Újítók Lapja, 1962 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-10 / 1. szám

D­olgos népünk újévi számvetése a jól végzett munka büszke örömével tölthet el valamennyiünket. A még „nyomdaszagú” jelentések azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségi dolgo­zóink, szorgalmas népünk egésze a gyárakban, bányák­ban, szántóföldeken, tervező asztaloknál , laborató­riumokban nemcsak megértette és elfogadta pártunk politikáját, hanem gyakorlati tettekkel valóra is váltja azt. Tárcánk dolgozói is becsülettel álltak helyt, teljesítet­ték, illetve túlteljesítették az 1961. évi népgazdasági ter­vekben előírt feladatokat. Az ország és a tárca ered­ményei mögött ott áll a nemrégen csak maroknyi cso­portot jelentő újítók és feltalálók ma már több tízezres tömegének áldozatos munkája is. Ezek az „egészségesen türelmetlen”, minden új iránt fogékony, „nyugtalan em­berek”, az előttünk álló feladatok megoldásában vállalt tudatos részvételükkel, szocialista építésünk élvonalá­ban haladnak, ők azok, akiket nem kedvetlenít el, ha bürokratikus huzavona akadályozza munkájuk eredmé­nyességét, akik leküzdik a maradi gondolkodású, ké­nyelmes vezetők kockázattól való rettegését, mert al­kotásvágyuk erősebb, mint a maradi vezetők megszo­kotthoz való ragaszkodása. Az új évben 14. évébe lépő újítómozgalom tárcánk területén is, kimagasló eredményeket hozott. Újítóink közül csak az utóbbi időben nyolcan kaptak kormány­kitüntetést, 54-en részesültek miniszteri kitüntetésben és 87-en kapták meg a „kiváló újító” jelvényt és okle­velet. Tárcánk újítóinak és feltalálóinak tevékenysége szám­szerűségében és a témakörök széles skálájában méltán sorakozik fel az országos eredményekhez Az 1961. I. félévi értékelt adatok például az alábbiakról számol­nak be: Az újítások és találmányok felölelik a biztonságos munka — az emberről való gondoskodás —, műszaki fejlesztés, új cikkek gyártása és a meglevők továbbfej­lesztése széles skáláját. A népgazdaságunk számára több­­százmilliós anyagi értéket jelentő tevékenység egyben olyan erkölcsi erő és példamutatás, amit a mögöttünk levő forintérték ki sem fejez. Az újítómozgalom széles­körű fejlődése, az újítók és feltalálók számának rohamos növekedése azt jelenti, hogy az emberek gondolkodásá­ban, alkotó és kezdeményező készségében tömegesen je­lentkezik a tudatos cselekvőkészség, amellyel személy szerint kívánnak részt venni az előttünk álló nagy fel­adatok megoldásában és így akarnak részesei lenni az ország kormányzásának. Csak példaként ragadunk ki néhány jelentősebb újí­tást és találmányt, amellyel az utóbbi időben tárcánk és az egész népgazdaság ügyét előbbre vittük. Monos Ru­dolf és társai automatikusan emelhető vibrátoros csille­tisztítójának gazdasági eredménye 1 077 000 forint; Gerei László kötélkiemelő csillelakatja 980 ezer forint megta­karítást biztosít; Radó Aladár és társai mi­krokéslelteté­­ses robbantási eljárása 625 ezer forint hasznot hoz; Becker Ferenc és társai a szénbányászati meddőhányó anyag feldolgozásával 14 017 000 forintot takarítanak meg; a Flórián—Kun féle flotációs cellák évi haszna 1 000 000 forint; Cséri József őrlőtest helyett hulladék­anyagot alkalmaz 1 000 000 forintos haszonnal; a Szepesi­féle műanyagházas hidrociklon gazdasági eredménye 1 000 000 forint; s így sorolhatnánk tovább a többszáz­ezres vagy milliós nagyságrendű megtakarításokat, ame­lyek mind újításokból születtek. Újítóink és feltalálóink — mint a kiragadott példák is igazolják — bőségesen kivették részüket gondjaink megoldásából. Most, amikor tárcánk előtt az eddiginél is nagyobb feladatok megoldása áll, még inkább számí­tunk közreműködésükre. Biztos vagyok benne, hogy kezdeményező készségük és tehetségük az eddiginél is szélesebb területen fog megmutatkozni. Pártunk VII. kongresszusának irányelvei a második 5 éves terv feladatai között tárcáink területére az alábbi főbb célkitű­zéseket tartalmazzák: a széntermelést mintegy 15—20%-kal kell fokoznunk, olajbányászatunkat mintegy kétszeresére kell fej­lesztenünk, földgáztermelésünk megháromszorozódik, villamos­­energiából mintegy 75%­%-kal kell többet termelnünk, a vegyipar egész volumenében mintegy kétszeresére emelkedik és ezen be­lül a gyógyszeripar kétszeres, a gumiipar ugyancsak kétszeres, a műanyagipar négyszeres (távlatban hússzoros), a szintetikus szál­termelés hétszeres mértékre növekszik az 1960. évi terme­léshez viszonyítva. Azt hiszem ez a rövid felsorolás is szívdobogtató, tett­re késztető hatást vált ki mindan­n­yiunkból, akiknek szívügye szocialista építésünk ütemének gyorsítása. Úgy gondolom — és eddigi tevékenységük alapján biztos va­gyok benne — az emelkedő feladatok tárcánk területén is továbblendítik az újítómozgalmat. Az egyes iparági, vállalati és üzemi témák legjobb megoldására elkészül­tek az újítási feladattervek. Természetesen ezek a fel­adattervek nem térnek és nem is térhetnek ki az élet diktálta minden területre. Újítóink és feltalálóink cselek­vőkészségét, találékonyságát hívjuk segítségül a napi és távlati feladatok magas szintű megoldásának biztosítá­sára. Szinte új termelési módként léptek be utóbbi időben külfejtésű bányáink. Korántsem mondhatjuk, hogy mun­kamódszerük és technológiájuk fejlődési foka már elérte a hagyományos termelési módok fejlettségét. Az újítás­nak itt is tág tere van. Villamosenergia-termelésünk fokozására új, olaj- és Mit várunk az új évben újítóinktól és feltalálóinktól? írta: Czottner Sándor nehézipari miniszter Kifize-Be- Elő- Utó- ‘ez nyújt. Elfog. Bevez. kafk. kafk. javaslatok eredm. ezer Ft- ezer/ darabszáma­ban Ft Vegyipar 6695 2827 2238 84495 114874 8472 Energiaipar 4525 1943 1860 32627 38586 1842 Bányászat 4694 1986 1782 46820 61641 2774 NIM tárca 15914 6756 5880 163942 215101 13088

Next