Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-08 / 82. szám
2 Az MKP tiltakozik amiatt, hogy Orbánt kleptokrata fasisztázták a rádióban CZIMER GÁBOR A Szövetség MKP-platformja és a pártelnök, Forró Krisztián harcosan védelmezi az Orbán-rendszert a közrádió magyar adásában elhangzott válománnyel szemben. A magyarországi közpénzből finanszírozott másik médiumban megjelenő, dehumanizáló kijelentésekkel szemben ugyanakkor nem lép fel. A magyarországi parlamenti választás utózöngéi Szlovákiában is hallhatóak. A Szövetség MKP-platformja egy állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írják, értetlenül állnak az előtt, hogy az általuk „neoliberálisan gondolkodónak” nevezett személyek szerintük gyűlöletmegnyilvánulásokat tesznek a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor választási győzelmével kapcsolatban. A platform azt nehezményezi, hogy a szlovák közmédia magyar adásában, a Pátria rádióban Soltész Árpád politikai publicista „fasiszta kleptokráciának nevezte” az Orbán-rendszert. A nyilatkozatban kiemelik, a vélemény szlovákiai közmédiában, az adófizetők pénzéből fenntartott rádióban hangzott el. Maga Soltész az MKP tiltakozására úgy reagált, meglepte őt az MKP-platform reakciója. „Én azt hittem, hogy ez a párt, a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit képviseli, nem Orbán, vagy a Fidesz, esetleg a magyar állam érdekeit. Úgy látszik, tévedtem” - mondta. Szerinte azzal, hogy fasisztának és kleptokratának, azaz tolvajok uralmának nevezte Orbán rendszerét, nem dehumanizálta azt. „Hiszen a fasizmus és a kleptokárcia is nagyon emberi” - tette hozzá. A Pátria rádió egyébként nem kívánja kommentálni az ügyet. Az MKP és Forró szerint Az MKP közleményét, amelyben a platform helyreigazítást is követel a rádiótól, a Szövetség elnöke, Forró Krisztián is aláírta. Forró, aki egyben az MRP-platform vezetésében is szerepet vállal, az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a jogászaik utánajárnak, milyen lépéseket tehetnének. A pártelnök arról is beszélt, el szeretnék érni, hogy a közmédia elhatárolódjon a kérdéses véleménytől. „A jövőben meg kell fontolniuk, kiket hívnak meg” - mondta a rádióról, de hozzátette, közvetlenül nem szeretnének beleszólni, kik lehetnek a műsorok vendégei. Forró arra is utalt, Soltész megnyilvánulásában uszításra utaló jeleket vél felfedezni, szerinte a médium vezetésének döntenie kell, elfogadja-e ezt az irányultságot. „Ha nem ez az irány, akkor a vezetőségnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket” - válaszolta arra, elvárnak-e valamiféle személyes felelősségre vonást. Hozzátette, nem a konkrét beszélgetés témája, vagyis a magyar kormány értékelése miatt szólaltak meg, más esetekben is fel fogják emelni a hangjukat, ha ilyet tapasztalnak. Más esetben is? A pártvezetőt megkérdeztük, hogy a Pátria rádióban elhangzott véleményhez hasonlóan a magyarországi közpénzből működő Magyar 7 hetilap hasábjain korábban megjelent vélemények kapcsán is megfogalmaz-e hasonló álláspontot. Néhány éve ugyanis nagy port kavart, hogy a lap egyik publicistája, Kövesdi Károly „kártékony férgeknek” nevezte emberek egy csoportját, azokat, akiket ő neoliberálisnak tart. A véleményeikkel kapcsolatban többen is kifogásolták, emberi mivoltukban sérti az érintetteket. Forró kitért az elől, hogy minősítse ezt a véleménycikket. Arra hivatkozott, ez az eset nem hasonlítható össze a Pátria kérdéses műsorával, hiszen a Magyar 7-et nem a szlovákiai adófizetők pénzéből tartják fenn. Azt azonban elismerte, hogy