Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-18 / 240. szám

2 I RÖVIDEN Pellegrini tartja a távolságot Ficótól Pozsony. Peter Pellergini (Hlas) saját bevallása szerint nehezen tudná elképzelni, hogy egy olyan kormány része legyen, amelynek az élén Robert Fico áll. A Smer elnöke nemrégiben felajánlotta a Hlas vezetőjének, hogy a követ­kező választás előtt alakítsanak egy szélesebb koalíciót, de ezt Pellegrini elutasította. Fico emellett a korábbi koalíciós partnerével, az SNS-szel is el tudná képzelni az együttműkö­dést. Andrej Danko, a párt elnöke nyitottabbnak tűnik Pellegrini­­nél, azt mondta, szorosan össze­dolgoznak a Smerrel, így semmit sem zár ki. (nar, Dennik N, aktuality.sk) Az jár jól, aki korábban talál új energiaszolgáltatót Pozsony. Miután a legna­gyobb szlovákiai alternatív energiaszolgáltató, a Slovakia Energy bejelentette, távozik a szlovák piacról, a gazdasági tár­ca, az Árszabályozási Hivatal (URSO), a Szlovák Gázművek (SPP), a Nyugat-, a Közép- és a Kelet-szlovákiai Áramszolgál­tató (ZSE, SSE, VSE) biztosítot­ták a szolgáltató nélkül maradt háztartásokat a problémamentes átállásról, és az ügyfelek átvéte­lével többnyire nincs is gond. A nekik számlázott árakkal azon­ban már annál inkább. Az ener­giaszolgáltatóknak ugyanis az ilyen átmeneti esetekre speciális díjszabásuk van, amely jóval na­gyobb, mint az állandó ügyfe­leknek számlázott összeg. Az előzetes becslések szerint az át­meneti ügyfelek 3-3,5-szer na­gyobb összeget kénytelenek be­fizetni, mint a régebbiek, amit az energiaszolgáltatók azzal ma­gyaráznak, hogy az új ügyfelek miatt kénytelenek voltak több áramot vásárolni, miközben en­nek az ára jelenleg történelmi csúcsokat döntöget. Nem árt tudni azt sem, hogy amíg nem ta­lálunk új állandó szolgáltatót, az átmeneti szolgáltatás során a pi­aci árakat fizettetik velünk, ame­lyek jóval magasabbak. Ezért megéri minél hamarabb állandó szolgáltatót találni. Ez utóbbival egyébként legkésőbb három hó­napon belül kell megkötni a szerződést. Különbség van azonban az áram- és a gázszol­gáltatás között. Ha az áramszol­gáltatás esetében három hónap alatt sem találunk új szolgáltatót, akkor az átmeneti szolgáltató automatikusan az új szolgálta­tónkká válik, és nem kell lecse­rélni a villanyórát sem. A gáz­szolgáltatás esetében azonban kötelező az új szerződés aláírá­sa. Ha ezt három hónapon belül nem tesszük meg, és azt követő­en is az átmeneti szolgáltatótól jutunk gázhoz, büntetésre és le­­kapcsolásra számíthatunk. A váltással kapcsolatos infor­áci­­ókat és elérhetőséget az Ársza­bályozási Hivatal honlapján (www.urso.gov.sk) tették közzé, a legfontosabb tudnivalók azon­ban a Slovakia Energy honlap­ján (www.slovakiaenergy.sk) is megtalálhatók. (mi.TASR) KÖZÉLET 2021. október 18. I www.ujszo.com A párt megvan, jöhet a program CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Szövetség politiku­sainak véleménynyilvánítási szabadsága addig tart, amíg meg nem sértik a párt alapértékeit, a közös politikai szubjektum tételes programján dolgozó testület pedig november közepén állhat fel, derült ki a hétvégén egy konferencián. A Szövetségben egyesült három párt vezető képviselői, Berényi Jó­zsef (MKP-platform), Mózes Sza­bolcs (Összefogás platform), Rigó Konrád (Híd platform) a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet által Für köz­ségben szervezett konferencián be­szélt arról, miként hozták létre a kö­zös pártot, milyen feladatok vannak még hátra, de arról is, hogyan érzé­kelik mindezt a választók. Berényi szerint a választók részé­ről érezhető volt a közös párt iránti igény. „Más volt a helyzet az MKP- n belül, ahol inkább kétségek vol­tak” - tette hozzá. Kiemelte, a Szö­vetség sikerességét végső soron a megszerzett mandátumok fogják mutatni. Rendes időben legközelebb a megyei és a helyi önkormányzati választások következnek, amelye­ket 2022 őszén egyszerre tartanak majd. Berényi szerint ezekre kell most koncentrálniuk. „Utak, kórhá­zak, beruházások helyzete a déli ré­gióban, esetleg