Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-25 / 247. szám

KÖZÉLET 2022. október 25. | www.ujszo.com 2 I Csak akkor segítenek a cégeken, ha a parlament elfogadja a jövő évi költségvetést MOLNÁR IVÁN Pozsony A Heger-kormány a jövő évi állami költségvetés elfogadásától tette függővé a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatásokat. Ha a parlament elfogadja a költségvetést, árplafont ve­zetnek be a villany- és gázá­rakra, ellenkező esetben a vál­lalkozások mentőöv nélkül lesznek kénytelenek megbir­kózni a magas energiaárakkal. „Jövő január elsejétől március 31- ig, vagyis az év első három hónapjára árplafont vezetünk be a vállalkozások és cégek számára. A villamos ener­gia esetében ez áfa nélkül 199 eu­ró, a gáz esetében 99 euró euró lesz megawattóránként (MWh). Azoknak a cégeknek, amelyek ennél drágáb­ban jutnak hozzá az energiához, az állam a többletköltségek 80 százalé­kát megtéríti” - jelentette be Eduard Heger kormányfő az érdekegyeztető tanács hétfői ülését követően. Korlátozott támogatás Hogy mindez hogyan néz majd ki a gyakorlatban, azt már Igor Mato­­vic pénzügyminiszter vázolta fel. „Ha például egy cég jövőre 500 eu­róért jut majd hozzá a villamos ener­gia megawattórájához, akkor a 199 eurós árplafonon felüli rész 301 euró, aminek a 80 százaléka 240,8 euró. Ez utóbbit az állam állja majd, vagyis az ilyen cég a villamos energia meg­awattórájáért áfa nélkül 259,2 eurót fizet majd” - mondta el Matovic. A pénzügyminiszter szerint fontos tud­ni, hogy az árplafon magára a villa­mos energiára és gázra, mint ener­giahordozóra vonatkozik, vagyis nem az energiaszolgáltatással összefüg­gő összes díjra. Egy-egy vállalkozás a jövő év első negyedében ráadásul legfeljebb havi 100 ezer eurós támo­gatáshoz juthat hozzá, ami problé­mát okozhat az energiaigényesebb vállalatoknak. A kormányfő szerint ez utóbbiakat azonban a gazdasági tárca majd egyénileg bírálja el. Karel Hirman gazdasági miniszter szerint a támogatási séma az összes vállal­kozás számára elérhető lesz, vagyis már az sem feltétel, hogy a cég vesz­teséges legyen. „A támogatást egyelőre csak a jövő év első három hónapjára határoztuk meg. Hogy mi lesz tovább, az az elkö­vetkező időszak fejleményeitől függ. Az esetleges hosszabbításról jövő márciusban dönthetünk” - tette hoz­zá Heger. Monika Uhlerová, a Szak­­szervezetek Országos Szövetségének (KOZ) az elnöke szerint a vállalatok­nak nyújtott támogatás a munkaválla­lók számára is fontos, mert segít meg­őrizni a munkahelyeket, és ezáltal a foglalkoztatást. Véleménye szerint a munkanélküliek növekvő száma és az elszabadult infláció együttes ha­tása veszélyes helyzetet teremtene. Zsarolás a költségvetéssel Hogy az érdekegyeztető tanács ál­tal elfogadott támogatások eljutnak-e a cégekhez, az azonban a parlament­től függ, a támogatásokat ugyanis csak akkor fizetik ki, ha a törvény­­hozás elfogadja a jövő évi állami költségvetést. „Költségvetés nélkül nem lesz támogatás” - figyelmeztet Matovic. A pénzügyminiszter sze­rint a jövő évi állami költségvetésben 3,5 milliárd eurót különítettek el a magas energiaárak kompenzációjá­ra, amiből 1,4 milliárd euró jutna a munkáltatóknak. Csak a fent említett árplafon az év első három hónapjára nagyjából 500 millió eurójába kerül­ne az államnak. Az SaS ellenzékbe vonulását kö­vetően azonban a kormánypártok ki­sebbségbe szorultak a parlamentben, a jövő évi költségvetés elfogadása ezért továbbra is bizonytalan. A kér­désre, hogy mindezt figyelembe véve, van-e B terve a kormánynak, Marcel Klimek pénzügyi államtitkár elis­merte, hogy nincs. „Mindent megte­szünk annak érdekében, hogy meg­győzzük a parlamenti képviselőket a költségvetés elfogadásának a