Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-23 / 44. szám
2 A szlovák kormány elítélte Putyin lépéseit NAGY ROLAND Pozsony Eduard Heger (OLaNO) mélyen felháborítónak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadér népköztársaságok függetlenségét. Ivan Korcok (SaS) külügyminiszter szerint nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszországot zavarja Ukrajna létezése. A szlovák belpolitikai színtéren is komoly felháborodást váltott ki Putyin hétfő esti beszéde, melyben azt mondta, Ukrajna tulajdonképpen a Szovjetunió kreálmánya, az ukránokat pedig egy mesterségesen létrehozott nemzetnek nevezte. Az orosz elnök azt mondta, az ukránok népirtást folytatnak a délkeleti területeken élő orosz kisebbség ellen. Végül bejelentette, elismeri a Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság szuverenitását, majd orosz csapatokat küldött az említett terültekre, saját elmondása szerint „békefenntartó” célból. Bírálják Putyint Eduard Heger a közösségi oldalán úgy reagált, Oroszország a krími incidens után is folytatja azokat a praktikákat, amelyek nem segítik elő sem a békét, sem az ukránok és az oroszok együttélését. „A szeparatista köztársaságok elismerése pusztán az erőszak és a gyűlölet támogatását jelenti. A hétköznapi emberek fognak szenvedni. Mélyen felháborít Putyin elnök lépése. Ugyanakkor nagyra értékelem Ukrajna körültekintő álláspontját, mely szerint megpróbál nem ürügyet adni az orosz imperializmusnak a megszállásra. Ez nemcsak az ukránok, hanem az oroszok életét is védi” - írta a szlovák miniszterelnök, aki kedden délután az ország biztonsági tanácsát is összehívta. „Nem a béke a cél" Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter szerint a szakadár köztársaságok elismerése egy újabb bizonyíték arra, hogy Putyinnak nem a megoldás keresése és a feszültség csökkentése a célja. Közösségi oldalán azt üzente, Oroszország döntése a nemzetközi jog felrúgásával, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértésével egyenlő. „Egy ilyen lépést nem lehet másképpen értelmezni, mint az orosz katonák bevonulásának előkészítése és a diplomáciai tárgyalások ellehetetlenítése, amelyekkel békésen lehetne kezelni a helyzetet” - reagált a védelmi miniszter. Felszólította azokat, akik korábban Putyin békés megoldása mellett érveltek, hogy ítéljék el az orosz elnök felelőtlen lépéseit. Felrúgott szerződések Ivan Korcok szerint Putyin hétfői beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy zavarja őt az önálló Ukrajna létezése. A szlovák diplomácia vezetője állítja, az oroszok úgy akarják megfosztani Ukrajnát a területének egy részétől, hogy pontosan tudják, az ország nem akar NATO-tag lenni. A 2014- es konfliktusra emlékeztetett, amely során az ukránok szintén területeket vesztettek, pusztán azért, mert úgy döntöttek, szorosabban akarnak együttműködni az Európai Unióval. Korcok hangsúlyozta, a hétfői lépésükkel az oroszok megszegték az 1994-es budapesti memorandumot, amelyet Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság írt alá, és amelyben elismerték Ukrajna területi integritását. A külügyminiszter továbbá a 2014-es minszki egyezmény felrúgásáról is beszélt, amely a korábban említett ukrán-orosz konfliktust hivatott elrendezni. A tárcavezető megjegyezte, a hétfői események okot adnak arra, hogy elkezdjék a perifériára szorítani a szlovák politika azon részét, amelynek nem okoz problémát bagatellizálni az Ukrajnában zajló eseményeket. „A szlovák közvélemény egy jelentős részét ki kell húznunk ebből a geopolitikai tévelygésből” - jegyezte meg a külügyminiszter. Bagatellizáló ellenzék Korcok nyilván az ellenzék egy részére célzott, főleg a szélsőjobboldali pártok képviselőire és az SNS-re, hiszen az említettek már régóta hangoztatják oroszbarát nézeteiket. A Smer és a Hlas óvatosabb álláspontot képvisel. Utóbbi egy közleményben reagált az eseményekre, melyben felszólították az érintetteket, hogy tegyenek meg mindent a konfliktus békés rendezése érdekében. „Szlovákia alapvető érdeke a nemzetközi jog betartása, különös tekintettel az állami