Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-22 / 17. szám
2 Kuciak-per: a meggyilkolt újságíró volt kollégái szerint Kocnernek volt indítéka ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. A Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marion Kocner távollétében hallgatták meg az újságíró volt kollégáit a tegnapi tárgyaláson. Állítják, a gyilkosság indítéka a Kuciak jelentette veszély volt Koöner vállalkozásaira nézve. „Azon a napon, amikor megtalálták a holttesteket, Peter Tóth felhívott. Ki akarta fejezni a részvétét. Olyan érzésem volt a telefon után, hogy ki akart vallatni, például, hogy milyen a hangulat a szerkesztőségben, vagy hogyan fogjuk a szerkesztőségen belül kivizsgálni a dolgot” - mondta vallomásában Dag Danis, az aktuality.sk publicistája, Ján Kuciak volt kollégája. Hozzátette, Kuciak 2017-ben attól tartott, hogy valaki követi. „Ján nem hagyta magát megfélemlíteni, és ez az életébe került” - utalt a publicista a meggyilkolt újságíró és Kocner közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a vádlott még 2017-ben megfenyegette Kuciakot. Danis szerint Robert Kalinák volt belügyminiszterrel, Ján Pociatek egykori pénzügyminiszterrel és Norbert Böder nyitrai vállalkozóval kapcsolatos ügyeken is dolgozott. „Úgy tudom, Kuciak számos anyagot birtokol a Penta-csoportról is” - fűzte hozzá az újságíró. Sok ügyön dolgozott Peter Bárdy, az aktuality.sk főszerkesztője vallomásában elmondta, Kuciakot munkájában az motiválta, hogy megpróbálja megtisztítani a társadalmat, és hogy elérje, mindenki ellen, aki bűncselekményt követ el, igazságosan induljon eljárás. A már említett 2017-es telefonhívással kapcsolatban, amelyben Kocner arról beszél, hogy Kuciakról és családjáról is információkat fog gyűjteni, Bárdy arra emlékeztetett, hogy bár Kuciak feljelentést tett az ügyben, mégsem indult eljárás. „Pontosan emlékszem erre. Ján egy találkozón volt a Penta egyik társaságának, a Mecomnak képviselőivel. Kocner ezután hívta, amiről aztán Ján engem is tájékoztatott, sőt később le is játszotta a hangfelvételt” - emlékszik vissza Bárdy. Hozzátette, nyugtalanította a hívás tartalma, mivel Kocnert veszélyes emberként tartotta számon. „Marián Kocnernek lehetett indoka Kuciak meggyilkolására” - zárta a főszerkesztő. Marek Vagovic, az aktuality.sk tényfeltáró újságírói csoportjának vezetője a tárgyaláson elmondta, meggyőződése, hogy Kocner bűnös. „Száz százalékban biztos vagyok benne, hogy Marián Kocner a gyilkosság megrendelője” - állította Vagovic. Beszámolt továbbá arról, hogy Kuciak rámutatott a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozója, Stefan Jombík által elkövetett hibákra. Ő folytatott vizsgálatot Kocner számos ügyében. 2017 nyarán például Kuciak cikket írt a dóvali adócsalás kérdésében folytatott nyomozáskor elkövetett hibákról. Az ügyész végül elvette Jombiktól ezt az esetet, és Kocner jelenleg vádlottként szerepel az ügyben. Vagovic szerint Kuciak veszélyeztette Kocner üzleteit. A Molnár-gyilkosság Az ebédszünet után sor került egy másik üggyel, Molnár Péter gútai vállalkozó meggyilkolásával összefüggő tanúvallomásokra is. Mészáros Zsolt elmondása alapján ő az, aki észlelte, hogy Molnár házába betörtek. A Kuciak-gyilkosság közvetítésével vádolt Andruskó Zoltán korábbi tanúvallomásában azt állította, hogy Miroslav Marcek és Szabó Tamás gyilkolta meg a gútai vállalkozót is. Mészáros Zsolt elmondta, mind Marcekot, mind Szabót ismeri. Vallomásában továbbá részletezi, hogy miután látta Molnár házának széttörött ajtaját, felhívta a vállalkozó húgát, akivel közösen mentek be a házba, ahol megtalálták a holttestét. Mészáros sofőrként dolgozott a vállalkozónál, akárcsak Szabó és Marcek. Koczkás Péter, aki Molnár gyerekkori jó barátja, tanúvallomásában arról beszélt, hogy a gútai vállalkozóról Szabó hamis pletykákat terjesztett, például, hogy Molnár autójában nagy mennyiségű kábítószert találtak. Koczkás a pletykák valótlanságát csak akkor tudatosította, amikor a két vádlottat letartóztatták, szerinte Szabó így akarta elterelni a figyelmet a gyilkosság valódi indítékairól. Daniel Lipsic ügyvéd a tárgyalás végén a Kocner telefonjából legálisan megszerzett kommunikációra emlékeztetett, amelyről a bíróság ma dönti el, hogy felolvassák-e a tárgyaláson. Ma a tárgyalás tovább folytatódik, többek között azoknak az illetőknek a vallomásával, akik Kocner megrendelésére újságírókat figyeltek meg. (szh, sme, dennílin, para) Kuciak kollégái (balról): Peter Bárdy, az aktuality.sk portál főszerkesztője, Ján Petrovic és Annamária Dömeová újságíró, Marek Vagovic, az aktuality.sk oknyomozó újságírói csoportjának vezetője és Dag Danié publicista (TASR-felvétel) VÁLASZTÁS 2020 Hanesz Angelika informatika-fizika szakos tanár Buzitán, 