Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-14 / 10. szám

2 Júniustól országszerte megváltoznak a szabályok az élelmiszerüzletekben ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: A kormány tervei sze­rint júniustól újra módosul az élelmiszertörvény. Kiknek kedveznek majd az új szabá­lyok, és mire számíthatnak a fogyasztók? Az Európai Bizottság és a kereske­dők többszöri figyelmeztetését köve­tően a kormány végre elszánta magát az élelmiszertörvény vitatott pontja­inak a módosítására, amelyeket még az előző kabinet csempészett be a jogszabályba. A földművelésügyi tárca által kidolgozott módosításja­vaslatot a kormány már a szerdai ülé­sén elfogadta, és ha erre a parlament is áldását adja, az új szabályok június elsejétől léphetnek életbe. Engednek a kereskedőknek Az új szabályok elsősorban a ke­reskedőknek kedveznek, akik leg­inkább az élelmiszertörvény drákói büntetéseit kritizálták. Ezek szerint az a kereskedő, aki egy éven belül újra ugyanazt a hibát követi el, ame­lyet egyszer már felróttak számára az ellenőrök, minimum egymillió eurós büntetésre számíthat, miköz­ben a többszöri szabálysértés esetén a büntetés felső határa ötmillió eu­ró. A kormány által most elfogadott javaslat szerint a minimális bünte­tést ilyen esetekben 50 ezer euróra faragják le. Eredetileg ugyan azzal számoltak, hogy a felső határt is 2 millió euróra csökkentik, ezt azon­ban végül kihagyták. Kevesebb hazai A fogyasztók számára az egyik leglátványosabb változás az üzlet­láncok reklámújságait érinti. Ez utóbbiak esetében még az előző kormány idején változtattak a sza­bályokon. A Szlovák Nemzeti Párt jelöltje, Gabriela Matecná által ve­zetett agrártárca 2019 februárjától módosította az élelmiszertörvényt. Eszerint a kereskedők reklámúj­ságjaiban meghirdetett élelmisze­rek minimum 50 százalékának ha­zainak kellett lennie. Ezt az üzlet­láncok többnyire úgy oldották meg, hogy pár oldalra összesűrítették a szlovákiai termékeket, a módosí­tást azonban továbbra is éles kriti­kának vetették alá, a kormány most így ezen is módosítana. Ha valóra válnak a tervei, júniustól így már ez sem lesz kötelező, vagyis a ke­reskedők annyi hazai élelmiszert hirdetnek majd meg a reklámújsá­gaikban, amennyit jónak látnak. A földművelésügyi tárca azt azon­ban szeretné fenntartani, hogy az üzletláncok tájékoztassák a vásár­lókat arról, mennyi hazai termé­ket hirdetnek a reklámújságokban. Ezekben így a tetszésszerűen kivá­lasztott oldalon kötelezően fel kell majd tüntetni, hogy mennyi hazai élelmiszer található bennük. Erre egy külön, minimum 8 milliméteres betűkkel feltüntetett formaszöveget is kitaláltak: „Ez a hirdetési lap ... százaléknyi Szlovákiában előállított élelmiszert tartalmaz.” Lejárt élelmiszer Az új szabályokkal kapcsolat­ban a legnagyobb vitát a lejárt mi­nőségmegőrzési idejű élelmiszerek felhasználhatósága váltotta ki. A je­lenleg érvényes szabályok szerint a lejárt minőségmegőrzési idejű, ám egészségi szempontból még kifogás­talan élelmiszereket a kereskedők ingyen felajánlhatják a jótékony­­sági szervezeteknek, a vásárlók­nak azonban nem adhatják el őket. Ez utóbbiért azonban a kereskedők ádáz harcot vívtak, és a földmű­velésügyi tárca mostanra engedett a kérésüknek, figyelembe véve a munkaügyi tárca és a Szlovák Püs­pöki Konferencia által megfogalma­zott aggodalmakat is. Ez utóbbiak arra figyelmeztettek, hogy ha a ke­reskedők ezeket az élelmiszereket is szabadon pénzzé tehetik, kevesebb élelmiszer jut majd a jótékonysági szervezeteknek. A kormány által elfogadott komp­romisszumos javaslat szerint a mi­nimum 400 négyzetméteres alap­­területű üzleteknek a lejárt mi­nőségmegőrzési idejű, ám még biztonságos élelmiszereket legalább egy jótékonysági szervezetnek fel kell majd ajánlaniuk, és ha ez utóbbi 48 órán belül nem reagál az ajánlat­ra, a kereskedő majd csak akkor kí­nálhatja az adott élelmiszert a vásár­lóknak. Az ilyen termék legfeljebb a minőségmegőrzési idő lejártát kö­vető 45 napig lehet majd az üzlet polcain, jól elkülönítve a többi élel­miszertől. A kereskedők ráadásul ezt csak közvetlenül a vásárlóknak adhatják el, vagyis nem adhatják to­vább más kereskedőknek. Mi a különbség? A fogyasztóknak nem árt tudni, hogy az élelmiszerek csomagolásán kétféle adattal találkozhatunk azok fogyaszthatóságával kapcsolatban: a fogyaszthatósági idővel és a minő­ségmegőrzési idővel. A fogyasztható­sági idő (szlovákul: dátum