Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-08 / 83. szám

2 I Európai KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK DEMECS PÉTER Brüsszel. Mivel az európai parlamenti választók közeledtével egyre több álhír jelenik meg a világhálón, az Európai Bizottság is egyre nagyobb erőbedobással dolgozik ezek kiszűrésén. Bár álhírek tízezreit sikerül napi szinten leleplezni, ez is csak egy tö­redéke a reális számoknak. „Orosz­ország hatalmas energiát és pénz­összegeket fordít arra, hogy álhírek lepjék el az Európai Uniót” - mond­ta lapunknak névtelenséget kérve az álhírek leplezésén és dokumentálá­sán dolgozó East Stratcom Task ügynökség egyik munkatársa. Az ügynökség az euvsdisinfo.eu honla­pon naponta teszi közzé az unió tag­államaiban észlelt álhíreket és azt, hogy honnan származnak, ki ter­jeszti azokat. Elmagyarázza azt is, miért hazugságok a felsorakoztatott információk. Az oldalon könnyen végigböngészhető, hogy például az utóbbi egy hétben milyen álhírek je­lentek meg Szlovákiáról. Bizonyított hazugságok Az egyik Szlovákiát érintő álhírt például múlt csütörtökön, április 4- én közölte a voiceofeurope.com honlap az alábbi címmel: A mene­kültmentes Szlovákia az EU három legbiztonságosabb tagállama közé tartozik. A hír szerint az Eurostat felmérése igazolta, hogy a menekül­tek számának növekedésével ará­nyosan emelkedik a bűncselek­mények száma egy tagállamban. Pozitív példaként említi Szlovákiát, negatívként Németországot, ahol a honlap szerint tavaly 130 százalék­kal megugrott a bűncselekmények száma. A cikkben egyetlen bizonyí­ték sincs, amely alátámasztaná a fel­sorolt állításokat. „Az eredeti Eurostat-felmérés, amelyre hivat­koznak, egyetlen olyan információt sem tartalmazott, amely összefüg­gésbe hozná a menekültek befoga­dását és a bűnözést. Épp ellenkező­leg, a felmérés például azt igazolja, hogy az unió egyik legrosszabb bűnözési statisztikáival rendelkező tagállama Bulgária, s egyben ez az egyik ország, ahol a legkevesebb menekült van” - közölte az eursdis­info.eu honlap. Az orosz veszély Azt, hogy az idei EP-választást manipulálni lehet, maga Mark Zu­ckerberg, a Facebook tulajdonosa is elismerte. „Nyilvánvalóan fejlőd­tünk, de nem hiszem, hogy bárki ga­rantálni tudná, hogy minden ve­szélyt el tudunk hárítani egy olyan világban, amelyben idegen állam­­hatalmak próbálnak meg beavat­kozni választásokba. Ez egy folya­matos verseny, szakadatlanul épít­jük a védelmünket, de a beavatkozni akaró kormányok is folyamatosan fejlesztik eszközeiket, taktikájukat” - nyilatkozta múlt héten az ír közté­vének (RTE) Zuckerberg. Vera Jourová, a jogérvényesülé­sért, a fogyasztóvédelemért és a ne­mek közötti esélyegyenlőségért fe­lelős uniós biztos szerint az európai parlamenti választás közeledtével valószínűsíthető, hogy a következő hetekben egyre több álhír jelenik majd meg a felhasználók profilján a közösségi oldalakon, vagy névre szóló álhíreket és hazugságokat tar­talmazó hírleveleket kapnak. A ma­nipulátorok egyik célja az Európai Unió egységének megbontása, a szélsőséges pártok befolyásának növelése. „Az utóbbi időszakban rengeteget tárgyaltunk a nagy internetes cégek­kel, hogy próbáljuk közös erővel kiszűrni az álhírek többségét, s úgy érzem, ezen a téren nagy előrelépést tettünk” - nyilatkozta lapunknak Jourová. Az Európai Bizottság sze­rinte komoly energiát fektet a figye­lemfelhívásba, s folyamatban van egy gyors riasztási rendszer kidolgozása, amely az álhírekre hívja fel az em­berek figyelmét. Ennek