Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-08 / 83. szám
2 I Európai KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK DEMECS PÉTER Brüsszel. Mivel az európai parlamenti választók közeledtével egyre több álhír jelenik meg a világhálón, az Európai Bizottság is egyre nagyobb erőbedobással dolgozik ezek kiszűrésén. Bár álhírek tízezreit sikerül napi szinten leleplezni, ez is csak egy töredéke a reális számoknak. „Oroszország hatalmas energiát és pénzösszegeket fordít arra, hogy álhírek lepjék el az Európai Uniót” - mondta lapunknak névtelenséget kérve az álhírek leplezésén és dokumentálásán dolgozó East Stratcom Task ügynökség egyik munkatársa. Az ügynökség az euvsdisinfo.eu honlapon naponta teszi közzé az unió tagállamaiban észlelt álhíreket és azt, hogy honnan származnak, ki terjeszti azokat. Elmagyarázza azt is, miért hazugságok a felsorakoztatott információk. Az oldalon könnyen végigböngészhető, hogy például az utóbbi egy hétben milyen álhírek jelentek meg Szlovákiáról. Bizonyított hazugságok Az egyik Szlovákiát érintő álhírt például múlt csütörtökön, április 4- én közölte a voiceofeurope.com honlap az alábbi címmel: A menekültmentes Szlovákia az EU három legbiztonságosabb tagállama közé tartozik. A hír szerint az Eurostat felmérése igazolta, hogy a menekültek számának növekedésével arányosan emelkedik a bűncselekmények száma egy tagállamban. Pozitív példaként említi Szlovákiát, negatívként Németországot, ahol a honlap szerint tavaly 130 százalékkal megugrott a bűncselekmények száma. A cikkben egyetlen bizonyíték sincs, amely alátámasztaná a felsorolt állításokat. „Az eredeti Eurostat-felmérés, amelyre hivatkoznak, egyetlen olyan információt sem tartalmazott, amely összefüggésbe hozná a menekültek befogadását és a bűnözést. Épp ellenkezőleg, a felmérés például azt igazolja, hogy az unió egyik legrosszabb bűnözési statisztikáival rendelkező tagállama Bulgária, s egyben ez az egyik ország, ahol a legkevesebb menekült van” - közölte az eursdisinfo.eu honlap. Az orosz veszély Azt, hogy az idei EP-választást manipulálni lehet, maga Mark Zuckerberg, a Facebook tulajdonosa is elismerte. „Nyilvánvalóan fejlődtünk, de nem hiszem, hogy bárki garantálni tudná, hogy minden veszélyt el tudunk hárítani egy olyan világban, amelyben idegen államhatalmak próbálnak meg beavatkozni választásokba. Ez egy folyamatos verseny, szakadatlanul építjük a védelmünket, de a beavatkozni akaró kormányok is folyamatosan fejlesztik eszközeiket, taktikájukat” - nyilatkozta múlt héten az ír köztévének (RTE) Zuckerberg. Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos szerint az európai parlamenti választás közeledtével valószínűsíthető, hogy a következő hetekben egyre több álhír jelenik majd meg a felhasználók profilján a közösségi oldalakon, vagy névre szóló álhíreket és hazugságokat tartalmazó hírleveleket kapnak. A manipulátorok egyik célja az Európai Unió egységének megbontása, a szélsőséges pártok befolyásának növelése. „Az utóbbi időszakban rengeteget tárgyaltunk a nagy internetes cégekkel, hogy próbáljuk közös erővel kiszűrni az álhírek többségét, s úgy érzem, ezen a téren nagy előrelépést tettünk” - nyilatkozta lapunknak Jourová. Az Európai Bizottság szerinte komoly energiát fektet a figyelemfelhívásba, s folyamatban van egy gyors riasztási rendszer kidolgozása, amely az álhírekre hívja fel az emberek figyelmét. Ennek bevezetése minden tagállamban kötelező