Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)
2021-02-23 / 44. szám
2 Újranyitást követelnek a bezárt üzletek CZÍMER GÁBOR Pozsony: Az összes bolt megnyitását, a nyugdíjasok számára fenntartott idősáv eltörlését, a bolti alkalmazottak mihamarabbi beoltását is el szeretné érni a Kereskedelmi Szövetség. A szervezet szerint azt a kivételt is meg kell szüntetni, amely értelmében a fertőzött személyek a bevásárlás erejéig elhagyhatják a karantént. Az utóbbit a Főügyészség is támogatja. A szövetség két vezetője, Pavol Konstiak és Martin Katriak hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy indítványuk alapján a Főügyészség tiltakozott a Szlovák Közegészségügyi Hivatal azon rendelete ellen, amely értelmében a koronavírussal fertőzött személyek a bevásárlás erejéig elhagyhatják a karantént. Az ügyészség szerint a rendelettel a hivatal átlépte a jogszabályban meghatározott kompetenciáit, a kérdéses intézkedés törvénysértő, ezért annak törlését javasolják. A Közegészségügyi Hivatalnak 30 napon belül kell a tiltakozásra reagálnia, és ha igazat ad a Főügyészségnek, 90 napon belül meg kell változtatnia a kérdéses rendeletet. Ha a Közegészségügyi Hivatal nem lép, az ügy az Alkotmánybíróságra kerül. A Kereskedelmi Szövetség vezetői szerint, aki betegsége ellenére boltba megy, akár a veszélyes fertőző betegség terjesztésének bűncselekményét is elkövetheti. Katiiak ugyanakkor elismerte, lehetnek olyan személyek, akik a szükséges árucikkek beszerzésére nem tudnak megkérni senkit. Szerinte ilyen esetben a problémát az önkormányzatoknak és az államnak, esetleg a jótékonysági szervezeteknek kellene megoldania. Az ügyben megkerestük a Közegészségügyi Hivatalt is, amely közleményében azt írja, visszautasítják, hogy törvényt sértettek volna.„A tiltakozás a Főügyészség jogi véleménye, nem egy végleges döntésről van szó” - írják. A hivatal rámutat, a kérdéses rendelet hiányában egyes polgárok élelmiszert sem tudnának beszerezni. „Ez fokozottan érintené a magányos embereket és az időseket” -teszik hozzá. Nyisson ki minden bolt! A Kereskedelmi Szövetség ugyancsak el szeretné érni, hogy szigorú higiéniai feltételek mellett az összes bolt megnyithasson. Jelenleg csak az élelmiszerboltok, a drogériák, kertészetek és a kertészeti cikkeket árusító boltok, valamint a gyógyszertárak tarthatnak nyitva. A szervezet rámutat, a többi bolt által forgalmazott termékek is szükségesek a háztartások és a vállalatok problémamentes működéséhez. Konstiak arról beszélt, rengeteg panaszt kapnak azért, mert a vásárlók nem tudják beszerezni az olyan alapvető termékeket, mint az égők, a szárazelemek, de a tanszerek és irodai kellékek megvásárlása is problémát jelent. „Nem várhatjuk el, hogy az emberek egy villanykörtét eshopban vásároljanak, majd házhoz szállíttassák” - tette hozzá Konstiak. A nyugdíjasok kérdése A szakmai szervezet vezetői szerint törölni kellene azt az intézkedést is, amely értelmében hét közben 9 és 11 óra között a boltokba csak a 65 évnél idősebb vásárlók léphetnek be. „A boltok 10 órától üresek” - mondta Konstiak, és hozzátette, hogy az intézkedést ezért nem tartják hatékonynak. Tapasztalataik szerint ugyanis az idősek a kora reggeli órákban szeretnek vásárolni. Ezért aztán, ha már ki kell számukra jelölni egy idősávot, a Kereskedelmi Szövetség vezetői szerint ezt 7:30- tól 9 óráig kellene meghatározni. A Közegészségügyi