Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám, hétfő

2 I Még többet mentenének IBOS EMESE Pozsony: Lezárult a kisiskolák megmentését célzó törvénymódosítás tárcaközi egyeztetése. A tervezet hamarosan a kormány elé kerülhet. A napokban kiderül, kibővül-e. A parlamenti választások előtt az MKP és a Híd is komoly kampány­témává tette a kisiskolák megmen­tését. A minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelkezés egyes szá­mítások szerint 29 alsó tagozatos és 69 teljes szervezettségű magyar ta­nítási nyelvű alapiskolát fenyeget. Az alsó tagozatos iskolákra szep­tembertől vonatkozna a rendelet, a felső tagozatos osztályokra már ér­vényben van, bár az érintett magyar iskolák nem tartották be - és ez egyelőre az állami szerveket sem iz­gatta. A kormányprogram a kisisko­lák megmentésével a vegyesen la­kott területeken számol. Az oktatási minisztérium egymondatos módo­sító javaslata törölné a minimális osztálylétszámra vonatkozó meg­kötést, de csak az alsó tagozatos alapiskolák esetében. Pénzbe fog kerülni A tervezethez az alapvető észre­vételek mellett számos technikai és kiegészítő jellegű javaslat érkezett. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint nem helytálló az oktatási minisztérium állítása, mely szerint a módosítás nem lesz hatással a közpénzekre, rá­adásul a társulás szerint a tervezet nem teszi majd lehetővé az iskola­­hálózat racionalizációját sem. A közlekedési minisztérium a nulladik osztályra, a KOZ pedig a művészeti alapiskolákra is kiterjesztené a mi­nimális létszám eltörlését. Szlovák iskolákat is ment Egy lakossági észrevétel rámutat: a tárca a módosítást azzal indokolja, hogy veszélybe kerülnek a kisebb­ségek jogai, miközben az intézkedés országosan 600 iskolát érint, s ezek mindössze 16%-a nemzetiségi isko­la. Az oktatási minisztérium 60 érin­tett iskolát sorol fel, közülük 23 ma­gyar tanítási nyelvű. Nem világos azonban, hogy milyen kulcs alapján állították össze a listát. Azt, hogy a módosító javaslat nem fedi le az összes bajban levő magyar iskolát közvetve a Híd is elismeri. Az utolsó pillanatban a hidas vezetőségű környezetvédelmi tárcán keresztül javasolt módosítást, a módosítást kiterjesztené az összes típusú alap­iskolára. Úgy tudjuk, hogy Sólymos László miniszter és Vörös Péter par­lamenti képviselő a hét végén egyeztetett az oktatási tárcával. „Tárgyalunk, még minden nyitott” - közölte a hidas képviselő, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy van-e esély arra, hogy töröljék a minimális osztálylétszámot a felső tagozatos osztályokban is. Hány iskolát mentenek meg végül? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) RÖVIDEN Jaguár: tízszeres túljelentkezés Nyitra. Eddig 39 234 álláskereső adta be felvételi kérvényét az interneten keresztül a Nyitrán épülő Jaguar Land Rover autó­gyárhoz. Legalábbis ennyi em­ber töltötte ki eddig az internetes munakerőpiaci kalauz webolda­lán (www.istp.sk) megtalálható regisztrációs kérdőívet. „A ki­töltött regisztrációs ívek egye­nesen a beruházónál landolnak, s a toborzás folyamatának további lépéseit már az autógyár irányít­ja” - nyilatkozta Jana Lukáčová, az országos munkaügyi központ munkatársa. A Jaguar 1,5 milli­árd euróból építi fel nyitrai üze­mét, ahol közvetlenül 3 ezer munkavállalót készül alkalmaz­ni, további 15 ezren pedig a be­szállító cégeknek dolgozhatnak. A tervek szerint a gyártást 2018- ban indíthatják be. (TASR) Vincze Lóránt a FUEN új elnöke