Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-14 / 11. szám, szombat

2 Tudósok adatbázis Pozsony. Nem tudni, meddig kell még nélkülözni a nemzet­közi adatbázisokat a hazai kuta­tóknak, az oktatási minisztérium ugyanis saját forrásai helyett in­kább uniós pénzből térítené meg a használati díjat. A Scopus adatbázis mellett to­vábbi, összesen 16 olyan adat­bázishoz való hozzáférés is megszűnt január 3-tól, melyeket a Szlovák Nemzeti Könyvtáron keresztül érhettek el a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és a hazai egyetemek kutatói, tu­dományos munkatársai. Az ok prózai, az állam nem fizette ki az adatbázisok használati díját. A másik nagy adatbázis, a Science Direct egyelőre működik ugyan, de az oktatási minisztérium ezért sem fizetett, és van olyan adat­bázis is, melyért már több mint egy éve nem fizet. Pavol Šajgalík, a SAV elnöke szerint az adatbá­zisok nélkülözhetetlenek a kuta­tók mindennapi munkájához. Ha az utóbbi is leáll, akkor a hazai kutatók gyakorlatilag egyetlen nemzetközi kutatási eredmény­hez sem férnek hozzá. Az aka­démia és a hazai egyetemek rek­torai nyílt levélben szólították fel Peter Plavčan (SNS-jelölt) okta­tási minisztert, hogy mielőbb te­gye elérhetővé a hazai kutatók számára a nemzetközi adatbázi­sokat. A tárca a használati díj 3,6 millió eurós költségét uniós pá­lyázatokból finanszírozta. Az ügy kirobbanásakor Plav­čan azt állította, hogy nem tudták időben benyújtani a pályázatot. A hét elején még azt ígérte, hogy a problémát napokon belül orvo­solják, az összeget a tárca saját költségvetéséből kifizeti. Mára viszont a tárca már nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy egyelőre nem fizet. Egyeztet az adatbázisok szolgáltatóival, és állítja, hogy írásos garancia fe­jében csak néhány hónap múlva, egy újabb sikeres pályázatból fi­zetné ki a használati díjat. Azt vi­szont nem közölte, mikor lesz­nek ismét elérhetők a hazai ku­tatók számára nélkülözhetetlen adatbázisok. A miniszter jelezte, változtatni akar az adatbázis fi­nanszírozásán. Plavčan szerint a költségekhez az adatbázisokat használó összes intézménynek - az akadémiának és az egyete­meknek is - hozzá kellene járul­nia. (ie) Peter Plavčan (SITA-felvétel) KÖZELET 2017. január 14.| www.ujszo.com Derűlátók az ellenzéki szavazók LAJOS P. JÁNOS Pozsony: A lakosság többsége szerint 2016 ugyanolyan volt, mint 2015, és csak 16 százalék tartja rosszabbnak a tavalyi évet az előzőnél. A legjobbnak az egyes gazdasági mutatókat tartják, csökkent a jelzáloghitelek kamata és a munkanélküliség, ugyanakkor a negatív infláció ellenére sokak szerint nőtt az élelmiszerek ára. A Focus közvélemény-kutató ügynökség tavaly decemberben végzett felmérése alapján a lakosság 59%-a szerint 2016 ugyanolyan év volt, mint 2015, vagyis nem is javult, és nem is romlott a helyzetük. Közel negyede - 24% - úgy véli, jobban él, mint egy éve, 16 százalék viszont in­kább 2015-ben maradt volna. A ma­gyaroknak valamivel nagyobb há­nyada, 65%-a véli úgy, hogy a hely­zete tavaly nem változott a korábbi évhez képest, viszont mindössze 17% él jobban, mint egy éve, 19% viszont rosszabbnak látja helyzetét. Meglepő módon az ellenzéki vá­lasztók egy része optimistább a hely­zetével kapcsolatban, mint a kor­mánypárti választók. Az SaS válasz­tóinak 39, az OĽaNO választóinak pedig 34%-a véli úgy, hogy tavaly jobban élt, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a Smer és az SNS vá­lasztóinak csak 23%-a, a Híd válasz­tóinak pedig 17 százaléka tartja jobbnak 2016-ot 2015-nél. Habár az átlag nagyon halvány pozitív elmozdulást mutat, sok mu­tatót a hivatalos méréseknél feketéb­ben látnak az emberek. Ilyen például az infláció, a megkérdezettek 48%-a szerint az alapvető élelmiszerek, mint például a tej, a kenyér és a hús ára emelkedett. A lakosság azonban érzékelte a béremelkedést is, ugyan­csak 48% érezte úgy, hogy az átlag „Az emberekkel a meg­szokás mondatja, hogy az árak általában emelkednek az előző évhez képest." Martin Slosiarik szociológus többet kap a számlájára, mint egy év­vel korábban, mindössze 