Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-23 / 45. szám, csütörtök

2­I KÖZÉLET Mégis módosul a vitatott bölcsődetörvény IBOS EMESE Pozsony. A munkaügyi minisztérium módosítja a közfelháborodást kiváltó „bölcsitörvényt", mely jelenlegi formájában a magánintézmények többségét likvidálná. A tárca támogatást ígér a bölcsődék akadály­mentesítésére is. Csupán három hete nyomta át a kormánykoalíció az úgynevezett bölcsi törvényt, viszont Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter tegnap bejelentette, máris módosítják a tár­caközi egyeztetésen levő, a szociális szolgáltatásokat szabályzó törvény módosítása keretében. A szakma és a szülők felháborodása és petíciós kezdeményezése után Andrej Kiska államfő raportra hívta a minisztert. „Fennáll a veszélye annak, hogy a törvény miatt csökkenhet a bölcső­dék száma, ráadásul diszkriminálja a szülők és a gyermekek egy csoport­ját” - magyarázta Andrej Kiska ki­fogásait a márciustól hatályos jog­szabállyal kapcsolatban. A munka­ügyi minisztérium tájékoztató hon­lapot nyit, melyen elérhető lesz a tör­vény pontos magyarázata, továbbá különböző formában tájékoztatják a szülőket és a bölcsődék üzemeltetőit a változásokról. Törlik a megkötést Az üzemeltetők szerint a törvény legnagyobb negatívuma, hogy csak hároméves korig járhatnak bölcső­débe a gyermekek, ráadásul a ma­­gánbölcsibe is csak a dolgozó vagy nappali tagozaton tanuló szülők gyermekeit vehetik fel. Utóbbiból enged a tárca. „A módosítás értel­mében továbbra is a dolgozó szülők élveznek előnyt a bölcsibe való be­hatáskor, de a nem dolgozók is igénybe vehetnék a szolgáltatást” - mondta Ján Richter tárcavezető, aki szerint a szociális szolgáltatásokat szabályzó törvény révén rövidesen módosulhat a márciustól hatályos jogszabály. Mundi József, a nemeshodosi Ka­­kadémia magán-gyermekintézmény és -bölcsőde tulajdonosa szerint módosítás nélkül nem lehet kizárni, hogy be kell zárnia a bölcsődét. A Kakadémiában naponta átlag 25 ki­csivel foglalkoznak. A tulajdonos szerint az anyukáknak több mint a fele nem dolgozik. A törvény alap­ján a gyermekek felét elveszítenék, ez pedig már a működést is veszé­lyezteti. „A jogszabály alapján egy óvónő öt gyermekre felügyelhet, a törvény a bérüket is megszabja. Egy gyermek után 280 euró a havi ille­ték (ez fedezi az egész napos étel- és folyadékellátást, valamint a pelen­kák költségét). Az illetékből az óvónők bérére egy gyermek után 176 eurót kellene fordítani, számol­ni kell továbbá a rezsiköltséggel és az egyéb kiadásokkal” - magyaráz­za a tulajdonos, aki szerint anyagi szempontból is kérdéses, hogy az új feltételek mellett érdemes-e üze­meltetni az intézményt. Azt viszont Mundi József is elismeri, hogy szükség van a szabályozásra, mert eddig gyakorlatilag nem szabályoz­ták a bölcsődék működését, „elég volt az illetékes járási hivatal enge­délye és a higiéniai feltételek telje­sítése”. Ugyanakkor fejetlennek tartja a szabályozást, a szabálysér­tésért kiróható 35 ezer eurós bírsá­got pedig egyenesen likvidálónak. „Ezzel minden legálisan vállalkozó nyakára kötelet tesznek” - zárta Mundi József. Maradnak hézagok Hajmássy Zsuzsa, a komáromi Bambi klub magánbölcsőde tulaj­donosa szerint a jogszabály kidol­gozása előtt szakmai munkacso­portot