Új Szó, 2021. március (74. évfolyam, 49-75. szám)

2021-03-26 / 71. szám

www.ujszo.com­­ 2021. március 26. KÖZELET I 3 CZÍMER GÁBOR Pozsony: Martin Klus (SaS) külügyi államtitkárral a kormányválságról, a kabinet lehetséges átalakításáról beszélgettünk, de arról is kérdeztük, miként állna az SaS az egyesült magyar párttal, a Szövetséggel való együttműködéshez. A kormányválság miatt az ön pártja, az SaS által jelölt külügy­miniszter, Ivan Korcok távozott a tisztségéből. Ön a posztján ma­rad? Bízom benne, hogy a miniszter úr távozása csak ideiglenes és azon politikai aktivitásoknak a követ­kezménye, amelyek a kormányvál­­­ság eleje óta láthatóak voltak. Ez azt jelenti, hogy a minisztereink példát akartak mutatni annak érdekében, hogy megtörténjen a kormány át­alakítása, és hogy megváltozzon a kormányzás stílusa. Ha a koalíció megállapodik ezen változásokban, akkor bízom benne, hogy a minisz­ter úr nagyon rövid időn belül visszatér. Ami engem és az én posztomat illeti, erről a kormány­nak kell döntenie, hiszen a kabinet nevezi ki az államtitkárokat. Ha szükség lesz arra, hogy az ideigle­nes tárcavezetőnek, Jaroslav Nad’nak segítsek, akkor természe­tesen erre készen állok. De azt is tiszteletben fogom tartani, ha a kor­mány, akár a következő ülésén, jö­vő héten szerdán leváltana. Kapott olyan jelzést, hogy Nad­­a menesztését szeretné? Nem, nincs ilyen információm. Mit jelent önnek mint államtit­kárnak és az egész külügyminisz­térium számára, hogy a tárcát át­menetileg az OEaNO minisztere, Jaroslav Nad’ vezeti, míg maga a tárca a koalíciós szerződés szerint az SaS-hoz tartozik, miközben pont ezen két párt vezetője között bontakozik ki a legélesebb konf­liktus? Az SaS miniszterei lemondtak, így közülük nem vehette át senki a külügy vezetését. Valószínűleg azért kapta a feladatot Jaroslav Nad’, mert nagyon sok közös témánk van a védelmi minisztériummal, elég például csak a NATO-tagságunkat említeni, így a védelmi miniszter jól ismeri a külügyi tárca munkáját. Én pedig azt kell mondjam, hogy a múltban nagyon jól együtt tudtam dolgozni vele, a védelem és a kül­politika terén is. De érvényes az is, hogy ezt az állapotot mindannyian átmenetinek értékeljük. Úgy gon­dolom, az, hogy az SaS-hez tartozó külügyi tárcát átmenetileg az OEaNO tagja irányítja, nem fog gondot okozni a működésben. Pont Jaroslav Nad’ mondta a Denník N-nek a minap, hogy a ko­alícióban a megállapodás nem azon múlik, hogy Igor Matovic (OEaNO) hajlandó-e lemondani a miniszterelnöki posztról, hanem az SaS vezetőjén, Richard Sulikon áll a dolog, aki nem hajlandó tá­vozni a gazdasági minisztérium éléről. Ön szerint mi most a kor­mányválságot lezáró megállapo­dás legnagyobb akadálya? A helyzet a gordiuszi csomóhoz hasonlít. Az SaS ugyanis csak attól a pillanattól kezdve akar a koalíciós válság megoldásáról tárgyalni, ami­kor a miniszterelnök benyújtja a le­mondását. A kormányfő azonban nem akarja beadni a lemondását, amíg nem állapodtunk meg abban, miként nézne ki az új kormány. Ezért most az a kérdés, ki hajlandó enged­ni az álláspontjából. Én bízom ben­ne, hogy ez a következő néhány órá­ban megoldódik. Ön a Webnoving portálnak azt mondta, lát arra lehetőséget, hogy Sulik és Matovic is a kormány tag­ja maradjon. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „Vagy mindket­ten, vagy egyikük sem.” Nad’ ezzel szemben úgy nyilatkozott, a kor­mányban vagy Sulik, vagy Matovic maradhat, ketten együtt nem. Mi ezzel kapcsolatban az ak­tuális helyzet? Pártunk hivatalos álláspontja, hogy Sulik volt gazdasági miniszter és Matovic jelenlegi kormányfő is ma­radjon a kormányban, de kapjanak más tisztséget, vagy mindketten tá­vozzanak. Tudatában vagyok, ha vál­tozik a miniszterelnök személye, ak­kor vele együtt minden változik, de fontos, hogy egyik koalíciós párt se érezze magát megrövidítve, átverve. Bízom benne, hogy a