Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-26 / 47. szám

2 VILLÁMINTERJÚ Menyhárt Józseffel a Magyar Közösség Pártja elnökével A Híd 10 száza­lékkal akarja növelni helyi képviselőinek és polgármesterei­nek számát. Van az MKP-nak ilyen számokban kifejezhető célja a helyhatósági választásokon? Nekünk ennél sokkal többet kell elérnünk, nem százalékokban ha­tározzuk meg a céljainkat. Regio­nális pártként meg akarjuk tartani a bástyáinkat, és stratégiai ponto­kat szeretnénk visszavenni. Ilyen bástya vagy stratégiai pont például Dunaszerdahely, Somorja, Gúta, Nagymegyer vagy Szepsi. Ezek a kisvárosok nagyon fontos köz­pontok, ezek megtartása, illetve visszaszerzése az elsőrendű cél. De ugyanilyen fontosak a nagy­községek is, és minden olyan te­lepülés, ahol polgármesterünk van. Emellett van fiatalítási szán­dékunk, s úgy gondolom, az eddi­gi eredményeink, legyen szó a megyei választásokról, a gazda­ságélénkítő programról vagy az óvodaprogramról, feljogosítják az MKP-t, hogy a függetleneket is magunk mellé állítsuk. A megyei választások után volt, ahol sikerült megegyezniük a szlovák jobboldali ellenzékkel, és volt, ahol nem. Lesz együttműködés a helyhatósági választásokon is? Számunkra az a cél, hogy a jelen­legi kormányerők közül az SNS- ben és a Smerben ne találjunk se kihívóra, se partnerre. Am­i nem fogalmaznék sarkosan - hiszen erről az Országos Tanács nem is nyilatkozott -, ki a stratégiai part­ner, és ki nem az. Csak azt tudjuk, hogy a jobboldal számunkra elő­remutató erő. A Híd egy héttel ezelőtt kijelen­tette, számukra az MKP nem kiemelt partner a helyhatósági választásokon. Hogy van ez for­dítva? Ismétlem, nem határoztunk meg stratégiai partnereket. Kormány­váltó erőként gondoljuk el ma­gunkat, és ehhez a helyhatósági választások eredményei is hozzá­járulnak. Attól nem tekinthetünk el, hogy a magyarok lakta terüle­teken az MKP, a Híd és a függet­lenek dolgoznak az önkormány­zatokban, és a helyi közösség igé­nyeit az elnökségünk figyelembe fogja venni. Dunaszerdahelyre és Komá­romra mindig nagy figyelem irányul a helyhatósági választá­sokon. Itt mi a terve az MKP- nak? Lehet szó közös indulásról a Híddal? Ezekről a kérdésekről a helyi szervezet dönt. Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán je­lenleg a megyei frakcióvezetőnk, és a második legjobb eredménnyel került be a megyei testületbe ta­valy novemberben, és úgy gondo­lom, a számok magukért beszél­nek. A dunaszerdahelyi szerveze­tünk erős jelöltet fog állítani. A komáromi helyzet azért is érdekes, mert a helyi MKP-alapszervezet újjáépítése jelenleg is zajlik. Azért dolgozunk, hogy erős önkor­mányzati képviseletünk legyen, de arról korai lenne beszélni, polgár­­mesterjelölttel előállunk-e. Állítanak saját államfőjelöltet? Igen, márciusban mutatjuk be. Kit indítanak? Mindent a maga idejében. Erős és vállalható jelöltet állítunk. A Híd is saját jelöltet készül ál­lítani. Felmerült a tárgyalás le­hetősége velük? Ezzel kapcsolatban részükről nem volt megkeresés, és mi sem ke­restük őket. Várható, hogy az MKP megke­resse a Hidat? Erre az Országos Tanács most nem adott mandátumot. Nincs ki­zárva, hogy ez így lesz, de ezt egyelőre a