Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-16 / 214. szám

2022. szeptember 16. | www.ujszo.com 2 KÖZÉLET A hárompárti koalíció egyelőre a parlament működését sem képes biztosítani ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A kormányválság az SaS távozását követően sem enyhült, épp ellenkezőleg, a kormánypártoknak a parla­ment őszi ülésének a megnyi­tásához sincs elegendő kép­viselőjük. Míg a kormánypár­tok az SaS-t szeretnék jobb meggyőződésre bírni, a többi ellenzéki párt előrehozott vá­lasztásokat követel. A kisebbségbe szorult Heger-kor­­mány az első főpróbáján megbukott, szerdán ugyanis második próbálko­zásra sem sikerült megnyitni a par­lament szeptemberi ülését. Az első próbálkozásnál csupán 64, a máso­diknál 71 képviselő szavazott, ami nem volt elég az ülés megnyitásá­hoz. A szavazásnál sem az ellenzéki pártok, sem az SaS képviselői nem jelentkeztek be, ráadásul kormány­­párti képviselők is hiányoztak. Boris Kollár (Sme­rodina) házelnök ezért jövő keddre (szeptember 20.) napolta el az ülést. A házbizottság ülésén az a megállapodás született, hogy a mai (szeptember 16.) ülésnap elmarad. Heger meglepődött Eduard Heger (CEaNO) kormány­főt meglepte, hogy a parlament szer­dán nem volt határozatképes. Az ülés megnyitása során számított az SaS- es képviselők támogatására. Mint el­mondta: megegyeztek. Szerinte olyan javaslatok vannak második olvasat­ban, amelyeket a koalíció még az SaS-szel együtt támogatott. „Mege­gyeztünk a koalíción belül, hogy ezek a javaslatok a kormányon és a parlamenten is átmennek” - hangsú­lyozta a kormányfő. A parlamentnek például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának támogatását kellene megvitatnia, továbbá a gázve­zetékek megadóztatására vonatkozó javaslatot, valamint a Főügyészséggel és a Btk. 363-as paragrafusával kap­csolatos módosító javaslatokat. Jaros­­lav Nad’ (OFaNO) védelmi miniszter arra szólította fel a parlamenti kép­viselőket, hogy mielőbb kezdjenek el tárgyalni, és hagyják jóvá Finn­ország és Svédország NATO-csatla­­kozását. „Az utolsó öt ország egyike vagyunk, amely ezt még nem ratifi­kálta. Ez már kezd nagyon rosszul kinézni. Rendkívül fontos, hogy ne csináljunk szégyent az országnak” - hangsúlyozta a miniszter. Az SaS „méricskél" „Az SaS képviselői nem segítet­tek megnyitni szerdán a parlament ülését, mert fel akarták mérni, ho­gyan képzeli el a koalíció a kormány­zást” - jelentette ki Richard Sulik, az SaS elnöke, parlamenti képvise­lő. Ha jövő kedden (szeptember 20.) sem sikerül megnyitni az ülést, az SaS rendkívüli ülés összehívását fog­ja kezdeményezni, melyen a legfon­tosabb kérdések kerülnének teríték­re, például Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának megvitatása és az energetikai válság. Sulik meg­lepőnek nevezte, hogy a kormány­pártok közül senki nem akart velük tárgyalni. Feltette a kérdés, megéri-e mindez nekik csak azért, hogy Igor Matovic (OFaNO), aki „hozzánőtt a székéhez”, pénzügyminiszter marad­jon. Hozzátette, ha nem sikerül meg­egyezni a rendkívüli ülés összehívá­sában, az SaS végül segít megnyitni a rendes parlamenti ülést, mert nem akarja huzamosan blokkolni a tör­vényhozás munkáját. Sulik elmondta, az SaS támogatni akarja a lakosság megsegítését célzó törvényeket, de ezekről tárgyalni kell. Felszólította az OEaNO-t és a kormánykoalíciót, hogy ha meg akarnak egyezni vala­miről, az SaS készen áll a tárgyalás­ra. Az SaS megerősítette azt is, hogy Igor Matovic leváltását fogja kezde­ményezni, néhány napon belül elké­szül az erre vonatkozó javaslatuk. Sulik szerint bele kell foglalni az Al­kotmányba a parlament feloszlatásá­nak lehetőségét, hogy a képviselők lerövidíthessék a megbízatási ciklust. „Az OEaNO azonnal kész tárgyal­ni az SaS-szel”-jelentette ki Michal Sipos, a párt frakcióvezetője. Hozzá­tette, nem érti az