Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-03 / 280. szám, szombat
KÖZÉLET 2 I Húszéves a Fórum Intézet SZALAY ZOLTÁN Somorja. A szlovákiai magyar civil szféra rendszerváltás utáni történetének egyik legsikeresebb projektje a Fórum Kisebbségkutató Intézet, amely idén decemberben ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. A Fórum Intézet megalakulásának huszadik évfordulójáról az intézet somorjai székházában tegnap emlékeztek meg egy ünnepi rendezvényen. A rendezvényen az intézet eddigi tevékenységét mutatták be, sikerének titkát boncolgatták, és megemlékeztek az alapító igazgatóról, az idén szeptemberben elhunyt Tóth Károlyról. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a Szlovák Köztársaság ezüst emlékérmét adta át Öllös Lászlónak, az intézet elnökének a szervezet munkásságának elismeréseképpen. A Fórum Intézet mára nemcsak a szlovákiai magyar tudományosság meghatározó platformjává, hanem nemzetközi szinten is megkerülhetetlen intézménnyé vált. Öllös László elnök elmondta, 1996-ban Tóth Károly ismerte fel a jogszabályok adta lehetőséget arra, hogy végre létrejöhessen a szlovákiai magyarság évtizedeken át hiányolt tudományos intézménye. Az alapkutatáson túl a Fórum később - ahogy erre előadásában Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa rámutatott - fontos társadalmi szerepet is vállalt, és a konszenzusos érdekartikulálásra törekedett, például a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szervezésével. A Fórum kutatói összmagyar viszonylatban is előkelő szakmai teljesítményt nyújtottak az elmúlt húsz évben. Szarka László történész három elemet emelt ki a Fórum sikerének titkából: a feladatalapú munkavégzést, a hálózatépítést és a többforrásos finanszírozást. „A Fórum egy kis közösség, amely egy nagy közösséget akar szolgálni, a szlovákiai magyarságot” - mondta Simon Attila, az intézet igazgatója. Simon hozzátette, a Fórum számára fontos, hogy megtarthassa szellemi függetlenségét. Az igazgató kiemelte, az intézmény tudományos eredményei hasznos forrásul szolgálhatnak a két hazai magyar politikai erő számára is. A legfontosabb feladatnak a szakmai utánpótlás kinevelését tartja. „Ez összefügg a forrásteremtéssel is, de a generációváltás még mindig nem megoldott - mondta lapunknak Simon. - Hiába tudunk már az egyetemeken kinevelni fiatal szakembereket, ha nem tudunk nekik új státuszokat felkínálni”. Mindkét magyar párt használhatná a Fórum eredményeit (Somogyi Tibor felvétele) 2016. december 3.1 www.ujszo.com Simon Attila: Már többet tudunk a múltunkról SZALAY ZOLTÁN Simon Attila igazgatóval a Fórum Intézet 20 éves fennállása alkalmából szervezett konferencián beszélgettünk. A Fórum Intézet párját ritkítja abból a szempontból, hogy az állami költségvetéstől függetlenül létező tudományos intézményként fenn tudott maradni az elmúlt húsz évben, és még gyarapodott is. Mi a Fórum titka? Az állami költségvetéstől való függetlenségünknek megvan az előnye és a hátránya is. A hátránya, hogy a jövőnk kiszámíthatatlan, a másik oldalon azonban ott a szellemi szabadság, ami nagyon fontos. A Fórum kezdettől fogva jó közösséget alkotott, ami az alapító Tóth Karcsi érdeme. Olyan emberek közössége, akik hisznek magukban és a közösségben, az összefogás erejében. A másik fontos kulcs a szakmai teljesítmény. Olyan világban élünk, ahol egyre kevésbé van ára a valódi teljesítménynek, ám ha valaki valamiért megdolgozik, az elismerés megérkezik, és ez gazdasági haszonnal is járhat. A Fórum tevékenysége nagyon sokrétű, ám a lényege a kisebbségkutatás, azaz saját magunk megismerése. Hova jutottunk el ezen a téren az elmúlt húsz évben? A szlovákiai magyaroknak Trianontól kezdődően nem volt saját tudományos intézményrendszerük, ami hatalmas űrt jelentett. A rendszerváltás után a nulláról kellett indulni, még ha korábban is kiváló kollégák dolgoztak ezen a területen, elég csak Vadkerti Katalint vagy Popély Gyulát említeni. A Fórum feladata az első években az alapkutatás elvégzése volt, ennek eredménye például, hogy Liszka József megírta a szlovákiai magyarok néprajzát, Lampl Zsuzsanna a szlovákiai magyarok szociológiáját, Gyurgyík László elkészítette a szlovákiai magyarok demográfiai fejlődésének alapmunkáit. Popély Árpáddal közösen több projektben megpróbáltuk feltárni a forrásainkat, most is egy ilyen digitális levéltár kialakításán dolgozunk. Ezen túl ott vannak a részproblémákat feltáró monográfiák. Egy másik fontos dolog, hogy elindítottuk a szlovákiai magyarok orális emlékezetének a feldolgozását, olyan emberek megszólaltatásával, akiknél az utolsó pillanatokban járunk: hadifoglyok emlékei, a „magyar idők” emlékei. Próbáljuk formálni a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetét is, például a gulagkutatással. A szlovákiai magyar adatbank létrehozásával minél több ember számára hozzáférhetővé tennénk a hazai magyar forrásokat és információkat. Már