Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-13 / 9. szám

2 RÖVIDEN Módosítható az oltás időpontja Pozsony. Akinek nem felel meg a regisztrációkor mega­dott oltási időpont, saját maga is megváltoztathatja a www. korona.gov.sk weboldalon ta­lálható űrlapon keresztül. Erre egyelőre csak az első és a har­madik oltásnál van lehetőség - tájékoztatott Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. „Akik január végére kaptak időpontot, de korábban szeretnék megkapni az oltást, azoknak azt javasoljuk, hogy változtassák meg a regisztráci­ójukat, és válasszanak korábbi időpontot” - mondta Eliásová. A tárca tájékoztatása szerint jelenleg elegendő szabad oltási időpont van az egész országban. „Ha szükséges, folyamatosan további időpontokat jelölünk ki” - tette hozzá Eliásová. (tasz) Gondok az iskolai öntesztekkel Pozsony. A járványügyi szak­értők felhívták a figyelmet, a koronavírus újabb variánsa a gyerekek szempontjából is rendkívül veszélyes lehet. A téli szünidő után hétfőn országszer­te megnyitottak az iskolák, Bra­­nislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter arra kérte a szülőket, teszteljék gyereküket, mielőtt iskolába küldik őket. Az UNE­­KO társadalomkutató intézet kritikával illette az oktatási tár­cát, amiért a január 4-én kiadott szabályozásban arról tájékoztat­ta az iskolák vezetőit, hogy csak azok az intézmények kapják meg a következő adag öntesztet, amelyek kimutatással igazolni tudják, hogy az eddig leküldött tesztek legalább felét kiosztot­ták, és a szülők fel is használták őket. Bejegyzésükben hangsú­lyozzák, hogy a felelősségteljes szülők ráfizetnek a kevésbé következetes emberek viselke­désére, valamint hozzáteszik, ha az iskolák a tanév eleje óta tudták volna, hogy a kimutatás­hoz lesz kötve a tesztek száma, akkor jobban igyekeztek volna meggyőzni a szülőket, hogy végezzék el a teszteteket, és je­lentsék is be az eredményt. Úgy vélik, az állam jó szándéka, hogy az öntesztekre szánt forrás hatékonyan legyen felhasznál­va, negatív következményekkel jár. Azok, akik hetente kétszer teszteltek, és be is jelentették az eredményt, nem fognak tudni hozzájutni az államilag finan­szírozott tesztekhez. „A szabá­lyok, amelyekre ráfizetnek, akik megpróbálják betartani őket, nem jó szabályok” - állítják. A tárcavezető megerősítette, a mi­nisztérium kérvényezi az intéz­ményektől, hogy számoljanak el a tesztekkel - elsősorban azokat az iskolákat érinti, ahol az 50%­­os arányt sem érik el. Leszögez­te, több mint 11 millió otthon végezhető tesztet juttattak el az iskolákba, és további 3 és fél milliót készülnek kiküldeni. „Ha viszont szeretnénk biztosí­tani a hatékony felhasználásu­kat, csak azoknak az iskoláknak kézbesíthetjük, amelyekben valóban tesztelik a diákokat” - véli Gröhling. (ba:TASR) 2022. január 13. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGY ROLAND Pozsony. A kormány döntése értelmében február 1-től az oltási igazolvány érvényessé­ge 1 évről 9 hónapra rövidült. Emellett azok az oltatlanok, akik átestek a betegségen, 180 nap helyett mér csak 90 napig számítanak védettnek. Az omikron variáns miatt vál­toznak az óvintézkedések is, január 19-től bizonyos rendez­vényekre mér csak az OP+-re­­zsimbe tartozók mehetnek. Az OP+-rezsimet azért hozták lét­re, hogy minél inkább csökkentsék a vírus terjedését a tömegrendezvé­nyeken. Ahogy arról lapunk is beszá­molt, a kormány erre a célra három kategóriát hozott létre. Az első kate­góriába tartoznak a kevésbé kocká­zatos rendezvények, ahol az embe­rek folyamatosan ülnek és maszkban vannak, vagyis nem fogyasztanak ételt is italt. Ide sorolhatjuk a kul­turális rendezvényeket, tehát