Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-26 / 47. szám
2 VILLÁMINTERJÚ Menyhárt Józseffel a Magyar Közösség Pártja elnökével A Híd 10 százalékkal akarja növelni helyi képviselőinek és polgármestereinek számát. Van az MKP-nak ilyen számokban kifejezhető célja a helyhatósági választásokon? Nekünk ennél sokkal többet kell elérnünk, nem százalékokban határozzuk meg a céljainkat. Regionális pártként meg akarjuk tartani a bástyáinkat, és stratégiai pontokat szeretnénk visszavenni. Ilyen bástya vagy stratégiai pont például Dunaszerdahely, Somorja, Gúta, Nagymegyer vagy Szepsi. Ezek a kisvárosok nagyon fontos központok, ezek megtartása, illetve visszaszerzése az elsőrendű cél. De ugyanilyen fontosak a nagyközségek is, és minden olyan település, ahol polgármesterünk van. Emellett van fiatalítási szándékunk, s úgy gondolom, az eddigi eredményeink, legyen szó a megyei választásokról, a gazdaságélénkítő programról vagy az óvodaprogramról, feljogosítják az MKP-t, hogy a függetleneket is magunk mellé állítsuk. A megyei választások után volt, ahol sikerült megegyezniük a szlovák jobboldali ellenzékkel, és volt, ahol nem. Lesz együttműködés a helyhatósági választásokon is? Számunkra az a cél, hogy a jelenlegi kormányerők közül az SNS- ben és a Smerben ne találjunk se kihívóra, se partnerre. Ami nem fogalmaznék sarkosan - hiszen erről az Országos Tanács nem is nyilatkozott -, ki a stratégiai partner, és ki nem az. Csak azt tudjuk, hogy a jobboldal számunkra előremutató erő. A Híd egy héttel ezelőtt kijelentette, számukra az MKP nem kiemelt partner a helyhatósági választásokon. Hogy van ez fordítva? Ismétlem, nem határoztunk meg stratégiai partnereket. Kormányváltó erőként gondoljuk el magunkat, és ehhez a helyhatósági választások eredményei is hozzájárulnak. Attól nem tekinthetünk el, hogy a magyarok lakta területeken az MKP, a Híd és a függetlenek dolgoznak az önkormányzatokban, és a helyi közösség igényeit az elnökségünk figyelembe fogja venni. Dunaszerdahelyre és Komáromra mindig nagy figyelem irányul a helyhatósági választásokon. Itt mi a terve az MKP- nak? Lehet szó közös indulásról a Híddal? Ezekről a kérdésekről a helyi szervezet dönt. Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán jelenleg a megyei frakcióvezetőnk, és a második legjobb eredménnyel került be a megyei testületbe tavaly novemberben, és úgy gondolom, a számok magukért beszélnek. A dunaszerdahelyi szervezetünk erős jelöltet fog állítani. A komáromi helyzet azért is érdekes, mert a helyi MKP-alapszervezet újjáépítése jelenleg is zajlik. Azért dolgozunk, hogy erős önkormányzati képviseletünk legyen, de arról korai lenne beszélni, polgármesterjelölttel előállunk-e. Állítanak saját államfőjelöltet? Igen, márciusban mutatjuk be. Kit indítanak? Mindent a maga idejében. Erős és vállalható jelöltet állítunk. A Híd is saját jelöltet készül állítani. Felmerült a tárgyalás lehetősége velük? Ezzel kapcsolatban részükről nem volt megkeresés, és mi sem kerestük őket. Várható, hogy az MKP megkeresse a Hidat? Erre az Országos Tanács most nem adott mandátumot. Nincs kizárva, hogy ez így lesz, de ezt egyelőre a klasszikussal szólva sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. A szlovák sajtó az utóbbi napokban felkapta, hogy a Híd jelöltje akár Bugár Béla is lehet, és ő maga sem zárta ezt ki kategorikusan. Elfogadható jelölt lenne az MKP számára Bugár? Csak annyira, amennyire Menyhárt József lenne elfogadható jelölt a Híd számára. (fm) RÖVIDEN Sem államfő, sem alkotmánybíró Pozsony. Robert Fico ismét kijelentette, hogy nem kíván indulni a legközelebbi, 2019-ben esedékes köztársaságielnök-választáson. Hasonlóan elutasította azt is, hogy alkotmánybírói babérokra törné, illetve hogy az Alkotmánybíróság elnöke szeretne lenni. Úgy fogalmazott, hogy számára az ötödik parlamenti választás megnyerése a legfőbb cél. Emlékeztetett, hogy pártja már négy alkalommal nyerte meg a parlamenti választásokat és háromszor alakított kormányt. „Mit nem adnának más pártok azért, hogy 25-30 %-os támogatottságuk legyen” - tette fel a költői kérdést Fico. Jelezte, hogy a Smer nyáron rukkolhat elő államfőjelöltjével. (TASR) Politikai téma lett a nők elleni erőszak Pozsony. Miroslav Beblavy (Spolu) bírálta Robert Fico kormányfőt, amiért elutasítja az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Az ellenzéki politikus szerint a nők elleni erőszak témáját túlpolitizálták a kormánypártok. Beblavy szerint nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy az egyezmény némely pontja sértheti az alkotmányt. A koalíciós politikusok legfőbb érve az egyezménnyel szemben az, hogy nem tesz különbséget a nemek között a párkapcsolatok terén. Beblavy szerint a kétségek eloszlatása