Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-21 / 270. szám
2I KÖZÉLET A járvány a munkaerőpiacot sem kíméli MOLNÁR IVÁN Pozsony: Szlovákiában októberben is csökkent az állástalanok száma, a koronavírus-járvány második hullámát azonban már a munkapiac is megérezte. A munkaügyi miniszter szerint látványosabb javulásra csak jövő áprilistól számíthatunk, egyes szakmák iránt ugyanakkor még nőtt is a kereslet. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSWK) legfrissebb felmérése szerint októberben a gazdaságilag aktív lakosság 8,1 százalékának nem volt munkája. Közülük azonban sokan - betegség vagy egyéb okok miatt - jelenleg nem is lennének képesek munkát vállalni. Azon állástalanok aránya, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal munkába tudnának állni, októberben 7,35 százalék körül mozgott, ami azt jelenti, hogy a munkapiacon már az elmúlt hónapban éreztette hatását a járvány második hulláma. Az UPSVR adatai szerint a munkára fogható állástalanok aránya a februári 5 százalékkal szemben a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt már áprilisra 6,7 százalékra ugrott, és júliusban 7,7 százalékkal tetőzött. Az azóta eltelt három hónapban folyamatos csökkenést mértek. Augusztusra így ez 7,6, szeptemberre pedig 7,43 százalékra esett vissza. Míg azonban szeptemberben még 0,17 százalékpontos zsugorodást mértek, októberben már csak 0,08 százalékpontosat, miközben a lassulás egyértelműen a járvány második hullámának a számlájára írható. Abszolút számokban októberben 2368- cal 201 ezerre csökkent a munkára fogható állástalanok száma. Csak összehasonlításképpen: a járvány kitörése előtt, idén februárban ez a szám a 140 ezret sem érte el. Újabb lejtmenet A munkaügyi miniszter, Milan Krajniak szerint az állástalanok számának a csökkenése a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető. „Az általunk bevezetett munkapiaci támogatások működnek. Augusztustól 53 ezer állástalan talált magának munkát” - nyilatkozta a tárcavezető. Ő is elismeri azonban, hogy a járvány második hulláma még hozhat nem kívánt meglepetéseket. „Az év hátralevő részében még jelentős kilengéseknek lehetünk tanúi. Számolnunk kell azzal, hogy egyes cégek kénytelenek lesznek megválni az alkalmazottaiktól” - mondta el Krajniak, aki szerint a válságos időszaknak jövő tavasznál hamarabb nem inthetünk búcsút. „Reményeim szerint a gazdaság áprilistól már újra elstartolhat” - tette hozzá a miniszter. Bajban a szolgáltatások Az elkövetkező időszakban az állástalanok számának a növekedésével számolnak az elemzők is. „A járvány második hulláma miatt újra lelassulhat a gazdaság növekedési üteme, ami a munkapiacon is érezteti a hatását, az egyes ágazatok között azonban jelentős különbségek lehetnek. A járvány első hullámával szemben az iparvállalatok most nem álltak le tömegesen, ebben a szegmensben így nem kell nagyobb elbocsátásoktól tartanunk. A szolgáltatások ezzel szemben ezúttal is nehezebb helyzetben vannak, így ezek több alkalmazottjuktól lesznek kénytelenek megválni” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte nehéz felmérni, hogy mikorra várható jelentősebb javulás, hiszen még mindig túl sok a bizonytalansági tényező. Keresett szakmák A koronavírus-járvány második hullámának a negatív hatása már a munkapiaci portálok ajánlatán is látszódik, a visszaesés azonban egyelőre nem olyan látványos, mint az első hullám idején. A legnagyobb szlovákiai munkapiaci portál, a Profesia.sk adatai szerint a járvány márciusi megjelenését követően csaknem a felével esett vissza a honlapjukon megjelenő állásajánlatok száma. Míg márciusban még nagyjából 15,5 ezer ajánlat szerepelt a nyilvántartásukban, áprilisra ez 8,4 ezerre esett vissza. „Azóta azonban folyamatos javulást tapasztaltunk, és