem vál­lalja át a kockázatot a nyug­díjpénztáraktól” - jelentette ki Fico. A jogszabály így várhatóan az Alkotmánybíróság elé kerül, mivel ellenzéki képviselők jelez­ték, hogy végső esetben a taláros testülethez fordulnak. Ez azonban várhatóan nem lesz hatással arra, hogy július­tól emelkedhet azoknak a kis­nyugdíjasoknak a járadéka, akik legalább 30 évet ledolgoz­tak. Esetükben a minimális nyugdíj legalább 269,50 euró lesz, ami a ledolgozott évek számával emelkedik. Az emelt összeget azonban várhatóan csak ősztől folyósítja majd - visszamenőleg - a Szociális Biztosító. dpj) RÖVIDEN Mégsem igazgató Domčeková Nagyszombat: Jogtalanul nevezték ki 2012-ben a pös­­tyéni kórház élére Mária Domčekovát, a CT-botrányban elhí­­resült igazgatót. A járási hivatal eleget tett a Főügyészség ké­résének, és törölte a nonprofit társaságként működő kórház vezetőjének bejegyzését. A döntés kimondja azt is, hogy a kórház hivatalos vezetője Róbert Mamrilla, aki 2012 decem­beréig irányította az intézményt. Domčeková kinevezése azért volt jogellenes, mivel az őt kinevező igazgatótanács tagjainak számát az egészségügyi minisztérium jogellenesen bővítette, hogy meglegyen a szükséges többsége. A döntés még nem jogerős. (lpj, TASR) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 30. www.ujszo.com Egy uniós rendelet alapján az igazolvány cseréjét jelentenie kell a kibocsájtó államnak Jogosítványcserén bukhat le a kettős állampolgár Pozsony. Ha szlovák ál­lampolgárként 2010 után magyar honosítást kért és ezt nem jelentette a szlovák hivataloknak, akkor semmiképpen se cserélje magyarra a szlo­vák jogosítványát. El­vesztheti szlovák állam­­polgárságát. ÚJ SZÓ-HÍR Felvette a magyar állampol­gárságot, ám nem akarta el­veszteni a szlovákot, ezért nem jelentette az itteni hivatalok­nak? Ha magyar jogosítványt szeretne a szlovák helyett - pél­dául azért, mert egy ideje már Magyarországon él­­, akkor ver­je ki ezt az ötletet a fejéből. Nem érdemes cserélni, ráadásul így a szlovák hivatalok megtudhat­ják, hogy nem jelentette fel ma­gát és elvesztheti szlovák ál­lampolgárságát. Az esetre a mandiner.hu hírportál hívta fel a figyelmet egy szlovákiai ma­gyar hölgy esete alapján. A magyar kormány a ked­vezményes honosítás bevezeté­sekor azt ígérte, hogy a környe­ző államoknak nem ad ki sem­milyen adatot a honosított ma­gyarokról. Ez azért volt fontos, mert Szlovákia és Ukrajna is az állampolgárság elvételével sújt­ja a honosítottakat­­ Szlovákia csak a 2010-es magyar törvény elfogadása óta. Budapest ezt az ígéretét be is tartja, ám egy esetben muszáj jelentenie”. Egy 2006-os uniós irányelv értelmében senki sem rendel­kezhet egynél több vezetői en­gedéllyel. A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a jogosít­vány cseréjéről a végrehajtó tagállam értesíti a régi vezetői engedélyt kiállító tagállam ha­tóságát, és az eljárást megin­dokolja - ez az, amit sokan nem tudnak. Magyarán: aki szlovák igazolványát magyarra cseréli, arról Budapestnek jelentést kell küldenie Pozsonynak. Ott pedig ebből rájöhetnek, hogy az illető kettős állampolgár. A jogosítványcsere azért is csábí­tó lehet az érintetteknek, mivel nem kell hozzá külön vizsga - elég, ha a kérelmező felmutatja a szlovák jogosítványt. Van ugyanakkor megoldás: egy szlovák-magyar kettős ál­lampolgár úgy úszhatja meg a lebukást, ha egyszerűen csak a szlovák jogsit használja. Meg­teheti, ugyanis az unió terüle­tén ez időkorlátozás nélkül használható. A korábbi gyakor­lattal ellentétben ugyanakkor a szlovák jogosítványok érvé­nyessége is lejár. 