Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-26 / 71. szám

KÖZÉLET 2022. március 26. | www.ujszo.com 2 Mikulec belebukhat a menekültválságba ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Nagymihály. Az ellen­zék szerint Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter csődöt mondott a menekült­válság kezelésében, ezért tá­voznia kell a tárca éléről. Mi­kulec kijelentette, nem mond le a posztjáról, majd leszögez­te, az állam nem bízta magán­cégekre a válságkezelést. Az állam a menekültválság mene­dzselésére 2,5 millió euró értékű ke­retszerződést kötött a Dustream pro­duction nevű vállalattal. Az alvállal­kozók között szerepel a GD Identity cég, mely elsősorban reklámvideók készítésével foglalkozik. Elsőként a Denník N hívta fel a figyelmet arra, hogy az utóbbi Július Slovak szemé­lyéhez köthető, aki az egyházi szer­vezetekben folytatott tevékenysége révén jó kapcsolatokat ápol Edaard Heger (OEaNO) kormányfővel, s a 2020-as választási kampány során aktívan bekapcsolódott a jelöltek tá­mogatásába. Kiderült, Slovák nem­csak a szavazatok gyűjtésében vál­lalt szerepet, a választási éjszakán az ő cége biztosította a hangtechnikát a nagyszombati sportcsarnokban tartott rendezvényen. A párt 2020-as éves jelentése szerint közel 81 ezer eurót fizettek ki a GD Identity vállalatnak. Heger elismerte, ismeri Slovákot, de azt állította, nem volt tudomása róla, hogy beszállítóként együttműködik a minisztériummal. Magyarázat Az ellenzéken kívül a koalíciós pártok képviselői is megkérdőjelez­ték a belügyminiszter azon döntését, mely szerint versenypályázat kiírása nélkül, több millió euró értékű meg­bízatást hagyott jóvá egy magáncég­nek, amely közel áll a kormány tag­jaihoz, ráadásul semmilyen korábbi válságkezelési tapasztalattal nem rendelkezik. Michal Sipos, a párt frakcióvezetője elmondta, világos és transzparens magyarázatra lesz szük­ség. Emlékeztetett, naponta 15-20 ezer menekült lépi át Szlovákia hatá­rát, s ebben a nehéz helyzetben nincs idő a 3 hónapos versenypályázatra. Nincs jobb megoldás Mikulec a nagymihályi menekült­központ előtt tartott sajtótájékoztatón beismerte, Slovák ötlete volt, hogy bízzák magáncégre a válság mene­dzselését. Hangsúlyozta, az állam le­hetőségei korlátozottak - ilyen rövid időn belül nem tudták volna megol­dani a szükséges ellátás biztosítását. A határ menti településeken segédke­ző önkéntesek és szervezetek kritiká­val illették az állami szerveket, ami­ért nem biztosították a menekültekről való gondoskodást. Az összefogásnak köszönhetően a háború kitörése utáni első napokban sikerült ugyan meg­birkózni a több tízezer bajba jutott személy ellátásával, az önkéntesek erőforrásai azonban kimerültek, s úgy érezték, az állam cserbenhagy­ta őket. A belügyminiszter a tegnapi sajtó­­tájékoztatón hangsúlyozta, az állam ura a helyzetnek, s továbbra is a kom­petens szervek irányítják a válság­­kezelést. A válságstáb állítólag meg­hallgatta az önkéntesek javaslatait, az egyeztetés után álltak át a jelenlegi rendszerre, mely a nagy kapacitású központban biztosítja a menekültek koordinálását. A céget tehát nem a belügyminisztérium választotta ki, hanem a válságstáb tárgyalásán vi­tatták meg a lehetőségeket. Slovák kijelentette, önkéntesként érkezett a határra, nem haszonszerzés céljá­ból vállalta el a megbízatást. Miku­lec hozzátette, a keretszerződés a te­repről származó információk alapján összeállított listát figyelembe véve készült. Megszólította a többi minisz­tériumot is, hozzá tudnak-e járulni egyes tételek biztosításához, az álla­mi raktárak azonban kiürültek. Ezért az ellenzéket tette felelőssé, mond­ván: az elmúlt 12 évben ellopták a közpénzt, nem költöttek a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem megerősítésére. Rágalom Pavol Kubán, a Dustream produc­tion társtulajdonosa bírálta a médiát, a kritika miatt ugyanis több szerve­zet fontolgatja, hogy megszakítja az együttműködést. Elmondta, készen állnak felmondani az állammal kö­tött szerződést. Mikulec leszögezte, a kritikus helyzetre való tekintettel döntöttek a cég közvetlen megbízása mellett, a folyamat azonban transz­parens módon zajlott. Hangsúlyozta, egy évek óta működő vállalatról van szó, amely bevétele