SaS azzal kapcsola­tos kijelentéseit, hogy nem igyekez­tek tárgyalni vele. Azt állítja, kedden este (szeptember 13.) találkozót kért a párttól, amire Richard Sulik, az SaS elnöke azt válaszolta, hogy készek tárgyalni. Sipos bírálta az ellenzéket és az SaS-t, amiért szerdai obstrukci­­ójukkal megbénították a parlamentet, holott jelen voltak az ülésteremben. Megengedhetetlennek nevezte, hogy „a lakosság az ellenzék túszává vál­jon ilyen helyzetben, amikor segít­ségre van szüksége”. A parlamenti obstrukciót Veronika Remisová mi­niszterelnök-helyettes, a Za­l’udí el­nöke is bírálta. „A parlamenti kép­viselők kiváló fizetést kapnak, és ar­ra tettek esküt, hogy az embereket fogják szolgálni, az emberek érde­kei szerint járnak el. Vajon milyen állampolgári érdek az, hogy a par­lament képtelen legyen törvényeket elfogadni és segíteni az embereken csak ezért, mert egyes képviselők úgy döntöttek, nem fognak dolgozni, hanem politizálgatnak és obstrukció­­hoz folyamodnak?” - tette fel a kér­dést Remisová. Milan Krajniak (Sme­rodina) munkaügyi miniszter azt vár­ja, hogy a parlament jövő héten már határozatképes lesz. Előrehozott választások? „A kormánykoalíció még a parla­menti ülés megnyitásához szükséges összes képviselőjét sem képes biz­tosítani. A megoldást az előrehozott választások jelentik” - állítja Peter Pellegrini független képviselő, az el­lenzéki Hlas elnöke, arra szólítva fel a parlamenti pártokat, hogy támogas­sák a Sme­rodina által kidolgozott al­kotmánymódosító javaslatot, amely lehetővé tenné az előrehozott válasz­tások kiírását. Ezt követően szerin­te tárgyalóasztalhoz kellene hívni a politikai pártokat, hogy megegyez­zenek az előrehozott választások időpontjában. Az emberek megse­gítésével kapcsolatban megjegyezte: a kormányzás a kormány dolga. „Van kormányunk, hát kormányozzon. Ne zsaroljanak bennünket, hogy fenn­tartsuk Heger és Matovic kormányát. Ha a kormányfő nem tud kormányoz­ni, akkor mondjon le” - vallja Heger. Pellegrini el tudja képzelni, hogy az SaS-szel tárgyaljon Igor Matovic pénzügyminiszter leváltásáról. „A Smer azt fogja javasolni, hogy szeptember 20-án a parlament ülé­sén első pontként az előrehozott vá­lasztást lehetővé tevő alkotmánymó­dosításról tárgyaljanak” - jelentette ki Robert Fico pártelnök. Ha nem módosítják elvárásai szerint az ülés programját, ellenzéki obstrukciót helyezett kilátásba. A Smer ragasz­kodik az előrehozott választás kihir­detéséhez, a jelenlegi helyzetben ezt tartja az egyetlen demokratikus meg­oldásnak. A parlamenten kívüli Szövetség szerint a parlament akadályoztatása megmutatta, hogy Heger kormánya képtelen kisebbségben kormányozni. „A kormányfő és a koalíció vezetői­nek az egész nyár a rendelkezésükre állt arra, hogy kitalálják, mit kezd­jenek az energiaválsággal, a magas rezsiköltségekkel és a csődbe jutott vállalatokkal. És arra is elég idejük volt, hogy a javaslataik elfogadásá­hoz elegendő szavazatot biztosítsa­nak a parlamentben” - közölte a párt, amely szerint Szlovákiának sürgősen meg kell találnia a választási ciklus lerövidítésének a törvényes módját, és ki kell írni az előrehozott válasz­tásokat. (TASR, mi) Boris Kollár házelnök már csak imádkozhat azért, hogy jövő keddig elegendő képviselőt sikerüljön rávenniük a parlament őszi ülésének a megnyitására (TASR-felvétel) Továbbra sem lehet tudni, meddig nőhetnek még az árak MOLNÁR IVÁN Szlovákiában már több mint másfél éve töretlenül nőnek az árak, és a drágulás üteme hónapról hónapra egyre gyor­sabb. Idén augusztusban 14 százalékkal haladta meg az átlagos árszint az egy évvel korábbit, amire 22 éve nem volt példa­ Pozsony. „Augusztusban az ös­­­szes, általunk vizsgált árucsoportban nőttek az árak, az árucsoportok több mint felében a drágulás üteme meg­haladta a 10 százalékot” - mondta el lapunknak Jana Marhácová, a