2019-ban az Év pedagógusának közönségdíjasa A választói jog azon általános jogok közé tartozik, amiért a történelemben háborúk dúltak. Mi 30 évvel ezelőtt azért harcoltunk, hogy egy demokratikus államban szabadon dönthessünk, szabadon választhassunk különböző dolgok közül. Azóta sok választást megéltünk, és sok minden nem úgy változott, ahogyan szerettük volna. Ezért ma sokakban merül fel a kérdés: Menjünk-e szavazni vagy ne menjünk? Fog-e változtatni valamit a voksunk az életünkön, asszisztáljunk-e egy újabb formalitáshoz? Egy szavazat nem dönt el mindent, de néha pont az hiányzik ahhoz, hogy lényeges döntés szülessen. Pedagógusként a diákjaimat arra tanítom, hogy legyünk magunkkal igényesek, kritikusan gondolkodó és véleményformáló emberek, a magunk érdekei mellett figyeljünk a környezetünkre és a közösségünkre is. Legyen számunkra egyértelmű, mely közösséghez tartozunk, vegyünk részt jövőnk alakításában munkánkkal, véleményünkkel és döntéseinkkel. Hogyan lehetünk saját szempontjaink alapján is leghasznosabbak választásokkor? Ha tájékozódunk és azokra szavazunk, akik bizonyítják szakértelmüket, hitelesek, megbízhatóak, cselekvőképesek és a leginkább megfelelnek a mi elvárásainknak. Ne azokra szavazzunk, akik a múltban tett ígéreteiket sem teljesítették, hanem azokra, akik tetteikkel már bizonyították, hogy rátermettek. Miért menjünk el minél többen szavazni február 29-én? Fontosnak tartja-e, hogy magyar képviselet legyen a parlamentben? KÖZÉLET 2020. január 22. I www.ujszo.com Nem a vásárlók az áfacsökkentés nyertesei MOLNÁR IVÁN Pozsony: Azt, hogy az állam 20- ról 10 százalékra csökkentette néhány termékre vonatkozó áfát, a vásárlók nem igazán fogják megérezni. Az előzetes számítások szerint az adócsökkentés nagyjából 65 millió eurós kiesést jelent az államnak. Hogy az említett összeg végül kinek a zsebében landol, az azonban egyelőre kérdéses, az elemzők azonban megegyeznek abban, hogy a vásárlók nem sokat nyernek az áfacsökkentéssel, miközben a kormánypárti képviselők épp ez utóbbiakra hivatkozva csökkentették az adót. „Az élelmiszerek áfájának a csökkenése nem feltétlenül lesz hatással a fogyasztói árakra, az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen nőttek a gyártók költségei, amit részben az áfacsökkentéssel próbálnak meg kiegyenlíteni. Az adócsökkentés így legfeljebb csak lassíthatja az árak növekedési ütemét” - nyilatkozta Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, akinek az állítását a kereskedők képviselői is alátámasztják. „A kormány az idei év elejétől is több olyan intézkedést vezetett be, amelyek miatt nőttek a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek, valamint a kereskedők bérköltségei, ezt pedig kénytelenek beépíteni az áraikba. Az áfacsökkentés így legfeljebb visszafogottabb áremelésekhez vezethet” - állítja Martin Krajcovic, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke. Pár centes változás Az elemzők állításait a Pravda napilap által közzétett legfrissebb árfelmérés is igazolja. Eszerint az áfacsökkentés hatálya alá eső élelmiszerek egységára az elmúlt hetekben legfeljebb pár centtel csökkent. A kifli például 1 centtel, a burgonya és az alma kilója 3 centtel, a joghurt 5 centtel olcsóbb most, mint az áfacsökkentés előtt. Az ármustra során egy próbavásárlást is megejtettek, amelyben kizárólag a csökkentett áfájú élelmiszerek szerepeltek. A kosárban elhelyezett 4 joghurtért, 2 tartós tejért, 10 kifliért, egy savanyított tejért, negyed kiló mézért és juhtúróért, valamint 1 kiló almáért az áfacsökkentés előtt 11,51 eurót fizettek, az adócsökkentés után pedig 10,51 eurót. Vagyis még ilyen esetben is legfeljebb egy eurót lehet megtakarítani a vásárláson. Mindezt a kereskedők is tudatosítják, hiszen míg a 2016-os áfacsökkentés után az árcédulákon is jelezték, hogy mennyivel lett olcsóbb az adott termék az adócsökkentésnek köszönhetően, ezúttal erre csupán a Kaufland szánta rá magát. Folytatódik a drágulás Az elemzők egybehangzó véleménye szerint ráadásul az áfacsökkentés által generált rendkívül enyhe árcsökkenés a kiemelt élelmiszerek esetében legfeljebb az idei év első felében lesz érezhető, vagyis a második fél évre már ezeknél is meghaladhatja az árszint az egy évvel korábbit. „Szlovákiában tavaly éves szinten 2,7 százalékkal nőttek az árak. Az eurózónában így a szlovák infláció volt a leggyorsabb, és a 28 tagú Európai Unióban is csak Magyarországon és Romániában mértek gyorsabb drágulást” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte a magas inflációhoz leginkább a növekvő élelmiszerárak és rezsiköltségek járultak hozzá. Az élelmiszerek ára például 4,4 százalékkal nőtt, és Muchová szerint idén is elsősorban ez utóbbiak járulnak majd hozzá leginkább az inflációhoz.