eléri a 8 millió eurót. Meggyőződése, ezt az eljárást össze sem lehet hasonlítani az ellen­zék korábbi praktikáival. Kijelentette, a GD Identity 2 ezer euró értékben 8 koordinátort biztosít az állam részére. „Ha ez a legnagyobb akadály, akkor nyilvánosan kijelentem, hogy a saját pénzemből fizetem ki” - mondta Mi­kulec arra utalva, hogy csekély ös­­­szegről van szó, ezért nem állja meg a helyét a vád, mely szerint az isme­rősei gazdagodnak meg az állammal kötött üzleten. A botrányt nem tartja megalapozottnak, ezért nem készül lemondani, sőt „büszkén vállalja” az ellene indított kezdeményezést, mert úgy véli, hogy az állam maga nem képes bebiztosítani a szükséges fo­lyamatokat, de a magáncégeknek, illetve önkéntes szervezeteknek kö­szönhetően sikerült létrehozni a me­nekültközpontokat. (ba, TASR, Denník N) Roman Mikulec belügyminiszter nem lát kivetnivalót azon, hogy az állam egy magáncégre bízta a menekültválság kezelését (TASR-felvétel) szlovák egészségügyre is hatással van A háború a NAGY ROLAND Az orosz-ukrán háború ko­moly hatással van a szlovák egészségügy működésére. A Szlovákiában tevékenykedő ukrán egészségügyi dolgozók közül néhányan visszatértek a hazájukba, az ide menekülő orvosok és nővérek közül pe­dig többen is jelezték, hogy szeretnének elhelyezkedni a kórházakban és rendelőkben. A munkába állásukat eddig hosszadalmas adminisztra­tív folyamatok nehezítették, viszont az újonnan elfogadott lex Ukrajna most könnyíthet a helyzetükön. A szlovák egészségüggyel kapcso­latban már régóta emlegetett problé­ma az orvosok és a nővérek hiánya. A koronavírus-járvány az elmúlt két évben hatalmas nyomást helyezett mind a fekvő-, mind a járóbeteg-el­látásban tevékenykedő egészség­­ügyi dolgozókra, és a nehézségeket most tetézi az orosz-ukrán háború is. Mint kiderült, a keleti szomszé­dunktól viszonylag sok egészségügyi dolgozó vándorolt át Szlovákiába az utóbbi években, az orvoskamara sze­rint a konfliktus kirobbanása előtt 533 ukrán orvos és 28 ukrán nővér dolgozott az itteni kórházakban és rendelőkben. A háború miatt azon­ban többen visszautaztak Ukrajná­ba, hogy ott nyújtsanak segítséget. Hogy pontosan mennyi egészség­­ügyi dolgozóról van szó, arról nehéz információkat találni. A háború ki­robbanásakor a Nemzetközi Orvo­sok Szlovákiai Szövetsége (MASnS) még arról számolt be, hogy legalább 10 egészségügyi dolgozónak vissza kellett térnie Ukrajnába. Felkerestük a MALAS-t, és rákérdeztünk, hogy az elmúlt hetekben nőtt-e a számuk, de pontos információkkal nem tud­tak szolgálni. Kérdéseinket elküld­tük az egészségügyi minisztérium sajtóosztályának is, amely a Szlovák Kórházszövetséghez (ANS) irányí­totta lapunkat. Kerestük Marián Pe­­kót, az ANS elnökét, de lapzártánkig nem reagált. Adminisztráció A háborúnak azonban van egy má­sik következménye is. A konfliktus kirobbanása óta már több mint 269 ezren menekültek át Szlovákiába, akik közül több mint 52 ezren kér­vényezték az ideiglenes menekültstá­tuszt. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok szinte azon­nal elhelyezkedhessenek a szlovák munkaerőpiacon. Alena Kurotová, a MASaS elnöke elmondta, a mene­kültek között több tíz olyan egész­ségügyi dolgozó van, aki jelezte, hogy ideiglenesen szeretnének Szlo­vákiában dolgozni. A megszokott körülmények kö­zött azonban csak egy nagyon hos­­­szadalmas adminisztratív folyamat után helyezkedhetnének el a szlo­vák egészségügyben. Első lépésként szükség van a diplomájuk elismer­tetésére, amely már önmagában is hetekig húzódhat. A kérvényt az ok­tatási minisztériumhoz kell benyúj­tani, és olyan alapvető dokumentu­mokat kell csatolni, mint a személyi igazolvány vagy a diploma másola­ta. Viszont azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem uniós tagor­szágból jönnek Szlovákiába, ennél több adminisztrációs feladattal kell megbirkózniuk. Például ha a diplo­májuk nem angol, német, francia, orosz vagy magyar nyelven van, ak­kor egy hivatali fordítást is fel kell mutatniuk. Amellett, hogy a végzett­séget igazoló okmányt benyújtják, szükség van az egyetemen elvégzett tantárgyaik részletes jellemzésének a felmutatására is, értelemszerűen le­fordítva. Továbbá azt is igazolniuk kell, hogy az egyetem által kiadott