Sta­tisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint a dráguláshoz ezúttal is az élelmisze­rek járultak hozzá a legnagyobb mér­tékben. „Márpedig a szlovákiai csalá­dok kiadásainak az egyik legnagyobb részét épp az élelmiszerek teszik ki, a fogyasztók ezért jóval érzékenyeb­ben reagálnak ezek drágulására” - figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szédületes drágulás Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, ha a vásárlók vérnyomása alaposan megugrik az élelmiszerüzletek árcédulái láttán. A Statisztikai Hivatal legfrissebb fel­mérése szerint 2021 augusztusához képest az élelmiszerek csaknem 22 százalékkal drágultak. A vásárlók különösen az étolajért (54%-os átla­gos drágulás), a kenyérért (24,5%), a tejtermékekért (23%), a húsért (22%) és a zöldségekért (16%) fizettek jó­val többet. Az élelmiszerek látványos drágu­lásának több oka is van. „A mező­­gazdasági termelők és élelmiszerfel­dolgozók elsősorban a termeléshez szükséges energia drágulására hivat­koznak. Az élelmiszereket ráadásul el is kell juttatni az üzletekbe, márpe­dig az üzemanyagok ára is jelentősen megugrott. És akkor még nem be­széltünk a szárazság miatt eleve silá­nyabb termésről, az egyre szigorúbb környezetvédelmi és higiéniai sza­bályok költségeiről, és a mindent fel­forgató ukrajnai konfliktus árfelhajtó hatásáról” - tette hozzá Sadovská. Növekvő rezsiköltségek A szlovákiai családok a legna­gyobb összeget már eddig is a lak­hatással kapcsolatos kiadásokra for­dították, ez azonban az elmúlt idő­szakban tovább nőtt. A rezsiköltségek az egy évvel korábbihoz képest több mint 16 százalékkal emelkedtek. Idén többet fizettünk az üdülésért is, hi­szen a szállodák éttermek is meg­emelték az áraikat. A családoknak jó­val nagyobb terhet jelentett azonban az idei iskolakezdés is, a Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis csak az étkeztetés majd a felével drágult az egy évvel korábbihoz képest. Bizonytalan jövő „Az elmúlt hetek fejleményei mi­att megváltoztattuk az inflációval kapcsolatos előrejelzéseinket. Ar­ra számítunk, hogy az éves átlagos inflációs ráta - a tartós inflációs nyomás és a piacokon uralkodó bi­zonytalanság miatt - idén megha­ladja a 12%-ot” - mondta el Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte semmi jóra nem számíthatunk az elkövetkező évek­ben sem. Hornák jövőre is 10 száza­lékot meghaladó drágulást jósol, az infláció még 2024-ben és 2025-ben is a „normálisnál magasabb” lesz. Hasonló véleményen van Eudomír Korsnák, az UniCredit Bank elemző­je is, aki szerint az árak továbbra is gyors ütemben nőnek majd. „Mind­ez az energiaárak tovagyűrűző ha­tásával magyarázható. A magasabb energiaárak ugyanis hosszabb ide­ig fennmaradnak, a fogyasztók így még sokáig megérzik őket” - állít­ja Hornák, hozzátéve azonban, hogy jelenleg rendkívül nehéz biztos elő­rejelzést készíteni, a geopolitikai té­nyezők ugyanis kiszámíthatatlanok, márpedig jelenleg ezek határozzák meg a jövőnket. Az árak látványos növekedése a politikusok figyelmét sem kerül­te el. „Ha nő a villanyáram és a gáz ára, amelyek befolyásolják a gyártási költségeket, akkor természetes, hogy az infláció ezzel arányosan nő. Te­hát amíg nem állapodik meg, és nem csökken a gáz és a villany ára, nem várhatjuk, hogy visszafogottabb lesz az infláció” - állítja Eduard Heger kormányfő. Igor Matovic pénzügy­­miniszter azonban úgy gondolja, hogy az infláció üteme már nem fog jelen­tősen emelkedni. „Én személy szerint úgy vélem, hogy már közel vagyunk az infláció csúcspontjához, és ez már nem lesz sokkal magasabb” - állítja Matovic, hozzátéve, hogy a 14%-os szlovákiai infláció ugyan történelmi rekordnak számít, az infláció azonban az egész világon rekordokat döntöget. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek több mint az ötödével drágultak (TASR/DPA-felvétel)

Next