szük­ségességéről” - mondta el Klimek. A munkáltatók támogatják a kor­mány által felvázolt támogatásokat, ők is felhívták azonban a figyelmet a jövő évi állami költségvetés elfoga­dásának a fontosságára. „Ha a parla­ment nem fogadná el a költségvetést, az katasztrofális következmények­kel járna az ipar és a vállalatok al­kalmazottai számára” - figyelmeztet Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke. „Azt ígértük, hogy addig leszünk a kisebbségi kormányban, amíg képe­sek leszünk segíteni a családokon és a vállalkozásokon, és ezt egyelőre sike­rül teljesítenünk” - tette hozzá Boris Kollár (Sme­rodina) házelnök. Már idén is fizetnek A villamos energia esetében a kor­mány azonban már idén szeretne se­gíteni a vállalkozásokon az említett séma alapján. Matovic szerint azok számíthatnak támogatásra, akik a villamos energiát szeptemberben és októberben megawattóránként 199 eurónál drágábban vásárolták. Az idén folyósított támogatás cégenként az év végéig legfeljebb 500 ezer euró lehet, és ehhez a jogosultak novem­berben és decemberben juthatnak majd hozzá. Ellenzéki tiltakozás Az SaS a lapunknak megküldött nyilatkozatában arra figyelmezte­tett, hogy a kormánykoalíció túszul ejti a vállalkozókat. Az energiaárak kompenzálása az ellenzéki párt sze­rint a jövő évi állami költségvetés jó­váhagyása nélkül is megvalósítható. „A gazdasági minisztériumban már régóta javasoltuk a magas energia­árak által sújtott vállalkozók meg­segítését, Igor Matovic azonban ezt megakadályozta, most pedig túszul ejti a vállalkozókat, és az állami költ­ségvetés jóváhagyását követeli. Azt azonban elfelejtette hozzátenni, hogy ha a költségvetést nem is hagyják jó­vá, az idei költségvetésben elfogadott 900 millió euró rendelkezésre állna a jövő évi energiaárak kompenzálásá­ra, és automatikusan megjelenne az ideiglenes költségvetésben. Az euró­pai források, amelyek felhasználására április óta szólítjuk fel a kormányt, szintén rendelkezésre állnak. Ezért a legcsekélyebb okát sem látjuk an­nak, hogy megszavazzuk a jövő évi állami költségvetést, amely csak az OEaNO választási kampányát szol­gálja” - mondta Richard Sulik, az SaS elnöke, volt gazdasági miniszter. Azoknak a cégeknek, amelyek az árplafon feletti áron jutnak hozzá az ener­giához, az állam a többletköltségek 80 százalékát megtéríti (TASR-felvétel) Változást hoz az összevont megyei és önkormányzati választás BUGÁRANNA A szombati összevont vá­lasztáson elsőként a megye­főnökökre és megyei kép­viselőkre leadott voksokat összegzik - derül ki a Sta­tisztikai Hivatal (SÚ) hétfői tájékoztatásából. Pozsony: Peter Pet’ko, a hiva­tal vezetője hangsúlyozta, a közel­gő választás nemcsak azért egye­dülálló, mert Szlovákia történelme során először zajlik párhuzamosan az önkormányzati és megyei testü­letek képviselőinek megválasztása, hanem azért is, mert az eredmények összesítése kizárólag elektronikus úton, az Integrált Választási Infor­mációs Rendszeren (IVIS) keresztül történik majd, az adatok feldolgozá­sa során pedig óraátállítás lesz, ami szintén befolyásolja a számlálás me­netét. „Hogy megértsük a választás nagyságát, ez olyan, mintha 3000 nemzeti parlamentet választanánk” - tette hozzá arra utalva, hogy már egy választás adatainak feldolgozása sem egyszerű. A hivatal már kétszer tesztelte a rendszert, a napokban zaj­lik a harmadik „főpróba”. „Az ered­mények feldolgozását a hivatal 850 munkatársa végzi majd 94 helyen, 164 összesítő egység munkáját le­fedve” - közölte. Az óraátállítással kapcsolatban kiemelte, hajnali 3 óra előtt 70 perces technikai szünetre kerül sor, mely során felfüggesztik a szavazókörzeti jegyzőkönyvek fo­gadását az integrált rendszerbe. Az eredmények feldolgozása a