Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-23 / 44. szám

2 A szlovák kormány elítélte Putyin lépéseit NAGY ROLAND Pozsony Eduard Heger (OLaNO) mélyen felháborítónak ne­vezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délke­let-ukrajnai szakadér népköz­­társaságok függetlenségét. Ivan Korcok (SaS) külügymi­niszter szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszországot za­varja Ukrajna létezése. A szlovák belpolitikai színtéren is komoly felháborodást váltott ki Pu­tyin hétfő esti beszéde, melyben azt mondta, Ukrajna tulajdonképpen a Szovjetunió kreálmánya, az ukráno­kat pedig egy mesterségesen létreho­zott nemzetnek nevezte. Az orosz el­nök azt mondta, az ukránok népirtást folytatnak a délkeleti területeken élő orosz kisebbség ellen. Végül bejelen­tette, elismeri a Donyecki Népköztár­saság és Luhanszki Népköztársaság szuverenitását, majd orosz csapato­kat küldött az említett terültekre, sa­ját elmondása szerint „békefenntartó” célból. Bírálják Putyint Eduard Heger a közösségi olda­lán úgy reagált, Oroszország a krí­mi incidens után is folytatja azokat a praktikákat, amelyek nem segítik elő sem a békét, sem az ukránok és az oroszok együttélését. „A szepara­tista köztársaságok elismerése pusz­tán az erőszak és a gyűlölet támoga­tását jelenti. A hétköznapi emberek fognak szenvedni. Mélyen felhábo­rít Putyin elnök lépése. Ugyanakkor nagyra értékelem Ukrajna körülte­kintő álláspontját, mely szerint meg­próbál nem ürügyet adni az orosz imperializmusnak a megszállásra. Ez nemcsak az ukránok, hanem az oroszok életét is védi” - írta a szlo­vák miniszterelnök, aki kedden dél­után az ország biztonsági tanácsát is összehívta. „Nem a béke a cél" Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter szerint a szakadár köztár­saságok elismerése egy újabb bizo­nyíték arra, hogy Putyinnak nem a megoldás keresése és a feszültség csökkentése a célja. Közösségi olda­lán azt üzente, Oroszország döntése a nemzetközi jog felrúgásával, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértésével egyenlő. „Egy ilyen lépést nem lehet máskép­pen értelmezni, mint az orosz katonák bevonulásának előkészítése és a dip­lomáciai tárgyalások ellehetetlenítése, amelyekkel békésen lehetne kezelni a helyzetet” - reagált a védelmi minisz­ter. Felszólította azokat, akik koráb­ban Putyin békés megoldása mellett érveltek, hogy ítéljék el az orosz elnök felelőtlen lépéseit. Felrúgott szerződések Ivan Korcok szerint Putyin hétfői beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy zavarja őt az önálló Ukrajna létezése. A szlovák diplomácia vezetője állítja, az oroszok úgy akarják megfoszta­ni Ukrajnát a területének egy részé­től, hogy pontosan tudják, az ország nem akar NATO-tag lenni. A 2014- es konfliktusra emlékeztetett, amely során az ukránok szintén területe­ket vesztettek, pusztán azért, mert úgy döntöttek, szorosabban akarnak együttműködni az Európai Unió­val. Korcok hangsúlyozta, a hétfői lépésükkel az oroszok megszegték az 1994-es budapesti memorandu­mot, amelyet Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság írt alá, és amelyben elismerték Ukrajna terüle­ti integritását. A külügyminiszter to­vábbá a 2014-es minszki egyezmény felrúgásáról is beszélt, amely a ko­rábban említett ukrán-orosz konflik­tust hivatott elrendezni. A tárcaveze­tő megjegyezte, a hétfői események okot adnak arra, hogy elkezdjék a perifériára szorítani a szlovák poli­tika azon részét, amelynek nem okoz problémát bagatellizálni az Ukraj­nában zajló eseményeket. „A szlo­vák közvélemény egy jelentős részét ki kell húznunk ebből a geopolitikai tévelygésből” - jegyezte meg a kül­ügyminiszter. Bagatellizáló ellenzék Korcok nyilván az ellenzék egy ré­szére célzott, főleg a szélsőjobboldali pártok képviselőire és az SNS-re, hi­szen az említettek már régóta hangoz­tatják oroszbarát nézeteiket. A Smer és a Hlas óvatosabb álláspontot kép­visel. Utóbbi egy közleményben rea­gált az eseményekre, melyben felszó­lították az érintetteket, hogy tegyenek meg mindent a konfliktus békés ren­dezése érdekében. „Szlovákia alapve­tő érdeke a nemzetközi jog betartása, különös tekintettel az állami szuve­renitás és a területi integritás elvére. Szlovákiának ebben konzisztensnek kell lennie. Úgy, ahogy elutasította Szerbia területi integritásának meg­sértését a független Koszovó kikiáltá­sakor, úgy nem ismerheti el Krím és Donbasz függetlenségét sem” - üzen­te a párt sajtóosztálya. Robert Fico, a Smer elnöke szintén a nemzetközi jog megsértésének tartja a szakadár köztársaságok elismerését. Ugyanakkor bírálta az európai dip­lomácia gyengeségét is, szerinte az Oroszország elleni gazdasági szank­ciók mit sem érnek.