Új Szó, 2021. február (74. évfolyam, 25-48. szám)

2021-02-23 / 44. szám

2 Újranyitást követelnek a bezárt üzletek CZÍMER GÁBOR Pozsony: Az összes bolt megnyitását, a nyugdíjasok számára fenntartott idősáv eltörlését, a bolti alkalmazottak mihamarabbi beoltását is el szeretné érni a Kereskedelmi Szövetség. A szervezet szerint azt a kivételt is meg kell szüntetni, amely értelmében a fertőzött személyek a bevásárlás erejéig elhagyhatják a karantént. Az utóbbit a Főügyészség is támogatja. A szövetség két vezetője, Pavol Konstiak és Martin Katriak hétfő dél­előtti sajtótájékoztatóján beszélt ar­ról, hogy indítványuk alapján a Fő­ügyészség tiltakozott a Szlovák Köz­egészségügyi Hivatal azon rendelete ellen, amely értelmében a koronaví­russal fertőzött személyek a bevásár­lás erejéig elhagyhatják a karantént. Az ügyészség szerint a rendelettel a hivatal átlépte a jogszabályban meg­határozott kompetenciáit, a kérdéses intézkedés törvénysértő, ezért annak törlését javasolják. A Közegészség­­ügyi Hivatalnak 30 napon belül kell a tiltakozásra reagálnia, és ha igazat ad a Főügyészségnek, 90 napon belül meg kell változtatnia a kérdéses ren­deletet. Ha a Közegészségügyi Hiva­tal nem lép, az ügy az Alkotmánybí­róságra kerül. A Kereskedelmi Szö­vetség vezetői szerint, aki betegsége ellenére boltba megy, akár a veszé­lyes fertőző betegség terjesztésének bűncselekményét is elkövetheti. Kat­iiak ugyanakkor elismerte, lehetnek olyan személyek, akik a szükséges árucikkek beszerzésére nem tudnak megkérni senkit. Szerinte ilyen eset­ben a problémát az önkormányzatok­nak és az államnak, esetleg a jóté­konysági szervezeteknek kellene megoldania. Az ügyben megkerestük a Közegészségügyi Hivatalt is, amely közleményében azt írja, visszautasít­ják, hogy törvényt sértettek volna.„A tiltakozás a Főügyészség jogi véle­ménye, nem egy végleges döntésről van szó” - írják. A hivatal rámutat, a kérdéses rendelet hiányában egyes polgárok élelmiszert sem tudnának beszerezni. „Ez fokozottan érintené a magányos embereket és az időseket” -teszik hozzá. Nyisson ki minden bolt! A Kereskedelmi Szövetség ugyancsak el szeretné érni, hogy szigorú higiéniai feltételek mellett az összes bolt megnyithasson. Jelenleg csak az élelmiszerboltok, a drogéri­ák, kertészetek és a kertészeti cik­keket árusító boltok, valamint a gyógyszertárak tarthatnak nyitva. A szervezet rámutat, a többi bolt által forgalmazott termékek is szüksége­sek a háztartások és a vállalatok problémamentes működéséhez. Konstiak arról beszélt, rengeteg pa­naszt kapnak azért, mert a vásárlók nem tudják beszerezni az olyan alapvető termékeket, mint az égők, a szárazelemek, de a tanszerek és iro­dai kellékek megvásárlása is prob­lémát jelent. „Nem várhatjuk el, hogy az emberek egy villanykörtét e­­shopban vásároljanak, majd házhoz szállíttassák” - tette hozzá Konstiak. A nyugdíjasok kérdése A szakmai szervezet vezetői sze­rint törölni kellene azt az intézke­dést is, amely értelmében hét köz­ben 9 és 11 óra között a boltokba csak a 65 évnél idősebb vásárlók léphet­nek be. „A boltok 10 órától üresek” - mondta Konstiak, és hozzátette, hogy az intézkedést ezért nem tart­ják hatékonynak. Tapasztalataik szerint ugyanis az idősek a kora reg­geli órákban szeretnek vásárolni. Ezért aztán, ha már ki kell számukra jelölni egy idősávot, a Kereskedelmi Szövetség vezetői szerint ezt 7:30- tól 9 óráig kellene meghatározni. A Közegészségügyi Hivatal