a bírósági reform” - sorolta azokat a témákat, amelyeket most a Szövetség előtérbe helyez­het. A kifejezetten a magyar közös­séget érintő ügyek tematizálásáról szólva azt mondta, ezekben a kér­désekben a pártnak nehéz úgy kom­munikálnia, hogy az annak nyomán kialakuló közbeszédet is ellenőrzése alatt tartsa. Berényi arról is beszélt, tartanak tőle, hogy a Szövetségen belüli platformok, amelyek formá­jában az MKP, a Híd és az Összefo­gás a közös pártban tovább létezik, hosszú távon akadályozhatják a működést. Hozzátette, a következő parlamenti választásig azonban nem ez a legfontosabb kérdés. „A párt alapszabályának módosítása a kö­vetkező parlamenti választás után aktuális lehet” - mondta a platform­rendszerre utalva. Mózes szerint a választók egyfajta kivárással viszonyulnak a három szereplő egyesüléséből jött létrejött párthoz. „Irreális lett volna azt várni, hogy olyan hurrá effektus alakuljon ki, mint 1998-ban” - utalt vissza a 23 évvel ezelőtti pártegyesítésre. Ki­emelte, a Szövetség léte csak a szük­séges jogi minimum ahhoz, hogy a három párt együttműködésének jogi kerete meglegyen. A Szövetség programjáról szólva azt mondta, egy etno-regionális pártról van szó. „És ezenfelül van mondanivalója az or­szágos kérdésekben is” - tette hoz­zá. A politikai szubjektum távlati programját szerinte egy hosszabb társadalmi vitában érdemes létre­hozni, amelybe szerinte a külső szakértőket, társadalmi és szakmai szervezeteket is be kell vonni. Mó­zesnek november közepéig kell fel­állítania a párton belül azt a struktú­rát, amely majd tételesen kidolgozza a Szövetség programját. Rigó szerint még előtte áll annak a feladatnak, hogy a pártban egyesült szereplők részletekbe menően kita­lálják, milyen lesz az új politikai szubjektum. Szerinte ennek ellenére vannak olyan pontok, amelyekben már most teljesen egyetértenek az érintettek. „Vannak olyan nagyon erős alapok, amire ezt az épületet meg lehet próbálni felhúzni” - je­lentette ki azzal, hogy mind a három formáció azt próbálja kitalálni, ho­gyan lesz ez a rendszer működő­képes. Rigó szerint azokban a té­mákban, szociálpolitikai, régiófej­lesztési, gazdaságélénkítő progra­mok kérdésében, amelyek a válasz­tók mindennapi életét érintik, a Szö­vetségben működő három platform együtt tud érteni. Hozzátette, hason­ló közös nevező a párt euroatlanti irányultsága is. Ugyanakkor arról is beszélt, vannak olyan témák, ame­lyekben nincs egyetértés. „A Szö­vetségben dolgozó pártpolitikusok véleménynyilvánítása nem korláto­zott mindaddig, amíg az nem megy szembe azokkal az értékekkel, ame­lyekben megállapodtunk” - mondta Rigó. A Szövetségtől függetlenül működő, a pártegyesítésbe be nem vont Magyar Fórum elnöke, Simon Zsolt a konferencián megismételte, minden választáson indítják majd a jelöltjeiket. Balról: Rí­ó Konrád, Mózes Szabolcs, Berényi József (S­­omogyi Tibor felvétele) Az oltatlanok többsége nem hiszi, hogy elkapja a koronavírust NAGY ROLAND Szlovákia lakosságának többsége nem gondolja, hogy a harmadik hullám idején megfertőződik - derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) új felméré­séből. A tudósok viszont azt állítják, hogy két-három hónapon belül mindenki találkozik majd a vírussal. Pozsony. Az SAV nemrégiben közzétette a „Hogy vagy, Szlová­kia?” felméréssorozat újabb adatait, amelyet az UNNFORCE közvé­lemény-kutató ügynökséggel és a Seesame kommunikációs céggel együttműködve készítettek október 5. és 10. között. Az időpontot azért is fontos hangsúlyozni, mert a korábbi felmérésekből kiderült, hogy az ak­tuális járványhelyzet, a közhangulat és a politikai klíma is befolyással le­het az emberek véleményére. Példá­ul nyáron, a járvány visszaszorulá­sakor az emberek fenyegetettségér­zete is alacsonyabb, és ezzel együtt az oltási kedv is visszaszorul, viszont a megkérdezettek egy jelentős cso­portja azt vallja, hogy ha a járvány­helyzet valóban rosszra fordul és a kórházak ismét megtelnek, akkor beadatják maguknak a vakcinát. A legújabb felmérés egy olyan