a szín­házi előadásokat, az ülőkoncerteket és a mozikat is, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem szolgálnak fel ételt és üdítőt. Az említett esemé­nyeknél a szervezők választhatnak, hogy 100 személyt fogadnak, vagy pedig kihasználják az adott terem maximális befogadóképességének 50 százalékát. A második kategóriába tartoznak a közepesen kockázatos események, ahol a nézőknek szintén egy állandó ülő- vagy állóhelye van, de nincse­nek végig maszkban, mert fogyasz­tanak ételt és italt. Ide sorolhatjuk a sporteseményeket, valamint a mozi­kat is, ha úgy döntenek, hogy a nézők fogyaszthatanak a vetítés alatt. Itt is 100 személyt lehet fogadni, vagy pe­dig a kapacitás 25 százalékát. A harmadik csoportot alkotják a legkockázatosabb rendezvények, ahol az embereknek nincs állandó helye, és az esemény ideje alatt szin­te egyáltalán nincsenek maszkban. Ide tartoznak a lagzik, a bálok, a családi vacsorák, a szórakozóhelyek és az egyéb táncos, zenés mulatsá­gok. Itt a maximális létszám 20 fő lehet, és névsort kell vezetni a ven­dégekről. A kevésbé és a közepesen koc­kázatos rendezvényeken OP-rezsim lesz érvényben, viszont a legkoc­kázatosabb eseményeken csak az OP+-kategória vehet részt. Utóbbi lesz érvényes az edzőtermek, a well­­nessközpontok, a fürdők és az akva­­parkok esetében is. A hotelekben és a panziókban szintén csak az OP+-os vendégeket fogadhatják, és ilyenkor nincs is létszámkorlátozás, viszont a nyilvános étkezőhelyiségek esetében azokat a szabályokat kell betartani, amelyek a legkockázatosabb rendez­vényekre érvényesek. Az OP­, vagyis a jelenlegi rezsim marad a boltok és az éttermek ese­tében, viszont fontos változás, hogy csak hajnali 5 és este 10 között lehet­nek nyitva. A munkahelyeken és a tömegközlekedési eszközökön nincs változás, vagyis az OTP-rendszer ér­vényesül, csakúgy, mint a kórházlá­togatások esetében. Az iskolákat az újabb hullám idején is nyitva tarta­nák, ebben nincs változás (az általá­nos iskolákban és a középiskolákban mindenki helyszíni oktatásban része­sül, az egyetemeken OP-rezsim van érvényben). Rövidül az oltási igazolvány hatálya és a védettségi időtartam Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter tegnap bejelentette, január 19- től csak az OP+-rezsimbe tartozók vehetnek részt a lagzikon, a bálokon és az egyéb zenés, táncos rendezvényeken (TASR-felvétel) A KKA január végéig írhatja ki az első pályázati felhívásokat Működésbe lendült a Kisebb­ségi Kulturális Alap (KKA), felálltak a pályázatokat el­bíráló bizottságok, amelyek idén hét és fél helyett kb. nyolc és fél millió eurót oszthatnak szét. A magyar nemzetiség rendezvényei idén nagyobb pénzkeretre pályázhatnak. Pozsony: A magyar kisebbség által beadott pályázatokat három, egyenként öttagú bizottság fog­ja elbírálni. Ezen testületek mind­egyikébe három tagot még koráb­ban maguk a kulturális szervezetek választottak, kettőt pedig most ne­vezett ki Alena Kotvanová, a KKA igazgatója, így a magyar nemze­tiségi szervezetek által kulturális rendezvényekre, közművelődésre beadott pályázatokat Hornák Ist­ván, Demecs Andrea, Szabó Csilla, valamint a most kinevezett Sánta Szilárd és Grendel Ágota fogja elbí­rálni. A kiadványok és sajtótermé­kek támogatásáról Csanda Gábor, Antal Ágota, Bödők Károly, Szabó Monika és Navrátil Bubomír dönt majd, ahol az utóbbi két személy a most kinevezett tag. A professzio­nális művészeti projektekre, mint például a filmművészeti alkotások támogatására beadott pályázato­kat Lakatos Róbert, Kerekes Péter, Hizsnyan Géza, valamint Cséfalvay András, illetve Andrejcáková Éva bírálja majd el. Szintén az utóbbi két személy az, akit az igazgató