Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 11. szám, szombat
2 Tudósok adatbázis Pozsony. Nem tudni, meddig kell még nélkülözni a nemzetközi adatbázisokat a hazai kutatóknak, az oktatási minisztérium ugyanis saját forrásai helyett inkább uniós pénzből térítené meg a használati díjat. A Scopus adatbázis mellett további, összesen 16 olyan adatbázishoz való hozzáférés is megszűnt január 3-tól, melyeket a Szlovák Nemzeti Könyvtáron keresztül érhettek el a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és a hazai egyetemek kutatói, tudományos munkatársai. Az ok prózai, az állam nem fizette ki az adatbázisok használati díját. A másik nagy adatbázis, a Science Direct egyelőre működik ugyan, de az oktatási minisztérium ezért sem fizetett, és van olyan adatbázis is, melyért már több mint egy éve nem fizet. Pavol Šajgalík, a SAV elnöke szerint az adatbázisok nélkülözhetetlenek a kutatók mindennapi munkájához. Ha az utóbbi is leáll, akkor a hazai kutatók gyakorlatilag egyetlen nemzetközi kutatási eredményhez sem férnek hozzá. Az akadémia és a hazai egyetemek rektorai nyílt levélben szólították fel Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási minisztert, hogy mielőbb tegye elérhetővé a hazai kutatók számára a nemzetközi adatbázisokat. A tárca a használati díj 3,6 millió eurós költségét uniós pályázatokból finanszírozta. Az ügy kirobbanásakor Plavčan azt állította, hogy nem tudták időben benyújtani a pályázatot. A hét elején még azt ígérte, hogy a problémát napokon belül orvosolják, az összeget a tárca saját költségvetéséből kifizeti. Mára viszont a tárca már nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy egyelőre nem fizet. Egyeztet az adatbázisok szolgáltatóival, és állítja, hogy írásos garancia fejében csak néhány hónap múlva, egy újabb sikeres pályázatból fizetné ki a használati díjat. Azt viszont nem közölte, mikor lesznek ismét elérhetők a hazai kutatók számára nélkülözhetetlen adatbázisok. A miniszter jelezte, változtatni akar az adatbázis finanszírozásán. Plavčan szerint a költségekhez az adatbázisokat használó összes intézménynek - az akadémiának és az egyetemeknek is - hozzá kellene járulnia. (ie) Peter Plavčan (SITA-felvétel) KÖZELET 2017. január 14.| www.ujszo.com Derűlátók az ellenzéki szavazók LAJOS P. JÁNOS Pozsony: A lakosság többsége szerint 2016 ugyanolyan volt, mint 2015, és csak 16 százalék tartja rosszabbnak a tavalyi évet az előzőnél. A legjobbnak az egyes gazdasági mutatókat tartják, csökkent a jelzáloghitelek kamata és a munkanélküliség, ugyanakkor a negatív infláció ellenére sokak szerint nőtt az élelmiszerek ára. A Focus közvélemény-kutató ügynökség tavaly decemberben végzett felmérése alapján a lakosság 59%-a szerint 2016 ugyanolyan év volt, mint 2015, vagyis nem is javult, és nem is romlott a helyzetük. Közel negyede - 24% - úgy véli, jobban él, mint egy éve, 16 százalék viszont inkább 2015-ben maradt volna. A magyaroknak valamivel nagyobb hányada, 65%-a véli úgy, hogy a helyzete tavaly nem változott a korábbi évhez képest, viszont mindössze 17% él jobban, mint egy éve, 19% viszont rosszabbnak látja helyzetét. Meglepő módon az ellenzéki választók egy része optimistább a helyzetével kapcsolatban, mint a kormánypárti választók. Az SaS választóinak 39, az OĽaNO választóinak pedig 34%-a véli úgy, hogy tavaly jobban élt, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a Smer és az SNS választóinak csak 23%-a, a Híd választóinak pedig 17 százaléka tartja jobbnak 2016-ot 2015-nél. Habár az átlag nagyon halvány pozitív elmozdulást mutat, sok mutatót a hivatalos méréseknél feketébben látnak az emberek. Ilyen például az infláció, a megkérdezettek 48%-a szerint az alapvető élelmiszerek, mint például a tej, a kenyér és a hús ára emelkedett. A lakosság azonban érzékelte a béremelkedést is, ugyancsak 48% érezte úgy, hogy az átlag „Az emberekkel a megszokás mondatja, hogy az árak általában emelkednek az előző évhez képest." Martin Slosiarik szociológus többet kap a számlájára, mint egy évvel korábban, mindössze 