pecsét és aláírás hitelesnek tekint­hető. Mivel Ukrajna nem uniós tagor­szág, ezért az utóbb felsorolt kötele­zettségek a menekülő ukrán egész­ségügyi dolgozókra is érvényesek. Más kérdés, hogy a háború elől me­nekülőknek van-e idejük arra, hogy a szükséges dokumentumokat előke­ressék és magukkal hozzák. Nyelvkurzus és vizsgák A diploma elismertetése ráadásul csak a folyamat első lépése. A má­sodik fontos „állomás” a szlovák­­nyelv­vizsga és az azt megelőző nyelvkurzus. Alena Kurotová a la­poknak eljuttatott egy részletes is­mertetőt, amelyből kiderül, a nyelv­­tanfolyam hossza 4 és 6 hónap között mozog. Az egészségügyi dolgozók választhatnak magániskolát, illetve a Comenius Egyetem is kínál egy kur­zust, ezt követően pedig abszolválni­uk kell a kötelező nyelvvizsgát. A nyelvvizsga mellett egy szakmai vizsga is vár rájuk, amely szintén szlovákul zajlik. Ennek írásbeli és szóbeli része is van, amelyek kereté­ben a négy alaptantárgyra, valamint az egészségügyi törvényekkel kap­csolatos ismeretekre kérdeznek rá. A folyamat nemcsak hosszadal­mas, hanem anyagilag is megter­helő. A nyelvkurzus ára 2000 euró fölött mozog, emellett pedig a szak­mai vizsga is több száz euróba kerül. A dokumentumok hivatali lefordí­tása szintén pénzbe kerül, így a tel­jes költségek akár több ezer euróra is rúghatnak. Lex Ukrajna A menekültek problémájával az­ egészségügyi minisztérium is fog­lalkozik. A parlament ezen a héten elfogadta a lex Ukrajnaként emlege­tett törvénycsomagot, amely komp­lex módon igyekszik kezelni a kiala­kult menekültválságot. Ennek a mó­dosító javaslatnak a részeként a tárca kiterjesztette az ideiglenes szakmai gyakorlatot minden egészségügyi szakirányra. A javaslat elfogadása előtt csak az orvosok, a nővérek és a szülészasszisztensek lehettek gya­kornokok. További változás, hogy a szakmai gyakorlatot már nemcsak a kórházakban, hanem a rendelőkben is végezhetik. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az ukrajnai egészségügyi dolgozók számára így jelentősen lerövidült az adminisztrációs folyamat, nem kell átesniük az imént felsorolt vizsgá­kon és kurzusokon. Ahhoz, hogy el­helyezkedhessenek, elsőként szük­ség van az ideiglenes menekültstá­tusz kérvényezésére, amit akár már a határátlépéskor is megtehetnek. Ezt követően jelentkezhetnek a kór­házakban vagy rendelőkben. Néhány dokumentumra viszont még így is szükségük lesz, például az egészség­­ügyi végzettséget igazoló dokumen­tum másolatára. Ahhoz, hogy idegle­nesen gyakornokok lehessenek, nem feltétlenül kell megtanulniuk szlová­kul, elég az angol nyelv is, viszont olyan szintű nyelvtudásra szükség van, hogy a munkájukat képesek le­gyenek elvégezni. Erről ideiglenesen elegendő egy becsületbeli nyilatkozat is. Szükség lesz továbbá egy feddhe­tetlenséget igazoló becsületbeli nyi­latkozatra, valamint azt is igazolni kell, hogy a kérvény benyújtásakor az adott személyt nem tiltották el az egészségügyi hivatástól (szintén elég a nyilatkozat). Vannak megkeresések A gyakornokok viszont nem vé­gezhetnek egyedül beavatkozásokat, mindig szükség van egy felügyelő egészségügyi dolgozóra. A rendelők esetében például a felügyelő orvos­nak legalább hároméves szakmai ta­pasztalattal kell rendelkeznie, és leg­feljebb csak egyetlen gyakornokért vállalhat felelősséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a külföldi orvosoknak egyáltalán nem kell elsajátítaniuk a nyelvet, és hogy nem kell szakmai vizsgát tenniük. Ez az állapot ideiglenes, a szakmai gya­korlat mellett 18 hónapjuk lesz arra, hogy a korábban felvázolt folyamatot lebonyolítsák. Rákérdeztünk az egészségügyi minisztériumnál, hogy hány ukrán egészségügyi dolgozó jelentkezését regisztrálták. A tárca sajtóosztálya pontos számokkal nem tudott szol­gálni, de azt megerősítették, hogy az ukrán dolgozók valóban érdeklőd­nek. „A minisztériumhoz ezekben a napokban főként telefonos megkere­sések érkeztek, amelyek az Ukrajná­ból érkező orvosok és egészségügyi dolgozók munka iránti érdeklődésé­vel kapcsolatosak - ezekkel intenzí­ven foglalkozunk, a kérvényezőkkel folyamatosan kommunikálunk, és ellátjuk őket a szükséges informá­ciókkal a kormány által elfogadott lex Ukrajnáról is” - közölte lapunk­kal a tárca.

Next