lesz. választás orosz beavatkozással Vera Jourová uniós biztos szerint az nem kérdés, hogy az oroszok beavatkoznak az EP-választásba, a kérdés inkább az, hogy milyen sikerrel tudunk ez ellen fellépni (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Még egy gyilkosság Kocner számláján? Pozsony. Ezúttal egy maffiafőnök, Ján Takác meggyilkolása kapcsán merült fel Marián Kocner vállalkozó neve, akit Ján Kúriák meggyilkolásának megrendelésével is gyanúsítanak. Peter Tóth, aki korábban a titkosszolgálat ügynöke volt, azt vallotta a rendőrségen, hogy információi szerint Kocner szereztette be Takác meggyilkolásához a lőfegyvereket. Tóth egy lehetséges indítékkal is szolgált: szerinte Kocnernek még a Technopolügy kapcsán voltak nézeteltérései Takáccsal, állítólag nem akarta kifizetni a neki járó részesedést, amiért a maffiafőnök egyszer rá is lőtt Kocnerre. Ján Takácot 16 évvel ezelőtt gyilkolták meg fényes nappal Pozsonyban, minimum 10 lövéssel. Kocner ellen ebben az ügyben még nem emeltek vádat. (JASR) Bíróságon A. Zoltán adóügye Pozsony. Adócsalás ügyében áll ma bíróság elé A. Zoltán, akit azzal gyanúsítanak, hogy a közvetítő szerepét töltötte be a Ján Kúriák megölését megrendelő Alena Zs. és a feltételezett gyilkos, Sz. Tamás között. A dizink.sk portál szerint A. Zoltán adótartozása közel egymillió euró. Ha bebizonyosodik a bűnössége, 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A. Zoltán a Kuciak-ügy egyetlen gyanúsítottja, aki együttműködik a rendőrséggel. (TASR) KÖZÉLET 2019. április 8.1 www.ujszo.com Jubilált a pedagógusszövetség IBOS EMESE A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének jubileumi hétvégi találkozóján nemcsak a múltról, hanem az új kihívásokról is sok szó esett. Rozsnyó: Fekete Irén, a szövetség elnöke elmondta, az idei konferencia visszaemlékezés és előretekintés is egyben. „Az első nap visszatekintettünk az elmúlt 25 évre, összegeztünk és leszűrtük a tanulságokat, a második nap pedig a jövőtervezésről szólt, s ebben a szellemben szólítottuk meg a szakmai konferencia előadóit is” - mondta Fekete Irén. A társadalmi átalakulásokról és a pedagógiai útkeresésekről Öllé János, a Pannon Egyetem oktatója tartott előadást. Ő az információs forradalomról és annak az iskolakultúrára gyakorolt szerepéről beszélt. Van-e reformpedagógia a 21. században, reagál-e a szakma és hogyan az információs forradalomra, illetve az információáramlás és hozzáférhetőség miatt hogyan alakul át az iskola szerepe, amely több évtizeden keresztül a fő információforrás volt. A szlovákiai magyar oktatás elmúlt negyed évszázadát Setényi János oktatáskutató összegezte. Kiemelte, hogy teljes a magyar iskolahálózat, tehát az óvodától a felsőoktatásig anyanyelvű képzést nyújt. „A hálózat valószínűleg enyhén szűkülhet, de az elkövetkező tíz évben stabilan számolhatunk a jelenlegi rendszerrel, így érdemes tervezni és munkát fektetni ebbe a hálózatba” - véli az oktatáskutató. Setényi János szerint a szlovákiai magyar oktatási rendszer egyik legkritikusabb és leginkább odafigyelést igénylő része a szlovák nyelvoktatás. „Ez a magyar iskolák versenyképességének a kulcsa, melyben évek óta nincs előrelépés. Láthatóan érzelmi problémákkal állunk szemben, melyen át kell lendülni. Általában a szlovák nyelvet tanító pedagógusok sem szeretik különösebben a nyelvet, a friss tanárerők minősége egyenetlen, s nem tudják ezt a kommunikációs közeget megteremteni” - magyarázza Setényi. A szervezők az elmúlt 25 év eseményeit is felelevenítették, az első találkozó megszervezésétől napjainkig. A negyedszázad történéseit Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke összegezte. A jubileum alkalmából megjelent egy kiadvány, és a szövetség díjazta a legjobb hazai pedagógusokat. Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, oktatáskutató előadásával folytatódott a szakmai konferencia vasárnap. Halász Gábor az Iskolai oktatás és tanulás a harmadik évezred küszöbén című előadásában beszélt arról, milyen fontos, hogy a különböző oktatási rendszerek tanuljanak egymástól, hogy komplexek és nyitottak legyenek, szerinte ezek hiánya miatt mondanak sorra csődöt a hazai oktatási reformok. Szó volt a képességek újradefiniálásáról, a képességi rendszerekről, melyek szorosan összefüggnek az élethosszig tartó képzéssel, a meglévő tudás kiaknázásával. Terítékre került az innováció és a digitalizáció, illetve hogy a digitalizáció mit és milyen stratégiákat igényel az oktatási rendszerektől. A konferencia utolsó pódiumbeszélgetése a szlovákiai magyar oktatás jövőjét boncolgatta. Szakemberhiány és feszültség a munkahelyeken A tartós munkaerőhiány nemcsak a munkáltatóknak okoz fejtörést, egyre több alkalmazott panaszkodik arra, hogy szakképzett kollégák híján a cég egyre több terhet rak rá, és ez a fizetésen nem igazán látszódik. Pozsony: Már az alkalmazottak 43,5 százaléka panaszkodik arra, hogy a foghíjas munkaerő-állomány miatt egyre több a dolga - derült ki a Manuvia munkaközvetítő ügynökség friss felméréséből. Viszont arra is sokan panaszkodnak, hogy a munkáltató spórolás miatt akkor sem vesz fel új alkalmazottakat, ha egyébként ezt megtehetné.A nők 39 százaléka panaszkodik arra, hogy a munkahelyén egyre több terhet raknak a vállára, a férfiak körében ez az arány eléri a 48 százalékot. Ebből a szempontból az ország nyugati megyéiben a legrosszabb a helyzet, itt a legnagyobb a munkaerőhiány” - mondta Peter Dosedla, a Manuvia vezérigazgatója, a Szlovákiai Humánerőforrás Szövetség elnöke. Emiatt egyre feszültebb a légkör az alkalmazottak között, mert többen a kollégáikat okolják a rájuk hárított többletterhek miatt. A munkapiaci változások Dosedla szerint azzal magyarázhatók, hogy már jó ideje jóval több állást kínálnak a cégek, mint amennyit a munkanélküliek egyre zsugorodó táborából fel lehet tölteni. A cégeknek több lehetőségük van: vagy nagyobb fizetéssel csábítják magukhoz a konkurenciától az embereket, vagy külföldi vendégmunkások után néznek. Ám a cégek nem is kis része inkább a meglevő alkalmazottaira hárítja a többletmunkát, amivel még spórol is. A Manuvia vezérigazgatója szerint a cégeknek tudatosítaniuk kell, hogy az alkalmazottak igényei egyre nagyobbak. „Mindezt figyelembe véve nem csodálkozhatunk azon, hogy az általunk megkérdezett alkalmazottak közül egyre többen akarnak váltani” - mondta Dosedla. Szerinte az új állást keresők csaknem kétharmadát elsősorban a magasabb fizetés ösztönzi, de egyre többen panaszkodnak az elviselhetetlen terhelésre. A felmérés szerint a megkérdezettek fele csak gondolkodik azon, hogy beadja a felmondását, de negyedük már eldöntötte. Itt jelentős szerepet játszik az életkor, hiszen az idősebbek már nehezebben váltanak. „A 35 évnél fiatalabbak csaknem 53 százaléka tervezi, hogy beadja a felmondását, de 45 év felett ez az arány jóval alacsonyabb” - tette hozzá Dosedla. (mi, TASR)