kellett volna kialakítani, egyrészt azért, hogy feltérképezzék a kicsik és a szülők igényeit, hogy a legjobb körülményeket tudják ki­alakítani. Másrészt a politikusok is megértenék, miért kavart ilyen nagy vihart a törvény. „Átlag 12-14 ki­csit gondozunk, jelenleg egy olyan gyermekünk van, akit az új szabá­lyozás szerint nem vehetnénk fel, viszont fél évvel ezelőtt 5 ilyen ki­csi volt nálunk. Sok az olyan gyer­mek is, aki az átmeneti időszak alatt, betöltötte harmadik életévét, az óvodakezdés előtt jár hozzánk. Őket nem vehetjük majd fel, akkor vi­szont az anyukák sem állhatnak munkaviszonyba. Fejetlen és nem rendszerszintű a jogszabály” - ma­gyarázta Hajmássy Zsuzsa. Ad ab­szurdumnak tartja azt is, hogy a tör­vény értelmében a bölcsikben nincs szükség oktatói-nevelői munkára, mert szociális szolgáltatássá transz­­formálódnak át. „Olyan nincs, hogy hároméves korig nem kell pedagó­giai szempontból foglalkozni a gyermekekkel, ha hároméves korig nem kapnak alapokat bizonyos te­rületeken, akkor nem lesz mire épí­teni. Ezt tudnák, ha a törvény elő­készítésekor pedagógusokkal, pszi­chológusokkal egyeztettek volna. Ha csak a gyermek pszichomotoros fejlesztését vesszük hároméves ko­rig, azt pedagógiai hozzáállás nél­kül nem lehet megoldani” - magya­rázta Hajmássy Zsuzsa. Pályázni lehet Egyelőre nem tudja, hogy jövő ja­nuárban működtetni tudja-e még a bölcsődét. „Ha teljes akadálymen­tesítést követelnek, akkor bezárha­tok” -mondta. Ján Richter tárcave­­zető tegnap azt is megígérte, hogy pályázatot írnak ki a bölcsődék aka­­dálymentesítésre. Ján Richter szociálisügyi miniszter tegnap fejet hajtott az államfő előtt, majd bejelentette, módosítják a jogszabályt (SITA-felvétel) ; Szűkítenék a térített gyógyszerek listáját ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzmegtakarítás egyik lehetséges és kivitelezhető formája az Általános Egészség­­biztosító (VSZP) szerint az, ha egyes pácienseknek nem térítik meg néhány gyógyszer árát. A biztosító, amely tavaly 200 millió eurós veszteséggel zárta az évet, például azt fontolgatja, hogy a te­tovált vagy piercinges páciensek­­nek nem fogja téríteni a hepatitis C- fertőzés gyógyítását. A sárgaság ezen formájának a kezelését a ká­bítószerfüggőknek és alkoholis­táknak sem akarja téríteni - tájé­koztatott a Sme napilap. A Rákel­lenes Liga adatai szerint 2009-ben 30-50 ezer embernél diagnoszti­záltak hepatitis C-t, tehát fertőző májbetegséget. Ahhoz, hogy hatályba lépjen a biztosító javaslata, még az egész­ségügyi minisztérium beleegye­zésére is szükség van. A VSZP szerint azzal, hogy a gyógyszere­ket a páciensekkel fizettetnék meg, idővel rávennék az embereket ar­ra, hogy jobban vigyázzanak egészségükre. „A minisztérium pozitívan értékeli, hogy a biztosí­tó vezetése keresi a megtakarítás lehetőségeit, viszont a páciense­ken való spórolás nem lehet prio­ritás” - közölte a tárca szóvivője, Zuzana Eliášová. A biztosító javaslatát szakértők és orvosok is bírálják, például Jo­zef Glas, a Szlovák Hepatológiai Társaság szakértője kifejezetten ellenzi. „Leegyszerűsítve a biz­tosító azt állítja, hogy a betegsé­gért a páciens maga tehet, azért betegedett meg, mert kockázatos életmódot folytatott, ezért a gyó­gyítást az egészségügyi ellátást saját