digitalizáltuk az Új Szó, a Hét, az Irodalmi Szemle teljes anyagát, jövőre tervezzük a Prágai Magyar Hírlap digitalizálását, és így tovább. Mennyire élnek más intézmények ezekkel az eredményekkel? Ezt nehéz felmérni, de például az adatbankunk látogatottsága imponáló eredményeket mutat, és nem csak Dél-Szlovákiából. Fontos lenne emellett, ha a döntéshozók, a pártok is gyakrabban fordulnának hozzánk. Minden pártnak szüksége van háttérbázisra, a közösségünket érintő komoly kérdéseket - asszimiláció, a kisiskolák helyzete stb. - nem lehet megalapozott kutatómunka nélkül eldönteni. Szívesen felajánlom az intézet segítségét ebben, mert hiányolom ezt a fajta szakmai háttérmunkát. Máshogy viszonyulunk ma a múltunkhoz, mint húsz évvel ezelőtt? Úgy gondolom, ma a szlovákiai magyarság már többet tud a múltjáról. A lakosságcserére kijelöltek listájának például, amelyet Popély Árpád tett közzé, sokakat érdekel. A legutóbb, amikor a Szovjetunióba elhurcoltak emléktábláját avattuk Kisgéresen, láttuk, az embereknek fontos, hogy nyíltan beszéljünk ezekről a dolgokról. Merre halad tovább az intézet? Az intézetünk része lett a Gramma Nyelvi Iroda, szeretnénk többet foglalkozni nyelvhasználati kérdésekkel, ezt egy égető problémának tartjuk. A rövidfilmjeink a kommunikáció új fajtáját képviselik. Muszkaföldön címmel most első ízben dokumentumfilmet is készítettünk, amelyet hamarosan több helyen is bemutatunk. Az ünnepi beszédében utalt rá, hogy a régiónk helyzete bizonytalan, ezért is fontos a Fórum Intézet függetlensége. A függetlenség mellett van lehetőség tervezésre is? A hazai és a magyarországi támogatási rendszerek fő problémája a rövid távúság, egy évre teszik lehetővé a tervezést. Fontosnak tartanám, hogy például a befizetett adóinkért cserébe a szlovák állam nagyobb mértékben támogassa a kulcsfontosságú intézményeket. A szlovákiai magyar civil szféra képviselői megtesznek mindent azért, hogy az ilyen követelések eljussanak az illetékesekhez? Ez vita tárgya lehetne. A szlovákiai magyar társadalom meglehetősen passzív, ezt a választási részvétel csökkenésén is láthatjuk. Az emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem mernek nyíltan állást foglalni, emiatt vannak kiszolgáltatva a politikának sokszor a szakmai intézmények is. Simon Attila (Képarchívum) A magyar iskoláknak marad a 108% Pozsony. Az oktatási intézményekre vonatkozó valamennyi törvény módosítását szorgalmazza a Híd. Vörös Péter képviselő szerint definiálni kellene azt, hogy mit értünk a nemzetiségi oktatás és a nemzetiségi iskola fogalma alatt, valamint az intézmények finanszírozásának a módját. Vörös Péter Péter Krajčák (Híd) oktatási államtitkárral és Prékop Máriával, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjével tárgyalt az iskolák finanszírozását szabályozó kormányrendelet módosítójavaslatáról, amely változtatja a nemzetiségi nyelvet tanuló diákok után fizetett normatív támogatást is. Az Oktatási Minisztérium javaslata szerint az alapiskolákban kisebbségi nyelven tanító iskolák számára a többségi iskolák támogatásához képest 103%-os normatív támogatást vezet be. Ez azonban nem érinti a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat, ott marad a 108%os fejpénz. A 103 százalékos támogatás azokat a szlovák tanítási nyelvű iskolákat érinti, ahol - ruszin, német, ukrán - kisebbségi nyelveket oktatnak. „A magyar alapiskolák - ahogy eddig is - emelt szintű normatív finanszírozásban részesülnek, a 100%-os alapnormatívához képest 8%-kal kapnak többet, ami 108%-ot tesz ki. Ez azonban senkit se tévesszen meg, ez az összeg csak annyit jelent, hogy alapiskoláinkban ennyivel több a kötelező óraszám, az emelt normatíva csak ennek a többletköltségét fedezi” - magyarázta Vörös Péter. (nv) RÖVIDEN Saját számlájára utalt 40 ezer eurót Pozsony. 40 ezer eurót utalhattak át magán bankszámlákra a Pedagógiai Módszertani Központ (MPC) pénzéből. Több számlán az MPC volt gazdasági vezetőjének neve szerepel. A rendőrség eljárást indított az ügyben. Az első 20 ezer eurós átutalás 2011- ben landolt a számlán. Az átutalást úgy tüntették fel, mintha egy cég faktúráját térítenék meg, miközben az adott követelést már rendezte az MPC. A kisebb összegek is a volt gazdasági vezető nevére nyitott számlán landoltak. Papíron a központ olyan projektért is fizetett, melyet valójában törölt. Az aktuality.sk megkeresésére a volt gazdasági vezető nem kívánt nyilatkozni az átutalásokkal kapcsolatban. Az oktatási minisztérium tavaly nyáron figyelt fel az MPC gyanús átutalásaira. Akkor a központ tévedésből 460 ezer eurót utalt át egy rossz számlára. A minisztérium ezt követően belső vizsgálatot indított, ez derített fényt a további gyanús átutalásokra. A gazdasági vezetőt a botrány kirobbanását követően két másik munkatárssal együtt elbocsátották. Feltételezik, hogy ők segítették az átutalások lebonyolítását. (TASR, aktuality.sk. ie)