azonban kitart az időseb­nek fenntar­tott vásárlási sáv megléte mellett. Egyben arra kérik a 65 év felettieket, hogy a saját érdekükben 9 és 11 óra között járjanak vásárolni. Oltást az eladóknak! A Kereskedelmi Szövetség azt kérte több minisztériumtól, de a Közegészségügyi Hivataltól is, hogy a vásárlókkal közvetlen kap­csolatban lévő eladók kapjanak el­sőbbséget az oltásra kijelölt cso­­­portok sorrendjében. „Azt szeret­nénk, ha az egészségügyi dolgozók és a tanárok után minket oltanának be” - mondta Konstiak. Rámuta­tott, hogy a nyitva tartó boltok sze­mélyzete gyakorlatilag az első vo­nalban dolgozik, hozzátette, na­ponta emberek milliói látogatják a boltokat. Katriak elmondta, a több minisztériumnak, köztük az egész­ségügyi tárcának, de a Közegész­ségügyi Hivatalnak is levélben je­lezték a kérésüket. „A mezőgazda­­sági miniszteren, Ján Micovskyn kívül azonban a többiek válaszra sem méltattak minket” - mondta lapunknak Katinak és hozzátette, hozzávetőlegesen 50 ezer személy elsőbbségi beoltásáról lenne szó. A szakmai szervezet vezetői arról is beszéltek, hogy jelenleg a bolti el­adók 15-20 százaléka karanténban van, ez pedig az ellátás biztonságát is veszélyezteti. Katriak szerint ez a veszély a vidéki boltokban foko­zottan érvényesül. A Kereskedelmi Szövetség szerint nincs értelme 9 és 11 óra között fenntartani a nyugdíjasok bevásárlására elkülöní­tett idősávot (TASR-felvétel) Nem túl hatékony az éttermek támogatása MOLNÁR IVÁN Pozsony: A világjárvánnyal kapcsolatos kormányzati megszo­rítások az éttermeknek és szállo­dáknak okozzák a legnagyobb ér­vágást, a legfrissebb felmérések szerint ugyanakkor az ezeknek az ágazatoknak folyósított állami tá­mogatás a nehéz helyzetbe került vállalkozások többségéhez el sem jutott. „Az éttermeket üzemeltető vállalkozások helyzete egyre kilá­tástalanabb” - állítja Vladimír Ma­­chalík, a Szlovákiai Sör- és Malá­tagyártók Szövetségének (SZVPS) az ügyvezető igazgatója, a legna­gyobb idegenforgalmi és élelmi­­szeripari szervezeteket tömörítő, www.stalemamedhut.sk honlapon elérhető szakmai kezdeményezés képviselője. Az éttermek meg­mentéséért küzdő szakmai szerve­zet az elmúlt napokban mérte fel a szlovákiai éttermek helyzetét, el­sősorban az állami támogatások el­osztására fókuszálva. A felmérés szerint az állami támogatások szempontjából továbbra is a köz­lekedési tárca teljesít a legrosszab­bul. „A megkérdezett éttermek több mint négyötöde igényelt idegen­­forgalmi támogatást a közlekedési minisztériumtól. Az 58 százaléku­kat azonban még válaszra sem méltatták, pénzt pedig eddig több mint a háromnegyedük nem látott” - mondta el Machalík. Ha ez még nem lenne elég, a közlekedési tárca nemrég tovább módosított a sza­bályokon. Eszerint a kérvények el­fogadását a hivatalnokok további 30, a támogatások kifizetését pedig újabb 30 nappal tolhatják ki. „Ez sok étterem számára egyet jelent­het a megszűnéssel” - tette hozzá Machalík. Gondok vannak a bérleti díjakra nyújtott támogatásokkal is. A je­lenlegi szabályok szerint a vállal­kozónak meg kell egyeznie az in­gatlan bérbeadójával, az állam ugyanis ugyanakkora arányban (legfeljebb 50%) járul hozzá a bér­lők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elen­gednek. Ha a bérbeadó ragaszko­dik az eredeti díj teljes összegű ki­fizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell állnia. „Mindezt fi­gyelembe véve, az sem csoda, hogy az éttermek alig