szeptemberre már 18,3 ezer ajánlattal szolgálhattunk” - nyilatkozta lapunknak Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője. A járvány második hulláma azonban már az októberi adatokon éreztette a hatását, amikor az ajánlatok száma ugyan csak enyhébb mértékben, de 17,1 ezerre esett vissza. A járvány továbbra is az idegenforgalom, a szállodaipar és az éttermek, bárok számára okozza a legnagyobb érvágást. Ezekben az ágazatokban még az elmúlt hónapban is nagyjából 75 százalékkal maradt el az állásajánlatok száma az egy évvel korábbitól. A munkapiaci portál szerint a legtöbb állást az iparvállalatok és üzletek, valamint a közlekedésben és IT- ágazatban vállalkozó cégek kínálják. A főiskolai végzettséget igénylő szakmák közül a legtöbb ajánlattal a tanároknak, orvosoknak, pénzügyi elemzőknek, projektmenedzsereknek, IT-szakembereknek és gyógyszerészeknek szolgálnak. A munkaügyi hivatalok az elmúlt hónapban egyébként csaknem 75 ezer szabad állást regisztráltak, 1,7 ezerrel kevesebbet az egy hónappal korábbinál. A legtöbb munkahelyet, csaknem 21 ezret Pozsony megyében kínálták, a legkevesebbet, nem egész 4 ezret pedig Kassa megyében. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint a járvány második hulláma hozhat nem kívánt meglepetéseket (TASR-felvétel) RÖVIDEN MKP-s gazdasági javaslatok Pozsony. Az MKP egy javaslatcsomagot készített, amely a koronavírus-járvány által sújtott munkaadókat segítené és amelyet a vendéglátóipar, a turizmus, a rendezvényszervezés és a kisipar egy-egy képviselőjével folytatott tárgyalás után alakítottak ki. A párt azt javasolja, hogy a kormány vegye figyelembe a vállalkozók 2019-es forgalmát és ennek a 80 százalékát támogatásként fizesse ki az érintetteknek. Azt is szeretnék, ha az állam nem az adott munkavállalóra, hanem az egyes munkahelyekre adna támogatást. A párt szerint a vendéglátás és turizmus területén ezen vállalkozások tavalyi forgalmából számított 10 százalékos támogatást szélesebb körre kellene kiterjeszteni, de azon munkavállalókat is juttatásokban kellene részesíteni, akiket nem állandó munkaszerződéssel foglalkoztatnak. A vendéglátásban pedig 10 százalékra kellene csökkenteni az áfát. A kiskereskedők, kisiparosok esetében az állam pedig átvállalhatná a járulékfizetési kötelezettségeket, de általános járulékcsökkentésre is szükség van. Az MRP a javaslatokat továbbítja a kormánynak, de az államháztartási hatásait nem vizsgálták. (czg) 2020. november 21.1 www.ujszo.com Szerdán ÖSSZEFOGLALÓ Pénteken tovább folytatódott a főügyészjelöltek nyilvános meghallgatása. A jelentkezőknek ezúttal is órákon keresztül kellett válaszolniuk a parlamenti képviselők és a nyilvánosság kérdéseire. Pozsony: A parlament alkotmányjogi bizottsága csütörtökön 4 jelöltet szeretett volna meghallgatni, ám csak hármat sikerült, mivel a képviselők 3-4 órán keresztül faggatták a jelentkezőket. Az alkotmányjogi bizottság tagjain kívül további parlamenti képviselők is jelen voltak, valamint Zuzana Caputová köztársasági elnök tanácsadói is tehettek fel kérdéseket. Csütörtökön három ügyész került sorra: Jozef Centes, Tomás Honz és Ján Hrivnák. Ennek megfelelően a képviselők főként arra voltak kíváncsiak, hogy az ügyészek miért nem fogtak össze, és szólaltak fel az ügyészségen zajló korrupciós ügyek ellen az utóbbi években, hiszen a médiában is megjelentek információk arról, hogyan kapcsolódik össze a szervezett bűnözés az igazságszolgáltatással. Példaként Dusán Kovácik speciális ügyész nevét hozták fel, akit a rendőrség nemrég vett őrizetbe. Az említett jelöltek különféle válaszokat adtak, Dentes például arra hivatkozott, hogy nem volt elég bizonyítéka, Hrivnák pedig azt mondta, hogy egyedül nehéz lett volna megváltoztatni a teljes rendszert, arra viszont nem volt ideje, hogy ehhez kollégákat toborozzon. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az ügyészségnek reformokra van szüksége. Ügyészek közt bíró A pénteki meghallgatáson elsőként Juraj Kliment, a Legfelsőbb Bíróság bírája állt ki az alkotmányjogi bizottság elé. A hét jelölt közül ő az egyetlen, aki korábban nem az ügyészségen dolgozott. Kliment annak a törvénymódosításnak köszönhetően indulhat a főügyészi posztért, amelyet már az új kormánykoalíció fogadott el. Ennek következtében ugyanis kibővítették a jelentkezéshez szükséges feltételeket, így már nem csak ügyészek pályázhatják meg a pozíciót. Kliment azonban így sem kerülhette el a kínos kérdéseket. Juraj Seliga (Za l’udí), a parlament alelnöke például arra volt kíváncsi, hogy miért dolgozott együtt Peter Tóthtal, a korábbi SIS-ügynökkel, akiről nemrég kiderült, hogy a Kuciakgyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocnerrel is közelebbi kapcsolatban állt. Kliment ugyanis néhány évvel ezelőtt közösen írt könyvet Tóthtal a Cervanová-botrányról. A bíró saját bevallása szerint a kiszivárgott információk tükrében már nem dolgozna együtt Tóthtal. „Sajnálom, hogy belementem a dologba, de már megszakítottam vele a kapcsolatot” - mondta Kliment. Ahogy a képviselők az ügyészség korrupt működését számonkérték az ügyészeken, úgy Klimentnek is felelnie kellett a bíróságot érintő kérdésekre. A jelölt ezzel kapcsolatban azt mondta: néhány kollégájával éveken keresztül küzdöttek a bíróságokon zajló igazságtalanság ellen, példaként Stefan Harabint említette. Nem értek a végére Klimentet több mint 6 órán át hallgatták meg a képviselők, utána következett Rastislav Remeta, az ügyészek etikai bizottságának alelnöke. Elmondása szerint az ügyészségről kiszivárgott botrányokat egyéni kudarcnak kell tekinteni, nem pedig rendszerszintű hibának. Hozzátette, kollégái túlnyomó többsége mindig is becsületesen végezte a munkáját. Remeta faggatása lapzárta után is zajlott. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy az utolsó jelölt, Maros Zilinka meghallgatását hétfőre halasztják, azt azonban lapzártáig sem lehetett tudni, hogy Ján Santa vajon sorra kerül-e. Szerdán választhatnak A parlamentnek jövő héten kellene szavaznia az új jelöltről. A koalíciós pártok egyelőre nem szerették volna megnevezni, kit támogatnak. Az SaS például lapunknak úgy fogalmazott, hogy a döntésben kulcsfontosságú szerepet játszik majd a nyilvános meghallgatáson nyújtott teljesítmény. A szavazásra a tervek szerint november 25-én kerül sor, a koalíció egyelőre nyilvános szavazással számol. Utóbbinak azért is tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert az előző, 2011-es főügyészválasztás során titkosan szavaztak a képviselők, és a sajtóban felmerült egy szavazatvásárlással kapcsolatos botrány, ám ezt a mai napig sem sikerült bizonyítani. A főügyészi pozíció az egyik legfontosabb az igazságszolgáltatásban, hiszen gyakorlatilag bármilyen büntetőeljárást leállíthat, vagy éppen újraindíthat. Emellett ellenőrizheti a rendőrség munkáját is, hozzáférhet egy adott ügy bizonyítékaihoz. A főügyész áll az intézmény élén, ő felel a speciális ügyész tevékenységéért is. Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter a témában úgy nyilatkozott, a főügyész személyétől függ a teljes intézmény hitelessége és megbízhatósága. „Elengedhetetlen, hogy hihessünk abban, az ügyészség mindig mindent megtesz azért, hogy a bűnösöket felelősségre vonják, és eljárás induljon ellenük” - fogalmazott a tárcavezető. Veronika Remisová beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter a főügyészválasztással kapcsolatban azt mondta, ez jó esély arra, hogy az utóbbi 16 év traumáját elfelejthessük, amikor nem érvényesülhetett a jog és az igazságosság. (nar, fASR. Dennik N)