spotreby) azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyaszt­ható. Rendszerint a friss és a gyor­san romló élelmiszereket jelölik így. Az olyan élelmiszereket, amelyek fo­gyaszthatósági időpontja letelt, már nem szabad fogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva. A minőségmegőrzési idő (szlová­kul: dátum minimálnej trvanlivosti) ellenben azt a dátumot jelzi, amed­dig az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. Leggyakrab­ban a szárított, fagyasztott, konzer­vált és egyéb tartós élelmiszereknél tüntetik fel. A minőségmegőrzési idő letelte után akkor fogyaszthat­juk az élelmiszereket, ha a csomago­láson ajánlott módon tároltuk őket és a csomagolás sértetlen. Lehetsé­ges, hogy a minőségmegőrzési idő dátuma után az élelmiszer veszít a jellegzetes ízéből és illatából, a fo­gyasztása azonban biztonságosnak mondható, ha a csomagolása sértet­len és az íze megfelelő. (mi, tasz) Az új szabályozás szerint az élelmiszer legfeljebb a minőségmegőrzési idő lejártát követő 45 napig lehet majd az üzlet polcain, jól elkülönítve a többi élelmiszertől (TASR-felvétel) Megváltozott az oltási bonusz határideje Pozsony­ A kormány szerdai ülésén jóváhagyta az oltási bo­nusz határidejének meghosszab­bítását - jelentette be Igor Ma­­tovic (OEaNO) pénzügyminisz­ter a tegnapi sajtótájékoztatón. A 65 év felettiek, akik január 15- ig nem kaptak időpontot, s ezért nem tudták felvenni a harmadik adag oltást, január végéig beje­lentkezés nélkül igényelhetik a vakcinát. A többi időpont ezút­tal nem változott. Matovic azzal indokolta a döntést, hogy több ezer nyugdíjas ugyan regisztrált oltásra, de egyelőre nem kaptak meghívót. Állítja, nem szeret­nék, hogy emiatt elessenek az oltásért járó támogatástól, ezért még egyszer utoljára lehetősé­get adnak az érdeklődőknek. A pénzügyminiszter szerint si­keres kezdeményezésről van szó - a 65 év felettiek az anyagi mo­tiváció miatt a vártnál magasabb arányban jelentkeztek az oltá­sért. „A 300 euró egyszerűen be­vált” - mondta. (Dennik N) KÖZÉLET 2022. január 14. | www.ujszo.com Több mint egymillió legyártott autó Meglepő módon, az autó­iparnak komoly nehézséget okozó félvezetők hiánya elle­nére sem csökkent tavaly a szlovákiai autógyártók telje­sítménye, épp ellenkezőleg, négy százalékkal növeke­dett, minek köszönhetően ta­valy töb mint egymillió gép­kocsit sikerült legyártani az országban. Mivel a félvezetők hiánya az idei évre is rányomja a bélyegét, a Szlo­vák Autóipari Szövetség (ZAP) sze­rint 2022-ben is hasonló eredmény várható. A szakértők pedig még ta­valy azt jósolták, hogy az évet keve­sebb mint 900 ezer legyártott autó­val fogjuk zárni, ami kevesebb lett volna, mint a koronavírus-járvány első hullámának évében. „Egyértelműen köszönetet kell mondani a szlovákiai autógyárakban dolgozó embereknek azért, hogy a nehéz körülményekben is képesek voltak munkába állni és olyan ered­ményeket elérni, amelyekről tavaly fél évkor még nem is álmodoztunk” - nyilatkozta tegnap Alexander Ma­­■tusek, a ZAP elnöke. Számszerűsítve Az országban 2015-től minden évben több mint egymillió autót gyártanak, az eddigi rekordévnek 2019 számított 1,1 millió legyártott gépkocsival. 2020-ban a járvány mi­att 990 ezerre esett vissza a gyártás, ám tavaly ismét átlépte az egymil­liót. A ZAP adatai szerint 2021-ben ezer lakosra 184 gépkocsit gyártott le a Szlovákiában tevékenykedő Volkswagen, Stellantis, Kia és a Ja­guar Land Rover. Az autógyártás továbbra is gaz­daság legfontosabb tartópillére, a termelés 47,7, az exportnak pedig 42 százalékát teszi ki. Az autógyá­rak közvetlen 164 ezer alkalmazot­tat foglalkoztatnak, a beszállító cé­gek pedig 245 ezer embernek ad­nak munkát, ami éves szinten enyhe visszaesést jelent. Több új autót vettek Enyhén, 2,87 százalékkal több új autót, összesen 87 349 gépjármű­vet adtak el az országban. Az M1 kategóriába tartozó legnépszerűbb személyautók értékesítése viszont 0,79 százalékkal visszaesett, 75 700 autóra. Ahhoz, hogy ne emelkedjen rohamosan az országban használt autók átlagéletkora, évente körül­belül 100 ezer új autót kellene re­gisztrálni. Ezt a határt Szlovákiában 2017-ben és 2018-ban is megközelí­tettük, amikor 96 és 98 ezer új autót regisztráltak, 2019-ben pedig ezt a határt is átléptük 101 000 újonnan regisztrált autóval. (dem) A ZAP adatai szerint 2021-ben ezer lakosra 184 gépkocsit gyártottak le Szlovákiában (Skoda-felvétel)

Next