ne­vezett ki. Kotvanová elmondta, az alap kü­lönböző testületei a napokban fel­állnak. A szakmai tanácsokba kine­vezett személyek esetében az egyes kisebbségektől érkező javaslatok alapján döntött. A tanácsoknak az első ülésükön kell határozniuk a tá­mogatásokkal kapcsolatos általá­nos kérdésekről. Az igazgató úgy nyilatkozott, nagyon szeretné, ha január végéig már kiírnák az első pályázati felhívásokat. „Úgy gondo­lom, idén hamarabb tudjuk indítani a kifizetéseket, mint tavaly” - tette hozzá Kotvanová. Ahogy arról be­számoltunk, tavaly augusztus végé­ig a nyertes pályázatoknak csak egy töredékét sikerült az alapnak kifi­zetnie, az intézmény vezetője akkor azt mondta, novemberig szeretnék utalni a támogatások nagy részét. Mennyi pénz lesz? Az alaphoz közel egymillió euró értékben érkeztek vissza olyan pályá­zatokra kifizetett ös­szegek, amelye­ket még tavaly a világjárvány miatt meg nem valósult projektekre ítéltek oda. Az igazgató szerint elsősorban elmaradt rendezvényekről van szó, de a pontos összeget még nem tudta megmondani, hiszen vannak olyan pályázatok, amelyek megvalósításá­ra a kedvezményezettek idén tava­szig kaptak haladékot. A KKA-hoz így visszakerült pénzt összevonják az idei évre szánt kb. 7,4 millió eurós kerettel, és újra kiosztják. Kotvano­vá szerint ennek során úgy járnak el, hogy a visszaérkezett forrásokat az alapot szabályozó törvény szerint osztják el az egyes kisebbségek kö­zött. A jogszabályban az szerepel, hogy például a magyar kisebbség­nek a rendelkezésre álló összeg 53, a roma nemzetiségnek pedig 22,4 szá­zaléka jár. A visszaküldött források ilyen újraelosztása tehát független at­tól, hogy melyik kisebbségtől, eset­leg szakmai tanácshoz tartozó pályá­zótól érkezik vissza a pénz. A magyar szakmai tanácsok úgy döntöttek, hogy a magyar kisebb­ségnek járó, éves közel 4 millió eu­­róból és az alaphoz visszaérkező pénzekből összeálló költségvetést a közművelődési (A), a kiadói (B) és a professzionális művészeti (C) projektek között idén 36 %, 32 % és 32 % arányban osztják el. A köz­­művelődési projektek közé tartoz­nak az olyan nagyobb költségvetésű rendezvények, mint a komáromi Jó­kai Napok, a dunaszerdahelyi Duna Menti Tavasz, illetve a rimaszom­bati Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny is, ahogy a nyári fesztiválok is. Rigó: Ez elégtelen Rigó Konrád, a Szövetség elnök­ségi tagja, aki korábban a Híd kul­turális államtitkára volt, elmondta, szerinte az, hogy csak januárban áll­tak fel a szakmai tanácsok, azt iga­zolja, hogy a jelenlegi kormánynak a kisebbségi kultúra területén foly­tatott romboló tevékenysége egyér­telmű. Az igazgatót tette felelőssé azért, hogy a testületek ilyen későn jöttek létre. „Elégtelen az, amit csi­nálnak” - mondta. A korábbi államtitkár szerint a meg nem valósult pályázatok nyomán az alaphoz visszaküldött forrásoknak azokhoz a kisebbségekhez kell vis­­­szakerülnie, ahol azt tavaly kiosztot­ták. Elmondta, ha például egy összeg bekerült a magyar kisebbségi kultú­rát támogató bizottságokhoz, de a pá­lyázó visszaküldi az összeget, akkor ennek a pénznek a magyar bizottsá­gok költségvetését kellene emelnie. „Olyan szituáció nem állhat elő, hogy a magyar pályázatokra nem elköltött pénz végül más nemzetiségeknél lan­doljon” - mondta Rigó azzal, hogy ez minden nemzetiség esetében így van. „Ami egyszer magyar forrás volt, az mindig magyar forrás kell, hogy ma­radjon” - jelentette ki a korábbi ál­lamtitkár. Hozzátette, ha az alap nem így jár el, akkor az szembemegy a KKA-t szabályozó törvény szellemi­ségével. (czg) A KKA újraosztja a pandémia miatt fel nem használt forrásokat (Somogyi Tibor felvétele)

Next