konkrét minisz­tériumok és nevek kérdésében meg tudunk állapodni. Én magam is azt szeretném, ha létrejönne ez a megál­lapodás, mert azt gondolom, hogy Szlovákia számára ez a négyes koa­líció a legjobb megoldás. Szerintem működőképes alternatívát jelent, ha Sulik és Matovic is a kormányban van. Annak ellenére, hogy a múltban volt közöttük feszültség, én a kor­mányüléseken is azt látom, ezek csak pillanatnyi dolgok, hiszen az esetek többségében nagyon konstruktívak a tárgyalások. A kabinet a határozatok többségét konszenzussal hagyta jóvá. Abban az esetben, ha új miniszterel­nökünk lenne, aki a tárgyalásokat is másként vezetné, meg vagyok győ­ződve arról, hogy mindkét pártvezető jól el tudná látni a feladatát a kormá­nyon belül. Az SaS ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is három minisztérium tartozzon hozzá? A pártunk további, alapvető fel­tétele, hogy a négypárti koalíció a jelenlegi koalíciós szerződés alapján működjön tovább. Eszerint pedig az SaS-nek három minisztérium jár. El tudom képzelni, hogy az SaS-hez továbbra is három tárca tartozik majd, de létrehoznánk egy új kor­mánypozíciót, a korrupció elleni harcért felelős kormányfőhelyettesi tisztséget, amely ugyan nem mi­nisztérium, de amelyet a jelenlegi miniszterelnök tölthetne be. Ezzel az OEaNO kormánytagjainak száma növekedne. Amennyiben önök megtartanák mindhárom minisztériumukat, a kormányt az OEaNO másik jelölt­je, például Eduard Heger vezetné, de Igor Matovic lenne a korrupció elleni harcért felelős miniszter­elnök-helyettes, ragaszkodnának ahhoz, hogy Richard Sulik to­vábbra is a kabinet része legyen? A politika a lehetőségek művé­szete, így el tudom képzelni, hogy a tárgyalásoknak ez lenne a kimenete. Egy értelmes kompromisszumnak látnám ezt, hiszen a cél, hogy meg­tartsuk a négypárti koalíciót. Akkor nem támasztják katego­rikus feltételül, hogy Richard Su­liknak továbbra is kormánytiszt­séget kell betöltenie? Ez attól függ, az OEaNO-s kollé­gák milyen feltételekkel érkeznek a tárgyalásokra. Ha például az ő alap­vető követelésük az lesz, hogy Ri­chard Sulik a továbbiakban ne le­gyen a kormány része, azzal együtt, hogy a kabinetben továbbra is helyet foglalna Igor Matovic, akkor más kompromisszumok keresésének kérdésköre nyílik meg. Számomra, és ezt teljesen őszintén mondom, az a legfontosabb, hogy együtt marad­jon a négypárti koalíció. Bármilyen kompromisszumról, ami ezt bizto­sítaná, legalább tárgyalni kell. Jaroslav Nad’ a sajtónak arról is beszélt, hogy Mária Kolíková (Za Pudí) kijelentése mögött, mi­sze­rint Matovic kormányában már nem fog részt venni, valamiféle rejtett szándék áll. Hogy miről le­het szó, Nad’ nem pontosította. A koalíciós válság során az SaS egyeztette a lépéseit, céljait. Vagy a taktikáját Mária Kolíková igaz­ságügyi miniszterrel? Vagy csak Kolíková pártjával, a Za l’udíval? Egészen biztos volt valamiféle kommunikáció Richard Sulík és Mária Kolíková között, hiszen mindketten kormánytagok voltak. Az azonban, hogy a Za­l’udí képvi­selője már korábban a kormányzási stílus változásának szükségességé­ről, a kormányfő lecseréléséről be­szélt, nem titok. Mi az SaS kereté­ben aztán csatlakoztunk ehhez a re­torikához. Ez mindkét koalíciós párt közös érdeke. Cáfolja tehát, hogy az SaS va­lamiféle megállapodást kötött volna Mária Kolíkovával az elő­rehozott választás esetére? Az elejétől fogva azt mondjuk, hogy az SaS nem szeretne előreho­zott választást, nem is fogjuk ezt megszavazni, így aztán az előreho­zott választásról szóló bármilyen együttműködés, legyen szó bárkiről, számomra nem tűnik reális lehető­ségnek. Ki tudom tehát zárni, hogy az előrehozott választásról megálla­podtunk volna Mária Kolíkovával. Melyek a kormányválság ala­kulására vonatkozó legvalószí­nűbb forgatókönyvek? Én azt szeretném, ha négypárti ko­alícióban folytatnánk, megtalálnánk a