bevezetése minden tagállamban kötelező lesz. választás orosz beavatkozással Vera Jourová uniós biztos szerint az nem kérdés, hogy az oroszok beavatkoznak az EP-választásba, a kérdés inkább az, hogy milyen sikerrel tudunk ez ellen fellépni (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Még egy gyilkosság Kocner számláján? Pozsony. Ezúttal egy maffiafő­­nök, Ján Takác meggyilkolása kapcsán merült fel Marián Koc­­ner vállalkozó neve, akit Ján Kú­riák meggyilkolásának megren­delésével is gyanúsítanak. Peter Tóth, aki korábban a titkosszol­gálat ügynöke volt, azt vallotta a rendőrségen, hogy információi szerint Kocner szereztette be Takác meggyilkolásához a lő­fegyvereket. Tóth egy lehetséges indítékkal is szolgált: szerinte Kocnernek még a Technopol­­ügy kapcsán voltak nézeteltérései Takáccsal, állítólag nem akarta kifizetni a neki járó részesedést, amiért a maffiafőnök egyszer rá is lőtt Kocnerre. Ján Takácot 16 évvel ezelőtt gyilkolták meg fé­nyes nappal Pozsonyban, mini­mum 10 lövéssel. Kocner ellen ebben az ügyben még nem emel­tek vádat. (JASR) Bíróságon A. Zoltán adóügye Pozsony. Adócsalás ügyében áll ma bíróság elé A. Zoltán, akit azzal gyanúsítanak, hogy a köz­vetítő szerepét töltötte be a Ján Kúriák megölését megrendelő Alena Zs. és a feltételezett gyil­kos, Sz. Tamás között. A dizink.sk portál szerint A. Zoltán adótartozása közel egy­millió euró. Ha bebizonyosodik a bűnössége, 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A. Zoltán a Kuciak-ügy egyetlen gyanúsítottja, aki együttműködik a rendőrséggel. (TASR) KÖZÉLET 2019. április 8.1 www.ujszo.com Jubilált a pedagógusszövetség IBOS EMESE A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének jubile­umi hétvégi találkozóján nem­csak a múltról, hanem az új kihívásokról is sok szó esett. Rozsnyó: Fekete Irén, a szövetség elnöke elmondta, az idei konferencia visszaemlékezés és előretekintés is egyben. „Az első nap visszatekintet­tünk az elmúlt 25 évre, összegeztünk és leszűrtük a tanulságokat, a máso­dik nap pedig a jövőtervezésről szólt, s ebben a szellemben szólítottuk meg a szakmai konferencia előadóit is” - mondta F­ekete Irén. A társadalmi átalakulásokról és a pedagógiai útkeresésekről Öllé Já­nos, a Pannon Egyetem oktatója tar­tott előadást. Ő az információs for­radalomról és annak az iskolakultú­rára gyakorolt szerepéről beszélt. Van-e reformpedagógia a 21. szá­zadban, reagál-e a szakma és hogyan az információs forradalomra, illetve az információáramlás és hozzáférhe­tőség miatt hogyan alakul át az iskola szerepe, amely több évtizeden ke­resztül a fő információforrás volt. A szlovákiai magyar oktatás el­múlt negyed évszázadát Setényi Já­nos oktatáskutató összegezte. Ki­emelte, hogy teljes a magyar isko­lahálózat, tehát az óvodától a felső­­oktatásig anyanyelvű képzést nyújt. „A hálózat valószínűleg enyhén szűkülhet, de az elkövetkező tíz év­ben stabilan számolhatunk a jelen­legi rendszerrel, így érdemes ter­vezni és munkát fektetni ebbe a há­lózatba” - véli az oktatáskutató. Se­tényi János szerint a szlovákiai ma­gyar oktatási rendszer egyik legkri­tikusabb és leginkább odafigyelést igénylő része a szlovák nyelv­oktatás. „Ez a magyar iskolák ver­senyképességének a kulcsa, mely­ben évek óta nincs előrelépés. Lát­hatóan érzelmi problémákkal állunk szemben, melyen át kell lendülni. Általában a szlovák nyelvet tanító pedagógusok sem szeretik különö­sebben a nyelvet, a friss tanárerők minősége egyenetlen, s nem tudják ezt a kommunikációs közeget meg­teremteni” - magyarázza Setényi. A szervezők az elmúlt 25 év ese­ményeit is felelevenítették, az első találkozó megszervezésétől napjain­kig. A negyedszázad történéseit Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke összegezte. A jubileum al­kalmából megjelent egy kiadvány, és a szövetség díjazta a legjobb hazai pedagógusokat. Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, oktatás­­kutató előadásával folytatódott a szakmai konferencia vasárnap. Ha­lász Gábor az Iskolai oktatás és ta­nulás a harmadik évezred küszöbén című előadásában beszélt arról, mi­lyen fontos, hogy a különböző okta­tási rendszerek tanuljanak egymás­tól, hogy komplexek és nyitottak le­gyenek, szerinte ezek hiánya miatt mondanak sorra csődöt a hazai okta­tási reformok. Szó volt a képességek újradefiniálásáról, a képességi rend­szerekről, melyek szorosan össze­függnek az élethosszig tartó képzés­sel, a meglévő tudás kiaknázásával. Terítékre került az innováció és a di­­gitalizáció, illetve hogy a digitalizá­­ció mit és milyen stratégiákat igényel az oktatási rendszerektől. A konferencia utolsó pódiumbe­szélgetése a szlovákiai magyar okta­tás jövőjét boncolgatta. Szakemberhiány és feszültség a munkahelyeken A tartós munkaerőhiány nemcsak a munkáltatóknak okoz fejtörést, egyre több alkalmazott panaszkodik arra, hogy szakképzett kollégák híján a cég egyre több terhet rak rá, és ez a fizetésen nem igazán látszódik. Pozsony: Már az alkalmazottak 43,5 százaléka panaszkodik arra, hogy a foghíjas munkaerő-állomány miatt egyre több a dolga - derült ki a Manuvia munkaközvetítő ügynökség friss felméréséből. Viszont arra is so­kan panaszkodnak, hogy a munkál­tató spórolás miatt akkor sem vesz fel új alkalmazottakat, ha egyébként ezt megtehetné.­­A nők 39 százaléka pa­naszkodik arra, hogy a munkahelyén egyre több terhet raknak a vállára, a férfiak körében ez az arány eléri a 48 százalékot. Ebből a szempontból az ország nyugati megyéiben a leg­rosszabb a helyzet, itt a legnagyobb a munkaerőhiány” - mondta Peter Do­­sedla, a Manuvia vezérigazgatója, a Szlovákiai Humánerőforrás Szövet­ség elnöke. Emiatt egyre feszültebb a légkör az alkalmazottak között, mert többen a kollégáikat okolják a rájuk hárított többletterhek miatt. A munkapiaci változások Dosedla szerint azzal magyarázhatók, hogy már jó ideje jóval több állást kínálnak a cégek, mint amennyit a munkanél­küliek egyre zsugorodó táborából fel lehet tölteni. A cégeknek több lehe­tőségük van: vagy nagyobb fizetéssel csábítják magukhoz a konkurenciától az embereket, vagy külföldi vendég­­munkások után néznek. Ám a cégek nem is kis része inkább a meglevő al­kalmazottaira hárítja a többletmun­kát, amivel még spórol is. A Manuvia vezérigazgatója szerint a cégeknek tudatosítaniuk kell, hogy az alkalma­zottak igényei egyre nagyobbak. „Mindezt figyelembe véve nem csodálkozhatunk azon, hogy az álta­lunk megkérdezett alkalmazottak közül egyre többen akarnak váltani” - mondta Dosedla. Szerinte az új ál­lást keresők csaknem kétharmadát elsősorban a magasabb fizetés ösz­tönzi, de egyre többen panaszkodnak az elviselhetetlen terhelésre. A fel­mérés szerint a megkérdezettek fele csak gondolkodik azon, hogy beadja a felmondását, de negyedük már el­döntötte. Itt jelentős szerepet játszik az életkor, hiszen az idősebbek már nehezebben váltanak. „A 35 évnél fiatalabbak csaknem 53 százaléka tervezi, hogy beadja a felmondását, de 45 év felett ez az arány jóval alacsonyabb” - tette hoz­zá Dosedla. (mi, TASR)

Next