ez a lap, a Pátriához hasonlóan, közpénzből működik, csak éppen a magyarországi adófizetők pénzét költik rá. Különvélemények A pártelnöknek a Pátria rádióban elhangzottakról alkotott véleményével azonban nem ért egyet Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke. Mózes, aki az Összefogás-platform tagja, elmondta, szerinte a sajtónak kell a politikát ellenőriznie, nem fordítva. „Nem a politikusoknak kellene értékelnie, hogy mi jelenik meg a médiában” - tette hozzá. Rigó Konrád, a Híd-platform vezetője egyetértve Mózessel arról beszélt, nem tartja jó ötletnek, ha a politika megpróbálja ellenőrizni a médiát. Soltész kijelentéseiről annyit mondott, bár a publicista fogalmazhatott volna óvatosabban, de ezzel együtt sem kell felelősségre vonni a rádiót, vagy magát Soltészt. Rigó ugyanakkor arról is beszélt, a véleményszabadság korlátain túl van embercsoportoknak a megalázása. Helytelenítette, hogy valaki a „kártékony férgek” dehumanizáló kifejezést használja. „Ezeknek a szavaknak a végén a 70-80 évvel ezelőtti barakkok állnak” - tette hozzá, a holokausztra utalva. A Szövetség sajtótájékoztatóján a párt vezetőit arról is kérdeztük, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy az MKP-platform közleményben helytelenítette Soltész Árpád publicistának a rádióban elhangzott véleményét. Az újságíró ugyanis „fasiszta kleptokráciának nevezte" az Orbán-rendszert. (Somogyi Tibor felvétele) A parlament előtt a nyugdíjreform Pozsony. A kormány elfogadta Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter nyugdíjreformmal kapcsolatos javaslatát. Az új törvény, amely január 1-től lépne életbe, számos ponton módosítana a jelenlegi nyugdíjrendszeren. Az egyik legvitatottabb pont, amelyről a koalícióban még mindig nincs megegyezés, a szülői nyugdíjbónusz. Krajniak eredetileg 5 százalékban határozta meg a bonusz nagyságát, vagyis a dolgozó gyermekek a bruttó keresetük 5 százalékával járultak volna hozzá a szüleik nyugdíjához. Ez a határt végül 3 százalékra csökkentették, 1,5 százalékos járulékot kapna mindkét szülő. A szülői nyugdíjbónuszról legkésőbb júniusig kell megállapodniuk a koalíciós partnereknek, mivel a javaslat akkor kerül a parlament elé. A reform másik fontos pontja az egységes nyugdíjkorhatár felszámolása. A jelenlegi 64 év helyett újra bevezetnék az átlagéletkorhoz kötött automatát, amely az 1967 után született személyekre vonatkozna. Emellett bevezetnék az úgynevezett egyéni nyugdíjkorhatár-plafont is, melynek lényege, hogy negyven ledolgozott év után bárki nyugdíjba mehetne. Ha tehát valaki ledolgozott negyven évet, de még nem teljesíti az automata által megszabott korhatárt, akkor is nyugdíjba vonulhat, viszont így kevesebb pénzt kapna: minden hónapban 0,3 százalékkal alacsonyabb nyugdíjjal számolhatna. (nar, Denník N) KÖZÉLET 2022. április 8. | www.ujszo.com Pluszpénzt ígérnek az iskoláknak az idegen nyelvi tankönyvekre Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter hangsúlyozta, pozitív változásokra számíthatnak az iskolák a tankönyvek során. „Ismét bővült a tankönyvek portfóliója" - hangsúlyozta. Az uniós helyreállítási alapból az idegen nyelvi tankönyvekre diákonként átlagban 20 aurát kapnak az iskolák. Pozsony: „A másik jelentős változás - melynek biztosan örülni fognak az iskolák vezetői - a tankönyvek vásárlásának már nem a közbeszerzési törvény alapján kell történnie” - mondta Gröhling, aki szerint a korábbi folyamat leegyszerűsödik, mivel az iskolák közvetlenül kiválaszthatják az adott segédanyagot. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója emlékeztetett, a nemzetiségi iskolák számára már tavaly sem volt kötelező a közbeszerzési eljárás. A miniszter bejelentésével egy időben zajlott a kilencedikesek szlovák tesztelése, így a felmérővel járó teendők miatt a magyar iskolák vezetői nem tudták élőben követni a sajtótájékoztatót. „Nem vették figyelembe azt, hogy van elég nemzetiségi iskola, ahol ma írták a szlovák tesztet a gyerekek” -jegyezte meg Matus. Másfél könyv Gröhling további „újdonságról” is beszámolt, az oktatási intézmények ezúttal két forrásból igényelhetik a tankönyvvásárlási hozzájárulást. Az állami költségvetésből a következő évre 11,5 millió eurót különítenek el. A támogatás összegének átlaga nem változik - a szlovák iskolákban az első évfolyam esetében 32 euró, a 2-4. évfolyam tanulói részére pedig 16 euró áll az iskolák rendelkezésére. A felső tagozaton diákonként 15 euróból kell gazdálkodniuk az iskoláknak. A minisztérium sajtóosztálya lapunk megkeresésére elárulta, a nemzetiségi iskolák ezúttal is magasabb támogatásra számíthatnak. A magyar tanítási nyelvű alapiskolában az első évfolyamban 48 euró jut egy főre, a felsőbb évfolyamokban pedig 24 euróban határozták meg a támogatás összegét. A középiskoláknak 11 euró jut fejenként a tankönyvekre, a magyar tannyelvű intézményekben pedig diákonként 24 eurós juttatást kapnak erre a célra. „Ha 12,80 eurónál kezdődik egy tankönyv, akkor minden épeszű ember látja, hogy egy-másfél könyvre elég ez az összeg” - mondta az iskola igazgatója arra utalva, hogy pár euróval többet kapnak ugyan a nemzetiségi iskolák, de közel sem fedezi a tankönyvek árát. A gyűjtőiskolák számára kihívást jelent az is, hogy a minisztérium nem veszi figyelembe, hogy a következő évben a kisiskolákból is érkeznek gyerekek az ötödik évfolyamba. Matus példaként említette, hogy jelenleg 29 negyedikes tanullójuk van, s ennek megfelelően 29 diákra kapják a támogatást, az ötödikes diákok valós létszáma azonban a környező kisiskolákból érkező gyerekek miatt ennél jóval magasabb lesz. Az iskola vezetője elmondta, a szülőknek a tankönyvekért nem kell fizetniük, a munkafüzetekért azonban igen. Hiába az EU-s pénz Az uniós helyreállítási alapnak köszönhetően a tanintézetek további 7,6 millió eurót költhetnek az idegen nyelvi oktatáshoz szükséges tankönyvekre. Ez az alapiskolákat és a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyamát érinti. „Az iskolák diákonként átlagban 20 eurót kapnak az idegen nyelvű tankönyv és munkafüzet megvásárlására” - tette hozzá Gröhling. A tárcavezető állítja, a támogatást még áprilisban megkapják az iskolák. Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője úgy véli, ha a minisztérium pluszforrásból finanszírozza is az idegen nyelvi tankönyveket, akkor sem lesz elég a tavalyihoz hasonló összeg a tankönyvek költségének fedezésére. Rámutatott, a könyvek többsége munkáltató tankönyv, ami azt jelenti, nem lehet őket több éven keresztül használni. „Annyira kevés volt ez a pénz, hogy megvettük a gyerekeknek a könyvet, de az, hogy tanári példányt, vagy esetleg módszertani könyvet is rendeljünk, elképzelhetetlen volt” - mondta, majd hozzátette, rengeteg hasznos segédeszköz van a piacon, ezekre azonban az iskoláknak nincs pénze. „Emelkedtek az energiaárak, a normatíva viszont nem lett több” - figyelmeztet Prékop arra utalva, hogy nemhogy a tankönyvekre nincs elég pénz, de még a fenntartási költségre (fűtés, világítás) sem elég a minisztériumi finanszírozás. Branislav Gröhling oktatási miniszter (TASR-fotó)