8% érezte azt, hogy csökkentek a bérek. „Az emberekkel a megszokás mondatja, hogy az árak általában emelkednek az előző évhez képest” - mondta a Sme napilapnak Martin Slosiarik, a Focus munkatársa. Az áremelkedés érzékelése a korral is változik. Míg a 18-24 évesek körében 41 százalék érzékelt drágulást, addig a 65 évnél idősebbek 50%-a. „Az árak emelkedésének érzete a legerősebb a nyugdíjasoknál és a képzetlen kétkezi dolgozóknál. A legalacsonyabb bevétellel rendelkező háztartásokban élők 60%-a érzett tavaly áremelkedést” - magyarázta Slosiarik. A legnagyobb drágulást az OĽaNO és a Smerodina választói érezték (58 és 57%), de az átlagnál jobban érezték az áremelkedést az SNS választói is (52%). Pedig az SNS-es vezetésű mezőgazdasági minisztérium 2016 októberi adatai szerint a tej, a vaj és a csirkehús ára az előző évhez képest néhány centtel csökkent. Meglepő módon az emberek többsége a nyugdíjkorhatár emelkedését is érezte, pedig az csak idén januártól változott. A megkérdezettek 74%-a vélte úgy, hogy tavaly idősebb korban mentek nyugdíjba az emberek, mint egy évvel korábban. A lakosság érzékelte a béremelést, sokan optimisták, azt állítják, jobban élünk (Vladimír Simícek felvétele) Legálisan rálőhetünk a betörőre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Rablás és betörés megalapozott gyanújával indított tegnap eljárást a rendőrség az ellen a cseh állampolgár ellen, aki a héten betört Milan Kňažko óvárosi villájába. A volt politikus és színész legálisan tartott fegyverével rálőtt a betörőre. A vonatkozó törvények lehetőséget adnak a lövöldözésre, ha valaki behatol a házunkba. A rendőrség és maga Kňažko sem hajlandó a szerda éjszakai eseményeket bővebben kommentálni. A mentőszolgálat szerda éjjel 1:34-kor regisztrálta a rendőrség hívását. A sérültet kórházba szállították. Petra Stano Maťašovská, az egyetemi kórház szóvivője elmondta, hogy a 49 éves férfi komoly combsérülést szenvedett, megműtötték, jelenleg már stabilizált állapotban van, további orvosi beavatkozásokra nem lesz szükség. Annyit még tudni, hogy a betörőnek sikerült elmenekülnie Kňažko villájából, a rendőrök az utcán tartóztatták le. Mindenki, akinek legálisan tartott lőfegyvere van, a büntető törvénykönyv alapján jogosult arra, hogy szükség esetén fegyverrel a kezében védje saját életét vagy vagyonát. Magyarán, ha valaki betör a házunkba, jogunk van rálőni. Ez a jogszabály Mikuláš Dzurinda második kormánya idején, 2006 januárjában lépett hatályba, az igazságügyi miniszter akkor Daniel Lipšic (NOVA) volt, aki nem tagadta, példaértékűnek tartja az Amerikai Egyesült Államokban érvényes szabályozást, mely szerint a telek tulajdonosa már akkor jogosult lőni, amint egy idegen rálép a telkére, belép a kertjébe. A szlovák szabályozás szerint önvédelemre nemcsak lőfegyvert, hanem botot, követ vagy kést is használhatunk. A védelemnek viszont mindig a helyzetnek megfelelőnek kell lennie. Magyarán, nem lehet valakit lelőni csak azért, mert elrabolta a nyakláncunkat, de nem támadt ránk. Mielőtt a tettesre lövünk, nem vagyunk kötelesek figyelmeztetni őt, figyelmeztető lövést sem kell leadni, s az sincs meghatározva, mely testrészét szabad eltalálni. „Ha lövöldözésre kerül sor, nagyon nehéz meghatározni, melyik lövés lehetne halálos. Bizonyos esetekben például egy lábszárlövésbe is belehalhatunk” - nyilatkozta Ľudovít Miksánek, a lőfegyvertartók szövetségének, Legis Telumnak a képviselője. Ha a valaki önvédelemből lövöldözik, és ezért nyomozást indítanak, azt is vizsgálják, milyen lelki állapotban volt az áldozat a lövés pillanatában. Kražkónak akkor gyűlhetett volna meg a baja a rendőrséggel, ha a körülményekhez képest túlzásba viszi a lövöldözést, ha megsebesíti a tolvajt,életveszélyesen A rablást és a volt politikus lövöldözését is vizsgálja a rendőrség, részleteket egyelőre nem árulnak el - közölte Lucia Miháliková pozsonyi kerületi rendőrszóvivő. (dem, TASR) A törvény szerint önvédelemre nemcsak legálisan tartott lőfegyvert, hanem kést, követ, botot is használhatunk(TASR-felvétel)