Hivatal azonban kitart az idősebnek fenntartott vásárlási sáv megléte mellett. Egyben arra kérik a 65 év felettieket, hogy a saját érdekükben 9 és 11 óra között járjanak vásárolni. Oltást az eladóknak! A Kereskedelmi Szövetség azt kérte több minisztériumtól, de a Közegészségügyi Hivataltól is, hogy a vásárlókkal közvetlen kapcsolatban lévő eladók kapjanak elsőbbséget az oltásra kijelölt csoportok sorrendjében. „Azt szeretnénk, ha az egészségügyi dolgozók és a tanárok után minket oltanának be” - mondta Konstiak. Rámutatott, hogy a nyitva tartó boltok személyzete gyakorlatilag az első vonalban dolgozik, hozzátette, naponta emberek milliói látogatják a boltokat. Katriak elmondta, a több minisztériumnak, köztük az egészségügyi tárcának, de a Közegészségügyi Hivatalnak is levélben jelezték a kérésüket. „A mezőgazdasági miniszteren, Ján Micovskyn kívül azonban a többiek válaszra sem méltattak minket” - mondta lapunknak Katinak és hozzátette, hozzávetőlegesen 50 ezer személy elsőbbségi beoltásáról lenne szó. A szakmai szervezet vezetői arról is beszéltek, hogy jelenleg a bolti eladók 15-20 százaléka karanténban van, ez pedig az ellátás biztonságát is veszélyezteti. Katriak szerint ez a veszély a vidéki boltokban fokozottan érvényesül. A Kereskedelmi Szövetség szerint nincs értelme 9 és 11 óra között fenntartani a nyugdíjasok bevásárlására elkülönített idősávot (TASR-felvétel) Nem túl hatékony az éttermek támogatása MOLNÁR IVÁN Pozsony: A világjárvánnyal kapcsolatos kormányzati megszorítások az éttermeknek és szállodáknak okozzák a legnagyobb érvágást, a legfrissebb felmérések szerint ugyanakkor az ezeknek az ágazatoknak folyósított állami támogatás a nehéz helyzetbe került vállalkozások többségéhez el sem jutott. „Az éttermeket üzemeltető vállalkozások helyzete egyre kilátástalanabb” - állítja Vladimír Machalík, a Szlovákiai Sör- és Malátagyártók Szövetségének (SZVPS) az ügyvezető igazgatója, a legnagyobb idegenforgalmi és élelmiszeripari szervezeteket tömörítő, www.stalemamedhut.sk honlapon elérhető szakmai kezdeményezés képviselője. Az éttermek megmentéséért küzdő szakmai szervezet az elmúlt napokban mérte fel a szlovákiai éttermek helyzetét, elsősorban az állami támogatások elosztására fókuszálva. A felmérés szerint az állami támogatások szempontjából továbbra is a közlekedési tárca teljesít a legrosszabbul. „A megkérdezett éttermek több mint négyötöde igényelt idegenforgalmi támogatást a közlekedési minisztériumtól. Az 58 százalékukat azonban még válaszra sem méltatták, pénzt pedig eddig több mint a háromnegyedük nem látott” - mondta el Machalík. Ha ez még nem lenne elég, a közlekedési tárca nemrég tovább módosított a szabályokon. Eszerint a kérvények elfogadását a hivatalnokok további 30, a támogatások kifizetését pedig újabb 30 nappal tolhatják ki. „Ez sok étterem számára egyet jelenthet a megszűnéssel” - tette hozzá Machalík. Gondok vannak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal is. A jelenlegi szabályok szerint a vállalkozónak meg kell egyeznie az ingatlan bérbeadójával, az állam ugyanis ugyanakkora arányban (legfeljebb 50%) járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek. Ha a bérbeadó ragaszkodik az eredeti díj teljes összegű kifizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell állnia. „Mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy az éttermek alig