zsebből kellene finanszí­roznia. Ezt viszont egyetlen pá­ciensről sem lehet ilyen egyértelműen elmondani, a dol­gok nem ilyen egyszerűek” - ál­lítja a szakértő. Ám nem a sárgaság ezen for­mája az egyetlen betegség, mely­nek kezelését nem térítené a biz­tosító. A Sme napilap informáci­ói szerint kihúznák a térített or­vosságok listájáról azokat a spe­ciális injekciókat, amelyekkel a vaksághoz vezető szembeteg­ségben szenvedő, jobbára cukor­beteg páciensek kezelik. (dem) Nemcsak a tetoválással, hanem a piercinggel is gondja van a VSZP-nek (Miroslava Cibulková felvétele) 2017. február 23.| www.ujszo.com Lefújták Marián Kotleba miséjét LAJOS P. JÁNOS Jövő héten rendkívüli ülésen tárgyal s rimaszombati képviselő-testület a Marián Kotleba pártja által március 14-re tervezett rendezvényről. Az ĽSNS gálaestre kérte a kultúrházat, az időpont miatt sokan úgy vélik, a fasiszta szlovák állam megalakulásá­ról akarnak megegyezni. Pozsony. Kotleba pártjának a kultúrház igazgatója adta bérbe a kultúrházat, de ahogyan azt a Ri­­mava.sk Primátor nevű olvasója (sokak szerint Jozef Šimko polgár­­mester) elismerte, a polgármester tudtával. Miután a sajtóban nyilvá­nosságra hozták az ügyet, több szer­vezet és magánszemély is arra szó­lította fel a polgármestert, Klein Ot­tokár érsekújvári polgármesterhez hasonlóan akadályozza meg, hogy a szélsőséges párt a városi kultúrház­­ban emlékezzen meg a fasiszta szlo­vák állam megalakulásáról. Kedden nyilatkozatot fogadtak el a város MKP-s és hidas képviselői. A nyilatkozat szerint megdöbbenés­sel értesültek arról, hogy Kotleba március 14-én Rimaszombatba ké­szül, és provokációnak nevezik az akciót. Majd felszólítják a kultúrház igazgatóságát és az egyházi vezető­ket - Kotleba misét is beiktatott a programba hogy ne biztosítsanak helyszínt az akciónak. Mise már biztosan nem lesz. Rastislav Polák helyi plébános szerint azért, mert rá­jöttek, hogy a rendezvényt nem a megye, hanem az ĽSNS szervezi. Polák lapunknak még azt állította, hogy a misét Marián Kotleba me­gyeelnökként kérte, ezért tett eleget a kérésnek. Jozef Šimko polgármes­ter azonban a magyar képviselők ál­tal elfogadott nyilatkozat meg sem említi. Többször kerestük Rigó László (MKP) alpolgármestert is, de sem a telefonhívásra, sem az üzenetre nem válaszolt. A képviselők meghall­gatták Jozef Šimkót is. „A kultúr­­házba az igazgatónő engedte be a pártot, ezért neki címeztük a felhí­vást” - magyarázta lapunknak Czi­­prusz Zoltán városi képviselő, az MKP elnökségi tagja. A képviselők abba a frakcióba tartoznak, amely a legtöbbször támogatja a polgár­mester javaslatait, a két alpolgár­mestert is ők adták, de Cziprusz szerint ők nem a „polgármester frakciója”. „Mi vagyunk a nagyobb frakció, konzultálunk a polgármes­terrel, de nem az ő frakciója va­gyunk” - állítja Cziprusz. A másik frakció, a Racionális döntések frakciója közvetlenül a polgármes­tert szólította fel, hogy ne adjon te­ret olyan pártnak, amely a náciz­mussal szimpatizál és fajgyűlöletet terjeszt. Kotleba akciója ellen til­takozott a Naša sobota Polgári Tár­sulás, a Közös Erővel Gömör Fel­virágoztatásáért szervezet, vala­mint Ondrejcsák Róbert honvédel­mi államtitkár is. Egyre több embert zavar Kotleba rendezvénye (Ján Krošlák felvétele)

Next