valamivel több mint 40 százaléka élt ezzel a lehe­tőséggel” - állítja Machalík. Sze­rinte az éttermek jobban járnának az állam közvetlen támogatásával, ahelyett, hogy ki vannak téve a bérbeadók kénye-kedvének. „Az államnak fel kell gyorsíta­nia a támogatások kifizetését, el­lenkező esetben újabb elbocsátá­sokra kell felkészülnünk” - állítja Machalík, aki szerint a járványügyi megszorítások miatt szállodai és éttermi alkalmazottak tízezrei ve­szíthetik el az állásukat. A szakmai szervezet felmérése szerint az ét­termek 60 százaléka már ősszel je­lezte, hogy ha nem jutnak állami támogatáshoz, kénytelenek lesz­nek felszámolni a vállalkozásukat. KÖZÉLET 2021. február 23. | www.ujszo.com Küszöbön a MOLNÁR IVÁN A világpiaci árak növekedése, a koronavírus-járvány okozta megszorítások és a kormány tétlensége miatt hamarosan még többet kell fizetnünk a kenyérért, a kifliért és a tész­tafélékért. A pékek szakmai szervezete szerint a növekvő költségek miatt kilátástalan helyzetbe került az ágazatuk, Pozsony. Szinte már biztos, hogy hamarosan tovább drágulnak a pék­ipari termékek. „Az elmúlt időszak­ban látványosan megugrott az élel­mezési búza ára a nemzetközi pia­cokon” - nyilatkozta lapunknak Mi­lan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szö­vetségének az ügyvezető igazgatója. A tengerentúlon és Európában is emelkedtek az árak. Párizsban a bú­za 7, Chicagóban 3 százalékkal drá­gult csak az elmúlt egy hétben. A bú­za tonnájával így 235 dollár körüli szinten kereskednek. „A drágulás­hoz több tényező járult hozzá. Egy­részt, Oroszország az elmúlt napok­ban növelte a búza kiviteli vámját, márciusra újabb növelést jelezve, másrészt, Kína részéről egyre na­gyobb a kereslet. Emiatt a követke­ző hónapban akár 25 százalékkal is nőhet a búza világpiaci ára, és ilyen magas árszintre számíthatunk az egész év folyamán” - mondta el Lapsansky. Szerinte a pékek tovább már képtelenek fenntartani a jelen­legi árszintet. „Ha a búza tonnán­kénti világpiaci ára a hónap végéig nem csökken 200 dollár alá, a pék­ségek kénytelenek lesznek meg­emelni az áraikat” - tette hozzá a szakmai szervezet ügyvezető igaz­gatója. A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége szerint azonban nem csupán a növekvő vi­lágpiaci árak okoznak fejfájást a pékeknek. „Hatalmas gondot jelen­tenek számukra a koronavírus­­járvánnyal kapcsolatos megszorítá­sok is. A higiéniai szabályok szigo­rítása, az alkalmazottak tesztelése és a logisztikai költségek növekedése több százezer eurós többletköltséget jelent a pékségeknek. Az állam ugyan már fél éve megígérte, hogy segít a több mint 12 ezer embernek megélhetést biztosító ágazaton, ed­dig azonban nem tett semmit, vagyis a támogatás a nullával egyenlő. Szó szerint a túlélésért küzdünk. Ha az állam nem avatkozik be azonnal, ki­segítve a pékeket, számukra nem marad más hátra, mint az árak eme­lése” - állítja Lapsansky. Hogy pon­tosan mekkora áremelésre kell fel­készülnünk, azt azonban egyelőre a pékek szakmai szervezete sem ké­pes megjósolni. Lapsansky szerint, ha az ágazatban vállalkozók szeret­nék elkerülni a csődöt, akkor olyan mértékű áremelésre lenne szükség, hogy a pékek bevételei legalább a gyártási költségeiket fedezzék. kenyér újabb drágulása A következő hónapban akár 25 százalékkal is nőhet a búza világpiaci ára, és ilyen esetben a pékek tovább már képtelenek lennének fenntartani a pékáru jelenlegi árszintjét (TASR-felvétel)

Next