valamivel több mint 40 százaléka élt ezzel a lehetőséggel” - állítja Machalík. Szerinte az éttermek jobban járnának az állam közvetlen támogatásával, ahelyett, hogy ki vannak téve a bérbeadók kénye-kedvének. „Az államnak fel kell gyorsítania a támogatások kifizetését, ellenkező esetben újabb elbocsátásokra kell felkészülnünk” - állítja Machalík, aki szerint a járványügyi megszorítások miatt szállodai és éttermi alkalmazottak tízezrei veszíthetik el az állásukat. A szakmai szervezet felmérése szerint az éttermek 60 százaléka már ősszel jelezte, hogy ha nem jutnak állami támogatáshoz, kénytelenek lesznek felszámolni a vállalkozásukat. KÖZÉLET 2021. február 23. | www.ujszo.com Küszöbön a MOLNÁR IVÁN A világpiaci árak növekedése, a koronavírus-járvány okozta megszorítások és a kormány tétlensége miatt hamarosan még többet kell fizetnünk a kenyérért, a kifliért és a tésztafélékért. A pékek szakmai szervezete szerint a növekvő költségek miatt kilátástalan helyzetbe került az ágazatuk, Pozsony. Szinte már biztos, hogy hamarosan tovább drágulnak a pékipari termékek. „Az elmúlt időszakban látványosan megugrott az élelmezési búza ára a nemzetközi piacokon” - nyilatkozta lapunknak Milan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az ügyvezető igazgatója. A tengerentúlon és Európában is emelkedtek az árak. Párizsban a búza 7, Chicagóban 3 százalékkal drágult csak az elmúlt egy hétben. A búza tonnájával így 235 dollár körüli szinten kereskednek. „A dráguláshoz több tényező járult hozzá. Egyrészt, Oroszország az elmúlt napokban növelte a búza kiviteli vámját, márciusra újabb növelést jelezve, másrészt, Kína részéről egyre nagyobb a kereslet. Emiatt a következő hónapban akár 25 százalékkal is nőhet a búza világpiaci ára, és ilyen magas árszintre számíthatunk az egész év folyamán” - mondta el Lapsansky. Szerinte a pékek tovább már képtelenek fenntartani a jelenlegi árszintet. „Ha a búza tonnánkénti világpiaci ára a hónap végéig nem csökken 200 dollár alá, a pékségek kénytelenek lesznek megemelni az áraikat” - tette hozzá a szakmai szervezet ügyvezető igazgatója. A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége szerint azonban nem csupán a növekvő világpiaci árak okoznak fejfájást a pékeknek. „Hatalmas gondot jelentenek számukra a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos megszorítások is. A higiéniai szabályok szigorítása, az alkalmazottak tesztelése és a logisztikai költségek növekedése több százezer eurós többletköltséget jelent a pékségeknek. Az állam ugyan már fél éve megígérte, hogy segít a több mint 12 ezer embernek megélhetést biztosító ágazaton, eddig azonban nem tett semmit, vagyis a támogatás a nullával egyenlő. Szó szerint a túlélésért küzdünk. Ha az állam nem avatkozik be azonnal, kisegítve a pékeket, számukra nem marad más hátra, mint az árak emelése” - állítja Lapsansky. Hogy pontosan mekkora áremelésre kell felkészülnünk, azt azonban egyelőre a pékek szakmai szervezete sem képes megjósolni. Lapsansky szerint, ha az ágazatban vállalkozók szeretnék elkerülni a csődöt, akkor olyan mértékű áremelésre lenne szükség, hogy a pékek bevételei legalább a gyártási költségeiket fedezzék. kenyér újabb drágulása A következő hónapban akár 25 százalékkal is nőhet a búza világpiaci ára, és ilyen esetben a pékek tovább már képtelenek lennének fenntartani a pékáru jelenlegi árszintjét (TASR-felvétel)