­­» Magyar szemmel A Szövetség szintén elutasította Oroszország lépéseit. Sólymos Lász­ló, a párt Országos Tanácsának el­nöke hangsúlyozta, minden áron el kell kerülni a háborút. „Aki nem akar megegyezni, azzal nehéz tárgyalni. Vlagyimir Putyin nem tartja tiszte­letben a nemzetközi közösség megál­lapodásait. Egy ilyen ember kezéből csak akkor tudjuk kivenni a fegyvert és csak akkor tudjuk visszakényszerí­­teni a tárgyalóasztalhoz, ha egysége­sek vagyunk. Egységesnek kell len­nie Szlovákiának, Európának és az egész demokratikus világnak. Meg kell akadályoznunk, hogy Ukrajná­ban megismétlődjön a 2008-as grúz és a 2014-es krími forgatókönyv. Ki kell állnunk Ukrajna mellett és meg kell akadályoznunk a háborút” - rea­gált Sólymos. RÖVIDEN Újabb vita Mikulec leváltásáról Pozsony. Peter Poolinsky, a Sme rodina mozgalom frak­­cióelnöke támogatja a Roman Mikulec (OEaNO) belügymi­niszter leváltására benyújtott ellenzéki indítványt. A parlamenti képviselő döntését azzal indokolja, több kérdésére nem kapott választ a tárcaveze­tőtől. „Tudni szeretném, vajon a miniszter úr meg tudja-e nevezni, mely területeken sike­rült konkrét előrelépést elérni a tárcán belül. Hol a rendőrségi reform, amiről két éve halljuk, hogy készül?” - kérdezte, majd elárulta: pártkollégái feltehetően tartózkodni fognak a szava­zás során. A belügyminiszter leváltására irányuló rendkívüli parlamenti ülés múlt héten pénteken kezdődött és kedden délután folytatódott. Robert Fico (Smer) a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a párt képviselői a parlament­ben a főügyész határozatából olvasnak fel részleteket, mely tartalmazza több NAKA-nyo­­mozó lehallgatott beszélgetését. Az ülésen nem jelent meg Mikulec és a koalíciós képvi­selők sem mutattak különösebb érdeklődést a kormánytag leváltása iránt. Az ellenzéki képviselők délután egymás után idéztek a vulgáris kifejezéseket tartalmazó határozatból. A belügyminiszter leváltásáról lapzártánkig nem szavaztak a képviselők. (TASR) KÖZÉLET 2022. február 23. | www.ujszo.com Sztrájk: az egyetemek továbbra is tiltakoznak a felsőoktatási reform elfogadása ellen Az egyetemek továbbra is til­takoznak a felsőoktatási tör­vény módosítása ellen. Az ok­tatási minisztérium viszont állítja, a reforma szükség van ás a változás célja a színvona­las oktatás biztosítása. Pozsony. A parlament februá­ri ülésén második olvasatba utalta a tervezetet, mely több módosítást tartalmaz a felsőoktatási rendszert illetően. A javaslat kidolgozását he­ves viták övezték, az érintett intéz­mények képviselői elsősorban azt ki­fogásolták, a szaktárca nem vette fi­gyelembe a felsőoktatási szervezetek érvelését, és a törvénymódosítás több pontban olyan elemeket tartalmaz, amelyek veszélyt jelentenek az egye­temek autonómiájára. A parlamenti képviselők a kritikák ellenére feb­ruár másodikán nagy többséggel tá­mogatták az iskolaügyi minisztérium által beterjesztett törvénytervezetet -a jelen lévő 121 képviselőből 81-en szavaztak a kezdeményezés mellett. A végső döntés azonban márciusban várható, ha a tervezet a harmadik ol­vasatban is sikeres lesz, akkor már csak az államfő esetleges vétójában bízhatnak a reform ellenzői. A Felsőoktatási Tanács (RVS) éle­sen bírálta a reformjavaslat elfoga­dását, a tüntetéshez csatlakoztak a legnagyobb szlovák egyetemek is, 67 kar tiltakozásképp egy napra felfüg­gesztette az oktatást. A pozsonyi Co­­menius Egyetem (UK) a rektori sza­badnap során előadásokat tartott és a diákokkal közösen arról vitáztak: „milyen veszélyeket rejt a felsőok­tatási törvény