válasz­tási bizottságokban azonban ez alatt az idő alatt is korlátozás nélkül foly­tatódik. „Ennek oka a hibák elke­rülése” - magyarázta Pefko, majd példaként említette a vonatokat, melyek a téli időre történő átállás­kor szintén egy órát állnak, hogy a menetrend szerint közlekedjenek tovább. A hivatalvezető felhívta a figyelmet, a jegyzőkönyvek sze­mélyes kézbesítése felesleges, csak elektronikusan tudják feldolgozni az adatokat. A megyék az elsők A részeredményeket az összes vá­lasztási helyiség bezárása után, este fél 9 körül kezdik el feltölteni a www. volbysr.sk weboldalra, és 30 percen­ként frissítik majd az adatokat. Elő­ször a megyei választás beérkező eredményeit hozzák nyilvánosságra. A megyei választásra leadott voksok számlálását követően kezdődik meg az önkormányzati jelöltekre beérke­zett szavazólapok számolása a szava­zókörzetekben. A helyhatósági ered­ményeket az egész településre, vá­rosra vagy városrészre vonatkozóan egyszerre teszik közzé. Jozef Brind, a hivatal választási osztályának ve­zetője hozzátette, Pozsony és Kassa esetében a főpolgármester-választás eredményeit fokozatosan közlik. A hivatal szerint éjfélre az adatok 80%-a lesz feldolgozva, de ez attól is függ, a bizottságok milyen tempóban számolják össze a szavazatokat. Az elektronikus rendszernek köszönhe­tően az elvárások szerint gyorsabban zajlik majd az eredmények összesí­tése. A hivatalos végeredményeket ugyanezen a portálon közlik, de va­lószínűleg csak vasárnap délután, a szükséges ellenőrzések elvégzése után. Pefko megjegyezte, a techni­kai problémák esetére egy biztonsági projektet is kidolgoztak. Kék és fehér Az összevont választás nemcsak az állami szervek részéről igényel na­gyobb felkészülést, de a választópol­gároknak is jobban oda kell figyelni­ük a karikázásnál. Az első lépés nem változik az előző választásokhoz ké­pest - fel kell mutatni a személyi iga­zolványt - ez egyrészt a személyazo­nosság igazolására szolgál, másrészt pedig a bizottság tagjai ellenőrzik, valóban jogosult-e az adott a személy az érintett választókörzetben szavaz­ni. Újdonság, hogy a voksoláshoz 4 darab szavazólapot és két borítékot kapunk kézhez - egy fehéret és egy kéket. A belügyminisztérium az át­tekinthetőség kedvéért kékkel jelölte a megyei választást - a kék csíkkal megjelölt szavazólapokat a kék borí­tékba kell belehelyezni, miközben az egyiken a megyeelnökjelöltek nevei, a másikon pedig a megyei képviselő­­jelöltek lesznek feltüntetve. A fehér borítékba szintén két szavazólap ke­rül - az egyik a polgármesterjelöltek névsorát, a másik pedig a képviselő­­jelöltek listáját tartalmazza. Pozsony és Kassa esetében még összetettebb a dolog - az önkor­mányzati választáshoz 4 szavazólap jár, a városrész polgármesterjelöltjei és képviselőjelöltjei közül a szürke csíkkal ellátott lapról választanak a polgárok. A két nagyváros esetében tehát összesen 6 szavazólapot kell a megfelelő borítékokba elhelyezni. Ennél a műveletnél érdemes foko­zottan figyelni, ha például a megyei választásra kijelölt borítékba kerül a városi testületbe indulók listája, a szavazat érvénytelen. A végére még egy utolsó csavar­­ ezúttal két szava­zóurna lesz a teremben, a kék a me­gyei választást képviseli, a fehér pe­dig az önkormányzatit. Az összevont választásra október 29-én kerül sor, szavazni reggel 7 és este 8 óra között lehet, ha a helyi vi­szonyok megkövetelik - a település vezetője módosíthat a kezdés idő­pontján, de legfeljebb 2 órával nyit­hatnak korábban a választókörzetek. Peter Petko, a Statisztikai Hivatal vezetője hangsúlyozta, az eredmények fel­dolgozását a hivatal 850 munkatársa végzi majd 94 helyen, 164 összesítő egység munkáját lefedve (TASR-felvétel)

Next