idő­szakban készült, amikor a regionális járványtérképen már egyetlen zöld járás sem volt, viszont felbukkantak bordó besorolású régiók, vagyis a járvány terjedése felgyorsult. Optimizmus A kutatók most egy új szempontra voltak kíváncsiak, mégpedig arra, hogy az emberek hány százaléka gondolja, hogy megfertőződhet a harmadik hullám alatt. A válasz­adók 55,2 százaléka, vagyis több mint fele nem hiszi, hogy a követ­kező hónapokban elkaphatja a ko­ronavírust. Ezzel szemben mind­össze 8,2 százalék gondolja úgy, hogy megfertőződik (a többiek, vagyis a válaszadók egyharmada nem tudott válaszolni a kérdésre). Az oltatlanok között különösen magas azoknak az aránya, akik nem hiszik, hogy megfertőződnek: ebben a cso­portban a válaszadók 62,7 százaléka így gondolkodik. A beoltottak kö­zött is viszonylag sokan érzik ma­gukat biztonságban, 53,1 százalék nem hiszi, hogy elkapja a vírust. Hamis biztonságérzet Az, hogy a harmadik hullám kel­lős közepén az emberek ekkora ará­nya biztos abban, hogy nem fertő­ződik meg, arra utal, hogy az utóbbi hónapokban kialakult bennük egy­fajta hamis biztonságérzet. Ennek két oka lehet. Az oltatlanok eseté­ben gyakori az a magatartás, hogy alábecsülik a vírus terjedésének esélyét. Sokan azért nem oltatják be magukat, mert nem hiszik, hogy el­kapják a betegséget, vagy ha meg is fertőződnek, úgy vélik, könnyedén átvészelik a betegséget. Az oltottak esetében pedig az lehet az indok, hogy sokan azt gondolják, a vakcina beadatása után már nem lehet elkap­ni a betegséget. A tudósok viszont hangsúlyozzák: a vakcina csökkenti a megfertőződés esélyét, de ez nem azt jelenti, hogy az oltottak nem be­tegedhetnek meg. Az oltás valódi haszna az, hogy szinte teljesen visszaszorítja a súlyos lefolyás esé­lyét, aminek eredményeként a be­tegek nem kerülnek kórházba, az egészségügyi rendszer nem omlik össze, és jóval kevesebb lesz a ha­láleset. „A felfedezés, miszerint az oltatlanok többsége nem hiszi, hogy megfertőződhet, összhangban van azzal a következtetéssel, hogy alá­becsülik a vírus terjedését. Nagy százalékban voltak azok az idős vá­laszadók is, akik úgy gondolják, nem kapják el a betegséget. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a leg­idősebb korosztályban továbbra is alacsony az átoltottság” - jelentette ki Miloslav Bahna, az SAV Szocio­lógiai Intézetének kutatója. A sebezhetetlenség illúzió Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a 70 és 79 év közötti korosztályban már kifejezten magas az átoltottság (70 százalék fölötti), viszont a 80 évnél idősebbeknél ez az arány nem éri el a 60 százalékot. Pe­dig éppen ez a korosztály számít a legveszélyeztetettebbnek. A teljes lakosság átoltottsága egyébként 44 százalék körül mozog. Barbara Lástk­ová, az SAV má­sik kutatója rámutatott, hogy a la­kosság átfertőződéssel kapcsolatos meggyőződése már kevésbé függ össze a valós járványhelyzettel, sokkal inkább az egyéni meggyő­ződés alapján döntenek. „Figye­lemre méltó, hogy a harmadik hul­lám megérkezése ellenére az oltat­lanok 60 százalékánál jelen van a sebezhetetlenség illúziója, amely a vakcina elutasításában is megnyil­vánul. Másrészt az oltottak, vala­mint az oltás beadatását tervezők több mint 50 százaléka is azt gon­dolja, hogy a készítmény teljesen megvédi őket a megfertőződéstől” - mondta a szakértő. Mindenki találkozik vele A hazai j­árványügy­i szakértők már kevésbé optimisták. Pavol Cekan biokémikus a közösségi oldalán nemrégiben azt írta, az év végéig szinte biztosan mindenki találkozik a koronavírus delta-variánsával. Ri­chard Kollár matematikus, a Tudo­mány Segít (Veda pomália) elemző­­csoport egyik tagja az aktuality.sk­­nak adott friss interjújában szintén hasonló aggodalmat fogalmazott meg. A tudós szerint két hónapon belül mindenki kapcsolatba kerülhet a vírussal. „A vírusrészecskék min­denkihez eljutnak, belélegezzük őket. Azok, akiknél erős volt az im­munválasz az oltás beadatásakor vagy a fertőzés átvészelésekor, azok ezt észre sem fogják venni” - tette hozzá Kollár.

Next