kompromisszumot, illetve, hogy egy új miniszterelnökkel, új dinami­kával és kommunikációval halad­junk tovább. Szerintem Szlovákiá­nak erre van szüksége. Ehhez képest egy másik forgatókönyv, amiről Ja­roslav Nad’ is beszélt, hogy három­párti koalícióban folytatnák tovább a kormányzást, ami azt is jelentené, hogy az SaS nem tud megállapodni a többi párttal. Végül pedig teljesen kritikus alternatívát jelentene a két­­párti, kisebbségi kormány, amelyről azonban azt gondolom, nem tartana ki sokáig. Az Alkotmány alapján le­hetőség van még egy szakértői kor­mány felállítására is. Az előrehozott választás kiírását pedig a megfelelő számú parlamenti képviselőnek kel­lene megszavaznia. Ez azonban nem túl valószínű, hiszen az OCaNO-nak 53 képviselője van. El tudom kép­zelni, hogy némelyikük személyesen is motivált abban, hogy ne rövidítsék le a mandátumukat. Az ellenzékben pedig vannak olyan új politikai pár­tok, amelyeknek arra van szüksége, hogy megfelelően beágyazódjanak a hazai politikai színtérbe, így aztán szerintem jóval többen vannak azok, akik nem látják járható útnak az elő­rehozott választást, mint azok, akik igen. Ez egy bonyolult patthelyzet, amelynek a legjobb feloldása egy kompromisszumos megállapodás és a négypárti koalícióban való tovább­­kormányzás lenne. Módosítani fogják a koalíciós szerződést? A dokumentumot mindenképpen módosítani kell, hiszen ha létrejön­ne az előbb már említett korrupció­­ellenes kormányfőhelyettesi poszt, akkor azt bele kell foglalni. A szer­ződésben foglalt megállapodás alapvető átalakítását azonban jelen pillanatban nem tudjuk elképzelni. „ A lehetséges között szerepel forgatókönyvek az előrehozott parlamenti választás is. El tudja képzelni, hogy az SaS együtt kor­mányozna a Hlassal és a Prog­resszív Szlovákiával? Erről beszélni teljesen a spekulá­ció kategóriájába tartozik. Az SaS hosszú ideje mondja már, hogy a Smerrel és az ESNS-szel és egy idő­szakban az SNS-szel nem működne együtt. Minden másról a választók döntenek. Ma arról gondolkodni, hogy két parlamenten kívüli párttal koalícióra lépnénk-e, nem lenne a részünkről értelmes dolog. Ezidáig akkor alapvetően nem zárkóztak el attól, hogy a Hlassal kormányozzanak? El tudom képzelni, hogy amennyiben ez aktuális lenne, akkor ezt a pártunk Országos Tanácsának meg kellene tárgyalnia, amely egy ilyen kérdésben állást foglalna. Most azonban még nem tartunk itt, na­gyon korai lenne még előrehozott választásról beszélni. Ha mégis maradunk még az elő­rehozott választás lehetőségénél, hogyan viszonyulna az SaS az egyesült magyar párttal, a Szövet­séggel való együttműködéshez? A magyar politikai pártok nagyon fontos szerepet játszottak az ország történelmének kritikus pillanataiban. Elég, ha csak az 1998-as évre, 2002- re, vagy 2010-re gondolunk. Nem gondolom, hogy kategorikusan el­zárkóznánk a Szövetségtől. Magunk is kíváncsiak vagyunk, hogyan alakul ez a politikai projekt. Nekem a ma­gyar politikusok között több barátom is van, többen pedig politikailag és ideológiailag is közel állnak hoz­zánk, így aztán ha parlamenti man­dátumot szereznének, én el tudom képzelni, hogy kommunikálnánk ve­lük az esetleges együttműködésről. Befolyásolná-e az SaS erre vo­natkozó döntését, hogy a Szövet­ségnek milyen viszonya van a ma­gyar kormánnyal? Elsősorban a párt programjáról kellene beszélnünk. De természete­sen az is érdekel minket, hogy a Szö­vetség tagjainak milyen mértékben van valamiféle kötődése a jelenlegi magyar kormányhoz. Ugyanakkor érvényes, hogy a magyar kabinettel a lehető legjobb, legbarátságosabb viszonyt szeretnénk ápolni, így nem ez lenne az együttműködés, vagy együtt nem működés meghatározó faktora. „A kérdés, ki hajlandó engedni” Martin Klus külügyi államtitkár szerint az SaS elképzelhetőnek tartja a Szövetséggel való együttműködést Martin Klus külügyi államtitkár (Somogyi Tibor felvétele)

Next