klasszikussal szólva sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. A szlovák sajtó az utóbbi na­pokban felkapta, hogy a Híd je­löltje akár Bugár Béla is lehet, és ő maga sem zárta ezt ki katego­rikusan. Elfogadható jelölt len­ne az MKP számára Bugár? Csak annyira, amennyire Meny­hárt József lenne elfogadható je­lölt a Híd számára. (fm) RÖVIDEN Sem államfő, sem alkotmánybíró Pozsony. Robert Fico ismét kije­lentette, hogy nem kíván indulni a legközelebbi, 2019-ben esedékes köztársaságielnök-választáson. Hasonlóan elutasította azt is, hogy alkotmánybírói babérokra törné, illetve hogy az Alkotmánybíróság elnöke szeretne lenni. Úgy fogal­mazott, hogy számára az ötödik parlamenti választás megnyerése a legfőbb cél. Emlékeztetett, hogy pártja már négy alkalommal nyerte meg a parlamenti választásokat és háromszor alakított kormányt. „Mit nem adnának más pártok azért, hogy 25-30 %-os támoga­tottságuk legyen” - tette fel a köl­tői kérdést Fico. Jelezte, hogy a Smer nyáron rukkolhat elő állam­­főjelöltjével. (TASR) Politikai téma lett a nők elleni erőszak Pozsony. Miroslav Beblavy (Spolu) bírálta Robert Fico kor­mányfőt, amiért elutasítja az Isz­tambuli Egyezmény ratifikálását. Az ellenzéki politikus szerint a nők elleni erőszak témáját túlpo­litizálták a kormánypártok. Beblavy szerint nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy az egyezmény némely pontja sértheti az alkotmányt. A koalíciós politi­kusok legfőbb érve az egyez­ménnyel szemben az, hogy nem tesz különbséget a nemek között a párkapcsolatok terén. Beblavy szerint a kétségek eloszlatása ér­dekében Robert Fico kormányfő­nek magyarázatért az Alkot­mánybírósághoz kellett volna fordulnia. (TASR. ie) KÖZELET 2018 . február 26.1 www.ujszo.con Egyedül FINTA MÁRK Kisgéres: Kormányváltó erőként határozza meg magát az MKP, ám a helyhatósági választásokkal kapcsolatban nem köt stratégiai partnerséget senkivel - sem a Híddal, sem az összefogó jobboldali ellenzéki pártokkal. Az még nem biztos, hogy Komáromban lesz polgármesterjelöltjük, de államfőjelöltet biztosan állítanak. Az MKP Országos Tanácsának szombati ülésén eldőlt, hogy Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati al­­elnöke lesz majd a helyhatósági vá­lasztások kampányfőnöke. Meny­hárt Józsefék számára - regionális pártként - kiemelt fontossággal bír­nak az önkormányzati választások, s bár az MKP országos szinten a jobb­oldali ellenzéki pártok felé közele­dik, ősszel valószínűleg nem sok he­lyen fognak majd össze bárkivel. Legalábbis erre utalnak Menyhárt József pártelnök szavai, aki lapunk­nak azt mondta, az OT nem határo­zott meg stratégiai partnereket, és az egyik legfontosabb üzenete, hogy „a munkát mindenkinek otthon kell el­végezni”. ..Mindenkinek otthon kell hoznia a számokat, és ezek a számok kérlelhetetlenek. A magyarság ön­­kormányzati képviseletéhez polgár­­mesterek és önkormányzati képvi­selők kellenek” - mondta. A párt en­nek érdekében több helyi szerveze­tét is újra akarja gondolni - akár Kelet-Szlovákiában, ahol a megyei választásokon rosszul szerepelt a párt, akár például Komáromban, ahol az utóbbi hónapokban felosz­latták az alapszervezetet, és az ala­poktól építik