érdekében Robert Fico kormányfőnek magyarázatért az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. (TASR. ie) KÖZELET 2018 . február 26.1 www.ujszo.con Egyedül FINTA MÁRK Kisgéres: Kormányváltó erőként határozza meg magát az MKP, ám a helyhatósági választásokkal kapcsolatban nem köt stratégiai partnerséget senkivel - sem a Híddal, sem az összefogó jobboldali ellenzéki pártokkal. Az még nem biztos, hogy Komáromban lesz polgármesterjelöltjük, de államfőjelöltet biztosan állítanak. Az MKP Országos Tanácsának szombati ülésén eldőlt, hogy Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati alelnöke lesz majd a helyhatósági választások kampányfőnöke. Menyhárt Józsefék számára - regionális pártként - kiemelt fontossággal bírnak az önkormányzati választások, s bár az MKP országos szinten a jobboldali ellenzéki pártok felé közeledik, ősszel valószínűleg nem sok helyen fognak majd össze bárkivel. Legalábbis erre utalnak Menyhárt József pártelnök szavai, aki lapunknak azt mondta, az OT nem határozott meg stratégiai partnereket, és az egyik legfontosabb üzenete, hogy „a munkát mindenkinek otthon kell elvégezni”. ..Mindenkinek otthon kell hoznia a számokat, és ezek a számok kérlelhetetlenek. A magyarság önkormányzati képviseletéhez polgármesterek és önkormányzati képviselők kellenek” - mondta. A párt ennek érdekében több helyi szervezetét is újra akarja gondolni - akár Kelet-Szlovákiában, ahol a megyei választásokon rosszul szerepelt a párt, akár például Komáromban, ahol az utóbbi hónapokban feloszlatták az alapszervezetet, és az alapoktól építik újjá. Komáromban ez azt is eredményezheti, hogy a pártnak nem lesz saját polgármesterjelöltje - Menyhárt szerint legalábbis erről korai lenne beszélni. Saját államfőjelöltet ugyanakkor állít a párt a 2019-es elnökválasztásokra, azt azonban még nem tudni, kit, erről csak márciusban számol be az MKP. Azt sem tudni, zajlanak-e háttéregyeztetések az MKP és a szintén saját államfőjelölttel előrukkoló Híd között egy közös jelölt kapcsán. Az MKP Országos Tanácsa egyébként országos politikai ügyekkel is foglalkozott, a párt sajtónyilatkozata ebben a tekintetben kifejezetten kormánykritikus. Bírálják a kabinetet a munkahelyi mobilitás ösztönzése miatt - mely szerintük rosszul hat a családokra és felgyorsítja az elvándorlást -, és a dél-szlovákiai úthálózat fejlesztési ütemét is kritizálják, mondván, az R7-es késése, valamint az R2-es félpályásítása és késleltetése azt mutatja, hogy a kormányzat pártjai nem tudják biztosítani a kormányprogramban vállaltakat. A párt felszólította a kormányt a Csallóköz ivóvízkészletének védelmére is, elfogadhatatlannak tartják a nemrég kialakult helyzetet, amikor egyes falvakban szennyezettség miatt hetekig fogyaszthatatlanná vált az ivóvíz. „A környezetvédelmi szervek »reakcióideje«, a vízügyi társaság büntetésének mértéke, az atrazin ismételt megjelenése az ivóvízben, valamint a tény, hogy máig nincsenek megoldások a csallóközi ivóvízkészletet szennyező források felszámolására, bizonyítja a környezetvédelmi rendszerek teljes átalakításának halaszthatatlan szükségességét” - közölte a párt. vág neki az MKP Bízik saját erejében az MKP (Somogyi Tibor felvétele) Katasztrofálissá válhat az orvoshiány LAJOS P. JÁNOS A szlovákiai orvostársadalom az elöregedés és a külföldre való tévézés miatt megcsappant az elmúlt években, és a helyzet a következő időszakban még tovább romlik. A külföldiek érkezése segíthet. Az orvoshiányt növeli a szlovákiai orvosok külföldre vándorlása is. Az egészségügyi minisztérium szerint 2012-2016 között mintegy 1200 orvos hagyta el az országot. A helyzetet enyhíti, hogy Szlovákia is kezd célországgá válni a külföldi orvosok számára. A kamara tájékoztatása szerint tavaly összesen 759 külföldi orvos dolgozott nálunk. A legtöbben Ukrajnából érkeztek. „Összesen 61 országból érkeztek orvosok Szlovákiába, a legtöbben Ukrajnából 426- an” - tájékoztatta lapunkat az SLK. A többi országból ennél jóval kevesebb orvos érkezett, a második helyen az SLK tájékoztatása szerint Külföldről jött orvosok A legtöbb orvos a következő országokból érkezett Szlovákiába: ► Ukrajna: 426 ► Magyarország: 26 ► Irán: 26 ► Lengyelország: 24 ► Szaúd-Arábia: 22 ► Görögország: 19 ► Oroszország: 18 ► Szíria: 12 ► Szudán: 12 ► Jordánia: 10 ► Bulgária: 9 (Forrás: SLK) Irán és Magyarország áll 26-26 orvossal, Lengyelországból 24, Oroszországból pedig 18 orvost tartottak nyilván. Viszonylag magas az arab és a közel-keleti országokból érkezők száma is: Szaúd-Arábiából 22-en, Jordániából 10-en, Szíriából 12-en dolgoznak nálunk. A mintegy 28 ezres orvoslétszám mellett azonban ez még viszonylag alacsony szám. Vonzó a külföldi munkavállalás (Fotó: Július Dubravay/Plus Jeden Defi)