2012 előtt nem volt időkorlát, az addig ki­adott igazolványokban nincs is benne az érvényességi idő, ám a három évvel ezelőtt elfoga­dott változtatás alapján, akinek 2004 előtt adták ki a „hajtá­­siját”, az 2023 év végéig hasz­nálhatja, akinek 2004-2013 közötti igazolványa van, annak 2032-ben jár le, aki pedig 2013 januárja után váltotta ki, annak maximum 15 évig érvényes. Ha valaki már cserélt és le­velet kap a szlovák hatósá­goktól, még mindig védekez­het azzal, hogy 2010 előtt - a Fico-féle ellentörvény hatály­ba lépése előtt - vette fel a magyar állampolgárságot. Elvileg ezt a szlovák ható­ságnak kellene cáfolnia, ám er­re bizonyítékot nehezen tudna szerezni, mivel a honosításról Budapest nem ad ki informáci­ókat. A mandiner.hu megszó­laltatta az ügyben illetékes kormányzati szervet, amely ki­fejtette: a magyar személyi iga­zolvány és útlevél kiváltása ese­tében nincs a fentihez hasonló értesítési kötelezettségük, vagyis csak a jogosítványcserén lehet lebukni. (MSz) Nem érdemes magyarra cserélni a szlovák jogosítványt (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Nem egész egy év múlva lép hatályba a több tiltást bevezető dohánytermékekről szóló rendelet Túl korán kezdenek cigizni a dohányosok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jelenlegi és a volt dohányosok 60 százaléka 15 és 18 éves kor között gyújtott rá először cigarettára - derül ki a vasárnapra eső, dohányzás el­leni világnap alkalmából készí­tett Eurobarometer felmérés­ből. 6 százalék kezdett el cigiz­ni 15 évesnél korábban, 19 és 25 év között pedig 24 százalék - tájékoztatta lapunkat Ingrid Ludviková, az Európai Bizott­ság szlovákiai képviseletének munkatársa. A dohányzók 37 százaléka napi 11-20 cigarettát szív el, 31 százalék pedig 6-10 szálat. A dohánymárka kiválasztásá­nál az emberek többsége (86%) számára az ár a legfon­tosabb, a speciális ízt, mint például a mentolt, 35 százalék tartja fontosnak. A dohányzók több mint fele (59%) már mi­nimum egyszer próbált leszok­ni káros szenvedélyéről, 66 százalékuk segítség vagy niko­tinpótlék nélkül. A megkérdezettek 66 száza­léka támogatná a dohányter­mékek reklámozásának betil­tását, 56 százalék támogatja az aromás dohánytermékek árusí­tásának tiltását, 59 százalék pedig határozottan támogatná, ha a dohánytermékekre vonat­kozó adót még jobban meg­emelnék. A felmérés arra is rá­mutatott, hogy Szlovákiában, ugyanúgy, mint Magyarorszá­gon, Csehországban vagy Szlo­véniában több mint tíz száza­lékkal megemelkedett a kézzel sodort cigaretták fogyasztása. Európában egyébként az emberek átlagban 17,6 éves korukban kezdenek cigaret­tázni. A dohányzók száma az unióban 2012-től folyamato­san csökken, míg akkor a lako­sok 28 százaléka dohányzott, jelenleg már csak 26 százalé­kuk gyújt rá napi rendszeres­séggel. Szlovákiában az arány még alacsonyabb, jelenleg 21%-os a dohányosok aránya, ami szintén 2 százalékponttal alacsonyabb a 2 évvel ezelőtti értéknél. Az új, dohánytermékekről szóló uniós rendelet egy év múlva, jövő májusban lép ha­tályba. Egyebek mellett előírja, hogy a csomagolás mindkét ol­dalán a felület 65 százalékán legyen egészségügyi figyel­meztetés, és kötelezővé teszi a képes formát - ami a legtöbb tagállamban, Szlovákiát bele­értve újdonság lesz. A 20 szál­nál kevesebb cigarettát tartal­mazó dobozokat betiltja, s kor­látozza a jellegzetes ízt adó, ezáltal a cigarettát vagy a sod­rásra szánt dohányt a fiatalok számára vonzóbbá tevő ízesíté­seket. Pontosabban az irányelv meghatározza, hogy az adott íz nem fedheti el a dohány jelleg­zetes ízét. A mentolos ízesítést, mivel rendkívül jellegzetes íz­ről van szó, végleg betiltják, de csak 2020-tól. A vékony síim cigaretták árusítását végül nem tiltották meg, viszont tilos lesz olyan dobozokban árulni, mint eddig; ugyanolyan dobozban kell majd ezeket árulni, mint a rendes cigarettát. (dem, TASR) Csökken a dohányosok száma (Vladimír Šimíček felvétele)

Next