újjá. Komáromban ez azt is eredményezheti, hogy a párt­nak nem lesz saját polgármesterje­­löltje - Menyhárt szerint legalábbis erről korai lenne beszélni. Saját államfőjelöltet ugyanakkor állít a párt a 2019-es elnökválasztá­sokra, azt azonban még nem tudni, kit, erről csak márciusban számol be az MKP. Azt sem tudni, zajlanak-e háttéregyeztetések az MKP és a szintén saját államfőjelölttel előruk­koló Híd között egy közös jelölt kapcsán. Az MKP Országos Tanácsa egyébként országos politikai ügyekkel is foglalkozott, a párt saj­tónyilatkozata ebben a tekintetben kifejezetten kormánykritikus. Bí­rálják a kabinetet a munkahelyi mo­bilitás ösztönzése miatt - mely sze­rintük rosszul hat a családokra és felgyorsítja az elvándorlást -, és a dél-szlovákiai úthálózat fejlesztési ütemét is kritizálják, mondván, az R7-es késése, valamint az R2-es fél­pályásítása és késleltetése azt mu­tatja, hogy a kormányzat pártjai nem tudják biztosítani a kormányprog­ramban vállaltakat. A párt felszólította a kormányt a Csallóköz ivóvízkészletének védel­mére is, elfogadhatatlannak tartják a nemrég kialakult helyzetet, amikor egyes falvakban szennyezettség mi­att hetekig fogyaszthatatlanná vált az ivóvíz. „A környezetvédelmi szer­vek »reakcióideje«, a vízügyi társa­ság büntetésének mértéke, az atrazin ismételt megjelenése az ivóvízben, valamint a tény, hogy máig nincse­nek megoldások a csallóközi ivó­­vízkészletet szennyező források fel­számolására, bizonyítja a környe­zetvédelmi rendszerek teljes átala­kításának halaszthatatlan szüksé­gességét” - közölte a párt. vág neki az MKP Bízik saját erejében az MKP (Somogyi Tibor felvétele) Katasztrofálissá válhat az orvoshiány LAJOS P. JÁNOS A szlovákiai orvostársadalom az elöregedés és a külföldre való tévézés miatt megcsappant az elmúlt években, és a helyzet a következő időszakban még tovább romlik. A külföldiek érkezése segíthet. Az orvoshiányt növeli a szlová­kiai orvosok külföldre vándorlása is. Az egészségügyi minisztérium sze­rint 2012-2016 között mintegy 1200 orvos hagyta el az országot. A hely­zetet enyhíti, hogy Szlovákia is kezd célországgá válni a külföldi orvosok számára. A kamara tájékoztatása szerint tavaly összesen 759 külföldi orvos dolgozott nálunk. A legtöbben Ukrajnából érkeztek. „Összesen 61 országból érkeztek orvosok Szlová­kiába, a legtöbben Ukrajnából­ 426- an” - tájékoztatta lapunkat az SLK. A többi országból ennél jóval keve­sebb orvos érkezett, a második he­lyen az SLK tájékoztatása szerint Külföldről jött orvosok A legtöbb orvos a következő országokból érkezett Szlová­kiába: ► Ukrajna: 426 ► Magyarország: 26 ► Irán: 26 ► Lengyelország: 24 ► Szaúd-Arábia: 22 ► Görögország: 19 ► Oroszország: 18 ► Szíria: 12 ► Szudán: 12 ► Jordánia: 10 ► Bulgária: 9 (Forrás: SLK) Irán és Magyarország áll 26-26 or­vossal, Lengyelországból 24, Oroszországból pedig 18 orvost tar­tottak nyilván. Viszonylag magas az arab és a közel-keleti országokból érkezők száma is: Szaúd-Arábiából 22-en, Jordániából 10-en, Szíriából 12-en dolgoznak nálunk. A mintegy 28 ezres orvoslétszám mellett azon­ban ez még viszonylag alacsony szám. Vonzó a külföldi munkavállalás (Fotó: Július Dubravay/Plus Jeden Defi)

Next