Wroclaw. Hétvégi kongresszu­sán az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) új el­nököt választott Vincze Lóránt személyében, akit az RMDSZ jelölt a tisztségre, miután az el­múlt három évben a FUEN alel­­nökeként dolgozott az európai őshonos kisebbségek érdeké­ben. Az MKP delegációja kez­dettől fogva támogatta Vincze Lóránt jelöltségét. A FUEN az európai nemzeti kisebbségeket 1949 óta képviselő, 84 tagszer­vezetből álló nemzetközi civil ernyőszervezet. (ú) KÖZÉLET 2016. május 23.1 www.ujszo.com Cigányútra ment politikai vita a romákról Pozsony. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos a ro­mákkal kapcsolatos problémák gyökerét a szegénységben látja, Milan Krajniak (Sme­rodina) sze­rint azonban a szegénység nem ok, hanem következmény, amelyhez a hibás viselkedésminták és egyes csoportok „élősködése” vezet. „Mindennek az alapja a sze­génység, amíg ezt nem oldjuk meg, nem lesz semmilyen előrelépés” - jelentette ki a romakérdéssel kap­csolatban Ravasz Ábel a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) szom­bati vitaműsorában. Szerinte a ro­mák a legszegényebb régiókban élnek, és anélkül, hogy ezekben a régiókban csökkenne a munka­­nélküliség, lehetetlen az előrelé­pés. A kormánybiztos a romák megfelelő iskoláztatásában látja a megoldást, ezért prioritásként ke­zeli, hogy megfelelő számú óvoda álljon a rendelkezésükre, és hogy a roma gyerekek ne kerüljenek au­tomatikusan speciális iskolákba. Ravasz vitapartnere a Sme­rodi­na párt képviselője, Milan Krajni­ak volt, aki szerint a kormánybiz­tos hozzáállása a problémához hi­bás, és épp az ellenkezője igaz an­nak, amit mond. „A szegénység a helytelen, bizonyos esetekben a szociális viselkedés következmé­nye. Miért éheznek a roma gyere­kek a romatelepeken? Mert a kö­zösség nagy része azt követően, hogy megkapja a szociális segélyt, nyerőautomatákba dobálja a pénzt, vagy taxival elviteti magát a leg­közelebbi szupermarketbe, ahol telepakolja a kosarát alkohollal, ci­garettával és élelmiszerrel. Két nap alatt elköltik a pénzt, aztán nincs miből élniük a következő havi se­gélyig” - magyarázta Krajniak, hozzátéve: egyes csoportok hozzá vannak szokva ahhoz, hogy köve­telőzzenek, mert nem tapasztalták meg, hogy a pénzért dolgozni kell. Szerinte éppen ezek a viselkedés­­minták vezetnek a szegénységhez, és amíg ezeken nem változtatunk, nem érünk el semmit. „Mindennek az alapja a szegénység, amíg ezt nem oldjuk meg, nem lesz semmilyen előrelépés." Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos Krajtnak elmondta: a romatele­peken megközelítőleg 300 ezer ember él nyomorban és minden­féle kilátások nélkül. Szerinte en­nek a szegregációnak kellene vé­get vetni, és a romákat integrálni a társadalomba. Akikkel ez megtör­tént, azok átvették a többségi la­kosok viselkedésmintáit, és nin­csenek is velük komolyabb gon­dok-véli Krajniak. (TASR, SITA) Magyarországi népszavazás: döntő lehet a határon túliak szava SZALAY ZOLTÁN Pozsony/Budapest: Egyelőre nem tudni, mennyi határon túli magyar állampolgár vesz részt az idén ősszel esedékes magyarországi népszavazáson a menekültbetelepítési kvóták ügyében. A határon túli magyar állampol­gárok száma jelenleg 800 ezer kö­rüli, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyivel emelkedik az érvényességi küszöb is - abba ugyanis csak a re­gisztráltak számítanak bele, erősí­tette meg lapunknak a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság. „A határon túli magyar állampolgárok száma a választások szempontjából nem releváns, hiszen a szavazáshoz mindenképpen szükség van az elő­zetes regisztrációra” - válaszolta la­punknak Soós Zoltán főosztály­vezető-helyettes. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett vá­lasztópolgárok száma követhető a választás.hu honlapon. A szlovákiai lakhellyel rendelkező kettős állam­polgárokat azonban hiába keres­nénk ezen az oldalon, ők a kettős ál­lampolgárságot tiltó országok rub­rikájába kerültek. Ilyen ország pél­dául Ukrajna is. A kettős állampolgárságot tiltó országokból eddig 11 237-en re­gisztráltak. A legtöbben Romániá­ból vehetnek részt a népszavazáson, innen 111 500-an regisztráltak, Szerbiából 28 902-en. Nem biztos azonban, hogy ennyien szándékoz­nak részt venni a kvótaügyi referen­dumon, aki ugyanis 2014-ben a par­lamenti választások előtt regisztrált, annak regisztrációja tíz évig érvé­nyes. A valós érdeklődők számáról tehát ez az adat nem ad megbízható képet. Szlovákiában hivatalosan 68-an vesztették el szlovák állampolgár­ságukat a magyar felvétele miatt 2010 óta, ők biztosan részt vehetnek a népszavazáson, ha regisztrálnak. Alighanem regisztrálnak azonban „titkos” kettős állampolgárok is, akik a szlovák jogrend értelmében csak magyar állampolgárnak minő­sülnek, ám mivel „nem buktak le”, de facto és de iure szlovák állampolgári jogaikkal is élnek. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhat­nak, miután regisztráltak a Nemzeti Választási Irodánál. A levélcsoma­got a regisztrációkor megadott cím­re kapják meg - amennyiben nem tartanak a lelepleződéstől. 2014-ben egyébként a magyar országgyűlési választások előtt 195 338 határon túli választópolgár re­gisztrált, 128 429 érvényes szava­zatot adtak le a voksoláson. Szlová­kiából és Ukrajnából akkor alig több mint 4000 magyar állampolgár je­lezte részvételi szándékát a válasz­táson. 2014-ben a határon túli sza­vazók több mint 95%-a a Fideszre voksolt. Még nincs pontos dátuma a népszavazásnak (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Kaliňák: Fico orok Pozsony. „Robert Fico kor­mányfő azt fontolgatja, hogy az uniós elnökséget követően szedi a sátorfáját“ - vallja Richard Sulik a Szabadság és Szolidari­tás (SaS) elnöke. Szlovákia so­ros európai uniós elnöksége jú­liusban veszi kezdetét és decem­ber végéig tart, vagyis Sulik sze­rint Fico akár már a jövő év ele­jén felhagyhatna a politizálással. A kormányfő pár hete súlyos szívműtéten esett át, ezután in­dultak meg a találgatások eset­leges távozásáról a koalíciós kormány éléről. Fico szívműtétét követően múlt pén­­­teken első ízben állt a média képviselői elé, ám egyelőre szó­fukar, és az újságírói kérdésekre sem válaszol. Robert Kaliňák a TA3 hírtelevízió tegnapi vitaműsorában is cáfolta az SaS híreszteléseit. „Nem tudom, honnan származnak az ellenzék értesülései, mi ilyen informáci­ókkal nem rendelkezünk. Most csupán arra összpontosítunk, hogy Szlovákia sikeresen meg­birkózzon az uniós elnökséggel” - fejtette ki a belügyminiszter. Milan Krajniak, a Sme­rodina parlamenti képviselője szerint Fico távozásának a kérdése azonban nem egészen alaptalan. „Kaliňák úgy reagált, ahogy egy kormánypárti politikusnak rea­gálnia kell. A kulisszák mögött azonban már rég folyik a vita ar­ról, hogy a miniszterelnök eset­leg átgondolja a további politi­kai működését” - vélekedett az ellenzéki politikus, aki szerint Fico távozása a mai kormány bukását jelentené. (TASR, sita)

Next