szuverenitás és a területi integritás elvére. Szlovákiának ebben konzisztensnek kell lennie. Úgy, ahogy elutasította Szerbia területi integritásának megsértését a független Koszovó kikiáltásakor, úgy nem ismerheti el Krím és Donbasz függetlenségét sem” - üzente a párt sajtóosztálya. Robert Fico, a Smer elnöke szintén a nemzetközi jog megsértésének tartja a szakadár köztársaságok elismerését. Ugyanakkor bírálta az európai diplomácia gyengeségét is, szerinte az Oroszország elleni gazdasági szankciók mit sem érnek.» Magyar szemmel A Szövetség szintén elutasította Oroszország lépéseit. Sólymos László, a párt Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta, minden áron el kell kerülni a háborút. „Aki nem akar megegyezni, azzal nehéz tárgyalni. Vlagyimir Putyin nem tartja tiszteletben a nemzetközi közösség megállapodásait. Egy ilyen ember kezéből csak akkor tudjuk kivenni a fegyvert és csak akkor tudjuk visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz, ha egységesek vagyunk. Egységesnek kell lennie Szlovákiának, Európának és az egész demokratikus világnak. Meg kell akadályoznunk, hogy Ukrajnában megismétlődjön a 2008-as grúz és a 2014-es krími forgatókönyv. Ki kell állnunk Ukrajna mellett és meg kell akadályoznunk a háborút” - reagált Sólymos. RÖVIDEN Újabb vita Mikulec leváltásáról Pozsony. Peter Poolinsky, a Sme rodina mozgalom frakcióelnöke támogatja a Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter leváltására benyújtott ellenzéki indítványt. A parlamenti képviselő döntését azzal indokolja, több kérdésére nem kapott választ a tárcavezetőtől. „Tudni szeretném, vajon a miniszter úr meg tudja-e nevezni, mely területeken sikerült konkrét előrelépést elérni a tárcán belül. Hol a rendőrségi reform, amiről két éve halljuk, hogy készül?” - kérdezte, majd elárulta: pártkollégái feltehetően tartózkodni fognak a szavazás során. A belügyminiszter leváltására irányuló rendkívüli parlamenti ülés múlt héten pénteken kezdődött és kedden délután folytatódott. Robert Fico (Smer) a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a párt képviselői a parlamentben a főügyész határozatából olvasnak fel részleteket, mely tartalmazza több NAKA-nyomozó lehallgatott beszélgetését. Az ülésen nem jelent meg Mikulec és a koalíciós képviselők sem mutattak különösebb érdeklődést a kormánytag leváltása iránt. Az ellenzéki képviselők délután egymás után idéztek a vulgáris kifejezéseket tartalmazó határozatból. A belügyminiszter leváltásáról lapzártánkig nem szavaztak a képviselők. (TASR) KÖZÉLET 2022. február 23. | www.ujszo.com Sztrájk: az egyetemek továbbra is tiltakoznak a felsőoktatási reform elfogadása ellen Az egyetemek továbbra is tiltakoznak a felsőoktatási törvény módosítása ellen. Az oktatási minisztérium viszont állítja, a reforma szükség van ás a változás célja a színvonalas oktatás biztosítása. Pozsony. A parlament februári ülésén második olvasatba utalta a tervezetet, mely több módosítást tartalmaz a felsőoktatási rendszert illetően. A javaslat kidolgozását heves viták övezték, az érintett intézmények képviselői elsősorban azt kifogásolták, a szaktárca nem vette figyelembe a felsőoktatási szervezetek érvelését, és a törvénymódosítás több pontban olyan elemeket tartalmaz, amelyek veszélyt jelentenek az egyetemek autonómiájára. A parlamenti képviselők a kritikák ellenére február másodikán nagy többséggel támogatták az iskolaügyi minisztérium által beterjesztett törvénytervezetet -a jelen lévő 121 képviselőből 81-en szavaztak a kezdeményezés mellett. A végső döntés azonban márciusban várható, ha a tervezet a harmadik olvasatban is sikeres lesz, akkor már csak az államfő esetleges vétójában bízhatnak a reform ellenzői. A Felsőoktatási Tanács (RVS) élesen bírálta a reformjavaslat elfogadását, a tüntetéshez csatlakoztak a legnagyobb szlovák egyetemek is, 67 kar tiltakozásképp egy napra felfüggesztette az oktatást. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a rektori szabadnap során előadásokat tartott és a diákokkal közösen arról vitáztak: „milyen veszélyeket rejt a felsőoktatási törvény módosító javaslata”. Kritika A leggyakrabban felhozott érv az, hogy az oktatási minisztérium nagyobb beleszólást kapna az intézmények vezetőjének kiválasztásába, emellett pedig szűkítenék a jogkörét az egyetemek önigazgatási szervének, a szenátusnak. Pavel Neogrády, a Felsőoktatási Tanács tagja, a Comenius Egyetem Természettudományi Kara Akadémiai Szenátusának az elnöke a hétfői sajtótájékoztatón kiemelte, a fő probléma az, hogy ezentúl az igazgatótanács hagyja jóvá az intézmény költségvetését és az akadémiai szenátus nem rendelkezhet az intézmény vagyonával. Úgy véli, ez teret nyit a politikai döntések előtt, és az eddigi tapasztalatok alapján az egyetemek nem éltek vissza vagyonkezelési jogukkal, ezért nem tartja indokoltnak, hogy ezt a jogot kivegyék az szenátus kezéből. „Rólunk döntenének nélkülünk. Ezt elutasítjuk” - hangsúlyozta. Nagy ellenállásba ütközött tehát, hogy az igazgatótanács jelentősebb szerepet kap az egyetem gazdálkodásának ellenőrzésben. A szaktárca azonban elutasítja a vádakat, hogy politikai befolyás alá akarja helyezni az iskolákat, épp ellenkezőleg, azt állítják, hogy a magasabb színvonal eléréséhez a zárt egyetemi körök kiszélesítésére van szükség. A reform kidolgozásánál külföldi rendszereket vettek alapul, s osztrák mintára szabnák át a hazai felsőoktatást. Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium az elvándorlás visszaszorításával és az oktatás színvonalának javításával érvel, Neogrády azt mondta: a hazai egyetemekről kialakult negatív vélemény elsősorban a felsőoktatási rendszer katasztrofális alulfinanszírozásának számlájára írható. Rámutatott, a szomszédos Csehországban szinte azonos modell működik, az egyetlen lényeges különbség az állami támogatás mértékében van. Juraj Steno, az orvosi kar dékánja nem ért egyet azzal, hogy az új dékánról a kar szenátusa helyett egy választóbizottság döntsön, melyben a szenátusnak csak részleges képviselete lesz. Az új szabályok értelmében a rektorok választása is megváltozna - eddig az akadémiai szenátus döntött az intézmény vezetőjéről, ezután azonban az igazgatótanács tagjai is szavazhatnak a kérdésben. Az igazgatótanács összetétele szintén átalakul - egyfajta külső szervként működne, mely olyan szakértőkből és személyiségekből tevődik össze, akik nem az adott egyetem munkatársai. A jelöltek egyik felét az egyetem szenátusa választja, a másikat pedig a miniszter nevezheti ki. A Nagyszombati Egyetem szintén beállt a tiltakozók sorába, mondta Viera Peterková, a pedagógiai kar dékánja. „Az új felsőoktatási törvény több részét támogatjuk. Ennek ellenére ma az egyetem feketébe öltözött, félbeszakítottuk a tanítást, kitűztük a fekete zászlókat és gyászt hirdettünk” - mondta. „Gyász az önigazgatásunk elveszítése miatt” - tette hozzá. „Nem lehet, hogy kizárólag gazdasági mutatók alapján irányítsuk a karokat és az egyetemeket. Megtörténhet, hogy nem lesz ki matematikát, fizikát, informatikát és egyéb olyan tantárgyakat tanítson a gyerekeinknek, amelyek iránt alacsony az érdeklődés és a fenntartásuk nem hatékony” - figyelmeztetett. Megosztott hallgatók A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége (RV§) novemberben tüntetést szervezett a törvénytervezet ellen, múlt héten azonban nyilvánosan kiállt a reform mellett. „Az autonómia megszüntetéséről és a felsőoktatási intézmények átpolitizálásáról szóló nyilatkozatokat a módosítás félreértésének vagy szándékos hazugságnak tekintjük” - írják az állásfoglalásban. A szervezet elnöke szerint a témával kapcsolatban rengeteg tévhit és dezinformáció jelent meg. Zuzana Bujacková, hallgatókat képviselő szervezet tagja kijelentette, az SRVS nyilatkozatát nem hagyták jóvá egyhangúan, a diákok közül sokan továbbra sem értenek egyet a tervezett reformmal. „A Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége egyes tagjainak annyira megváltozott az álláspontjuk, hogy a saját novemberi kijelentéseikkel is ellentétesek” - mondta, majd hozzátette, számára sem világos, hogy miért gondolták meg magukat, miközben a javaslat tartalma lényegében nem változott. (ba)