8% érezte azt, hogy csökkentek a bérek. „Az emberekkel a megszokás mondatja, hogy az árak általában emelkednek az előző évhez képest” - mondta a Sme napilapnak Martin Slosiarik, a Focus munkatársa. Az áremelkedés érzékelése a korral is változik. Míg a 18-24 évesek köré­ben 41 százalék érzékelt drágulást, addig a 65 évnél idősebbek 50%-a. „Az árak emelkedésének érzete a legerősebb a nyugdíjasoknál és a képzetlen kétkezi dolgozóknál. A legalacsonyabb bevétellel rendelke­ző háztartásokban élők 60%-a érzett tavaly áremelkedést” - magyarázta Slosiarik. A legnagyobb drágulást az OĽaNO és a Sme­rodina választói érezték (58 és 57%), de az átlagnál jobban érezték az áremelkedést az SNS választói is (52%). Pedig az SNS-es vezetésű mezőgazdasági minisztérium 2016 októberi adatai szerint a tej, a vaj és a csirkehús ára az előző évhez képest néhány centtel csökkent. Meglepő módon az emberek többsége a nyugdíjkorhatár emelke­dését is érezte, pedig az csak idén ja­nuártól változott. A megkérdezettek 74%-a vélte úgy, hogy tavaly idő­sebb korban mentek nyugdíjba az emberek, mint egy évvel korábban. A lakosság érzékelte a béremelést, sokan optimisták, azt állítják, jobban élünk (Vladimír Simícek felvétele) Legálisan rálőhetünk a betörőre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Rablás és betörés megalapozott gyanújával indított tegnap eljárást a rendőrség az ellen a cseh állampolgár ellen, aki a héten betört Milan Kňažko óvárosi villájába. A volt politikus és színész legálisan tartott fegyverével rálőtt a betörőre. A vonatkozó törvények lehetőséget adnak a lövöldözésre, ha valaki behatol a házunkba. A rendőrség és maga Kňažko sem hajlandó a szerda éjszakai esemé­nyeket bővebben kommentálni. A mentőszolgálat szerda éjjel 1:34-kor regisztrálta a rendőrség hívását. A sérültet kórházba szállították. Petra Stano Maťašovská, az egyetemi kórház szóvivője elmondta, hogy a 49 éves férfi komoly combsérülést szenvedett, megműtötték, jelenleg már stabilizált állapotban van, to­vábbi orvosi beavatkozásokra nem lesz szükség. Annyit még tudni, hogy a betörőnek sikerült elmenekülnie Kňažko villájából, a rendőrök az ut­cán tartóztatták le. Mindenki, akinek legálisan tar­tott lőfegyvere van, a büntető tör­vénykönyv alapján jogosult arra, hogy szükség esetén fegyverrel a kezében védje saját életét vagy va­gyonát. Magyarán, ha valaki betör a házunkba, jogunk van rálőni. Ez a jogszabály Mikuláš Dzurinda má­sodik kormánya idején, 2006 janu­árjában lépett hatályba, az igazság­ügyi miniszter akkor Daniel Lipšic (NOVA) volt, aki nem tagadta, példaértékűnek tartja az Amerikai Egyesült Államokban érvényes szabályozást, mely szerint a telek tulajdonosa már akkor jogosult lő­ni, amint egy idegen rálép a telkére, belép a kertjébe. A szlovák szabályozás szerint ön­védelemre nemcsak lőfegyvert, ha­nem botot, követ vagy kést is hasz­nálhatunk. A védelemnek viszont mindig a helyzetnek megfelelőnek kell lennie. Magyarán, nem lehet va­lakit lelőni csak azért, mert elrabolta a nyakláncunkat, de nem támadt ránk. Mielőtt a tettesre lövünk, nem va­gyunk kötelesek figyelmeztetni őt, figyelmeztető lövést sem kell leadni, s az sincs meghatározva, mely test­részét szabad eltalálni. „Ha lövöldö­zésre kerül sor, nagyon nehéz meg­határozni, melyik lövés lehetne ha­lálos. Bizonyos esetekben például egy lábszárlövésbe is belehalhatunk” - nyilatkozta Ľudovít Miksánek, a lőfegyvertartók szövetségének, Legis Telumnak a képviselője. Ha a valaki önvédelemből lövöldözik, és ezért nyomozást indítanak, azt is vizsgálják, milyen lelki állapotban volt az áldozat a lövés pillanatában. Kražkónak akkor gyűlhetett volna meg a baja a rendőrséggel, ha a kö­rülményekhez képest túlzásba viszi a lövöldözést, ha megsebesíti a tolvajt,életveszélyesen A rablást és a volt politikus lövöl­dözését is vizsgálja a rendőrség, rész­leteket egyelőre nem árulnak el - kö­zölte Lucia Miháliková pozsonyi ke­rületi rendőrszóvivő. (dem, TASR) A törvény szerint önvédelemre nemcsak legálisan tartott lőfegyvert, hanem kést, követ, botot is használhatunk(TASR-felvétel)

Next