módosító javaslata”. Kritika A leggyakrabban felhozott érv az, hogy az oktatási minisztérium nagyobb beleszólást kapna az intéz­mények vezetőjének kiválasztásába, emellett pedig szűkítenék a jogkörét az egyetemek önigazgatási szervé­nek, a szenátusnak. Pavel Neogrády, a Felsőoktatási Tanács tagja, a Co­­menius Egyetem Természettudomá­nyi Kara Akadémiai Szenátusának az elnöke a hétfői sajtótájékoztatón kiemelte, a fő probléma az, hogy ezentúl az igazgatótanács hagyja jó­vá az intézmény költségvetését és az akadémiai szenátus nem rendelkez­het az intézmény vagyonával. Úgy véli, ez teret nyit a politikai dönté­sek előtt, és az eddigi tapasztalatok alapján az egyetemek nem éltek vis­­­sza vagyonkezelési jogukkal, ezért nem tartja indokoltnak, hogy ezt a jogot kivegyék az szenátus kezéből. „Rólunk döntenének nélkülünk. Ezt elutasítjuk” - hangsúlyozta. Nagy ellenállásba ütközött tehát, hogy az igazgatótanács jelentősebb szerepet kap az egyetem gazdálkodásának ellenőrzésben. A szaktárca azonban elutasítja a vádakat, hogy politikai befolyás alá akarja helyezni az isko­lákat, épp ellenkezőleg, azt állítják, hogy a magasabb színvonal elérésé­hez a zárt egyetemi körök kiszélesí­tésére van szükség. A reform kidol­gozásánál külföldi rendszereket vet­tek alapul, s osztrák mintára szabnák át a hazai felsőoktatást. Azzal kapcsolatban, hogy a mi­nisztérium az elvándorlás vissza­szorításával és az oktatás színvona­lának javításával érvel, Neogrády azt mondta: a hazai egyetemekről kiala­kult negatív vélemény elsősorban a felsőoktatási rendszer katasztrofá­lis alulfinanszírozásának számlájá­ra írható. Rámutatott, a szomszédos Csehországban szinte azonos modell működik, az egyetlen lényeges kü­lönbség az állami támogatás mérté­kében van. Juraj Steno, az orvosi kar dékánja nem ért egyet azzal, hogy az új dékánról a kar szenátusa he­lyett egy választóbizottság döntsön, melyben a szenátusnak csak részle­ges képviselete lesz. Az új szabályok értelmében a rektorok választása is megváltozna - eddig az akadémiai szenátus döntött az intézmény ve­zetőjéről, ezután azonban az igaz­gatótanács tagjai is szavazhatnak a kérdésben. Az igazgatótanács ös­­­szetétele szintén átalakul - egyfaj­ta külső szervként működne, mely olyan szakértőkből és személyisé­gekből tevődik össze, akik nem az adott egyetem munkatársai. A jelöl­tek egyik felét az egyetem szenátusa választja, a másikat pedig a minisz­ter nevezheti ki. A Nagyszombati Egyetem szintén beállt a tiltakozók sorába, mondta Viera Peterková, a pedagógiai kar dékánja. „Az új felsőoktatási tör­vény több részét támogatjuk. Ennek ellenére ma az egyetem feketébe öl­tözött, félbeszakítottuk a tanítást, ki­tűztük a fekete zászlókat és gyászt hirdettünk” - mondta. „Gyász az önigazgatásunk elveszítése miatt” - tette hozzá. „Nem lehet, hogy ki­zárólag gazdasági mutatók alapján irányítsuk a karokat és az egyeteme­ket. Megtörténhet, hogy nem lesz ki matematikát, fizikát, informatikát és egyéb olyan tantárgyakat tanítson a gyerekeinknek, amelyek iránt ala­csony az érdeklődés és a fenntartá­suk nem hatékony” - figyelmeztetett. Megosztott hallgatók A Szlovákiai Egyetemi Diákön­kormányzatok Szövetsége (­RV§) novemberben tüntetést szervezett a törvénytervezet ellen, múlt héten azonban nyilvánosan kiállt a reform mellett. „Az autonómia megszünte­téséről és a felsőoktatási intézmé­nyek átpolitizálásáról szóló nyilat­kozatokat a módosítás félreértésé­nek vagy szándékos hazugságnak tekintjük” - írják az állásfoglalás­ban. A szervezet elnöke szerint a té­mával kapcsolatban rengeteg tévhit és dezinformáció jelent meg. Zuza­­na Bujacková, hallgatókat képviselő szervezet tagja kijelentette, az SRVS nyilatkozatát nem hagyták jóvá egy­hangúan, a diákok közül sokan to­vábbra sem értenek egyet a tervezett reformmal. „A Szlovákiai Egyete­mi Diákönkormányzatok Szövetsé­ge egyes tagjainak annyira megvál­tozott az álláspontjuk, hogy a saját novemberi kijelentéseikkel is ellen­tétesek” - mondta, majd hozzátet­te, számára sem világos, hogy miért gondolták meg magukat, miközben a javaslat tartalma lényegében nem változott. (ba)

Next