Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-23 / 119. szám, hétfő
2 I Még többet mentenének IBOS EMESE Pozsony: Lezárult a kisiskolák megmentését célzó törvénymódosítás tárcaközi egyeztetése. A tervezet hamarosan a kormány elé kerülhet. A napokban kiderül, kibővül-e. A parlamenti választások előtt az MKP és a Híd is komoly kampánytémává tette a kisiskolák megmentését. A minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelkezés egyes számítások szerint 29 alsó tagozatos és 69 teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskolát fenyeget. Az alsó tagozatos iskolákra szeptembertől vonatkozna a rendelet, a felső tagozatos osztályokra már érvényben van, bár az érintett magyar iskolák nem tartották be - és ez egyelőre az állami szerveket sem izgatta. A kormányprogram a kisiskolák megmentésével a vegyesen lakott területeken számol. Az oktatási minisztérium egymondatos módosító javaslata törölné a minimális osztálylétszámra vonatkozó megkötést, de csak az alsó tagozatos alapiskolák esetében. Pénzbe fog kerülni A tervezethez az alapvető észrevételek mellett számos technikai és kiegészítő jellegű javaslat érkezett. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint nem helytálló az oktatási minisztérium állítása, mely szerint a módosítás nem lesz hatással a közpénzekre, ráadásul a társulás szerint a tervezet nem teszi majd lehetővé az iskolahálózat racionalizációját sem. A közlekedési minisztérium a nulladik osztályra, a KOZ pedig a művészeti alapiskolákra is kiterjesztené a minimális létszám eltörlését. Szlovák iskolákat is ment Egy lakossági észrevétel rámutat: a tárca a módosítást azzal indokolja, hogy veszélybe kerülnek a kisebbségek jogai, miközben az intézkedés országosan 600 iskolát érint, s ezek mindössze 16%-a nemzetiségi iskola. Az oktatási minisztérium 60 érintett iskolát sorol fel, közülük 23 magyar tanítási nyelvű. Nem világos azonban, hogy milyen kulcs alapján állították össze a listát. Azt, hogy a módosító javaslat nem fedi le az összes bajban levő magyar iskolát közvetve a Híd is elismeri. Az utolsó pillanatban a hidas vezetőségű környezetvédelmi tárcán keresztül javasolt módosítást, a módosítást kiterjesztené az összes típusú alapiskolára. Úgy tudjuk, hogy Sólymos László miniszter és Vörös Péter parlamenti képviselő a hét végén egyeztetett az oktatási tárcával. „Tárgyalunk, még minden nyitott” - közölte a hidas képviselő, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy van-e esély arra, hogy töröljék a minimális osztálylétszámot a felső tagozatos osztályokban is. Hány iskolát mentenek meg végül? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) RÖVIDEN Jaguár: tízszeres túljelentkezés Nyitra. Eddig 39 234 álláskereső adta be felvételi kérvényét az interneten keresztül a Nyitrán épülő Jaguar Land Rover autógyárhoz. Legalábbis ennyi ember töltötte ki eddig az internetes munakerőpiaci kalauz weboldalán (www.istp.sk) megtalálható regisztrációs kérdőívet. „A kitöltött regisztrációs ívek egyenesen a beruházónál landolnak, s a toborzás folyamatának további lépéseit már az autógyár irányítja” - nyilatkozta Jana Lukáčová, az országos munkaügyi központ munkatársa. A Jaguar 1,5 milliárd euróból építi fel nyitrai üzemét, ahol közvetlenül 3 ezer munkavállalót készül alkalmazni, további 15 ezren pedig a beszállító cégeknek dolgozhatnak. A tervek szerint a gyártást 2018- ban indíthatják be. (TASR) Vincze Lóránt a FUEN új elnöke Wroclaw. Hétvégi kongresszusán az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) új elnököt választott Vincze Lóránt személyében, akit az RMDSZ jelölt a tisztségre, miután az elmúlt három évben a FUEN alelnökeként dolgozott az európai őshonos kisebbségek érdekében. Az MKP delegációja kezdettől fogva támogatta Vincze Lóránt jelöltségét. A FUEN az európai nemzeti kisebbségeket 1949 óta képviselő, 84 tagszervezetből álló nemzetközi civil ernyőszervezet. (ú) KÖZÉLET 2016. május 23.1 www.ujszo.com Cigányútra ment politikai vita a romákról Pozsony. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos a romákkal kapcsolatos problémák gyökerét a szegénységben látja, Milan Krajniak (Smerodina) szerint azonban a szegénység nem ok, hanem következmény, amelyhez a hibás viselkedésminták és egyes csoportok „élősködése” vezet. „Mindennek az alapja a szegénység, amíg ezt nem oldjuk meg, nem lesz semmilyen előrelépés” - jelentette ki a romakérdéssel kapcsolatban Ravasz Ábel a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) szombati vitaműsorában. Szerinte a romák a legszegényebb régiókban élnek, és anélkül, hogy ezekben a régiókban csökkenne a munkanélküliség, lehetetlen az előrelépés. A kormánybiztos a romák megfelelő iskoláztatásában látja a megoldást, ezért prioritásként kezeli, hogy megfelelő számú óvoda álljon a rendelkezésükre, és hogy a roma gyerekek ne kerüljenek automatikusan speciális iskolákba. Ravasz vitapartnere a Smerodina párt képviselője, Milan Krajniak volt, aki szerint a kormánybiztos hozzáállása a problémához hibás, és épp az ellenkezője igaz annak, amit mond. „A szegénység a helytelen, bizonyos esetekben a szociális viselkedés következménye. Miért éheznek a roma gyerekek a romatelepeken? Mert a közösség nagy része azt követően, hogy megkapja a szociális segélyt, nyerőautomatákba dobálja a pénzt, vagy taxival elviteti magát a legközelebbi szupermarketbe, ahol telepakolja a kosarát alkohollal, cigarettával és élelmiszerrel. Két nap alatt elköltik a pénzt, aztán nincs miből élniük a következő havi segélyig” - magyarázta Krajniak, hozzátéve: egyes csoportok hozzá vannak szokva ahhoz, hogy követelőzzenek, mert nem tapasztalták meg, hogy a pénzért dolgozni kell. Szerinte éppen ezek a viselkedésminták vezetnek a szegénységhez, és amíg ezeken nem változtatunk, nem érünk el semmit. „Mindennek az alapja a szegénység, amíg ezt nem oldjuk meg, nem lesz semmilyen előrelépés." Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos Krajtnak elmondta: a romatelepeken megközelítőleg 300 ezer ember él nyomorban és mindenféle kilátások nélkül. Szerinte ennek a szegregációnak kellene véget vetni, és a romákat integrálni a társadalomba. Akikkel ez megtörtént, azok átvették a többségi lakosok viselkedésmintáit, és nincsenek is velük komolyabb gondok-véli Krajniak. (TASR, SITA) Magyarországi népszavazás: döntő lehet a határon túliak szava SZALAY ZOLTÁN Pozsony/Budapest: Egyelőre nem tudni, mennyi határon túli magyar állampolgár vesz részt az idén ősszel esedékes magyarországi népszavazáson a menekültbetelepítési kvóták ügyében. A határon túli magyar állampolgárok száma jelenleg 800 ezer körüli, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyivel emelkedik az érvényességi küszöb is - abba ugyanis csak a regisztráltak számítanak bele, erősítette meg lapunknak a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság. „A határon túli magyar állampolgárok száma a választások szempontjából nem releváns, hiszen a szavazáshoz mindenképpen szükség van az előzetes regisztrációra” - válaszolta lapunknak Soós Zoltán főosztályvezető-helyettes. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma követhető a választás.hu honlapon. A szlovákiai lakhellyel rendelkező kettős állampolgárokat azonban hiába keresnénk ezen az oldalon, ők a kettős állampolgárságot tiltó országok rubrikájába kerültek. Ilyen ország például Ukrajna is. A kettős állampolgárságot tiltó országokból eddig 11 237-en regisztráltak. A legtöbben Romániából vehetnek részt a népszavazáson, innen 111 500-an regisztráltak, Szerbiából 28 902-en. Nem biztos azonban, hogy ennyien szándékoznak részt venni a kvótaügyi referendumon, aki ugyanis 2014-ben a parlamenti választások előtt regisztrált, annak regisztrációja tíz évig érvényes. A valós érdeklődők számáról tehát ez az adat nem ad megbízható képet. Szlovákiában hivatalosan 68-an vesztették el szlovák állampolgárságukat a magyar felvétele miatt 2010 óta, ők biztosan részt vehetnek a népszavazáson, ha regisztrálnak. Alighanem regisztrálnak azonban „titkos” kettős állampolgárok is, akik a szlovák jogrend értelmében csak magyar állampolgárnak minősülnek, ám mivel „nem buktak le”, de facto és de iure szlovák állampolgári jogaikkal is élnek. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, miután regisztráltak a Nemzeti Választási Irodánál. A levélcsomagot a regisztrációkor megadott címre kapják meg - amennyiben nem tartanak a lelepleződéstől. 2014-ben egyébként a magyar országgyűlési választások előtt 195 338 határon túli választópolgár regisztrált, 128 429 érvényes szavazatot adtak le a voksoláson. Szlovákiából és Ukrajnából akkor alig több mint 4000 magyar állampolgár jelezte részvételi szándékát a választáson. 2014-ben a határon túli szavazók több mint 95%-a a Fideszre voksolt. Még nincs pontos dátuma a népszavazásnak (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Kaliňák: Fico orok Pozsony. „Robert Fico kormányfő azt fontolgatja, hogy az uniós elnökséget követően szedi a sátorfáját“ - vallja Richard Sulik a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke. Szlovákia soros európai uniós elnöksége júliusban veszi kezdetét és december végéig tart, vagyis Sulik szerint Fico akár már a jövő év elején felhagyhatna a politizálással. A kormányfő pár hete súlyos szívműtéten esett át, ezután indultak meg a találgatások esetleges távozásáról a koalíciós kormány éléről. Fico szívműtétét követően múlt pénteken első ízben állt a média képviselői elé, ám egyelőre szófukar, és az újságírói kérdésekre sem válaszol. Robert Kaliňák a TA3 hírtelevízió tegnapi vitaműsorában is cáfolta az SaS híreszteléseit. „Nem tudom, honnan származnak az ellenzék értesülései, mi ilyen információkkal nem rendelkezünk. Most csupán arra összpontosítunk, hogy Szlovákia sikeresen megbirkózzon az uniós elnökséggel” - fejtette ki a belügyminiszter. Milan Krajniak, a Smerodina parlamenti képviselője szerint Fico távozásának a kérdése azonban nem egészen alaptalan. „Kaliňák úgy reagált, ahogy egy kormánypárti politikusnak reagálnia kell. A kulisszák mögött azonban már rég folyik a vita arról, hogy a miniszterelnök esetleg átgondolja a további politikai működését” - vélekedett az ellenzéki politikus, aki szerint Fico távozása a mai kormány bukását jelentené. (TASR, sita)